Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 4 1973. nov. 30., péntek Művelődési feladatok élelmezésipari dolgozók Nem az egyetlen iparági szakszervezet az élelmezés­ipari dolgozóké, amelynek tagjai rendkívül szétszórtan, isis munkaegységekben mű­ködnek, de a sok, szétszórt­sága miatt nehéz körülmé­nyek között funkcionáló szakszervezet között is a leg­nehezebb adottságúak közé tartozik az ÉDOSZ, az Élel­mezésipari Dolgozók Szak- szervezete. A szakszervezet Borsod megyei bizottságához mintegy 10 ezer ember tar­tozik, s azok 21 vállalatnál, 500-nál több munkahelyen dolgoznak, s olyan nagy kö­rükben a létszámhullámzás, hogy évente mintegy ezer új dolgozó kerül a szakmába, tehát 10 százalékban cseré­lődik az állomány. A nagy létszámhullámzás okát a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa agitációs, pro­paganda és kulturális bizott­sága minapi ülésén a szak- szervezet képviselője azzal magyarázta, hogy például a Tejipari Vállalatnál, vagy a gabonafelvásárlásnál dolgo­zók széttagoltsága szinte már végletes, rendkívül sok dol­gozóik között a bejáró, a rendszertelen műszakbeosz­tással dolgozó, s mindehhez még a viszonylag alacsony keresetek járulnak, s ez erő­sen indokolja a nagy lét­számhullámzást. 55 ismeretterjesztő előadás Az említett SZMT kultúr- .bizottság az ÉDOSZ kereté­ben folyó kultúrnevelési munkát vizsgálta meg, s így került sor az előbbi közlés­re, illetve megállapításra. A szakszervezet megyei bizott­sága számot adott a legutób­bi két évben végzett mun­kájáról. Néhány jellemző adatot érdemes megjegyezni. Két év alatt ezen az óriási munkaterületen összesen 55 ismeretterjesztő előadást tar­tottak, amelyen 1647-en vet­tek részt, de közöttük mind­össze három irodalmi elő­adás képviselte a társada­lomtudományok jelenlétét. Az előadásoknak mintegy 80 százalékát közvélemény-kuta­tások alapján szervezték meg, ennek ellenére sok volt a sikertelen, nem látogatott rendezvény. Néhány alap­szerv kivételével ebben az iparági szakszervezetben ez az egyik .egelhanyagoltabb nevelési terület. Ezen keve­set szépít az a tény, hogy 24 közös kiránduláson 1833- an vettek részt. Igen sok dolgozónak hiányzik’ a nyolc általános iskolai végzettsége. sok a családos anya, a vi­dékről bejáró és idős dol­gozó, az elmúlt oktatási év­ben mindössze 59-en jártak felnőttoktatás keretében ál­talános iskolába, 121-en kö­zépfokú oktatásra és 20-an felsőfokra. Természetesen nem minden helyen van így, mert például Szerencsen a cukorgyár és csokoládégyár közösen kihelyezett osztályo­kat szervezett, s ott 20—20 felnőtt dolgozó tanul. Hiányos a propagandamunka A szakmai képzések sok­színűek ugyan, de kevés em­berre hatnak. Az elmúlt ok­tatási évben 333-an vettek részt szakmai továbbképzés­ben. Ezeket különböző ipar­ágak szerint szervezték meg, de ez a szám rendkívül ke­vés a szakemberszükséglet­hez képest. A szakszervezeti oktatás különböző formáin 835-en vettek részt az akti­visták közül, az egyéb szak- szervezeti oktatási formák­ban az első évben 1908-an, a másodikban 2100-an. Most 2150-en kezdtek hozzá a ta­nuláshoz. Tizenkét nagyobb alap­szervezetnél javasolták, hogy az agitációs és propaganda- munka javítása érdekében reszortfelelőst bízzanak meg, de ez már eléggé megkésett intézkedés. Nagyobb lépé­sekkel kell előbbre haladni. A családi ünnepségek társa­dalmi megrendezésében a Szerencsi Cukorgyár és a Sá­toraljaújhelyi Dohánygyár fúvószenekara évente 15—20 alkalommal szerepel, két év alatt 39 esküvőt, 35 névadót és 17 temetést rendeztek meg társadalmi körülmények között. Kevesen olvasnak Rendkívül elmaradott a könyvtármunka. Mindössze 12 vállalat, illetve szakszér- vezeti bizottság rendelkezik könyvtárral a 21 vállalat 500 munkahelye közül, ezek kö­zül is sok nem nevezhető könyvtárnak, mert irodák­ban, elzárt könyvszekrények töltik be ezt a funkciót, il­letve nem töltik be, hiszen a kölcsönzés így teljesen le­hetetlen. A tizenkét, könyv­tárral , rendelkező vállalat­nál 6500-an dolgoznak, az olvasók száma 850, ami mindössze 13 százalék, de az összes ÉDOSZ-tagokhoz szá­mítva csak 8 és fél százalék. Ez pedig rendkívül alacsony arány. Még ha sok dolgozó­nak van is otthon házi­könyvtára. akkor sem lehe­tünk elégedettek ezzel az eredménnyel, s ha valahol, úgy itt kell rétegmunkát vé­gezni. Közművelődési intézmény az egész megyében csak Sze­rencsen van a szakszervezet kezelésében. Illetve klub, vagy művelődési terem van még három helyen, de mű­velődési ház csak Szeren­csen. A művészeti élet a Sá­toraljaújhelyi Dohánygyár fúvószenekarára, illetve a szerencsi túvószenekarra, fér­fikarra és tánczenekarra kor­látozódik. Egy-két helyen van még öntevékeny fotókör is, és Szerencsen számon tarta­nak egy bélyeggyűjtő szak­kört. A szocialista brigádok vál­lalásainak teljesítésében fej­lődés mutatkozik, azonban ez nem általánosítható, nem vo­natkozik minden szocialista brigádra. Oktatási tanács a legtöbb alapszervezetnél nin­csen, a húsipari vállalatnál és a Szerencsi Cukorgyár­ban viszont van, és jói dol­gozik. A kirándulás a leg­kedveltebb közösségi forma, s törekszenek a szabad idő jobb kihasználásának célsze­rűbb irányítására is. Teendők és új könyvtárak Az SZMT kultúrbizottsá- gának ülése, amely az ÉDOSZ megyei bizottsága je­lentése alapján őszinte, ön­kritikus képet kapott a te­rületen folyó kultúrnevelési munka nehézségeiről, jóvá­hagyta a 12 pontos feladat­megszabást, amelyben az is­meretterjesztés, az állami oktatásban való részvétel, a szakmai oktatásba való be­kapcsolódás, az agitációs és propagandamunka javítása, a családi ünnepségek szor­galmazása, a könyvtármun­ka megszervezése, csakúgy szerepel, mint a szocialista brigádok művelődési válla­lásainak támogatása, s nem utolsósorban az, hogy ne csak megyei | szinten, hanem az alapszervezeteknél is vizs­gálják meg a kultúrnevelési munkát, és az adottságoknak megfelelően tegyenek intéz­kedéseket annak megjavítá­sára, és mindenképpen haté­konyabb intézkedéseket, mint eddig. Egyébként e tanács­kozáson jelentette be az SZMT központi könyvtárá­nak vezetője, hogy hamaro­san három új könyvtárral gazdagodik az ÉDOSZ Bor­sod megyében, Bőcsön, a sörgyárnál, a miskolci új sütőüzemnél és a húsipari vállalatnál. (bm) Segítség a pályavá Egy hasznos kiállításról Pályaválasztási kiállítás várja Kazincbarcikán a dön­tés előtt álló nyolcadikoso­kat. A Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Ka­zincbarcika városi Bizottsága és a1 Kazincbarcikai városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya pályaválasztási ta­nácsadó kiállítást rendezett az Egressv Béni Művelődési Központban, A rendezve-' nyen a város ipari üzemei és középfokú tanintézetei mu­tatkoznak ce a pályaválasz­tó nyolcadikosoknak, segítve a nagy kérdés eldöntésében, „mi legyek, ha megnövök?” A kiállításon különösen ér­dekes a Habselyem- és Kö­töttárugyár kazincbarcikai részlegének bemutatkozása, mivel a gyár termékei és a szemléletes tablók mellett a munkafolyamatokat a gya­korlatban is bemutatják — az érdeklődők akár' meg is próbálhatják, nekik megy-e? — s mindezt társadalmi mun­kában teszik a vállalat fia­taljai. Ki kell emelni a Ka­zincbarcikai Sütőipari Vál­lalat, a Borsodi Hőerőmű Vállalat, az ÉMÁSZ kazinc­barcikai részlege, valamint a Borsodi Kézműipari Válla­lat ízléses, önmagukért be­szélő tablóit. Kazincbarcika középfokú tanintézeteinek bemutatkozá­sa is sikeresnek ítélhető meg. Figyelemre méltók a Lékay János 105. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet minden oktatott szakmát bemutató agitatív tablói, valamint az erre a kiállításra készült, a választást megkönnyítő pá­lyaválasztási tanácsadó füze­te. A kiállítás egyik érdekes­sége a Ságvári Endre Gim­názium és Szakközépiskola zárt láncú tv-hálózatának részlete; jellemző példa a város iskoláiban alkalmazott, egyre korszerűbb oktatási módszerekre. j A kiállítás rendezői remé­lik, hogy a Kazincbarcika vonzási körzetébe tartozó ál­talános iskolák végzős tanu­lói is szép számmal látogat- j ják ezt a színvonalas kiállí­tást, s a „mi legyek?” kérdés eldöntésénél hasznos útmu­tatást kapnak a pályaválasz­tás előtt álló fiatalok. Diákélet Ahogyan ők látják . Tanítás után az iskolában Harmadikos lányokkal be­szélgetünk. Valamennyien a miskolci III-as számú Ipari Szakközépiskola tanulói. Is­koláról, tanulásról, fiúk, lá­nyok viszonyáról természe­tes, hogy szeretnek társalog­ni. De a diákélet igazi ízét — ahogy azt egyöntetűen ál­lítják —, a tanítási órák után együtt eltöltött idő, a klubélet, a közös viták ad­ják. * Az ötéves iskolával csak­nem együtt született az is­kolai könyvtár. Igaz, eleinte nagyon kevés volt a könyv, no és a barátságos berende­zés is hiányzott. Ma már kellemes környezet fogadja a belépőt: a hatalmas üve­ges polcok a gyakorlati mű­helyben készültek, az aszta­lok, a párnázott székek a helyben olvasás lehetőségét kínálják. A heti tizennyolc órában nyitva tartó könyv­tár 8300 kötettel várja a diá­kokat. S hogy ez sokat segít munkájukban, maguk is ál­lítják. — Sokan a környező fal­vakból járnak be. 'Mire a tanulószoba után hazaérnek, késő van. a lakóhelyükön nem tudnak könyvtárba men­ni. Itt az iskolában renge­teg szépirodalmi könyv kö­zött válogathatunk, megta­láljuk a szakirodalmat és a kötelező olvasmányokat is — mondja Bódi Judit. A könyvbarát szakkör tag­jai a kultúrpolitikával is­merkednek. Belekóstolhat­nak a könyvtárosi munkába, foglalkoznak a könyvtári in­tézmények szerepével, jelen­tőségével a közművelődés­ben. Persze izgalmas könyv­vitákra is sor kerül; a kö­zeljövőben pedig vetélkedőt rendeznek.-k A III-as számú szakközép- iskola diákjai mindig nagy lelkesedéssel készülnek az évfolyamestekre. Ez már ha­gyomány náluk, hogy min­den évben nagyszabású mű­sort rendeznek, utána pedig egy kis beszélgetés, tánc kö­vetkezik. A harmadévesek az idén a Miskolci Nemzeti Színház 150 éves jubileumának tisztele­tére állítottak össze egy jól sikerült irodalmi műsort, Juhász Jánosné tanárnő ve­zetésével. Ottjártunkkor is nagy szorgalommal próbáltak az új diákotthon „házi szín­padán”. A , színháztörténeti dokumentumokból, dráma­részletekből összeállított mű­sor azt is elárulja, hogy a diákok szeretik a színházat. — Nagyon sokunknak van színházbérlete — mondja Lőrincz Mari. — fis jó do­log, hogy több kötelező ol­vasmányt színpadon is lát­hatunk. Tavaly például szí­nészeket is meghívtunk az iskolába, verset mondtak ne­künk, jól elbeszélgettünk. A többiek is bekapcsolód­nak a beszélgetésbe: — A tavalyi évfolyames­tünknek is nagy sikere volt! Több nép farsangi szokásait elevenítettük fel, sok zené­vel, vidámsággal. — Nemcsak a siker, az el­ismerés kedvéért szeretjük az évfolyamesteket. A ké­szülődésben, a próbákban is nagy örömünket leljük. Kö­zelebb kerülünk egymáshoz, jobban megismerjük a má­sikat. A sok élmény között . mégis a legnagyobb a múlt tanévi iskolanapunk volt. Jól sikerült Dózsa-műsort rendeztünk, egy kassai isko­la diákjait is vendégül lát­tuk. * Az iskolarádió — vagy ahogyan a diákok becézik, a „hangos” a legnépszerűbb fórum az iskolában. Az osz­tályok felváltva állítják ösz- sze, heti két alkalommal, az adást. Stubner József, a je­lenlegi szerkesztő és társai legutóbb egy őszi műsort ké­szítettek. —• Az őszről szóló versek­ből, zenéből állítottuk össze adásunkat. De megemlékez­tünk a Csokonai-évforduló- ról. szerkesztettünk vidám műsort is. Közvélemény-ku­tatást rendeztünk az iskola­köpeny viseléséről: persze, teljesén különböztek a véle­mények. A végén mégiscsak arra jöttünk rá, jó hogy kö­telező. Az iskolai klubnak minden hónapban más osztály a gazdája. Ilyenkor ők a fele­lősök a változatos prog­ramért, a rendezvények, a társasjátékok rendjéért. A diákok elmondták, hogy jól bevált ez a gyakorlat, önál­lóan tevékenykedhetnek, kedvükre valósíthatják meg ötleteiket. Valódi kikapcso­lódásnak, igazi közösségi él­ménynek érzik az itt eltöl­tött időt. Mikes Márta A Közmü­és Mélyépítő Vállalat FELVESZ leninvárosi kiemelt mun­kahelyekre ácsokat, kőműveseket, hegesztőket minőségi munkára, továbbá lakatosokat, kubikosokat és segédmunkásokat. JELENTKEZNI LEHET; Leninváros, Gyártelep, irodaház. Felveszünk még: mélyfúró és cölöpalapozó építésvezetőségeinkre gépjárművezetőket, valamint segédmunkásokat betanított munkára, továbbá ácsokat, kőműveseket, lakatosokat, hegesztőket, vízf ütés-szerelőket. kubikosokat és segédmunkásokat budapesti és vidéki munkahelyekre, JELENTKEZNI LEHET: Budapest. VII., Wesselényi u. 4. Kereskedelmi vállalat OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére pályázatot hirdet. Feltételek: egyetemi, vagy főiskolai végzettség, okleveles könyvvizsgálói képesítés (utóbbi hiánya esetén közgazdasági, számviteli, pénzügyi több éves gyakorlat). Pályázatokat december hó 5-ig „Vendéglátó” jeligére kell a kiadóba eljuttatni. Dolgozókat o alkalmaznak A Magyar Pamutipar. Bp. IV., (Üjpest), Erkel u 30. felvesz 15. életévüket betöltött, lányokat szövő, fonó, cérnázó, csévélő betamilóknak. Jelentkírzés: .sze­mélyesen. vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán. A Magyar Hűtőipar miskolci gyára azonnali belépéssel felvesz erkölcsi és munkaalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező érett­ségizett, lehetőleg raktárgazdál­kodási vizsgával, vagy gyakor­lattal rendelkező hűtőházi rak­tárost. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. A Borsod megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat Miskolc, József A. u. 53., lakatosokat, kőműve­seket, kubikosokat és segédmun­kásokat alkalmaz miskolci és leninvárosi munkahelyeire. Min­den szombat szabad. Korszerű munkásszállást biztosítunk. Kü­lön élést, útiköltség-hozzájárulást, fiatalkorúik részére betanulási pótlékot fizetünk. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére, továbbá müszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, kovács, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, motorszerelő, csőszerelő, marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad. Magas kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft-ot kell fizetni. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. JELENTKEZÉS: a vállalati munkaügyi osztáíyon: Budapest, XVII)., Gyömrői út 79/83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél.

Next

/
Thumbnails
Contents