Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-09 / 288. szám
T973. efoc. 9., vewémwp ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 tsryarm&kok Offymdns k&zt szülik fe nevelik felelőssége Erzsiké, amint belép a játszószobába. máris visszariad. Karját feltartva türelmetlen könyörgéssel fordul az őt behozó nővérkéhez, és nem mondja, csak mutatja: vegyél fel! Csak ölben érzi jól magát, mint az egyéves, vagy még kisebb gyermek. Hiába mutatjuk neki a körben, játékokkal megrakott bolcokat. Akkor oldódik csak fel, amikor a pszichológus ölbe veszi és térdén ringatva, „vonatozni” kezd vele. — Megy a vonat, megy a vonat Kanizsára ... A síros arcocskán megenyhülnek a vonások és a nagy asztal mögötti székbe ültetve megkezdődik a ku- kucsjáték. Hol Erzsiké bújik el, hol a pszichológus. Megszületik a bizalom. Most már körül lehet nézni. Az alsó Polcon ott egy húzós kiskacsa. Ezt találja meg először a gyerek. Kézbe adjuk, segítünk neki húzni. Az óra végén úgy lépked körbe a kacsával, mintha másfél-kétéves kisgyerek lenne. Megszületik az első mondat is: „gyere pipi” — mondogatja a kis .játékállatkának. Második alkalommal már bejövetelkor megvan a barátság: köszönésképpen puszit ad. A húzogatós játékokon kívül előveszi az álarcnak szolgáló nagy békafejet, kis szőrmekutyát, majd a mentőautót és a pisztolyt. Fogja a pisztolyt, célbaveszi a mentőautót és lelövi. Majd maga elé teszi a békafejet es azt is lelövi. A kiskutyára néz. Biztos akar lenni a dolgában, úgy látszik. — Mi ez? — kérdi. ■— Kiskutya. — Ezt nem lövöm le — mondja. (Ezután meséli el a gyerek kezelőorvosa, hogy az édesanyától hallottak szerint a gyerek másfél éves lehetett, amikor a patakparton járva felugrott előtte egy nagy béka, és a gyerek nagyon megijedt. Azóta nem, vagy alig beszél. Fékezhetetlen, nevelhetetlen, éjjel nappal Pelerikázni kell, de még így is nagyon vizes. A ‘gyermek- osztályra; ahol jelenleg is fekszik, mentőautóval hozták be a távoli tanyáról.) i Harmadik alkalommal már házat épít az építőkockákból. Majd szerepjátékba kezd: az ételt, mint anyuka, a nagy tálból a kicsibe por- ciózza a babacsalád gyermekeinek. Közben beszél a babokhoz, szólogatja. pirongat- ja őket, sót Erzsikét meg is Veri. Kati a legjobb, őt szereti legjobban bábaanyuka, de Pisti. Marika nagyon rosz- szak. A babanevek: testvérei nevei és a saját neve. Legközelebb ismét előveszi a bákaálarcot, megveri a békát. Erre a pszichológus is ugyanezt teszi, majd bedob- ’ ja az öltözőfülkébe. A gyerek hirtelen észreveszi, hogy van még egy békaféle. Kéri, bogy azt is dobjuk ki az ajtón. Amikor ez megtörténik, felszabadultan nevet fel. Most már birtokba veszi az egész játszószobát, ráül a csacsira, hintázik a hintalovon, sínre teszi a vonatot. Az első nap még meg tudta nevezni a vonatot, most már kéri, vegyük elő. Anélkül. hogy tanítottuk volna, kipattan belőle a szó. Maid a jótéktélefonhoz megy, felveszi, telefonál. — Kinek telefonálsz? — kérdezzük tőle. — Anyukának. — És mit? — Hogy jöjjön értem. A naponta több órás játékban szinte előttünk ..nő fel” Erzsiké az egyéves babából — a teljes visszamaradottság állapotából — négyéves, korának megfelelően viselkedő és tevékenykedő kislánnyá. A visszamaradottság oka: durva nevelés, nem a békától való megijedés! A gyermekek fokozott félelme a békától, a kutyától, a sötéttől, az ágyról leeséstől csak jelzése annak, hogy nevelési helyzetében a gyerek nem érzi magát biztonságban, szorong. A gyerekkorban valahogy úgy van. hogy az a gyerek ijed meg, aki úgyis fél. Karcsi is ilyen félénk gyermek. Amikor bevezeti édesanyja a játszószobába, a csoportban játszó gyermekek közé, behúzódik a sarokba. El sem mozdítható „védett” helyéről. A következő héten azonban, látva, hogy itt nem érheti semmilyen bántódás, ót is elkapja a játék heve. A csoportban játszó két nagyobb fiú indiánjátékot kezdeményez: indiánruhába öltözik az egész társaság és az asztalokból, székekből rakott barikádok mögül két csapat néz egymással farkasszemet. Karcsit Zoli veszi maga mellé: segít neki felöltözni, fejére teszi a harci díszt, oktatja a fegyverforgaíásra. Az ütközet döntetlennel végződik és usgyi, a sezlonra, “nagy birkózás következik, hogy eldöntsék, ki az erősebb? Megható, ahogy a két nagyobb fiú a birkózás közben a két kisebbre vigyáz. Az egész játék így nem valamelyik csapat győzelmével, hanem közős, nagy nevetéssel végződik. Karcsinak éppen erre volt, szüksége, hogy levetkőzze, azt a bizonytalanságot, amely nevelési helyzetéből fakadt és iskolai teljesítményeiben annyira gátolta, hogy harmadikos lévén a felelésnél még mindig nagyon megijedt, alig bírt kimondani egy-két szót. Karcsi egyetlen gyerekként élt otthon, egy meglehetősen elzárkózó családi légkörben, fit felnőtt között. A nagyszülők, a nagynéni, a nagybácsi és az elvált édesanya — mindenki tőle követelt, mindenki őt nevelte! Az iskolában sem tudott feloldódni, mert hiszen ott is teljesítményt vártak tőle. v Zoli, a csoportpartner a legváltozatosabb játékokat eszeli ki, hogy a kicsiket szórakoztassa. A csoportjáték hathetes, heti egyórás tartalma alatt egy gyerek sem unatkozik körülötte. Terítékre kerülnek a szekrény mélyén lapuló társasjátékok, munkába a kifestő-kivágó- könyveket, rajzolnak, gyurmáznak. a különböző építőket összekombinálva óriás tornyot építenek. És Zoli mindig a motor, a játék hajtóereje. vezető anélkül, hogy uralkodóvá válna. Az iskolában nyugtalan, verekedés, mindig beírást hozó Zoli, akivel özvegy anyja, úgy érzi, nem bír, itt a játék közben megtanul egy új magatartásformát: az egyenrangúakkal szemben partnerként, a kisebbekkel szemben védelmezőként kell fellépni. Az iskolai teljesítmény-szituációban alig közepes képességei miatt számtalan sikertelenség érte és ezért agresszióval — verekedéssel — próbálta megerősíteni helyzetét osztálytársai között. A játéksz.obában nincs sikertelenség és nincs agresz- szió. Vagy ha van, az a kívülről hozott fájdalmas élményeknek a ki beszél ése a játék nyelvén. Zsuzsika a huszonnégy bábuból álló sorozatból a kígyót választja játszani. Odahozza a pszichológushoz: „most meg fog téged marni!” Amikor közelíti a kígyó fejét, a pszichológus felé nyúl, és megsimogatja a kígyót: — Jó kígyó vagy, te névn fogsz csípni! 'A gyerek meglepődik, nincs más választása, elteszi a kígyót, más játékba kezd. A legközelebbi alkalommal ismét előszedi: most meg fog csípni a kígyó, ne simogasd meg, engedd, hogy megcsípjen ! Amikor megcsípi a kígyó a pszichológust, megkérdezi a hozzá simuló gyerektől: — Mondd, Zsuzsika, kihez hasonlítok én? — Az óvó nénihez! — válaszol és megkönnyebbülten felsóhajt: — Most már megsimogat- hatod a kígyót. Zsuzsit másik óvó nénihez kellett áttenni és megoldódtak problémái. Jóvá varázsolni a kígyót, helyükre tenni az agresszív ösztönöket, eloszlatni az értelmetlen szorongásokat, megszüntetni a sikertelenségeket: alapvetően pszichológusfeladat, de alapvetően szülői és nevelői feladat is. A cél: megtalálni a minden gyermek személyiségében rejlő sajátos értékeket, kifejleszteni a képeségeket megadni az alkotás lehetőségét, örömét és sok dicsérettel, biztatással — semmi szidással és semmi veréssel — növelni benne az eljövendő embert. Dr. Körmcndy Györgyi pszichológus Kellemes boldog ünnepekéi kíván A VASÚT 144 EZER DOLGOZÓJA! NE ÁLLJON SORBA! Az utazás kezdete előtt már 30 nappal, elővételben megválthatja vasúti menetjegyét, helyjegyét a pályaudvarokon, állomásokon, a MÁV városi menetjegyirodáiban. Köszönjük, jó utat! Ballada a kalóriáról • Szepezdi nagyon szeretett enni. Fittyet hányt az orvosi tanácsoknak, úgy érezte, hogy a több kalória több örömet, övezetet jelent. Egy-egv jó falatnál a meg-x elégedettség érzése töltötte el. Ezen a napon Szepezdi előbb májgombóclevest, utána hizlalt rostélyost, azután káposztás kockát, majd egy szelet kenyeret evett. — Mindig szeretek ebédidőn kenyeret enni — magyarázta. — Figyelj ide — mondtam neki komoran —, amit te csinálsz, az kész öngyilkosság. Nemrég olvastam egy német könyvet, amely előírja, hogy különböző korú emberek miként táplálkozzanak. Neked a felét, sem szabadna enni. Mindaz amit ettél, rárakódik az erekre. — Miért? Mit kellene a német könyv szerint ennem? — Üres levest, rántás nélkül. Egy szelet húst, leforrázott főzelékkel és gyümölcsöt. Semmi kenyér, legfeljebb egy hegyed zsemle. Krumplit soha! — Estére kacsa lesz otthon — mondta válaszul. És megnyalta szája szélét. — Ne- edd meg, ha sokáig akarsz élni! Egy kis gyümölcs. más semmi! — És mit csináljak a kacsával? Feleségem háromkor jön meg vidékről. Megírta, hogy kacsát is hoz, és az lösz vacsorára. — He legyen! Most pedig kérj olajat. Igyál meg két kanáRal! Az egyensúlyozza a sok állati zsírt, amelyet megettél. Kitisztítja egy kicsit az ereket. Szepezdi intett a pincérnek: — Láttam a büfépultnál diókrémes tortát. A cvekkedli kevés volt. Hozzon kettőt a dióéból! — Megbolondultál? — Tudod, mennyivel jobb ebben a vendéglőben a diós- torta, mint az xolaj? — Szóval beteg akarsz lenni? — Dehogy akarok. De olajat sem akarok. A felszolgáló közben elém tette az üres húslevest. Neki elhozta a tortát. — Ugyebár hármat tetszett rendelni? — Kettőt. De ha már elhozta, hagyja itt. — Hozhatom a leforrázott halat? — fordult felém a pincér. — Igen. Zöldsalátával. Olajjal, ne cukorral. És persze a külön olajat is. — Szegény ember — sajnálkozott Szepezdi —, miért nem olvastad inkább az Ínyencmester szakácskönyvét Tudod milyen remek kolozsvári rakottkáposzta-re- cept van benne? ' Káposzta rizzsel és hússal összekeverve, szelet sülttel és rajta keresztben egy pár debreceni. Persze, sok tejfellel leöntve, Minden héten egyszer van nálunk. Lenyeltem az olajat, és egy kicsit összerázkódtam. Azután megjegyeztem: — Ez vezet téged a sírhoz. — Legfeljebb nem fogják megkérdezni tőlem, mi a hosszú élet titka. Viszont remek falatokat eszem. Te, vasárnap lesz a névnapom. Már megrendeltem a menüt. Gríznokedlis leves, karaj debrecenivel töltve, rósejbni, túrós és diós rétes. Szereted? — Nagyon — vallottam be őszintén. Éreztem a rétes ízét a nyelvemen. — No, látod! Várlak. — Nem megyek. Elhatároztam. hogy a könyv előírásai szerint élek. Tovább csábított. — Akkor gyere el iövó szerdán. Akkpr lesz a há- 'assági évfordulónk, Az lesz a menü. ami az esküvői ebéden volt. Raguleves, rántott és töltött csirke, somlói galuska. Nagyot nyeltem. .. Kedvenc ételeim... Jött a pincér. és megkérdezte: elviheti e az olajat? Gyorsan bólintottam. — No. eljössz? — csalogatott Szepezdi. » — Kérlek, én kemény ember vagyok, és . . . Félbeszakított: — Szóval eljössz. — Nem ígérhetem meg. A könyvnek igaza van. Azon a szerdán persze ott voltam. Azt hittem, a nagy ebéd három évvel rövidítette meg az életemet. És tovább haladtam lefelé a lejtőn... Ma sertéscsülköt vacsoráztam, velesült burgonyával. Két év... Elhatároztam, hogy holnap erdélyi fatányérost eszem. És barátfülét, amiért rajongok. Most már mintegy. Három, vagy négy év ide vagy oda, már nem számít... Palásti Iászlé Értesítjük az érdekelt lakosságot, hogy az 1974. évi » TEJUTALVANYOK kiadósa Miskolc város III. kerületében lakók részére megkezdődött. A kiadás helye: Ifi. kerületi Hivatal Miskolc, III. kerület, Marx Károly u. 96., földszint. A kiadás ideje: naponta 8-tól 12 óráig és 14-től 16 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig. Szükséges okmányok: személyi igazolvány, a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a tejutalvány ellenőrző szelvények, terhesgondozási könyv (terhes anyák és újszülöttek esetén). III. kerületi Hivatal Idejében adja fel ünnepi jókívánságait, de karácsonyi, újévi küldeményein se feledkezzék meg a posta hollójáról: minden cim elé írjon irányitószámot! Ne legyen gondja, mit fog ajándékozni karácsonyra! Szebbnél szebb női, férfi köntös készen kapható 250 Ft-tól 490 Ft-ig. FEDOSZ Miskolc. Széchenyi u. 21. A Miskolci Vízmüvek, Fürdők és Csatornázási Vállalat felvételre keres széntüzelésű vizsgával rendelkező fűtőt (nyugdíjas is), valamint szakmunkást gépészi munkakörbe. Jelentkezni lehet a vállalati munkaügyön, Miskolc, I. kér., Vörösmarty utca 10.
