Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

1973. dec. 6., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Decemberi körkép nagyberuházásokról Szolgálat hóban, fagyban Vonalvizsgálók ÖSSZESEN huszonhatezer­hatszáz méter kötélpálya- rendszeren érkezik három bá­nyából, Lyukóból, Tervtáró­ból és Edelényből, több mint 600 vagon szén naponta Ka­zincbarcikára, a Borsodi Szénbányák központi osztá- lyozójába. Ennek az üzem­nek a munkájától igen sok függ. Ha valami zavar, vagy probléma miatt leáll a szál­lítás, akkor a bányákban több ezer bányász és sok nagy értékű gép van tétlen­ségre ítélve. Nemrégen az orkánszerű szélvihar okozott nehézségeket a szénszállító kötélpályákon. Takács Ló­ránt, a szénosztályozó kötél­pálya részlegvezetője elmon­dotta. hogy a nagy erejű széllökések miatt csak lassú járatban tudták biztosítani a szén szállítását, s ugyan- akkcorkán 18 csillét le- szakuOi',. ami órákra leál­lította az üzemet. A napok­ban lehullott viszonylag nagy mennyiségű hó és a nagy hideg is megnehezíti a munkájukat, de eddig még a szokatlanul korán beállí­tott tél nem okozott üzem­zavart. Ez nem kis mérték­ben a berentei középállomás t arbantartó és csillejavító lűhelyében dolgozó szak­munkásoknak köszönhető. Különösen nagy felelősség hárul arra a tizennégy vo­nalvizsgálóra, akik minden­nap elindulnak gyalogosan a kötélpálya mentén, földről ellenőrzik a rájuk bízott, sza­kaszt, ugyanakkor általában folyamatosan karbantarta­nak két feszítőművet és két- három tartóoszlopot is. A kondói kötélpálya .62-es 53-as számú tartóoszlopa kö­zött találkoztunk Fortuna István és Kosztyi Károly vo­nalvizsgálókkal. Ez a hely viszonylag nincs messze a középállomástól, mégis na­gyon nehéz volt megközelí­teni az erdőben kitaposott ösvényen, a nagy hóban és a közel húsz fokos hidegben, az ember szívét, tüdejét, lá­bát erősen igénybe vevő me­redeken. A vonalvizsgálók természetesen téli munkaru­hát viselnek. A nehéz tere­pen mindenütt magukkal kell vinni a biztonsági fel­szerelést, a telefont, a szer­számos táskát és egy kevés élelmet. Az egyik telefon­csatlakozó helynél beszélget­tünk velük a nehéz szolgá­latról. — Nem régen csináljuk — mondotta Fortuna István 22 éves lakatos —, de minden­esetre azt már megtanultuk, hogy, ez az egyik legmeg- erőltetőbb munka minálunk. Az öregek azt mondják, hogy maximum hat-nyolc évet bír eltölteni az ember vonal­vizsgálóként. Azt is mesélik, hogy valamikor, 1961-ben megpróbálták lovakkal, ló­Fortuna István telefonon a központtal beszél i -* > Ä ■ Úton a vonalvizsgálók háton bejárni a vonalat, de a lovak a nehéz meredek terepet nem bírták. Ügy lát­szik, ezt csak az ember bírja ... Fölöttünk a magasban halk neszezéssel gurulnak a vastag drótkötélen a szén­nel telt csillék az osztályozó felé, onnan pedig az üres csillék vissza, a bányákhoz. A hideg megviseli a gépe­ket, a köteleket, a tartóosz­lopokat, de leginkább az em­bereket, — Ez a munka nem kíván túlságosan nagy szakértel­met — mondja Kosztyi Ká­roly, az alig 18 éves laka­tos. — De az, hogy az em­ber esőben, hóban, fagyban fölmásszon a 40—65 méter magas tartóoszlopokra és ott dolgozzon, ellenőrizzen, meg­húzzon több száz csavart, az már egész embert kíván. Hi­ába van a kesztyű, ha az ember dolgozni akar, azt kesztyű nélkül kell és bi­zony ilyen időben hozzára­gad a hideg vas a kezünk­höz. Fortuna István telefonon bejelentkezik a központba, aztán elbúcsúzunk. — Valóban nagyon nehéz ez a szolgálat — mondja, még mielőtt elválnánk —, de nagy dolog az, hogy két em­ber felel egy ilyen kötélpá­lya-szakaszért. Ez nagy fe­lelősséget követel, hiszen itt kint, a prérin önmagunkra vagyunk bízva. De az a tu­dat, hogy egy egész bánya munkája, termelése függ nem kis mértékben tőlünk, arra sarkall minket, hogy ne kí­méljük magunkat a munká­ban. A KÉT VONALVIZSGÄI/0 elindul a kötélpálya mentén általuk kitaposott ösvényen, a nagy hóban. Testüket elő­re döntik, hogy legyőzzék a szembe fújó hideg szelet. Hat-nyolc kilométert men­nek gyalogosan egy-egy mű­szakban, magas oszlopokat másznak meg és dolgoznak úgy, hogy közben zavartala­nul futnak a csillék céljuk felé. Míg lassan lefelé eresz­kedünk a meredek lejtőn, arra gondolok, hogy ezt a munkát, ezt a nehéz szolgá­latot csak fiatalok tudják ellátni. Szöveg: Oravec .lános Kép: Lackó József Hol van szükség segítségre? § Megyénkben tizenegy, a kormány által is kiemelt nagy- beruházáson dolgoznak az építők. A létesítmények, re­konstrukciók teljes értéke várhatóan meghaladja majd a 43 milliárd forintot. Ez a népgazdaság különböző ágazataiban folyamatosan épülő nagyberuházások 26 százalékát teszi ki. A négy nagyvállalkozó közül kettő: a BÁÉV és az ÉACV, miskolci központú, míg a másik keltőnek a központja — a 22-es és a 31-es Építő Vállalaté — Budapesten van. A tizenegy nagyberuházás közül kettőnek, a bocsi sör­gyárnak és az LKM nemes­acél-hengerművének építését még 1969-ben kezdték meg. Az ÖKÜ acélöntödéje, a Sa- jószentpéteri Üveggyár épí­tési munkái egy évvel később kezdődtek. A HCM, a Tiszai Erőmű, a Miskolci Húskom­binát, a Szerencsi Csokoládé- gyár beruházási, rekonstruk­ciós programja viszont 1971- ben indult. Egy szűk hónappal az év vége előtt elmondható: mind a régebben megkezdett, mind pedig az újabb nagyberuhá­zásokon jól tartják a terve­zett ütemet. Erről az építők szakszervezete megyei bi­zottságának most készített jelentése ad elemző képet Általános tapasztalatként fo­gadható el, hogy a Központi Bizottság 1972 novemberé­ben hozott határozata óta mérséklődtek a nagyobb építkezések gondjai, a beru­házási fegyelem lényegesen szilárdult. Lerövidült az elő­készítési, tervezési időszak, a szervezés, a lebonyolítás ma­gasabb színvonalú, mint ko­rábban. Másfél milliárdot építések az idén Az év elején a négy építő vállalat (a generál kivitele­zők) szerződést kötött az épí­tők megyei bizottságával, hogy az idei esztendőre ter­vezett több mint másfél mil­liárd forint értékű munkát elvégzik. Ez az együttműkö­dési megállapodás egyben azonos a beruházók igé­nyeivel. A most elkészült je­lentés szerint már október végére 1 milliárd 183 millió forint értékű műnkét végez­tek el. Az év utolsó munka­napjáig várhatóan túl is tel­jesítik tervüket a nagyberu­házások építői. Az elképze­lésekhez képest különösen jól állnak a bocsi sörgyár még hátralevő munkáival, de előreláthatólag terven felüli beépítés váltható az olefinmű II-es programjánál is, ahol az ÉÁÉV, a BÁÉV és a 13-as Állami Építőipari Vállalat dolgozik. Hasonlóképpen jól halad az olefinmű I-es üte­mének építése és az ÖKÜ- beruházás is, ahol elsősorban a két nagy megyei központi vállalat dolgozik. Egyetlen olyan nagyberuházása sincs a megyének, ahol a terve­zettnél kevesebb munka el­végzésére lehetne számítani az év végéig. Biztosnak lát­szik. hogy az év elején meg­kötött szerződésben szereplő értéket körülbelül 36 millió forinttal teljesítik túl. A négy fővállalkozó közül a legtöbbet az ÉÁÉV ígért: 185 millió forintot érő munkát. Ez úgy látszik, majdnem öt­száz millió forintra módosul. A BÁÉV ..részesedése” 154 millió forint a nagyberuhá­zások idei programjából. En­nek duplájára vállalkozott a 22-es Építőipari Vállalat, míg a 31-esek két helyen, Kazinc­barcikán és Lenánvároeban 360, illetve több mint. 200 millió forint beépítését, ter­vezték. Négy és lél ezer építő A borsodi nagyberuházó - sokon 4500 ni unkásá 1 lom á - nyű építő tevékenykedik. Ebben még nem szerepel a Csőszerelő, a Fémmunkás, a Gépszerelő Vállalat 1300 szakmunkása. A napomként hazajárók száma mindegyik munfkahelyen 10—15 száza­lékra tehető. Ennek ellenére a teljes építői létszám 90 szá­zaléka szocialista munkaver- senybem dolgozik, 60 száza­lékuk a szocialista brigád- mozgalom keretein belül már a különböző címek, fokoza­tok elnyeréséért küzd. A részátadások alkalmával a beruházók a legnagyobb el­ismeréssel nyilatkoznak az elvégzett munka minőségé­ről. A különböző képesítésű, szakképzettségű kollektívák igyekeznek tudásuk legjavát adni. Érthetően, hisz 8 szá­zalékos kiemelt pótlékot kapnak minden havi fizeté­sükhöz. A minőségi munká­ért külön minőségi prémium is jár. Ennek mértéke a nyolcszázalékos pótlék 50— 100 százaléka is lehet. Az ÉÁÉV például az el­múlt háromnegyed év alatt pótlék címén több mint két­millió, célprémiumként pe­dig 1,3 millió forintot fizetett ki. Így az átlagkeresetek 8— 12 százai ókital nőttek. A ce­mentgyári erőmű építésénél sajnos túl sok volt a túlóra, így többen 8—9 ezer forintot Miszer ellenőrzi a vetést Bővülő üzleti kapcsolatok Vetést ellenőrző műszert fejlesztett ki a Gödöllői Me­zőgazdasági Gépkísérleti In­tézet és a Szekszárdi Állami Gazdaság a szemenként vető gépekhez. A VEM—8 nevű műszer, amely például kuko­ricavető gépekre szerelhető fel. két fontos részből áll: érzékelő szervei a vetőgep vetőelemeihez kapcsolódnak, míg ellenőrző monitora a traktor vezetőfülkéjében ka­pott helyet. Ha a vetőgép el­dugul. vagy a mag kifogy a tartályból, a berendezés azon­nal hang- és fényjelzést ad. Ilyenkor a traktoros azonnal megáll, és elhárítja a hibát. Tehát megelőzi a sorkimara­dást. ami később kézi erővel is csak igen költségesen len­ne pótolható. Az intézet ebben az év­ben a teljes műszercsaládot kifejlesztette. Elkészült a hat-, a nyolc- és a tizenkét soros vetőgépekbez használ­ható műszer. A fejlesztés ér­dekessége, hogy olyan szám­láló szerkezet is beépíthető a műszerekhez, amely üzem közben méri a hektáronként ténylegesen kivetett magok számát. Angol és NSEK-beli szak­emberek látogattak üzleti tárgyalás céljából a közel­múltban a Tiszai Vegyikom­binát lakkfesték- és műgyan­tagyárába. A neves nyugat- európai cégek szakértőit Dok­tor Károly, a festékgyár ve­zetője tájékoztatta az üzem­ben folyó munkáról. A ven­dégek ezt követően megte­kintették a gyár több terme­lőegységét. Elsősorban, a vi­lágszínvonalon álló folyama­tos műgyantagyártó berende­zés i keltette fel figyelmüket. A látogatás során behatóan tanulmányoztak az új bedör­zsölőüzemben, valamint a készáruraktárban folyó mun­kát. A tárgyalások alkalmá­val szó esett, a távlati fej­lesztési kérdésekről is. A vendégek elismerően nyilat­koztak a TVK festékgyárá­ban tapasztalt magas techni­kai színvonalról. kerestek havonta. Az elren­delt rendkívüli túlórák beve­zetésével az építők megyei bizottsága nem értett egyet, és arra kérte a gazdasági, szakszervezeti vezetőket, hogy lehetőleg jobb munka- szervezéssel előzzék meg az ilyen és ehhez hasonló szük­séghelyzeteket.. t szociális körülmények A megyei bizottság vizsgá­lata kitért a dolgozók szociá­lis és mun kakörmmenyemék elemzésére is, Kétségtelen, hogy csaknem ötezer ember elhelyezése, kulturált ellátá­sa nem könnyű. A vállalati szakszervezeti bizottságok, a megyei bizottság határozott kérésére azonban tavaly óta sokat javultak p körül­mények. Az erőmű építkezésénél egy 3500 adagos konyha, ebédlő nyílt, öltözőket, für­dőket adtak át. Munkahelyi büfék, orvosi rendelők nyíl­tak. a távolabb lakókat na­ponta autóbusszal hozzák be a munkahelyükre és viszik vissza. Az olefinműnél a régi szállókat felújították, az át­alakítások befejeződtek, át­adták a 450 fős étkezdéi, A HCM építkezésén dolgo­zók elszállásolását házgyári épületekben oldották meg a közeli A FIT-tele pen. Ezzel egycsapásra lett elég öltöző, fürdő is. Kór. hogy a 31-es számú építő vállalat modern szálló- fsait nem tudja a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat és a né­hány környező ÁFÉSZ csak régi, elavult bútorokkal, matracotokat berendezni. Akik ilyen lakószobákban töltik az éjszakát, reggelre nem tudják jól kipihenni magukat, (Hejőcsabán, Bő- cson és Letünvárosban.) A TIFÓ beruházásánál dolgozók közül körülbelül kétszázan azt panaszolják, hogy még az egyórai ebéd­szünet is kevés az ^bel elfo­gyasztásához, mert telente 4—5 kilométert kell gyalo­golniuk ezért, mert a szá­mukra tervezett, étkezde meg mindig nem * készült el. Gyakran előfordul, hogy az alvállalkozók miatt — mint a CSŐSZER és a Fémmun­kás Vállalat — feszesek a határidők, mert az egv-két hónapos csúszásokat nem ve­szik elég komolyan. Felkészültek a télre Kedvező fordulatot vett a szervező, lebonyolító tevé­kenység a Hejőcsabai Ce­ment- és Mészmű építésénél, amikor 1973. január elsejé­vel a még üzemelő régi gyár­ból 26 vezető, illetve szak­ember került át az építke­zéshez. Helyismeretük, fel- készültségük lényegesen meg­gyorsította a munkák ütemét. Valamennyi nagyberuhá­zásunk gazdája felkészült a munkahelyeken a télre. A minimálisra szorítják le az esetleg szükséges fagysza­badságok számát. A legkor­szerűbb gépi berendezések­kel. s ahol lehet, már a vég­leges fűtési felszerelésekkel biztosítják a kellő meleget, A nagy építkezéseken dol­gozók a most következő né­hány hónap alatt akarják megalapozni a jövő évi jó ered menyeket. G. R.

Next

/
Thumbnails
Contents