Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-23 / 300. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. dec. 23., vasárnap Jegyzet két rokon témáról í. Véget ért egy sorozat ( ■csütörtökön este a hetedik folytatással véget ért egy szovjet tv-film, az Anatolij Ivanov regényéből Vlagyimir Krasznopolszkij és Valerij Uszkov rendezésében készült, Az árnyak délben tűnnek el című nagyívű alkotás. A Szvetliha folyón elkészült a világgal való könnyebb kapcsolatot jelente híd valamikor az ötvenes évek derekán, és ' a távoli, szibériai Zeljonij Dől faluban végleg eltűntek azok i az árnyak, amelyek a proietárforradalom győzelme után ide, I a távoli kis településekre húzódtak, és sokszor próbálták még a fényt elvenni a dolgos emberek elől. Az utolsó folytatás elején öngyilkosságba menekül kilátástalan helyzetében a cári világ restaurálásán fanatikusan buzgólkodó és Usztyin élnéven élő. egykori bojár, de felesége és talpnyalója elmenekült, Talán még rettegve tengetik valahol nyomorúságos életüket, de ártani már nem tudnak, a szovjet, földön nincs ebhez terük. A film az első világháború előtti időtől több mint négy évtizeden át kíséri nyomon Zahar Zaharies, Anyiszin és mások életének fordulataiban, milyen változást hozott a csaknem félévszázad Zeljonij Dóiban és az orosz nép életében. Két világháború, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ- ! zelme, a polgárháborús restaurációs kísérletek, a kollektivizálás, a szocializmus győzelme a falun, és vele párhuzamosan a vereségébe belenyugodni nem tudó osztályellenség aknamunkája, mind erőtlenebbé váló, de szívós és kegyetlen, féltében saját fiát is legyilkolni kész kártevő-próbálkozásai, majd az ötvenes évek derekán a sokat emlegetett árnyak végleges eltűnése e félévszázad legfontosabb mérföldjelzői. S benne persze az emberek sorsának, tudatának alakulása, I egy falu közösségének erősödése. A hét folytatás természetesen/nem volt egészen egyenletes. ! Folytatásos műveknek ez színié elkerülhetetlen velejárója. A ! széles áradásé, bár egy faluban játszódó, mégis több szálon futó történet sodra az adott történelmi koroknak megfelelően j telítődött drámaisággal, sűrűsödött, vagy lett epikussá. A cse- ’ekrnényvezetés fordulatos, izgalmas, az alkotók a minden !ytatást motiváló fő mozzanatra és a várakozást fokozó gszakításokra is gondoltak, s mi tagadás a krimik izgal- íval várhattuk most is a folytatásokat. Az ilyen nagy tör- 1 ■'.elmi filmregényeknél óhatatlan az egyes részek feletti :igyobb léptű elsiklás, mégis úgy érezhetjük, hogy Zeljonij ol életében az adott időszak jó. érdekes megidézését kapuk, s egy sor kitűnő színészi alakítás emlékét őrizhetjük mag. Például a Zahart alakító Pjotr Veljaminov eszköztelen- . égét, Usztyin alakítójának, Szergej Jakovlevnek gyáva-gonosz alakját, Alekszandra Zavfalova kegyetlen-gyűlölködő apáca-szerű Piszlyimeáját és a sokat sorolhatnánk még. Az árnyak délben tűnnek el — folytatásos jellegénél fogva sem — vethető össze másfél órás filmdrámákkal. A maga műfajában viszont — tagadhatatlanul fellelhető dramaturgiai és esztétikai fogyatékosságai ellenére — az érdekes és élvezetes müvek közé sorolható, a bestsellerek legjobbjaihoz számít. 2. Lektűr a képernyőn és a polcon B ár az előbb említett sorozatról nem esik benne szó, tartalmilag ide kapcsolódik egy pársoros levél, amit a minap Kun Pál miskolci (III. kér. Dorottya u. 1.) olvasónktól kaptunk. Olvasónk — nyugalmazott tanár — abbeli aggodalmának ad hangot, hogy a televízió képernyőjén igen gyakran szereplő krimik — Maigret és Angyal kalandjait említi — alighanem károsan hatnak az olvasói igényességre, mesterkélt izgalmasságukkal elvonják az érdeklődést az olvasástól, a lírától. Maigret és Angyal filmjei után Berkesi András „megrendítő” témákat érzelmesen, sziruposan, de lenyűgöző izgalmassággal tálaló regényeit — Kun Pál meghatározása! — állítja a vádlottak padjára, megkérdőjelezve, vajon népi olvasómozgalom hirdetésekor célszerű-e az ilyes művek kínálata, E kérdéssel nem először találkozunk, s megválaszolása sem lehet egyértelműen egyszerű. Hogy a könnyen érthető, sokszor a történések felszínén maradó, de ráondandójában igaz, talán kevesebb művészi-mesteri rafinériával alkotott munka is lehet jó, sőt értékes, éppen az előbb emlegetett folytatásos szovjet mű. Az árnyak délben tűnnek el bizonyítja. Ugyanakkor az ilyen művek egy részének értékessége nem adhat igazolást a nagyobb tömeg esetleges silányságára. Berkesi műveiről sem lehet egyértelműen nyilatkozni, s e kis jegyzetnek nem is lehet feladata, hogy napjaink egyik legtermékenyebb, ugyanakkor joggal legvitatottabb regényíróját valamiféle értékrendben elhelyezni próbálja. Nem állíthatjuk, hogy Berkesi könyvei rászoktatják olvasóikat a magvasabb művekre, felkeltik bennük az elmélyültebb művek iránti Igényt. De tagadhatatlanul olvasmányosak, társadalmi-politikai elkötelezettségük többségben nem vitatható (persze, akad, amelyikkel jó lenne többet vitázni!), izgalmasak, fordulatosak. Nem az a baj, hogy ezeket olvassák sokan, hanem az, hogy csak ezeket. Vagy ezenkívül a különböző félponyva és egészen ponyva kiadványokat, amelyekből jócskán akad könyvesboltjaink polcain. És nem az igaz irodalmi értékeket. De ezen csak közművelődési eszközökkel lehet segíteni. Ami Maigret és Angyal bűnügyi kalandjait illeti. Kun Pál aggodalma talán túlzott. Tagadhatatlanul sokan szeretik ezeket, de mind többen úgy fogadják, amilyen: előre kiszámítható, nagyjából azonos kaptafára húzott szórakoztató törtó- netkékneic, amelyeknek semmi közük az irodalomhoz, művészethez, még ha megjelenést formájukban ahhoz hasonlítanak is. (Angyal kalandjait egyébként már régen láttuk, Roger Moore és Tony Curtis új sorozata végleg inkább szórakoztató játék, mint krimi.) Ugyanakkor ezek a tartalmilag nem ártalmas játékocskák a könnyű szórakozás iránti tömegigényt elégítik ki. Es aligha tudnánk ma még jobbat kínálni helyettük. A bestseller, a lektűr — jelentkezzék akár képernyőn, akár könyvespolcon — nem túlzottan nagy eredmény a tömeg- kultúrálódásban. De nem is a legveszélyesebb, mert legalább ez jut el olyan tömegekhez, amelyek másfajta művekhez még nem közelítenek. Bizonyos, hogy van ízlést és igényt korlátozó, beszűkítő hatásuk, de a realitásokkal számolva hosszú ideig együtt kell még élnünk velük. A közművelődési könyvtárak távlati fejlesztésiéről szóló minisztériumi irányelvek 15 évre jelölik meg a fő feladatokat. Az alapvető helyi teendő mindenütt az, hogy a könyvtárak a maguk konkrét elgondolásait hozzá igazítsák a városi, községi tanácsok településfejlesztési terveihez. A megyékben a középszintű regionális központokban működő közművelődési könyvtárak alkotják a könyvtári szervezet gerincét. Vonzáskörük túlterjed székhelyük közigazgatási hatájrain, s együttesen átszövik a megye valamennyi települését. Ezért elsődleges társadalmi érdek ezeknek a könyvtáraknak a távlati fejlesztési terveiket összehangolni. Ezt célozta a legutóbb Sárospatakon rendezett könyvtári táj- konferencia, az illetékes minisztériumi és szakmai felügyeleti szerveik képviselőinek irányításával, az ország öt északi és északkeleti megyéje érdekelt könyvtárosainak részvételével. Megyénk számára nem pusztán azzal szolgált ez a szakmai tanácskozás külön haszonnal is, hogy egyik városunk tölthette be a házigazdái tisztet, hanem — a hely szellemétől érintve — a megvitatott példák, tanulságok java része i.s közvetlenül kapcsolódott szőkébb pátriánk könyvtári munkájához. Alkalmas összehasonlítási modellnek, tekinthető ebben a könyvtártípusban a sárospataki városi könyvtár, amelynek működési eredményei és gondjai a legtöbb vonatkozásban jellemzőek megyénk többi, hasonló nagyságrendű könyvtárára. Ebből következik, hogy az e helyütt részletezett fejlesztési feladatok megoldási lehetőségei másutt is jól alkalmazhatók. A sárospataki városi könyvtárról Gyurcsák Veronikától, a könyvtár igazgatójától hallhattunk elemző tájékoztatót. A távlati terv szerint már a közeljövőben erre az intézményre hárul a 14 ezer lakosú város differenciált könyvtári igényeinek kielégítésén kívül a közeli bodrogközi és hegyaljai környék tizennyolc településén működő kisebb könyvtáraik szakmai támogatása is. Milyenek a jelenlegi feltételek és milyen lehetőségeket kell mielőbb megteremtem a terjedő feladatkör sikeres betöltéséhez? A hátrányos induláshoz mérve elismerésre méltó a pataki városi könyvtár lendületes felzárkózása a megyei élmezőnyhöz. Innét ugyanis annak idején, amikor megszűnt a sárospataki járás, elvitték az addig ösz- szegyűjtött könyvek nagyobb hányadát. Alig néhány száz kötet maradt meg a községnek. Ebből az alélitságból csak akkor kezdett feltápász- kodni a művelődési könyvtár, amikor 1966-ban önálló otthont kapott, — ha csak átmenetinek számít is a mostani épülete, amelyet egy magánházból alakítottak át. Űjabb lendületet kapott az intézmény 1968-ban, amikor Sárospatak visszanyerte városi jogállását. A régi, szűk helyiségében mindössze 600 olvasója volt. a könyvtárnak, az új épületben két év múltán már kétezernél több felnőtt, ifjú és gyermek keresett olvasnivalót. Most 2400 beiratkozott olvasót tart nyilván az intézmény, a város lakosságának 10,2 százalékát! A fejlődő városi igényeket követve nőtt a könyvtár költségvetése az 1969. évi 100 ezer forintról a mostani 300 ezerre. Ebből az idén. 75 ezer forint jutott könyvek, folyóiratok beszerzésére. Ha a könyviár táv£J adatait a kívánalmak szerint altarja ellátni, a mostani könyvtárakkal, időszaki kiadványok előfizetési díjával számolva 120 ezer forintra kellene növelni a beszerzési keretet. A város külterületeinek, tanyavilágának olvasási éhségét a jelenleg működő hét fiókkönyvtár közül csak a vágandó! tudja megfelelően kielégíteni. Ennek az egy fiókkönyvtárnak a korszerűsítésére tavaly kereken százezer forintot költött a város. Sort kell keríteni a többi megújítására is. Szükség volna a városi könyvtárban zenei gyűjtemény kialakítására is, hiszen zenei tagozatú általános iskola és önálló zeneiskola működik Patakan. A felnőttek között is egyre több a zene iránt érdeklődő. A kü- löngyűjtemény kialakítását raktározási gondok akadályozzák. Már az eddig ösz- szegyült folyóirat-évfolyamok sem férnek a szűk raktárban. A közmegelégedést kiváltó megoldást i csak a távlati feladatoknak megfelelően tervezett, új könyvtár- épület hozhatja meg. A pataki városi könyvtár nem légvárat tervez magának. Reálisan számol a jövőre vonatkozóan is a nagy múltú település többi könyvtáraival való célszerű munkamegosztással. A Református Tudományos Gyűjtemények méltán nemzetközi hírű Nagykönyvtára majdnem negyedmillió kötetével, kisnyomtatványával elsősorban, a tudományos kutatásokhoz ad nélkülözhetetlen, segítséget. A tanítóképző intézett 30 ezer kötetes könyvtára a közvetlen oktatási feladatokon kívül a környék egíész pedagógus társadalmának szakmai ismeretgyarapítását is szolgálhaítjiaKözérdek indokolja, hogy ezek a könyvtárak kölcsönösen hangolják össze gyűjtőkörűket, éljenek módszeresen a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségeivel. Az olvasók, kutatók tájékoztatását segítené ölő egy központi, városi katalógus létesítése, amelyből arról is tájékozódhatnának az érdeklődők, hogy az általuk keresett mű. dokumentum melyik könyvtárban található meg. A rendelkezésre f“0 os/.“ közök, lehetőségek leggazdaságosabb felhasználásával valósítható meg az egész város és környéke javára az igényes könyvtári szolgálat. Berecz József Mesterségünk címere löbbci tudni\ mint ami hírlik AZ ELMÚLT két esztendőben hagyomány lőtt már, hogy a pályaválasztási tanácsadó szervezésében megrendezik Miskolcon az általános iskolások pályaválasztási vetélkedőjét. Először az iskolákban kerül sor a versenyekre, s a legjobbakból kerül ki az iskola csapata, amely tovább folytathatja a versengést. A legjobbak, a döntő helyezettjei értékes jutalmakat kapnak. Am hitünk szerint a pályaválasztási vetélkedőben másodlagos szerepet játszik a jutalom. A helyezéseknél sokkal fontosabb az, liogy a gyerekek — akiknek hosszabb-rövidebb időn belül dönteniük kell továbbtanulásukról — jó néhány szakmával, annak előnyeivel és hátrányaival a laposabban megismerkednek. Sőt, nem egy esetben ezeken a vetélkedőkön, a felkészülés időszakában ismernek meg néhány szakmát, néhány pályát. A vetélkedőre készülődve ugyanis a gyerekek igen sok szakmát ismertető kiadványt olvasnak el, több filmet is megtekintenek. Jó néhány esetben sort kerítenek üzemlátogatásra is. Mindez pedig azt eredményezi, liogy átfogóbb, lényegesebb ismeretekhez jutnak, s a több ismeret birtokában biztosabban, megfontoltabban dönthetnek életük további alakulásáról. A legtöbb rossz pályaválasztás oka általában abban keresendő, hogy a szülőknek és a gyerekeknek, sőt, a pedagógusoknak is — elvégre a pedagógus sem Ismerhet minden szakmát, minden pályát, s az sem biztos, hogy lényeges ismereteik vannak róluk —, hiányosak pályaismeretei, így meglehetősen szök körben történik a döntés. Hiszen a pályaválasztási, a továbbtanulási lehetőségekről informáló kiadvány meglehetősen szűkszavú, jószerével csak a felvételi lehetőségekről tájékoztat, alaposabb Ismertetést nem tartalmaz. A VETÉLKEDŐK pótolhatnak Ismereteket. S épp ezért” örvendetes, hogy egyre több ilyen vetélkedőt rendeznek. A napokban példánl a miskolci harmadik kerületi általános iskolák úttörőőrseinek pályaválasztási vetélkedőjét tartották meg a Bartók Bélfc Művelődési Központban — a Lenin Kohászati Művek szakmáiból. A kohászat, a pályaválasztási tanácsadó érs a Magyar Rádió közön vetélkedőjének országos fórumot is biztosítanak: január 5-én sugározza a rádió. S így a miskolci gyerekek Ismereteiből más oajtások is tanulhatnak. S ezt a vetélkedőt már csak azért is hasznosnak tartjuk, mert nem egy olyan szakmáról Is szó lesz benne, amelyre csak nagyon kevesen Jelentkezhetnek. Részben, mert valóban nehéz szakmákról van szó, részben pedig azért, mert ismereteik hiányosak. (cs. a.) ÉMÁSZ Vállalat központja vizsgázott gázkazánfűtőket alkalmaz azonnali belépéssel a fűtési idényre. Jelentkezés: Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat központja, munkaügyi osztályán. Cím: Miskolc I., Dózsa György u. 13. szám Pályázatot hirdetünk az 5/1972. Bk. M. sz. rendelet alapján a 90. sz. Radostyán, 58. sz. szirmabesenyői vegyesboltokhoz: vezető, az utóbbinál helyettes vezetői munkakör betöltésére is. 5 éves szakmai gyakorlat, erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. j i Jelentkezés: Áfész, Miskolc, Kossuth u. 1, személyügyi csoport. í Az ózdi Rákóczi Mg. Termelőszövetkezet MEGVÉTELRE AJÁNLJA az alábbi üzemképes gépeket: 1 db ZIL—130, 6 tonnás, fix-platós tehergépkocsit 1 db IFA, 4,5 tonnás billenőplatós tehergépkocsiját, 1 db 5,4 tonnás, billenőplatós gépkocsiját, 1 db RAJ-GAZ gépkocsit, 1 db MTZ-védőkeret 2 db eddig be nem épített 10 000 literes föld alatti üzemanyag- tartályát, 1 db kézihajtású üzemanyagtöltőt. ÁR: megegyezés szerint. CÍM: Rákóczi Mg. Termelőszövetkezet. Özd, III., Szabadság út 116. ÜNNEPI IJErEEXET Meghibásodott televíziót, olajkályhát és felvonót az ünnepek alatt is javít a VIMELUX! Televízió- és olaj kályha-ügyelet: 1973. december 23-, 24-, 25-, 26-, 31-én / Miskolc III., Kandó Kálmán utca 13—15. Telefon: 51-216 Felvonó-ügyelet: 1973. december 23-, 24-, 25-, 26-, 31-én és 1974. január 1-én 7—16 óráig Miskolc III., Győri kapu 24. ‘ Telefon: 33-705 Benedek Miklós y \ Könyvtári távlatok
