Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. no». 23., péntek Tapasztalatok a miskolci járásban Könyvtárak és segítőik NEGYVENHÉT könyvtár, ötvenhárom könyvtári dolgo­zó. A számok a miskolci já­rás községeinek, falvainak könyvtári helyzetét mutat­ják. A hálózat közvetlen irányítója, módszertani segí­tője a megyei könyvtár mis­kolci járási központja. A módszertani csoport közvet­len kapcsolatot tart a köz­ségi könyvtárakkal: figyelem­mel kíséri a könyvtárak ál­lományának gyarapítását, el­lenőrzi olvasószolgálati tevé­kenységüket. A kölcsönzés­ben, a rendezvények szerve­zésében szakmai-módszertani segítséget is nyújt. Örömök és gondok, ered­mények és problémák egya­ránt jelzik a miskolci járás könyvtárainak munkáját irá­nyító módszertani csoport tevékenységét. Serfőző János, a járási központ vezetője a könyvtárakkal való közvet­len kapcsolatot tartja a leg­fontosabbnak. Nemcsak a módszertani csoport dolgozói látogatnak el a községi, fa­lusi könyvtárakba; őket is gyakran felkeresik a könyv­tárosok. De örömeikkel, prob­lémáikkal gyakorta eljönnek a községi tanácsok képvise­lői is. E tény azt mutat­ja: egyre több községben ér­zik szívügyüknek a tanácsok a könyvtárak sorsát. Novem­berben Gesztelyben, Mályi- ban és Bükkaranyoson meg­tárgyalták a végrehajtó bi­zottságok a könyvtár problé­máit. A tanácskozásokon — s ez egyre természetesebb a miskolci járásban — részt vettek a járási központ kép­viselői is. S az eredmény: Gesztelyben javaslat született, hogy a községi könyvtár Csokonai-emlékkönyvtár cí­met kapjon. A MISKOLCI járásban ál­talános gyakorlat, hogy a könyvtári rendezvények költ­ségét a község és a járási központ közösen vállalja. A tapasztalat viszont azt mu­tatja, hogy a termelőüze­mek. a vállalatok kevés tá­mogatást adnak. Ebben a já­rásban is bebizonyosodott, hogy nem mindig a tárgyi feltételek határozzák meg a könyvtár munkáját. Felső- zsolcán például szegényesek a könyvtári feltételek, még­is a jó könyvtárosi munka eredményeként, közel 700 olvasója van a könyvtárnak. Bőcsön is tartalmas a mun­ka : a Csokonai-évfordulóra meghirdetett pályázatra Bőcs- ről hat olvasó küldte be pá­lyamunkáját. Sajószentpéte- ren sok minden színesíti a könyvtár tevékenységét: kü­lön rendezvények várják itt a gyerekeket, a felnőtteket. Az öregek, nyugdíjasok szá­mára is terveznek programo­kat. A miskolci járásban két klubkönyvtár van. A járási módszertani csoport vezetője szerint még egyikben sem alakult ki a klub- és a könyvtári tevékenység egy­sége. Varbón háttérbe karül a könyvtár szerepe, kevés az olvasó, a klubot látogatók inkább csak a társasjátékok kedvéért jönnek el ide. Tu­datosabb könyvtári szerve­zésre lenne szükség ahhoz, hogy a jövőben tartalmas munka, célját betöltő olvasó- szolgálat alakuljon ki. A sa- jókeresztúri klubkönyvtár munkája eredményesebb: a jó szervezés következtében egyetlen hónap alatt csak­nem negyven olvasóval gya­rapodott a létszám. A terveket, az elképzelése­ket is számon tartja a járási központ. Hernád németiben például hamarosan megoldó­dik a könyvtár gondja: az új iskolában kap két helyi­séget. A KÖNYVTÁRI rendezvé­nyek eddig maradéktalanul betöltötték hivatásukat a miskolci járásban. S ez min­denképpen a közös munka, a lelkes szervezés eredménye. Emlékezetes a sajóládi film- ankét és író—olvasó találkozó és az ónodi napok program­ja. A Csökön ai-évforduló rendezvénysorozatának kö­szönhető, hogy a legkisebb faluban is megnőtt az érdek­lődés a felvilágosodás költő­je iránt. A közeljövőben is jelentősebb eseményekre ké­szülnek: a nyékládházi és a sajószentpéteri könyvtárban rendez író—olvasó találkozót a járási központ. (mikes) Űj módszertani kiadványok A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ módszertani kiadványai az elmúlt évek során igen nagy mértékben segítették a me­gye területén munkálkodó népművelőket, közművelődé­si intézményeket, részben munkájuk tervezésében, rész­ben a gyakorlati lebonyolí­tásban. A munkaszervezést segítő kiadványokon kívül konkrét alkalmi műsorokat Is közreadtak. Most jelent meg a sorozat három újabb kiadványa, a 27., a 28. és a 29. számú. Az ifjúsági kulíúrmunka tapasztalatai A 27. számú füzetben, amelynek címe Az ifjúság kulturális nevelésének leg­jobb tapasztalatai Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, a munka feltételeinek bizto­sítására, illetve közvetlenül a tartalmi munkára csopor­tosították a címben jelzett tapasztalatokat. Az MSZMP 1970 februári, majd a me­gyei párt-vb 1970 májusi állásfoglalása az ifjúságpoli­tikai kérdésekben és az ezt követően született egyéb ha­tározatok és állásfoglalások, nem utolsósorban az ifjúsági törvény egészséges pezsgést indítottak meg Borsod me­gyében is az ifjúság kulturá­lis nevelése és tevékenysége területén. A fellendülés sok jó tapasztalatot és módszert is produkált, amelyeket ösz- szsgyűjtve haszonnal adha­tott most közre a művelődési központ. Jelentős részt szentel a tanulmány-számba menő módszertani útmutató az anyagi és tárgyi feltételek biztosításának, részletezve az eredményeket, bemutatva az új létesítményeket, fenntar­tással kapcsolatos együttmű­ködési szerződéseket, vala­mint ismertetve mindazon tevékenységeket. amelyek szervezeti, gazdasági vonat­kozásban a munkát segítet­ték. Ezt követően bemutatja a tartalmi munka legjobb módszereit a politikai, világ­nézeti nevelésben, az általá­nos és szakműveltség fej­lesztésében, az erkölcsi, esz­tétikai. testi nevelés terüle­tén, és a tömegkommuniká­ciós eszközök alkalmazásá­ban. Mindezeket igen sok példával teszik szemléletessé. Gyászbeszédek A 28. számú kiadvány olyan közművelődési tevé­kenységhez nyújt útmutatást, amely még igen sok segítés­re. finomításra szorul. A tár­sadalmi közreműködéssel megrendezett családi ünnep­ségek, szertartások rendje nem alakult még ki, külön­féle gyakorlatokkal találko­zunk, sok helyen az eredmé­nyes, más helyeken a még botladozó kísérlet stádiumá­ban. Különösen nehéz a gyászszertartások, temetések ilyetén megvalósítása. A mű­velődési központ most közre­adja Varga Károly mátészal­kai középiskolai tanár Mód­szerem gyászbeszédek össze­állításához és elmondásához című tanulmányát. A szer­ző Mátészalkán a helyi csa­ládi ünnepeket rendező bi­zottság elnöké, nagy gyakor­lattal rendelkező szónok. Több éves tevékenységének egyik eredménye ez a tanul­mány. amely országosan is figyelmet érdemel, s amelyet a Népművelési Intézet is magasra értékel. Rácz Zol­tán azt írja róla. hogy „Var­ga Károly tudatosan törek­szik beszédének összeállítá­sakor az értelem és az érze­lem helyes arányainak ki­alakítására. ami a polgári te­metések szónokainak egyik legfontosabb feladata... A beszédekre való felkészülés, az anyag válogatásának leírá­sa mellett hasznosnak tartjuk az adatgyűjtéssel kapcsolatos módszerek átvételét, a rende­zés egyes feladatainak meg­oldásmódját is...” Maga a tanulmány igen részletesen elemzi a szónok felkészülésének, anyaggyűj­tésének, a beszéd felépítésé­nek feladatait, gondolattárt, mintákat ad közre s igen részletes irodalomjegyzéket, amely a gyászbeszédek elké­szítéséhez további segítséget nyújt. Ügy érezzük, Varga Károly munkája Borsodban is haszonnal forgatható. Chile A kiadványok sorában 29. számmal érdekes összeállítást találunk. Hazám, te töré­keny címmel irodalmi alko­tások, vallomások, dokumen­tumok és szemelvények so­rakoznak Chiléről. A füzetet Gyarmati Béla szerkesztette, illetve ő gyűjtötte össze és dolgozta fel a kiadványban található műveket. Valójában egy kerek emlékműsor, iro­dalmi műsor anyaga a füzet tartalma. Az összeállítás a chilei nép iránti szolidaritás jegyében készült. Minden fi­gyelmünk és együttérzésünk Chiléé és Chile dolgozó né­péé, s ehhez méltó az össze­állítás. Szentmihályi Szabó Péter verse vezeti be, törté­nelmet idéző összekötő szö­veg irodalmi színpadok ré­szére. részlet Salvador Allen- de 1971. május 21 -i kongresz- szusi üzenetéből, Pablo Ne­ruda verse, több újságcikk, nyilatkozat, beszédrészleC Somlyó György verse, Győré Imre költeménye. Leonyid Brezsnyevnek a béke-világ­kongresszuson elmondott be­szédéből egy részlet idézi meg a sokat szenvedő orszá­got és népét. A kiadvány nagyon helye­sen utal rá, hogy miként lehet a műsort zenei betétek­kel színesíteni, s milyenekkel, akár magnóra is átjátszanak hozzá kívánságra a művelő­dési központ munkatársai megfelelő zenei kíséretet, ugyanakkor arra is figyel­meztet, hogy Chile története nem lezárt, s így a műsort is tovább írja napjaink tör­ténelme. A művelődési intéz­mények, együttesek, amelyek e műsor bemutatására vállal­koznak, nap mint nap ki kell, hogy egészítsék a történelmi változásokkal, a jól szerkesz­tett műsor anyagát. (bm) Sikeres tíz esztendő A cigándi gyermek táncegyüttes jubileuma A KÉT VILÁGHÁBORÚ közötti években Bartók Béla is járt népdalgyűjtő úton a Bodrogköz híres-neves köz­ségében, Cigándon. A készü­lő Néprajzi lexikon terjedel­mes cikket szentel e nagy múltú település gazdag nép­művészetének. Határainkon túl is megbecsülést szerez­tek falujukban már a kdlenc- százharmincas években lát­ványos, lendületes lakodal­mas játékukkal a cigándi né­pi együttes tagjai. Nagyapák­tól, nagyanyáktól s édes szü­leiktől kaptak kedvet a tánc­ra a mai cigándi gyerekek. Az öröklött mozgáskészséget tíz év óta tudatosan palléroz­zák az iskolában, avatott táncpedagógusok. Egy évti­zede az akkor Cigándon ta­nító Ureczky Csaba — most a kiváló címmel kitüntetett, aranyfokozatos minősítésű Hegyalja Népi Együttes mű­vészeti vezetője, elismert ko­reográfusa — szervezte meg a Zemplén gyermek-együt­test. Mikor ő Sátoraljaújhely­re került, tanítványa — és nyomába lépő pedagógustár­sa — Nagy István vette gon­dozásba a gyermekek tánc- együttesét. S immár nyolc esztendeje ez a szülőfalujá­hoz példásan hűséges, sze­rény nevelő folytatja a tán­cos-utánpótlás képzését. Most hatvan általános is­kolás leány és fiú alkotja a cigándi eleven táncos koszo­rút. Már a hat-nyolc éves legkisebbek figyelemre méltó ritmusérzékkel, teljes belefe- lejtkezéssel sürögnek-forog- nak az életkorukhoz illő táncos-dalos gyermekjáté­kokban. örvendetes, hogy a megpezsdült néptáncmozga­lom jeles koreográfusainkat külön a gyermekek képessé­geihez mért táncjátékok al­kotására is buzdítja. Ennek köszönhető, hogy a cigándi kis táncosok a minapi jubi­leumi bemutatón igazán ked­vükre való, s emlékezetes si­kert arató műsorral rukkol­hattak elő: Novák Ferencnek Weöres Sándor két remek ritmusú gyermekversére ké­szített tánckompozíciójával, s a helyi népszokások feldolgo­zásával. ILYEN CÉLTUDATOS ala­pozás után a középső és a felső csoportba tartozó gyer- mektáncasok már biztosan mozognak nemcsak a saját vidékük méltán nagy ha­tású táncaiban — a cigándi kemény csárdásban, a moz­galmas lakodalmas játékban —, hanem hűen jelenítik meg megyénk más vidékei­nek. s az ország távolabbi tájainak nevezetes táncait is. A cigándi általános iskolá­ban a néptánc változatos mozgásanyaga szervesen kap­csolódik a gyermekek testne­veléséhez, s esztétikai ízlé­sük formálásához. A gyer­mekegyüttest magáénak vall­ja az egész község. Ezt éke­sen tanúsította, hogy a jubi­leumi műsor nézőközönsége zsúfolásig megtöltötte a mű­velődési ház tágas nagyter­mét. De nemcsak egy-egy al­kalom kelti fel az érdeklő­dést a tehetséges gyermekek iránt. A helyi termelőszövet­kezetek, meg az általános fogyasztási szövetkezet anya­gi hozzájárulása tette lehető­vé, hogy a kis táncosok illő szép viseletben lépjenek színpadra. S „édes gyerme­kei” az e tájnak országszer­te — sőt külföldön is — el­ismerést szerző kis táncosok a járás, a megye művelő­désügyének is. A figyelemért, a segítő- készségért a cigándi gyer­mektáncosok sikeres szerep­léseikkel adnak viszonzást. Az eltelt tíz év alatt 115 fellépésen terjesztették a ci­gándi, a bodrogközi népmű­vészet jóhírét. Részt vettek közülük többen külföldi mű­vészeti versenyeken — egye­bek között a jugoszláviai Ohridban rendezett, rangos folklór-fesztiválon —, ideha­za pedig a legutóbbi évben ők képviselték megyénket a szövetkezeti táncosok orszá­gos versenyén, Balatonlellén. Méltán lehetnek büszkék ar­ra is, hogy az első észak­magyarországi gyermektánc- fesztivál nagydíját nekik ítélte a zsűri, s nagydíjat kaptak az idén Mezőköves­den rendezett megyei szövet­kezeti kulturális napokon is. LEGNAGYOBB ÖRÖMÜK azonban, hogy otthon általá­nos szeretet veszi körül őket. S ezt a szeretetet igyekeznek nemcsak az ünnepélyes alkal­makkor, hanem minden nap kiérdemelni. Berecz József A Közmű­éi Mélyépítő Vállalat FELVESZ leninvárosi kiemelt mun­kahelyekre ácsokat, kőműveseket, hegesztőket minőségi munkára, továbbá lakatosokat, kubikosokat és segédmunkásokat JELENTKEZNI LEHET: Lenin város, Gyártelep, irodaház. Felveszünk még: mélyfúró és cölöpalapozó építésvezetőségeinkre gépjárművezetőket, valamint segédmunkásokat betanított munkára, továbbá ácsokat, kőműveseket, lakatosokat, hegesztőket, vizf ütés-szerelőket. kubikosokat és segédmunkásokat budapesti és vidéki munkahelyekre. JELENTKEZNI LEHET: Budapest. VII., Wesselényi u. 4. Villamos fogyasztói berendezések leliilvizsgálalát az 1/4963' BM- számú rendelet előírása szerint, valamint villámhárító berendezések FELOLVIZSGALATÁT az MSZ. 274—72-es szabvány előírásai szerint, és ÉRINTÉSVÉDELMI MÉRÉSEKET az MSZ. 172-es szabvány előírása szerint vállalja a Nyíregyházi TEMPÓ Ksz Eiőmegrendeléseket 1974 évre elfogadunk. Cím: TEMPÓ ALTALANOS SZOLGÁLTATÓ IPARI SZÖVETKEZET, Nyíregyháza, Mártírok tere 9. sz. Telefon: 12-94, 30-51.

Next

/
Thumbnails
Contents