Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-06 / 260. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. nov. 6., kedd A képernyő előtt Irgalom, Egerszeg, Pécs Vasárnap este a hatodik folytatással véget ért a Németh i László regényéből Hintsch György átdolgozásában és rende- ' zésében készült Irgalom című tv-film. Hat negyven—hatvan perces folytatásra szabdalódott a regény története, egy-egy folytatásban a történet és gondolatiság főbb csomópontjait sűrítve, egészében mégis tükröztetve az emberek megértésének regényét. Az utolsó kockákon a mindent és mindenkit megértő Ágnes biztatására, aktív részvétének hatására immár nem sántít az ifjú Halmi doktor, jelezve, hogy az egész társadalmat, az egész emberiséget ki kell és ki lehet a sán- tításból, bajából gyógyítani, de előbb meg kell érteni, el kell fogadni a teljesebb életet, vállalni annak esetleges sántaságait is. Ismert regényből készült tv-film esetében kézenfekvőnek mutatkozna az alapmű és az adaptáció egybevetése, de szükségtelen. A képernyőn nem Németh regénye, hanem Hintsch filmje pergett, megjegyzéseinknek alapjául csak az szolgál. A film hat fejezetében megismert Ágnes mindvégig a mindenkivel szembeni megértés, a mindenki érzéseiben, fájdalmában osztozás megtestesítője, valamiféle ezményien irgalmas jó lélek, aki nemcsak felül tud emelkedni anyja magatartásán, hanem részben meg is tudja érteni, ugyanígy érti 'meg barátnője és szobatársa bajait; ha elutasítja is, de megérti az udvarolni szándékozó nyegle kollégát, és az apjához fűződő érzéseit is nagyrészt ez az érzés befolyásolja, mint ahogyan Halmi Ferihez is alighanem elsősorban a már említett tevékeny részvét állítja, s alapozza meg egy mélyebb kapcsolat és érzés születését. Az. életösztön pártján álló Ágnes Széles Anna alakításában i®en jó megfogalmazást kapott, a további szereplők közül Mensáros László Apa-alakítása, Törőcsik Mari Anyája, Har- sányi Gábor Halmija, Péchy Blanka Frida nénije érdemel kiemelést. Bár csak a filmről kell szólnunk, nem mellőzhető, hogy a regény epikus sodrása ellenállt sok helyen a dra- matizálásnak, a narrátorom áthidalások pótszerként érződtek, de Németh László alapgondolata — az élet és sors nemesítésének emberi feladata — kitapinthatóan érződik a tv-film- ben. is. * „Még eddig nem gondolkoztam”. Ezt a meghökkentő kijelentést egy zalaegerszegi vegyipari üzem munkáslányától, a helyi illetményhivatal igazgatójának lányától hallottuk az Urban Ernő közreműködésével készült. Szűcs László rendezte, „Eredj lányom, Egerszegre ..című dokumentumfilm- ben. A fiatal munkásnő kijelentése nagyon elgondolkoztató, mert nemcsak neki nem jut eszébe semmi a gépiesen, monotóniával végzett, semmi szellemi igénybevételt nem jelentő munka közben, tehát valami szellemi tunyaság uralkodik el rajta, hanem a nagyszámú gyári fiatalság kamera elé álló képviselői is mintha ezt a gondolkodási és érdeklődési restséget igazolták volna. Hamburgerről nem hallottak (Zalaegerszegen !). de a nálunk viszonylag kevesek előtt ismert amerikai beat-együttesről igen. Amilyen lelkesítő volt a do- kumentumfilmnek az a része, amely bemutatta az iparosodást és a főleg női munkaerő orientálódását az ipar felé, annál elszomorítóbb volt a szellemi felkészültségről és érdeklődésről, a nyolc általánosnál már megkövetelhető tájékozódás hiányairól kapott kép. Azt tanúsította, hogy az új dolgozók áramlása az iparba nem jelenti egyben a munkás- osztály azonnali erősödését is, legfeljebbb a létszámnövekedést jelzi. A film rámutatott nemcsak a zalai fiatalok felkészítésének hiányosságaira, az iskolai munka hatásfokának alacsonyságára, hanem a közművelődési és társadalmi szervek, valamint a gyárvezetés igen sürgető, halasztást nem tűrő nevelési feladataira is, mert a létszámban levők csak sok irányú általános és szakmai műveltséggel lehetnek a jövő ■munkásai és a munkásosztály erősítői. * A magyar játékfilmekről szóét a Jelentés legutóbbi adása, amely a nemrégen tartott VII. magyar játékfilm-szemle keresztmetszetét igyekezett adni, megszólaltatva a filmszakma néhány reprezentánsát, a szellemi élet más ágazatainak képviselőit, ellátogatva a szemle több rendezvényére, és természetesen meghallgatva a filmek fogadóit, a nézőket is. Különösen ez utóbbiak között nagyon megoszlottak, helyenként szélsőséges álláspontot képviseltek a vélemények, s úgy tűnt, hogy a nézők riportjainak összeszerkesztése éppen a nézők ellentétes álláspontjának markánsabb felmutatására törekedett. Érdemes viszont megjegyezni, hogy a magyar filmet elutasítók általában agyoncsépelt közhelyekkel, konkrétumok nélkül nyilatkoztatták ki véleményüket, sommásan, alighanem a filmek ismerete nélkül. A szemle jó alkalom volt egy ilyen összeállítás szerkesztésére, de ez a műsor sokat markolt. Jobb lenne a témát szétbontva megvizsgálni és hasonló rr,.--i~7^r«kkel nyilvánosan megvitatni. * Két nappal a szovjet film ünnepének nyitása előtt a képernyőn jelentkezett — a Csuhraj-sorozatban — a Ballada a katonáról. A filmet újólag, s ki tudja már hányadszor, a legnagyobb örömmel és élvezettel néztük. Jól illeszkedett bemutatása a mozikban hétfőn nyílt ünnepi sorozathoz. Benedek Miklós SZEMÉLYGÉPKOCSITANFOLYAMOT Termálfürdőnket INDfT november 5-től 16-ig az MHSZ Gépjárművezető-képző Iskola. ZÁRVA TARTJUK, Jelentkezési határidő: november 8. műszaki átalakítások miatt. Jelentkezés: Miskolci Vízművek, Miskolc, Kazinczy u. 30. sz. 1 Fürdők és Cs"<''-”*zási Vállalat Az orosz-szovjet irodalom kincsei Auróra ’73 fesztivál Sikere van a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Elnöksége és a Nehézipari Minisztérium által meghirdetett iparági vetélkedőnek. Az Országos Érc- és Ásványbányáknál például 92 szocialista brigád és két és fél ezer dolgozó jelentkezett a versenyekre. A vállalat szakszervezeti bizottsága november 3-án, az aggteleki Cseppkő-szállóban rendezte meg a műveket képviselő hét brigád 43 tagjának végső erőpróbáját. Kassai József, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a szocialista brigádok tagjait, a munkatársakat és a meghívott vendégeiket, majd Bányai Pál, a rudabányai kul- túrház igazgatója ismertette a vetélkedő szabályait, a lebonyolítás menetét. A versenyzőknek társadalompolitikai, munkavédelmi, szakmai, kulturális és sport kérdésekre kellett válaszolniuk. A helyes válaszokért maximum 120 pontot kaphattak az öttagú zsűritől. A mindvégig izgalmas vetélkedőn a Hegyaljai Művelt tfüzérradványi bányájában dolgozó Hunyadi János nevét viselő ifjúsági szocialista brigád nyújtotta a legegyenletesebb teljesítményt és szerezte meg az első helyet. A brigád hat tagja képviseli majd a vállalatot a jövő év áprilisában az országos döntőn. Holtverseny után az úrkútrak kerülték a második helyre, megelőzA Miskolc L számú Gépjárművezető-képző Munkaközösség december M-én személygépkocsi vezetőképző tanfolyamot indít. Jelentkezni lehet: november 24-ig a munkaközösség irodájában, Miskolc, Gyúr! kapu 41. sz. alatt, hétfőn, szerdán és pénteken du. 3—6 óra között. MÉG IDEI SZÁLLÍTÁSRA EO—2621-es (E—1514-es) típusú, szovjet gyártmányú, hidraulikus, gumikerekes kis KOTRÓGÉPET ajánlunk. Univerzális 0,25 m3-es hegybontó és mélyásó kanállal és tolólappal. Irányár: 370 000 Ft. VITEX Vízügyi Termelőeszköz- kereskedelmi és Export Vállalat, 1024 Budapest, IV., Dunasor 15. Telefon: 292-970. Telex: 22-5121. ve a rudabányaiakat, az egrieket, a gyöngyösorosziakat, a pilisvörösváriakat és a recskieket. Dr. Gagyi Pálffv András, a vállalat igazgatója, a zsűri elnöke elmondta: a szocialista brigádtagok, akiknek 80 százaléka fizikai dolgozó, jó felkészültségről, széles körű ismeretekről tettek tanúbizonyságot. Bebizonyosodott: érdemes volt megrendezni a vetélkedői, mert akik beneveztek, játékos formában sok újat tanultak. Ennek a verseny- sorozatnak csak győztesei vannak... A vállalat igazgatója ezután átadta az első három helyezettnek járó tíz-, hét-, és ötezer forintot, a többieknek pedig ajándékként gipszből készült szobrokat. A rendezők gazdag kulturális programról is gondoskodtak. A szocialista bri-1 gádtagok és a meghívott vendégek november 4-én, délelőtt közös barlanglátogatáson voltak, majd részt vettek a Rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum A magyar érc- és ásvány- bányászat története című új állandó kiállításának megnyitóján, valamint a Dob- sina által a múzeumnak adományozott Kossuth-szo- bor avatásán. Délután megtekintették az iparág két NB Il-es labdarúgó-csapatának, a Rudabányai Ércbányásznak és a Nagybátcnyi Bányásznak a találkozóját. — Kolaj — Az idén ősszel ^ ad otthont az Auróra nevét viselő orosz-szovjet költészet és próza fesztiváljának. A fesztiválra minden évben, így az idén is az ország legjobb versmondói kaptak meghívást: eljöttek a televízió Petőfi szavalóversenyének, az országos diáknapok s a honvédség szavalóversenyének győztesei is. Mintegy nyolcvan diák és ifjúmunkás bizonyítja vers- mondó tehetségét az Auróra ’73 fesztivál versenyein. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett fesztivál megnyitóját vasárnap, november 4-én, délután 4 órákor tartották a miskolci Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház nagytermében. Az ünnepélyes megnyitón a vendéglátó város, a KISZ Miskolc városi Bizottsága nevében Fülöp Péter köszöntötte a fesztivál vendégeit, a rendező szervek — a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége, a KISZ Központi Bizottsága, a KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Művészeti és Propaganda Iroda — képviselőit, s nem utolsósorban a fesztivál versenyzőit. Megnyitó beszédet Moldován Gyula, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára mondott. Szólt a ma ifjúságának tervedről, vágyairól, a társadalomban elfoglalt (helyéről. Hangsúlyozta az irodalom valósáigtiükröző, emberfonmáló szerepét, társadalom-ábrázoló erejét. — A jelen szovjet és magyar irodalom testvémépek művészete. — mondta többék között. — Az oroszszovjet irodalom tisztelőinek tábora egyre nagyobb, amit az Auróra-feszti válók hagyománya is Mven igazol. Végül Moldován elvtáns a versenyzőknek színvonalas versenyzést, a zsűrinek jó munkát kívánt, s megnyitotta a három napon át tartó versenyt. A megnyitó után a részvevők megnézték a Miskolc című kisfilmet, majd megkezdődött a komoly verseny, az orosz-szovjet költészet és próza hetedik országos fesztiválja. A versenyzők az első — vasárnapi — elődöntőben Majakovszkij-verseket mondtak, a nagy szovjet költő születésének 80. évfordulójára emlékezve. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amelynek elnöke Keleti István, a budapesti Pinceszínház igazgatója. A fesztivál zsűrijének tagjai között ott találjuk Rab Zsuzsa műfordítót, Pándi Andrást, a KISZ KB kulturális osztályának helyettes vezetőjét, Dévényi Róbert, Varga Tamás, Nagyfalusi Tibor, Benke Éva és Zsolnai Gábor rendezőket, valamint I Lőrinc Juditot, aki az elmúlt években versenyzőként vett részt a fesztiválon. Tegnap, hétfőn döntők második és harmadik fordulójával folytatódott a verseny. Pihentetőként a házigazdák külön programot is biztosítottak a részvevőknek: vasárnap este Molnár Viola orgonaestjét hallhatták a vendégek az avasi templomban, tegnap Mazsa- roff Mikiás festőművész kiállítását tekintették meg a Miskolci Galériában, a művész tárlatvezetésével. Este a Művészklubban hangulatos klubesten vettek részt a fiatalok. A döntő ma reggel kilenc érakor kezdődik. (mm) Közlemény A« Esztergom -kenyérmezei Felsőfokú Vegyipari Gépészed Iwm—nbsn végzett szaktechnikusok részére a miskolci tfehrésipacl Műszaki Egyetem Bányamérnök! Kara felvételi 'árki láspppészÉ és iápiftasssÉp Bzemmérneki képesítés megszerzésére Indítaeéé kiepszíü képzésre A képzés megfelelő számú jelentkezés esetén 1974. februárjában indal. Az oktatás egy féléves, levelező formában. Felvételi vizsga nines. A hallgatók kiegészítő államvizsga letétele atán üzemmérnöki oklevelet nyernek. A felvételt a Tü. 821. ss. űrlapon kell kérni (beszerezhető nyomtatványboltokban), az ott feltüntetett javaslatokkal ellátva, önéletrajzot, oklevelet vagy hiteles másolatát, orvosi igazolást mellékelni kell. A felvételi kérelmet a munkáltatónál kell benyújtani, amely azt véleményezés atán az előirt határidőre az egyetemnek megküldi. n felvételi kérelmek beküldés; batárideje: 1973. november 39. \ Csak nyertesek vannak Bányászbrigádok vetélkedője Aggteleken
