Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

1974. január 8., kedd ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 3 Gépek a nszkíkáayákaa Hetvenezer munkaóra­A Tiszai Kőolajipari Válla­latnál a brigádmozgaiom mindössze egyéves múltra te­kint vissza. Ez érthető, hi­szen a vállalat is csak egy évvel ezelőtt alakult meg. Uj vállalatról lévén szó, sokak­ban felvetődhet a kérdés: ilyen körülmények között rnj a brigádok szerepe, mit tudnak produkálni? Mi is ezt tudakoltuk, amikor legutóbb a vállalatnál jártunk. Szila­gyi István üzemgazdasági csoportvezető adott képet a mostani helyzetről. — A vállalat dolgozóinak mintegy kétharmada vesz reszt a brigádmozgalomban — újságolta. — Ahogyan gyarapodott a TIFO létszá­ma, úgy alakultak ezek a kis közösségek, kollektívák is. Jelenleg nyolc brigád dolgo­zik a vallalat különböző osz­tályain, tagjainak száma meghaladja a százat. — Most, a beruházás kéz-' deti szakaszában két alapve­tő területre koncentráljuk az erőnket. Egyrészt ellátjuk a beruházás szervezésével, le­bonyolításával kapcsolatos teendőket, másrészt igyek­szünk eleget tenni azoknak a követelményeknek, amelyek a vállalat szervezeti kialakí­tása során reánk hárulnak. A sajátos helyzetből adódó­an a brigádok munkája, vál­lalásai is e kettős célkitűzés sikeres megvalósítására irá­nyulnak. — Ügy gondolom, nem szük­séges különösebben részletez­ni, mit jelent akár az egyik, akár a másik feladat egy szü­letőiéiben levő vállalat ma még kis létszámú közössége számára. Talán elegendő > utalni rá, hogy az elmúlt esz­tendőben csaknem háromszáz millió forintot tett ki az a beruházási tevékenység, ame­lyet szervezni, irányítani kel­lett. Ezzel szemben az idén : a tavalyi teljesítésnek több mint. kétszeresét kell elér- | nünk a kőolajfinomító építé­sében. A brigádok — az el­mondottakon kívül — egy harmadik fontos követel- I ménynek is eleget tesznek. Törődnek a vállalathoz belé- j pő új dolgozókkal, megis­mertetik velük a rájuk váró feladatokat, hogy érezzék.ér-j zékeljék munkájuk fontossá­gát. A beszélgetés során meg­tudtuk, hogy a vállalat gaz­dasági vezetői, a pártalap- szervezet, a szakszervezeti bizottság egyaránt nagy je­lentőséget tulajdonít a bri­gád- és munkaversany-moz- gálomnak. Kezdettől fogva fi­gyelemmel kíséri a brigádok munkáiét, rendszeresen tájé; koztatja őket a következő gazdasági és politikai felada­tokról, nem uto1sósorban igényli ivnrtataikat, kezde­ményezésüket. Szilágyi István elmondta azt is, hogy a brigádvezetők többsége — éppen, a brigád összetételénél, fogva — a dió- j lomások közül kerül ki. Két­kezi munkások, fizikai dolgo­zók ma még kevesen vannak. De számuk, a beruházás elő­rehaladásával egyre inkább gyarapodik. S velük együtt terebélyesedik a brigádmoz­galom is. A vasgyártás egyik fontos alananyaga — mint salaliképző — ?, mészkő. A torna- szentandrási mészkőbányában készült felvételünk, ahol a borsodi gyárak számára termelik a mészkövet Fotó: Mizerák István megtakarítás a BMTÉV-nél A/, utóbbi két évben — több nehéz esztendő után — jelentős fejlődés mutatkozik a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat munkájában. A kollektíva lakásokat. Üzemeket, üzleteket időben, s a megrendelők teljes megelégedésére épít meg. Az eredményeket elősegíti, hogy jelentős erőt. s figyelmet fordítanak a munka- és üzem­szervezés, $z ösztönzőrendszer fejlesztésére, a gépek és tech­nikai eszközök jobb kihaszná­lására, jobb munkafeltételek biz­tosítására. a termelés és veze­tés szervezésére, az emberekkel való fokozottabb lőrődésre. A munka- es üzemszervezési intézkedések 193:$-ban a vallalat történetében minden eddiginél jobb eredmény elérését tették lehetővé. A sok tény közül egy: tavaly to ezer munkaóra-inegfa- karítasj érlek el. annyit, mintha :;7 emberrel több dolgozott volna a vállalatnál. Az eredménv előnyösen kihat a vállalat más mutatóira is. A vallalat általános költségei 2,7 millió forinttal csökkentek. ^ a termelékenység 11 szá/e lékkai nőtt. A feladatok jó teljesítése az általános és vállalati érdeké­kén túlmenően kihat, az egye­nek életére is. Tavaly 0,5 száza­lékkal emelkedett a dolgozók át­lagkeresete. Több veszteséges év után az, 1972-ben végzett munka nyomán \olt először nyereséges a vállalat, s az idén a tavalyitól kilencszerte nagyobb nyereséget értek el. Epiil az Ma-vezeték Mint ismeretes, a közel-ke­leti olajat az Adria kikötő­ből Jugoszlávián át csőve­zetéken szállítják majd bú­zánkba. A vezeték 600 milli­méter átmérőjű magyar sza­kaszának -építésére megkez­dődtek az előkészületek. A szakemberek — tervezők és kivitelezők — bejárták azt a területet, amelyen át a veze­ték Berzence községtől Százhalombattáig halad: ki­jelölték a végleges nyomvo­nalat. Ez Somogy megyében a korábbi elképzelésekhez viszonyítva némileg módosul: a hatalmas csőkígyót — « szem előtt: tartva a Balaton | kiemelt vízvédelmi érdekeit J — nem Karód, hanem Be- i degkér község térségében ve­zetik. Az idén abból a megköze­lítően 1,8 milliárd forintból, amelybe az Adria-vezeték magyar szakaszának építése kerül, 140 millió forintot használhat fel a kijelölt be­ruházó, a generál kivitelező Siófoki Kőolajvezeték Válla­lat. Az összeg nagy részét tervezésre; általában az egy j év múlva kezdődő építkezés! előkészítésére fordítják. Téli tarsuSás Képezik a növényvédelem új szakmunkásait Megyénk mezőgazdaságá­ban mind jelentősebb szele­pet játszik a kemizalás. Mi­vel a gazdaságokban a nö­vényvédelmi munkáknak nemcsak az irányítása, ha­nem a végrehajtása is szak- képzettséghez van kötve, év­ről évre nagy gondot fordí­tanak e fontos terület szak­munkásainak kiképzésére. A Boi-sod megyei Tanács mezőgazdasági osztálya, a Megyei Növényvédő Állomás, valamint a Hernódvéosei Me­zőgazdasági Szakiskola ezen a téten is mintegy 120 új, nö­vényvédelmi betanított mun­kást képez ki- Az első ilyen hathetes téli tanfolyam teg­nap, január 7-én kezdődött meg Kéjeden. Egy hét múl­va, január 14-én újabb, ha­sonló tanfolyam kezdődik Telki bányán. A két betaní­tott munkást képző tanfolya- | mon a szakelőadások zömét a Megyei Növényvédő Állo­más szakemberei tartják. A hat hét elteltével Kéke­den újabb, a növényvéde­lemmel kapcsolatos téli tan­folyamok kezdődnek. Három­hetes oktatás keretében úgy­nevezett méreekamra-kezelő- ket. növény védőszer-raktáro- sokat képeznek ld. Ugyanott kéthetes továbbképző tanfo­lyamot is szerveznek az elő­ző években kiképzett nö­vényvédelmi betanított mun­kások részére. ß ..................—...................................... A gépjárművek sa fokozza a kockázatot az országúti közlekedésben. Napról napra töob veszély- tényezőre kell figyelnie an­nak. aki a volán mögé ül. Ezért érdemel közmegbecsü­lést, a/, a hivatásos gépko­csivezető, aki munkáját a növekvő követelményekhez felnövő szakmai és emberi felelősséggel végzi, s kilomé- 1 terek százezreire úgy tekint­het vissza, hogy soha nem okozott balesetet. Szebényi Sándor ilyen gépkocsivezető. Nemrég kapott kitüntetést — és illő anyagi jutalmat — azért. hogy. ötszázezer kilo­métert vezetett baleset nél­kül. Csak úgy sikerül alkalmat keríteni a vele való beszél­getésre. hogy utasául szegő­döm egyik útjára. A Mező- gazdasági Szövetkezetek To- kaj-hegyaljai Területi Szövet­ségének munkatársai nem sokat koptatják irodai szé­küket. Az ő munkaterületük két teljes járás: a sátoralja­újhelyi meg a szerencsi. Az itteni termelőszövetkezetek­ben és szakszövetkezetekben — összesen 60 helyen — van szükség útbaigazító köz­reműködésükre. A területi szövetség gépkocsiját egyfor­mán jól ismerik a Hegyal- ja. a Hegyköz, a Bodrogköz, meg a Taktakoz falvaiban, szövetkezeti majorjaiban. S személyes jó ismerős mind­ezeken a helyeken Szebényi Sándor is. Ha a szövetség munkatársaival megérkezik az úticélhoz, ő kinyújtózhat­na a kocsiban, hogy kipi­henje a megfeszített figyelés fáradalmát. De ezt csak rit­kán teszi. — Talán ha már vagy há­rom napja egymás után „ti- zenhatóráztam”. Mert bi­zony. ez is előfordul, zár­számadások, tervkészítések időszakában például — so­rolja, nem azért., hogy szé­nássá magát, hanem tárgyi­lagosan magyarázatul. — Lehetnék talán kényelme­sebb helyen, de én ezt. itt szívesebben vállalom. Ma­gam, is falun. Kenézlőn nőt­tem fel. A kocsivezetést a katonaságnál szerettem meg annyira, hogy most már nem is tudnék megszokni más munkában. Tizenöt eve ezt csinálom. S 1!)67 óta, meg­alakulásától kezdve a terüle­ti szövetségnél vagyok. Nem­csak a burkolatos utakat is­merem. hanem az autóval járható dűlőket is Zemplém- agárdtól Tiszáidéig, Füzértől Abaújszántóig. — Hogy mivel magyará­zom: miért sikertjlt félmillió kilométert vezetnem baleset nélkül? Biztos, hogy a sze­rencse is segített, mert a leg­óvatosabb vezetésnél is köz­bejöhet olyasmi, amit nem lehet el6re számításba ven­ni. Éjjel elém ugorhatón volna egy megriadt szarvas, hiszen gyakran megfordu­lunk a Hegyközben olyan úton. ahfll ott a vad járásra figyelmeztető tábla. Vagy kőomlásba is hajthattam vol­na. De ahogy nem szabad csak a szerencsében bízni, a műszaki hibákért sem lehet csak a véletlent okolni. Én nem megyek ki úgy a garázs­ból, hogy minden lényegeset szemügyre ne vegyek a ko­csin. Kitanultam a motor- szerelést is. hogy ne csak találomra tapogatózzam, ha mégis javítani kell valamit, útközben. Aztán több mint tíz éve oktató vagyok, mel­lékfoglalkozásban, a KPM tanintézeténél. A mellékfog­lalkozás persze nem azt je­lenti, hogy mellékesnek tar­tom a felelősséget is a rám bízott oktatókocsiért, s fő­ként a vezetést tanulókért. 4 ti már a területi sző­ri/,! [Ildi vehség párttit­kárától, Várhomoki Amb­rustól tudom meg. hogy Sze- bényi Sándor a szövetség alapszervezetében párt vezető­ségi lag is. S a szövetség pártszervezetét példának tekintik a szövetkezeti párt­szervezetek is. És még in­kább példának az. ottani vá­lasztott vezetők magatartását. — Igen. a pártban megta­nult önkéntes fegyelem so­kat segít abban, hogy a vo­lánnál is fegyelmezett ma­radjak a legkritikusabb hely­zetben is — veszi át isméi a szót Szebén.vi Sándor. S indítja a motort, mert men­nie kell a következő szövet­kezetbe. — De ha folytatni akarjuk a beszélgetést, szívesen lá­tom otthon, vasárnap dél­után. Van a kertünkben né­hány tőke szőlő. Magam ül­tettem, tavaly már szüretel­tem is róluk. Koccinthatunk a", új borral, mert most va­sárnap nem vezetek. Bcreez József Miről írnál az üzemi lapok? Az elmúlt év munkájának és eredményeinek az összeg­zése. az 1974-re való felké­szülés. a tennivalók felvázo­lása jegyében íródtak a me­gye legnagyobb vállalatai­nak, üzemeinek eletet bemu­tató üzemi újságok. A Borsodi Bányász — a megye legnagyobb példány- számú üzemi lapja — első oldalas írásban tudósít arról, hogy a feketevölgyi akna bá­nyászai az előírtnál 52 ezer tonnával több szenet hoztak felszínre az elmúlt évben. Ugyanebben az írásban arról is olvashatunk, hogy hason­lóan jó eredményeket sze­retnének elérni 1974. I. ne­gyedévében is: terven felül 7800 tonna szén kitermelé­sét irányozták elő. A lap második oldalán a ■Borsodi Szénbányák vala­mennyi dolgozóját érintő cikket olvashatunk; Monos János igazgató és Buku Imre szb-titkár részletesen ismer­tetik a vállalat törzsgárda- szabályzatát. A következő ol­dalon arról ad hírt az újság, hogy az elmúlt. 3 évben kö­zel 7 millió 280 ezer forin­tot fordítottak a bányászok szociális ellátásának a javí­tására az Özdvidéki Szénbá­nyák üzemeiben. A Borsodi Vegyi kombinát, a TVK és az Észak-magyar­országi Vegyiművek dolgozói ugyancsak tegnap vehették kezükbe lapjuk, a Borsodi Vegyész legutóbbi számát. Ebből mindenekelőtt azt a tudósítást emelnénk ki, mely arról számol be, hogy az el­múlt évben megkezdődött és az V. ötéves tervben a BVK-ban épül meg Európa legnagyobb műanyaggyára. A mintegy 10 milliárd forint értékű beruházás a múlt év júniusában vette kezdetét. Azóta a területelőkészítés folyik, ennek során eddig több mint 300 ezer tonna földet mozgattak meg. A tervek szerint idén 500 millió forint értékű munkát végez­nek el a kivitelezők. A cikk­ből azt is megtudhatjuk, hogy a PVC-I1I. elkészülte után 150 ezer tonna pvc- * port. és több mint 6 ezer tonna cseppfolyós klórt állí­tanak majd elő a BVK-ban. A lap első oldalon megje­lent írása az ÉMV múlt évi sikereit , összegezi. > Jogos büszkeséggel tekinthetnek vissza a gyár dolgozói az 1973-as esztendőre, hiszen ez volt az első olyan év. ami­kor a vállalat termelése meghaladta az 1 milliárd forintot, nyeresége pedig a tervezett 200 millióval szem­ben 235 millió volt. A kohászvárosban nagy népszerűségnek örvendő üzemi újság az Ózdi Vasas ezúttal is hű képet ad az ÖKU munkásainak és a vá­ros lakóinak az életéről, az őket foglalkoztató gondok­ról, tennivalókról, tevékeny­ségük múlt évi sikereiről. ..1973 a dinamikus fejlődés éve volt" — olvasható a lap első oldalas hasábjain. Ez a megállapítás nemcsak a vá­ros. hanem az ózdi kohászat gyarapodására, eredményeire is vonatkozik. A folyamatos acélöntómű megvalósít ása mellett számos nagy értékű korszerűsítést. fejlesztést mondhat magáénak a gyár kollektívája, amely idén is nagy feladatok megoldására törekszik: tovább épül a rúd-dróthengermű. és meg­kezdik az acélmű rekonstruk­cióját is. „Sikeres új esztendőt!" — köszönti vezércikkében a Lenin Kohászati Müvek és a Diósgyőri Gépgyár dolgo­zóit a Diósgyőri Munkás ja­nuár 2-i száma. S mindjárt mellette egy másik írás. amely a két gyáróriás vezető szakembereit idézve arról ad Hírt, hogy mind az LKM, mind pedig a DIGÉP jó ala­pokkal kezdi az 1974-es évet. Az LKM-ben éppen a lap megjelenései követő napon kezdte meg az üzemszerű ter­melést a nemesacél-finom- hengermű középsora. amely már ebben az évben nem ke­vesebb npint 150 ezer tonna hengerelt anvagot ad. A DIGÉP jó néhány gyáregysége már a.két ünnep között ter­ven felül dolgozott, a biza­kodó hangulat tehát itt sem alaptalan. Ez az optimizmus csendül ki abból a cikkből is. amelyben munkások, ve­zetők vallanak idei terveik­ről, elképzeléseikről. n. r. Számuk egyre nő Félmillió kilométer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents