Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

1974. január 6., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Hét év aíatt tízszeres eredmény A huzaLrnű I-ben nagyo­kat szusszantva dolgozik a betonacélháló-hegesztógép. A kísérő ifjú mérnök kar­órájának percmutatóját fi­gyelve közli az idő múlását. — öt másodperc ... Ti­zenöt ... harminc .. negy­ven ... negyvenöt... A gép zihálása abbamarad. A jókora hegesztett, acélhá­ló engedelmesen hull a töb­bire. A három ifjú munkás pedig a következő háló ké­szítéséhez fog. Hova megv innen a termék? A metró­hoz, a Fővárosi Vízmüvek­hez. nem tudjuk. Számunk­ra most egy az érdekes: az emberek, a gép segítségével jóformán egy perc alatt el­végzik azt, amire a hagyo­mányos. a kézi hegesztéssel talán egy óra kellene. Még él a régi kép: embe­rek nagy kínlódással feszí­tik szét a drótkötél-pászmá­kat. és erős izommunkával fűzik át acélszállal. varrják a laposkötelet. Most két férfi és egy nő áll az auto­mata mellett, s a gép — a gyár szabadalmaként — em- > béri erőfeszítés nélkül sok­szorosát gyárt ja a régi meny- nyi ségnek. A gyárudvaron sűrűn kell félrehúzódni, csaknem 90 Diesel-motoros targonca eme­li. cipeli, pakolja az anya­got. Dr. Imre Ferenc, a gyár igazgatója rp eg lepő adatot közölt: — Az utóbbi hét év alatt tízszeresére nőtt a Decem­ber 4. Drótművek termelé­sének volumene. Ennek okait, forrásait ke­ressük. Nem kell messze menni. Elég elemezni az el­múlt évi eredményeket, s annak okait. — Az elmúlt évben — mondja az igazgató — kol­lektívánk termelési volumen­ben 10 százalékos túlteljesí­tést ért el. Ezenkívül nagy eredménynek számit, hogy olyan exponált termék gyár­tásában. mint a sodrony- kötél, 24 százalékos termelé­si növekedést értünk el. Korábban e termékből ha­zánk jelentős importra szo­rult. Ma örvendetesen ott tartunk, hogy a drótmű kol­lektívája kielégíti a hazai igényt, s ezzel csaknem 2 millió dollár megtakarítást hoz a népgazdaságnak, ezen­kívül exportálásra is van le­hetősége. A másik lénvepes ered­mény: az elmúlt évitől 15 százalékkal nagyobb nyere­séget értek el a tervezettől. — Gyárunk — mondja dr. Imre elvtárs — a negyedik ötéves tervidőszakban új metódus szerint dolgozik. A középtávú terv szerves ré­széként minden érben belső, emelt részletterveket dolgo­zunk ki. Ennek is eredménye az. hogy 1973-ban már elér­tük a középtávú terv utolsó éttéré tervezett termelési vo­lument. nyereséget. Ebben az érben pedig további 5 száza- léklcal növeljük a termelést, s 10 százalékkal a nyeresé­get. A gyárban nemcsak jól tudnak termelni, hanem jól tudnak kereskedni is. Kere­sik, kutatják az új igénye­ket. s ennek megfelelően nö­velik a választékot. A lapos- kötél-szabadalom hasznosítá­sa révén jelentős mennyisé­get exportálhatnak. Az el­múlt év őszén kezdték meg az acéldrótháló készítését. Ebben igen nagy a. „felfutá­si” lehetőség. Sok ezer ton­na betonacél — közte a csa- varbordás — gyártásával se­gítik a lakásprogram meg­valósításai, a házgyárak munkáját. S még egy visszapillantás. Hét évvel ezelőtt a bérszín­vonalat. tekintve a drótmű az utolsók között állt a ko­hászatban. Ebben is nagy’ fejlődés van. hiszen azóta egyharmadával növelték az egy személyre jutó évi bér­tömeget. Ebben az is benne van. hogy tavaly — a köz­ponti bérfejlesztésen kívül — saját erőből 5 százalékkal növelték a béreket A jó eredmény hatására növelték az év közi kifizetéseket. A: elmúlt év december 3-án. város felszabadulásának é\ fordulóján 1 millió forint' adtak a gyár törzstagjaina Az új év első napjai * eredménnyel köszöntőt?' be. A jó ütemre szükség" van. hiszen megnöveke ,a a tennivalók. ^ — Az 1974. évi ter&\£s szoros részét képezi az.jy^ dik ötéves terv célkitv: nck előkészítése. Az zéplávú tervben saját forrásainkból 320 mtlíi^ogy lesztést szeretnénk met,. ^ sitani. Nagyrészt azt ccl'u za, hogy kicseréljük az é avult, régi gépeket. Másrész új igények is jelentkeztek, s ennek megfelelően szeret­nénk még jobban kielégíteni a hazai es .külföldi igénye­ket. Természetesen ezeket a vállalati elképzeléseket be­folyásolja a saját és más tárcák fejlesztése is. Hazául az autógumik gyártásához megvette a Semperit-licen- cet. Tudomásom szerint a gumigyártás két-három év múlva „belép” a termelésbe. Ehhez a kohászatnak, neve­zetesen a mi üzemünknek kell biztosítani az acélhuza­lokat. Számításaink szerint az ehhez szükséges beruhá­zás 400—450 milliós fejlesz­tést kíván. Ezt csak a Tau­nt tsz Gumigyár fejlesztésé­nek bizonyos igénybevételé­vel közös beruházással va­lósíthatjuk meg. Es a közelebbi célkitűzé­sek? A gyárban az üzemi demokrácia erejére, a dol­gozók javaslataira építve még tavaly kidolgozták az új munka verseny-szabályzatot. Mint ismeretes, a városi pártbizottság Miskolc felsza­badulásának 30. évfordulója alkalmából versenyt kezde­ményezett. Ennek alapján hangolták át a versenysza­bályzatot. Decemberben is­mertették a gyár dolgozóival az 1974. évi feladatokat. A dolgozók, elsősorban' a szo­cialista brigádok ennek alap­ján teszik vállalásaikat. Ezekben — a belső közeli és középtávú feladatokon kívül — szerepelnek a város fej­lesztésével, a város gondjai megoldásával kapcsolatos célkitűzések is. Nagyban akarnak támaszkodni a dol­gozók javaslataira. Ezért to­vább akarják erősíteni az üzemi demokráciát, s kere­sik az új módszereket, hogy a dolgozók javaslata, véle­ménye. érdeke kezdeménye­zése még jobban, s közvet­lenebbül kapcsolódhasson a gyár vezető szerveinek el­képzeléseibe. — Vállalatunk nevében vi­seli a város felszabadulásá­nak dátumát. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják: kollektívánkban mélyen él az elhatározás, hogy a több évi eredményekhez méltó si­kerekkel ünnepeljük meg felszabadulásunk 30. évfor­dulóját. I I Csorba Barnabás vannak, azok kezében van a kormány. S ha az ember, a gépjármű vezetője gondol rá, hogy mások is közlekednek, gyalogosok is részt vesznek a forgalomban, hogy a gépjár­mű veszélyes „üzem”, és fo­kozott gondossággal jár el, akkor a balesetek lehetősége nem válik valósággá. Ügy gondolom, ezt a gépjárműve­zetők többsége megértette, a jövőben is megérti. 1973- ban a korábbi évek kiemel­kedő tendenciájához viszo­nyítva, csökkenés mutatko­zik a balesetek számában. Sajnos, még így is sokan vesztették életüket, vagy sé­rültek meg súlyosan, köny- nyebben. Az anyagi kárt még lehet pótolni, de az emberi életet, egészséget nem. A bal­esetek mögött emberi, csa­ládi tragédiák vannak. Nem egyszer a felelőtlenség, a közlekedési szabályok durva megszegése, és nem a sok gépkocsi, az utak kedvezőtlen állapota a baleset oka. Külön kiemelném a sze­szesital-fogyasztást. Itt alig javult a helyzet. Éppen ezért fokozzuk az ellenőrzést. t«vitnik»i eszközöket alkal­mazunk, ugye! neztetünk, bírságolunk, sőt, sí 'ily.sér­tési, bűnügyi úton is eljá­runk a szabályszegői;!, ü szemben. Jobban élünk . jogosítványok időszakos vagy végleges bevonásának lehető­ségével. Bízunk benne, hogy a balesetek megelőzésében a kö­zelmúltban megalakult Köz­lekedésbiztonsági Tanács se­gítségével a gépjárművezetők és a közlekedésben résztve­vők széles tábora megértő, fegyelmezett magatartásával tovább javíthatjuk a közle- ;edési fegyelmet. — Végül milyen kéréssel fordul főkapitány elvtárs a megye lakossága hoz 1974 küszöbén? Céljainkat hosszabb időre meghatározzák az MSZMP X. kongresszusának határo­zatai és a kormány rende­letéi. A hozott határozatok ók. Ez vonatkozik a bűnö­zés megelőzésére, a bűnrse­Hagyományok és tettek A nyugdíj éveiben Szinte mindig ugyanazon a napon és órában jön a pos­tás. Hozza a nyugdíjat. Egy aláírást kér. leszámolja a pénzt, jó egészséget kíván, s megy tovább... A nyugdíja­sok — általában — azt mondjak- szinte hozzájuk le­hetne igazítani az órát. Az­tán, ha más időben, másfaj­ta, vagy másféle küldemény­nyel érkezik, az félig-med- dig meglepetésnek is szá­mít. A MÁV és a szakszervezet területi bizottsága évről évre szerez ilyen meglepetéseket. Örömteli és kellemes hírrel, vagy küldeménnyel. Mint a mögöttünk hagyott esztendő­ben is... FIGYELMES GONDOSKODÁS A MÁV miskolci Igazgató­ságának területén összesen nincsenek magukra hagyva, 3476 nyugdíjas él. Akik leg­inkább a megmondhatói: törődnek velük, s ha nem is aktív munka, de sok ezernyi szál köti őket a vasúthoz, ahonnan „obsitot” kapta!;, ahonnan nyugállományba vonultai;. Ha segítségre van szükségül;, ha gondjukban, bajukban egymaguk nem boldogulnak, az egykori munkahelyhez fordulnak bi­zalommal. Még anyagi ügyek­ben is. A MÁV-nál már hagyo­mány, hogy a szakszervezet évente nagy összegű segélye­ket utal ki. Az elmúlt óv­ta m — 1973-ban — a vasuta­sok szakszervezetének köz­pontja. vz özvegyi nyugdíjat élvezőknek 95 ezer forintot adott egy; ri segélyezés rí­mén. Ugyai kkor 55 ezer forintot azok Között osztottak el, akiknek szerény a jöve­delmük. Ha beteg valaki, gondoskodnál; róla. A nyug­díjas csoportok szívügynek tekintik a rendszeres 1» 10,gá­tast hogy elűzzék a magányt, a társtalanságot. Sőt ! Szocia­lista brigádok tesznek aján­lásokat, hogy egy-egy nyug- riíi-irrnl roMlnali'nrln'jV _nem­c sak úgy, hogy kapcsolatot tartanak velük, hanem úgy is, hogy elintézik ügyes-ba­jos dolgaikat, beszerzik a té­li tüzelőt, vagy éppen meg­oldják az étkezést, az ellá­tást. Arra is van példa — ami elsősorban a nyugdíjas csoportok és a szakszervezet érdeme —, hogy aki kérte, segítettek neki bejutni pél­dául a szociális otthonba. Az emberekkel, a nyugdí­jasokkal való törődés, ér­dekeik védelme nem kam­pányszerű ténykedés, hanem folyamatos tevékenység a MÁV-nál. Ez a jellemző a területi bizottság munkájá­ra, amely egyben annak is biztosítéka, hogy a szakszer­vezet és a nyugdíjasok kö­zötti kapcsolat formalitások nélküli, bensőséges ... RENDSZERES TALÁLKOZÓK Soha nem íeVedúesxiek el róluk. Ha például elosztják az üdülőjegyeket, azokból nyugdíjasoknak is mindig jut. A SEOT-keretiből ne­gyedévenként 8—10-et tud­nak számukra biztosítani, de egyéb lehetőségek is vannak a pihenésre, az üdülésre. Van a MÁV-nak például Mezőkö­vesden egy minden igényt kielégítő üdülőháza. ahol az elmúlt évben 35 nyugdíjas is üékklt. Minimális térítés el­lenében. Sőt! Ha van csa­ládtag, azok számára is nyit­va áll az üzemi és egyéb üdülők kapuja. Sokat tesz a szakszervezet árért is, hogy a nyug­díjasok rendszeresen talál­kozhassanak egymással. Ahol van művelődési ház. ott klubokat alakítanak számuk­ba. és ehhez anyagi támoga­tást is nyújtanak. Hagyo­mány a MÁV-nál is a nyugdíjasok találkozójának megszervezése, ahol nemcsak a vasút fejlődéséről tájékoz­tatják a veteránokat, hanem — gyakran — jutalmakat, kitüntetéseket is adnak át. Nagy gonddal készítik elő nyndie hogv a nyugdíjba készülők a legrövidebb úton szerezhessék be a szüksé­ges okmányokat, kevés után­járással. Ügyes-bajos dolgaikban a nyugdíjasok mindig szíve­sen kopognak a területi szak- szervezeti bizottsághoz, vagy a nyugdíjas csoportok ajta­ján. Van, aki személyes gondjainak megoldásához kér segítséget, mások azzal a ké­réssel jönnek, keressenek számukra munkalehetőséget. Felsorolni is sok lenne, mi minden kerül a nyugdíjas csoportok tisztségviselőinek asztalára. Aki igényt tart rá, annak természetesen a lehe­tő legrövidebb időn belül igyekeznek munkaalkalmat teremteni. Évről évre vissza­térő módszer és gyakorlat, hogy például az ünnepi csúcs­forgalmak idején kérik is a nyugdíjasok segítségét, amiért természetesen külön díjazást adnak. SZILÁRD „KÖTŐDÉS” A nyugdíjasokkal való fog­lakozásban a területhez tar­tozó szakszervezeti bizottsá­gok általában mindenütt, de különösen jól foglalkoznak Szerencsen, a Járműjavító­ban, Egerben és Hidasnéme­tiben. ahol elsőrendű feladat­nak tekintik: gondoskodni az emberekről, törődni az öre­gekkel, akik hosszú éveket, évtizedeket dolgoztak a MÁV-nál. A megérdemelt pihenés éveit töltő emberek számára nehéz elszakadni a volt mun­kahelytől, a megszokott kör­nyezettől, az ismerősöktől és barátoktól, továbbra is a MÁV-hoz tartozónak érzik magukat. Éppen ezért he­lyénvaló és dicséretes, hogy a területi bizottság, valamint a nyugdíjas csoportok szív­ügynek tekintik a nyugdíja­sokkal való foglalkozást. Mindent elkövetnek, hogy a jövőben ez a „kötődés” még szilárdabbá, még szorosabbá váljék a nyugdíjasok és a vasút között. t r Több mint hétezer vagont javítanak Eredmények és tervek a iármőiavítéban Néhány esztendeje még a szakemberek sem látták vilá­gosan a vasút jövőjét. Sokan úgy tartották, az országúti teherszállítás erőteljes növe­kedésével csökken a vasút jelentősége, a több mint száz­éves közlekedési módot túl­haladta az idő. Nos. a két­kedőknek nem lett igazuk, a vasút megűjhodva, megfiata­lodva egyre alkalmasabbá válik — a megnövekedett igényeknek megfelelően — a nagy tömegű, nagy távolságú teher- és személyszállítás le­bonyolítására. A megváltozott szállítási igények korszerűbb, nagyobb befogadóképességű teherko­csikat követelnek. Az elmúlt években a MÁV birtokában levő több tengelyes teherva­gonok aránya növekedett a régi típusú, kéttengelyes te­herkocsik rovására. A jövő útja tehát mindenképpen az, hogy a vasút nagy befogadó- képességű. nagy teherbírású, nagyobb terjedelmű teherko­csikkal cseréli fel a kiörege­dett kocsiparkot. Mit jelent ez a MÁV Miskolci Jármű­javító üzem munkájában? Erről beszélgettünk Gedeon Bélával, az üzem főmérnö­kével. — Ez a folyamat igen nagy feladatot, ró ránk — mondta a főmérnök. — Jelenleg az új teherkocsik javítására az országban egyedül csak a miskolci üzem van berendez­kedve. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a több mint 1100 dol­gozót foglalkoztató üzemnek, az évente több mint 7 ezer vagon javításával kulcsszere­pe van a MÁV vagonparkjá­nak rendbentartásában. — Fő feladatunk a teher­kocsik javítása, és a javítá­sokhoz szükséges alkatrészek gyártása. Ez meglehetősen átfogó tevékenységet jelent, hisz a MÁV -teherkocsipark- ján kivül például mi javít­juk az LKM, a BÉM. az OKÜ és dunaújvárosi kohászat va­gonjait is. Ezenkívül más járműjavítók részére is készí­tünk különböző alkatrészeket, többek között a Dunakeszi Járműjavítóban készülő sze­mélykocsikhoz is több tucat alkatrészféleséget gyártunk. Ehhez a rendkívül szerte­ágazó feladathoz az üzem számos, különböző képesíté­sű szakembert foglalkoztat, így „békésen” megférnek egymás- mellett a lakatosok, az esztergályosok, a marósok, a bognárok, az asztalosok, a bádogosok, az üvegesek és a hegesztők. Köztudott, hogy nem kőnv- nyű a munka a járműjaví­tóban. Piszkos és nagy fi­zikai erőt igényel. Míg a ré­gi, kisebb teherkocsiknál egy- egy alkatrész súlya legtöbb­ször nem érte cl az 50—60 kilogrammot, az új kocsik­ban gyakran 130—140 kilós alkatrészek is vannak. A há­ború után újjáépített üzem­ben még nem gondolhattak az ilyen jellegű fejlődésre, s ma bizony, a felszereltség hiányát, s a technikai eszkö­zök hiányát fizikai erővel kell pótolni. — Ennek ellenére még- sincs gondunk a létszámmal — mondta a főmérnök. — Igaz, a körülményekhez ké­pest arra törekszünk, hogy dolgozóink jól érezzék ma­gukat a munkahelyeken. Igen sok gondot fordítunk a szo­ciális ellátásra, amely az ét­keztetéstől a megfelelő védő­ruhákig mindenre kiterjed. Természetesen nem elégszünk meg ennyivel, a további ja­vítás érdekében például még ez évben megkezdünk egy, mintegy 11—12 millió forin­tos költséggel épülő, 500 sze­mélyes fekete-fehér öltöző kivitelezését. A beruházás várhatóan a jövő évben ké­szül el. Ezenkívül mintegy 10 millió forintos költséggel műszaki fejlesztésre kerül sor. Ennek egy része az ötö­dik ötéves tervben várhatóan megkezdődő nagyobb re­konstrukció előkészítése lesz, másik része pedig dolgozóink munkakörülményeinek javí­tását célozza. Foglalkoztat bennünket pél­dául egy vagonmosó beren­dezés építése is. Az előké­szített és lemosott tehervago­nok javítása az üzemben mindenképpen könnyebb fel­adat lenne. A nehéz körülmények el­lenere az üzem kollektívája évek óta dicséretre méitó munkát végez. Az 1973-as évben mintegy 70 ezer ja­vítási óra túlteljesítéssel csaknem 105 százalékos ja­vítási eredményt értek el. Ez mintegy 150 kéttengelyes és több mint 300 több tengelyes vagon többletjavítását jelen­ti. Ez évben további újabb feladatokat, is meg kell ol­daniuk. hiszen január 1-tól a cementszállító tartályko­csikat is a miskolci üzemben javítják. Az egyre növekvő felada­tokat csak nagyarányú át­építéssel képesek megoldani. Az ötödik ötéves tervben várhatóan mintegy 150 mil­lió forintos költséggel a mis­kolci üzemben nagyarányú rekonstrukció kezdődik Ez­zel a több tengelyes kocsik javítása csaknem háromszo­rosára növekszik majd. — Addig is megfelelőbb munkakörülményeket szeret­nénk teremteni dolgozóink­nak. Az üzemi demokrácia kiszélesítésére törekszünk. Ezzel kapcsolatban már több intézkedés történt, amely a jobb munkafeltételeket és a jobb kedvvel végzett munkát segíti majd. Hajdú Gábor Évforduló előtt a drétmííveien Műm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents