Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-04 / 259. szám
1973. nov. 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ma már kevesen emlékeznek rá: az ötvenes évek elején „halálra” szánták a miskolci drótgyárat. Az üzem dolgozói, s vezetői sokszoros erővel küzdöttek létéért. Talán ezért Is maradt el a végzetes döntés. A hűség volt az egyik nagy, belső hajtóerő, amelynek eredményeképpen lassú, majd mind dinamikusabb fejlődés bontakozott ki. A gyár pártbizottságán most készül egy jelentés. Azt elemzik, hogyan hajtották végre a KB elmúlt évi novemberi határozatát. — A novemberi határozat — mondja Madarász János, a pártbizottság titkára — jelentős, mert mérlegre tette a X. kongresszus óta elért eredményeinket, s alapvetően munkás-centrikus határozat. Ami a mi üzemünket illeti, a kohászok családjában utolsók voltunk a bérezésben. Ma viszont a hatékonyság növelése. a céltudatos bérpolitika eredményeképpen a középszintéin helyezkedünk el. Fejlődés a technikában, a tudásban A December 4. Drótmű- Vekben jelentős rekonstrukciót hajtottak végre. A csaknem 300 millió forint értékű fejlesztést 1906-ban fejezték be. Ez önmagában kevés lett volna. Az új technikához nagyobb műszaki tudásra, képzettebb munkásgárdára, a több termékhez nagyobb piacokra van szükség. A műszaki, szakmai tudásban sokat haladtak előre. Sokan végeztek a dolgozók közül magasabb iskolát. 1955- bep egy mérnök és hét technikus volt az üzemben, ma viszont 40 mérnök, 120 technikus, több közgazdász tevékenykedik. További fejlődést jelent a gyári oktatási központ létrehozása. ötven dolgozó vesz részt a kötél- és a pászma- gyártó szakmunkásképzőn. Ösztönzésként a végzettek 1 ■—1 forint órabéremelést illetve 500 forint jutáimat kapnak. Azt tervezik, hogy a jövőben a hat általánossal rendelkezők számára olyan tanfolyamot szerveznek, amely egyszerre biztosítja a 8 általános és a szakmunkásbizonyítvány megszerzését. A cél: minden fiatalt, s minden törzstagot megfelelően kiképeznek. továbbképeznek. Bővülő termékválaszték Dr. Imre Ferenc igazgató érdekes adatokat mond. A tavalyi 1,5 millió helyett várhatóan 1,7 millió dollár értéket exportálnak ebben az évben. Ez év kilenc hónapjában 9,4 százalékkal több terméket adtak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az állóeszközérték azonban mindössze 2,8 százalékkal nőtt. Ez a hatékonyság növekedésére utal. A 9,4 százalékos terméktöbblet mögött sok emberi feszítés, kísérlet, s oiykor kudarc húzódik meg. A gyárnak igen ügyes a piackutatása. Az igények változásával számolva mind több munKa- igényes terméket gyártanak, egyúttal a munkákat — olykor saját erővel készített — célgépekkel, automatizálással igyekeznek megkönnyíteni. Fokozták a betonhuzal különféle típusainak gyártását. Meghonosították és tovább akarják automatizálni az ipari háló készítését. Nagyszerűen bevált műszaki újdonság a laposkötél-szabadalom. E termékből kielégítik a hazai igényt és sokat exportálnak a Szovjetunióba. Már készülnek az új középtávú tervidőszakra. Túl akarnak lépni a gyárkapun. Szó van róla — hogy esetleg a Taunus gyárral közösen — meghonosítják a gumiköpenyekhez szükséges, rendkívül munkaigényes acélhuzal gyártását. Ez lehetővé teszi, hogy még több nőt tudnak az üzemben foglalkoztatni. { hűség és jutalma A gyár politikai, társadalmi és gazdasági vezetése minden erőt és lehetőséget megragad a dolgozók életszínvonalának növelésére. Ezt jól szemléltetik a béradatok. 1968-ban például az egy személyre jutó évi átlagbér mindössze 20 785 forint volt. Tavaly már elérték a 28 és fél ezer forintot. Ez év elején a 8,2 százalékos központi béralaphoz 3 százalékos bérfejlesztést terveztek. Ennek megfelelően készítették el a vállalati célkitűzéseket. Minden másképpen alakul. Megint egy példa: 1957-ben a gyár évi termelése 49 millió forint volt, s most pusztán az elmúlt: hónapban 70 milliós értéket i termeltek. Ilyen eredmény még nem volt. A szocialista brigádok, az egységek sorra „borítják fel” az eredeti elképzeléseket. A' vállalások nagyobbak a vállalati célkitűzésnél és az eredmény a saját vállalásoktól. Ez összefüggésben ván a KB elmúlt évi novemberi határozatával, amely sok belső energiát szabadított fel, sok eredmény ösztönzője. Hozzátartozik az üzemi demokrácia erősödése. A gyár felső vezetői rendszeresen részt vesznek az egvségek termelési tanácskozásán. Üj vonás, hogy a műszaki konferenciákon viszont reszt vesznek szocialista brigádok vezetői is. Ebből indult el az év utolsó heteire vonatkozó űjabb vállalássorozat közte kommunista műszakok megtartása. Ismeretes, hogy az üzem a város felszabadulásának napjától kapta nevét. Az évfordulót mindig megünneolik. Ezen most kettős meglepetés lesz. — Most összegeztük az eddigi és a várható eredményt — mondja dr. Imre elvtárs. — Azt mutatja, hogy a tervezett három helyett négy és fél, öt százalékos vállalati bérfejlesztést valósíthatunk meg. Nálunk szokásban van, hogy a történelmi évfordulón anyagilag is elismerjük a törzstagok hűségét. Most. az eredmények alapján, kétszeresét adjuk a szokásosnak. Ez azt jelenti, hogy például egy 15—19 éve itt dolgozó 1200. 20 éve. vagy azon felül itt dolgozó 1600 forint törzsgárdajutalmat kap december 3-án. S mi a végeredmény? Ebben az évben 30 448 forint lesz az egy személyre jutó, és 31 146 forint a munkások átlagkeresete. S ha minden sikerül. 20 napi nyereségrészesedéssel is számolhatnak. S ez minden érvnél ékesebben beszél. Csorba Barnabás B. J. ötvenéves martinász ükkor is kerékpáron járt dolgozni, amikor még működött Borsodnádasd és Ózd között a kisvasút. A keskeny nyomtávú vonalat egy éve — miután bezárták a somsályi bányát — végleg felszámolták. Helyette már évekkel korábban beállították az autóbuszokat, azok szállítják most a munkába vagy haza sietőket. — Hosszú története van annak, hogy harminc éve nem ismerek más járművet, mint a kerekpár. Az elsővel még szegény apám ajándékozott meg. amikor ő is, én is elmentünk dolgozni a gyárba. Az öreg az Alföldről költözött a kohászvárosba, nem sokkal negyvenöt után, a maga kormányozta kormos traktoron. Csaknem kétszáz kilométert utazott Ózdig, egy gyalogos sebességével. — Hívásra jöttünk — mondja a fia. — Jó pénzt, biztos megélhetést ígértek a családnak. Eleinte nem is panaszkodhattunk. A vidék földosztás utáni gazdái adtak munkát bőven, olcsón élelmet, s lakóhelyet is. 1946 ősze volt. Az üzletekben már az új forintért cserélt gazdát a raktárak friss árukészlete. Igaz, az infláció még erősen éreztette hatását a családban. Akiknek szántott az öreg a rozoga traktorral, mind természetben fizettek: adlak lisztet, burgonyát, zöldséget, néha húst is. — A gyári munkások jól kerestek, bár mindennapos volt a túlóráztatás. Apám élete se volt rózsásabb: csak azért nem dolgozott éjjel, sötétedés után is, mert nem volt lámpa az öreg traktoron. — Talán többet várt Ozd- tól, talán a kemény munka törte meg, egyszerre szidni kezdte a gépét, a traktoros életet. Egy napon váratlanul eladta a kiszolgált traktort a gépállomásnak. — A kerékpár akkor még nagy érték volt. Kettőt vásárolt apám a szétesni készülő gép árából, és megmaradt vagy kétezer forintunk. Másnap reggel hat órakor már mind a ketten dolgoztunk Ózdon, a finomhengerműben. Az öreg B. egy reggelre eltávozott az élők sorából. Betegsége, nagy fájdalma nem volt —• váratlanul érte a halál 1952. tavaszán, hatvanéves korában. Csendes temetése volt, nem voltak rokonaik, közeli ismerős is csak néhány az új lakóhelyen. — Anyámmal éldegéltünk a kétszobás' lakásban. Egyre kevésbé találtam a helyem a négy fal között. Anyám fukarkodott a szóval egész életében, apám halála után végképp szótlan lett. Lakott egy szolid, kedves lány a szomszédban. Az apja nyugdíjas volt. az anyja ágyhoz kötött beleg: pár éve a fél oldala megbénult. B. J. nevetve mondja el. hogyan lett belőlük férj és feleség. — No, azért nem volt ez olyan elhamarkodott dolog, ahogy akkoriban a pletykás vénasszonyok elhíresztelték. Két éve méregettük egymást, gyakran elbeszélgettünk, igaz, nem a lányos ház kapujában. Tudja, nem szeretem, ha pletykálnak rólam. Közel a város, befuvaroztam Erzsit a kerékpáromon, leültünk egy csendes vendéglőben és elbeszélgettünk. Amikor egy este beállított, nagy csokor rózsával, a lány Tavaly a Miskolci Pamuífonó elnyerte az élüzem kitüntetést. Az ez évi eredmények is biztatóak, esupán a minőségen kell egy kicsit javítani. Képünk a fonócsarnok egy részletét mutatja be. Megkezdődtek és — a tervek szerint december közepéig — megveszerte újra lezajlanak a pártalapszerveze- tek és a csúcsvezetőségek év végi beszámoló taggyűlései. Ezek célját és jelentőségét — immár két évi közvetlen tapasztalat alapján — ismerik az érdekelt vezetőségek és maga a párttagság is. Pártéletünk e nagyjelentőségű — a X. kongresszus óta évenként ismétlődő — eseményének időszerűsége miatt szóltak ezekről az irányító pártszervek instrukciói: olvashatunk róluk a központi és a helyi pártsajtó lapjain és hasábjain is. Az útmutatások egyöntetűen hangsúlyozzák a beszámoló taggyűlések alapos, kollektív munkával és idejében történő előkészítésének fontosságát, amelyben — túlzás nélkül mondhatjuk — az egész párttagság érdekelt! Közelebbről ez azt jelenti, hogy a taggyűlések előkészítésében az irányító pártszerveknek éppúgy, mint az alapszervezet és csúcsvezetőségek titkárainak, tagjainak, mintha várta volna már a kérőjét. — Megállapodtam, megszoktam a gyárban. 1961-ben öntő szakmunkás lettem — a brigád rögtön meg is választott a nyugdíjba ment Varga Józsi bácsi helyett vezetőjének. Van két szép lányom, az egyik húszéves, tizenöt a másik. A családnak most is két kerékpárja van. — Tízéves múlt a kisebbik lányom, amikor elhatároztuk, dolgozni megy a feleségem is, hogy többet költ- hessünk a két gyerekre. Tudja, hogy van ez: két ekkora lánynak kell a szép ruha. a legújabb divat szerinti holmi. És hogy együtt indulhassunk, érkezhessünk az asszonnyal, vettem neki egy biciklit a Kiváló Dolgozó kitüntetéssel kapott pénzemből. Mondtam neki: úgy látszik, hagyomány lett a családban a kerékpározás. Legyintett. — Fenéket! Se az egyik.se a másik nem tud kerékpározni ! * (B. J. nem engedte, hogy lefényképezzük. Azt is kérte, ha újságba kerül a beszélgetésünk, ne írjam ki a nevét. Eleget tettem kérésének.) Magyar Tibor továbbá a pártcsoportok bizalmijainak és a párt csoportok minden tagjának megvan a maga szerepe, feladata. Ezt a — képletesen szólva — „szerepkört” a pártélet lenini szabályai szerint, főként a demokratikus centralizmus követelményei szerint mindenkinek kellő időben, helyen és módon be kell töltenie. Az irányító pártszervek például a korábbi évek tapasztalatainak felelevenítésével. intékedési és ütemterveikkel, koordináló tevékenységükkel, a helyszínen nyújtott segítséggel, az alapszervezetekről, iiletőleg a csúcsvezetőségek egész évi munkájáról kialakított felelősségteljes véleményükkel, majdan pedig a taggyűlések tapasztalatainak feldolgozásával járulnak hozzá a célkitűzések megvalósí tásá hoz. A megyei pártbizottság illetékes osztályának tájékoztatása szerint intézkedési és ütemterveiket például megyénk valamennyi pártbizottsága és csúcsvezetősége kellő időben elkészítette. Több pártbizottságunk végrehajtó bizottsága — például a miskolci városi, a kazincbarcikai, a BÁÉV stb, — a tervek szerint írásban is kialakítja véleményét a hatáskörébe tartozó alapszervezetek és csúcsvezetőségek munkájáról. A taggyűléseken rár- hatáan mindenütt jelen lesznek majd az irányitó pártszervek tagjai, munkatársai, vagy aktívái. A vezetőség beszámolója — a korábbi évek tapasztalatai szerint is — a legtöbb helyen kollektív munkával készül. „Benne lesz” az irányító pártszerv útmutatása, a pártcsoportok véleménye, a vezetőség reszortfelelőseinek részjelentése, sőt. az adott munkahelyi és tömegszervezeti vezetők véleménye, illetőleg a munkájukról kialakított vélemény is. Mint ahogyan a beszámolók várhatóan a legtöbb helyen kritikusan és önkritikusan értékelik majd a pártvezetőség és a párttagság egész évi munkáját, a pártszervezet tö- megkapcsola<ait. s várhatóan több helyen nem fukarkodnak majd a dicsérő, vagy a kommunista bíráló szóvá! sem. Az előkészítés időszakában kiemelkedő szerepük van a taggyűléseket megelőző párt- csoport-értekezleteknek. A pártcsoportbizalmiak itt értékelik — személy szerint is — a párttagok munkáját magatartását, részvételét a pártéletben, továbbá a pártmegbízatások teljesítését, általában a kommunisták élen járó, példamutató szerepét, kiállásukat a párt politikájának képviseletében stb. Itt értékelik a pártcsoport össz- tevékenységét, a területen folyó gazdasági, hivatali, mozgalmi stb. munkában elTog- lalt helyét: az emberek nevelésében, a szocialista erkölcs- és tudatformálásban betöltött szerepét. Ezenkívül a pártcsoportbizalmiak ösz- szegezik és továbbítják a tapasztalatokat, a véleményeket a pártvezetőség munkájáról. ezzel is segítve a vezetőség felkészülését, a taggyűlés sikerét. A vezetőségi tagok rész- jelentése — például a szervező munkáról, a párt belső életéről, tömegkapcsol a tai ról, a tömegszervezetekben. elsősorban a KISZ-ben és a szakszervezetben dolgozó kommunisták munkájáról; vagy az agilációs és propaganda munka, a politikai oktatás, a művelődés, vagy a termelési, esetleg a pártgazdasági és adminisztrációs munka tapasztalatairól, tag- díjfizetésről stb. mindmind jó hozzájárulás lehet a beszámoló elkészítéséhez. A beszámoló azonban azzal, hogy a pártcsoportok véleményét. valamint a részjelentéseket összeállítják, nem készült el. Mint ismeretes, a beszámolótervezetet a taggyűlést megelőzőleg vezetőségi ülésen is meg kell vitatni. a vezetöseg testületi ülésén jóvá kell hagyni, tízeken a testületi üléseken általában jelen vannak es kifejtik véleményüket, javaslataikat az irányító pártszervek tagjai, illetőleg megbízott aktívái is. A beszámolók összeállítására tulajdonképpen semmilyen séma sincs. Antink tartalmát — a helyi viszonyokat figyelembe véve — általában az alapszervezet vezetősége és az irányító pártszerv közösen határozza meg. Az előkészítés utolsó mozzanata a tagság értesítése: a taggyűlés idejéről és Helyéről. Ezt sok helyen a bizalmiak személyesen végzik, de gyakori az is. — főleg a kis .étszámú és több munkahelyre kiterjedő pártszervezetek oen —. hogy az alapszervezet tagjait levelben értesítik. Ezt követően pedig — a beszámoló taggyűléseken — már minden azon múlik, hogy a tagság miként él a szervezeti szabályzatban biztosított jogaival. lletöleg hol, mennyire aktívan, kommunista felelősséggel vesz részt a taggyűlés munkájában. Csépányi Lajos a drótmí ben A beszámoló taggyűlések elikészitése
