Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

1973. nov. 23., péntek

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

A választott testületek szerepe a vezetésben

Szövetkezeteink jelentős részt vállalnak a szocializmus építésében

fi szövetkezeti kommunista aktívaiilös vitája

Amint tegnapi lapszámunkban részletesen beszámoltunk róla, szerdán megyei szövetkezeti kommunista aktívaülést tartottak Miskolcon. Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára értékelte a borsodi szövetkezetek munkáját, s vázolta a mozgalom fejlesztésének további tennivalóit. Ezúttal az értékes beszámolót követő vitát, a felszólalások egyes részlelc,t ismertetjük.

Karajz Miklós, a Tokaj- hegy aljai Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetségének elnöke, a sárospataki Kossuth Tsz elnöke rámutatott hozzászólásában, hogy a gazdaságirányítással összhangban kialakult az önálló, vállalati jellegű gazdálkodás és a szövetkezeti demokrácia követelményeinek megfelelő ön- kormányzat. Megnőtt a vezetői elhatározások, döntések, intézkedések jelentősége. Ebben az új folyamatban tovább fejlődött a szövetkezetek elenőrzési rendszere.

A továbbiakban a szövetkezeti ellenőrzési rendszer különböző formáival, eredményeivel és hibáival foglalkozott.

Papp János, a Tokaji Vas- ős Fémipari Szövetkezet elnöke rámutatott, hogy az ipari szövetkezetek akkor képesek eleget tenni ameg- növekedett követelményeknek. ha erőteljesen hozzányúlnak a szervezettségben rejlő erő tartalékai lehoz.

— Megyénk szövetkezeteinek döntő többsége — mondotta — az OKlSZ-ajánlás irányelveinek megfelelően, a fokozatosság elve alapján, több lépcsős szervezés-fejlesztési programot dolgozott ki.

Ezután Jambrik Jánosné, a Miskolci Háziipari Szövetkezet elnöke szólt a többoldalú ellenőrzés jelentőségéről. Rámutatott, hogy a bonyolultabb gazdálkodás késztette a vezetőket a belső ellenőri hálózat létesítésére, illetve kiszélesítésére. Kezdetben az ellenőrzések száma nem volt kielégítő, az utóbbi esztendőkben azonban javult a helyzet.

Ludányi Zoltán párttitkár a sályi Bükkalja Tsz életének egyik legfontosabb területéről, a tsz-pórtszerveze- tek munkájának jelentősegéről és szerepéről számolt be. Elmondotta, hogyan sikerült magas szintre emelni a pártmunkát.

Csege Géza, a MÉSZÖV elnöke felszólalása elején rámutatott, hogy az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek működéséről az eredmények ismeretében túlzás nélkül elmondhatjuk: fejlődésük töretlen. Általában teljesíteni tudják azokat a feladatokat, amelyekkel pártunk és kormányunk megbízta őket. Ha azonban a lehetőségek oldaláról vizsgálódunk, nem nyugodhatunk meg az eddigi eredményekben.

Felszólalása további részében a legfiatalabb szövetkezeti ágazattal, a lakásfenntartó és a lakásépítő szövetkezetek helyzetével foglalkozott.

— Ma már 51 lakásfenntartó szövetkezet működik, a megyében, csaknem 10 ezer lakással — mondotta. — A lakások összértéke eléri a két és fél milliárd forintot. Nem közömbös tehát, hogy ezt a nagy nemzeti vagyont milyen hatásfokkal óvjuk meg.

Rámutatott, a lakásszövetkeztek az intézkedések egész sorát tették meg, hogy alkalmassá válhassanak a növekvő feladatok teljesítésére. A továbbiakban az ütemesebb előrelépés még meglevő számos akadályáról, majd a magánerős lakás- építkezések legjelentősebb formájának, a lakásépítő szövettee- -leknek problémáiról bee: lit.

Elmozdotta többek között, hogy megyénkben a lakás építő szövetkezetek számszerű fejlesztését számos tényező hátráltatja. Így például a számításba vett városokKoltai Zoltán

Karaj* Mikié«

'TV VT'

Csege Géza

ban és nagyközségekben kevés, vagy egyáltalán nincs közművesített terület. Több városban és nagyközségben még nem hagyták jóvá a rendezési terveket. Probléma, hogy a lakásépítő szövetkezetek szervezési időszakában a költségkihatásokat még csak megközelítő pontossággal sem lehet megállapítani.

Felszólalása végén hangsúlyozta: a fogyasztási szövetkezetek tudásuk, erejük legjavát adva azon dolgoznak. hogy sajátos eszközeikkel maradéktalanul végrehajtsák pártunk X. kongresszusának határozatait.

Koltai Zoltán, a KISZÖV megyei elnöke az ipari szövetkezetek egyik legfontosabb feladatával, a lakossági szolgáltatásokkal foglalkozott felszólalásában. Rámutatott, hogy országosan sem kielégítő, megyénkben pedig még inkább elmaradt a szolgáltatások színvonala.

— Az idén a szogláltatási színvonal erőteleljesen emelkedik — mondotta — és minden remény megvan rá, hogy az év végéig. 1970-hez viszonyítva mintegy 10—12 százalékkal növekszik a szolgáltatási tevékenység.

A szolgáltató szövetkezetek, valamint a KISZÖV anyagi összefogásával és részben a tanács támogatásával az ötéves terv eddig eltelt időszakában számos új. korszerű szolgáltatási intézmény készült. A Miskolci városi Tanáccsal együttműködve még ebben az ötéves tervben új. korszerű egységeket helyeznek üzembe a Győri kapuban, a diósgyőri városközpontban és az Avas déli lakónegyedben. Meglehetősen hosszas huzavona után, remélhetően hamarosan megkezdődik a miskolci belvárosi szogáltatóház építése is.

Tóth József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára arról beszélt felszólalásában, hogy a megye munkásosztálya figyelemmel kíséri a szövetkezetek munkáját, életét és a szövetkezeti tagság is érdeklődik a munkásság sorsa iránt. De az érdeklődés nem minden esetben jelenti azt, hogy pontosan ismerik egymás munkáját, körülményeit. Fontos lenne tehát a további ismerkedés. A szövetkezeti vezetőkre és szocialista brigádvezetőkre várnak a kezdeményezések.

Az SZMT vezető titkára a szakszervezetek és a szövetkezetek kapcsolatainak eddigi eredményeiről és a kap- csolatíejlesztésről beszélt a továbbiakban. Tovább kell javulnia a szövetkezetekben a szakszervezeti vezetés színvonalának, a szakszervezeti munka hatékonyságának.

*

A hozzászólások után Dojcsák János, a megyei párt- bizottság titkára összegezte a megyei szövetkezeti kommunista aktíva tapasztalatait.

— Büszkék lehetünk arra az eredményre, fejlődésre, amelyet a megyei szövetkezeti mozgalom elért. A szövetkeztek tagságának, vezetőinek szorgalmát, ügyszeretetét dicséri. De sok még a tennivaló, amelyeknek elvégzésére hosszú évekre van szükség. Minden gondnál a konkrét helyzetre, problémára. feladatra kell koncentrálni. A cél mindig a feladatok maradéktalan megoldása legyen. Például a húskérdés, a lakásprobléma, a szolgáltatás problémáinak, a zöldség-gyümölcsellátás gondjának megoldása — mondotta többek között a megyei pártbizottság titkái ra, majd felhívta a figyelmet. hogy a felszólalók tanácsainak elfogadásával szép eredményeket lehet elérni a munka hatékonyságának és a vezetés színvonalának javításában.

A megyei szövetkezeti aktíva Fejes Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének szavaival ért véget.

A pártmunka tapasztalatai

évekre visszamenően egyértelműen bizonyítják, hogy a pártszervek testületi üléseinek rendszeres összehívásai jó hatást gyakorolnak a szervezeti és politikai munkára, emelik a vezetés színvonalát. A megyei pártbizottság megállapította, hogy Borsodban az utóbbi években jobban készítik elő az üléseket, ebből adódik, hogy alkotóbb szelleműek a viták, tartalmasabbak. céltudatosabbak a beszámolók es a határozatok. A választott testületek tagjai már a jelentések és a határozatok előkészítésének fázisában bekapcsolódnak a munkába, a végrehajtásban pedig mindivégig részt vesznek. Ezek következtében alaposabban megvitathatok a feladatok, konkrétabb, érdemibb határozatok hozhatók, amelyeknek eredményeként- operatívabbá válik a végrehajtással kapcsolatos szervező munka.

Megyénkben már hagyománya van például, hogy éves vagy időszakos munkatervek, feladat-tervek elkészítése előtt minden megyei pártbizottsági lag elmondja, leírja véleményét és közeli elképzeléseit a témával kapcsolatosan. És ez, a tapasztalatok szerint, nem egy-egy ember véleménye, mert a pártbizottsági tag javaslatában, megfogalmazásában egy munkaközösség véleménye tükröződik és jut kifejezésre.

Ez természetes, mert a választott testületek tagijai, függetlenül attól, hogy megyei, járási, városi, üzemi, vagy falusi bizottságban tevékenykednek-e, közvetlen kapcsolatban állnak a társadalom különböző rétegeivel. így többségében összakarat, egy egész terület véleménye tükröződik egy választott testületi tag javaslataiban. A Kazincbarcikai városi Pártbizottság üléseinek anyagaiban például áz üzemi pártcsoportok véleménye is hűen tükröződik. A pártcsoport tagjainak észrevételei megfogalmazódnak a jelentésekben és a határozatokban. Ebből adódik aztán, hogy egy-egy pártbizottsági döntést, határosait,ot úgyszólván az egész város lakossága magáénak érez. és szívvel-lélekkel dolgozik végrehajtásán.

•

Az ülések rendszeres megtartása igen fontos fátadat. Emeli a bizottságoknak, mint

Horváth Zoltán, a December 4. Drótmüvek forgácsoló szocialista brigádjának a vezetője.

— Az egyik brigádértekezleten úgy^ döntöttünk, hogy a chilet nép mártírhalált halt elnökének, dr. Salvador Al- lendének a nevét vesszük fel. Hogyan mutatnám be a brigádunkat? A forgácsolóknak a feladata tulajdonképpen az. hogy a gyár gépeinek működését, üzemkészségét biztosítsák. Esztergályosok, marósok, horizontosok dolgoznak itt. összesen harmincötén vagyunk, az átlagéletkor huszonnyolc év. A törzsgárda- tagok száma huszonhat, öt párttagunk van és KISZ-cso- portunk is tevékenykedik. A brigádból hárman az NDK- ban is dolgoztak, dicsérő oklevelekkel tértek haza. Dicséret egyebek között az újító- mozgalomban váló részvétel- j ért is járt;

—■ Az újítómozgalom, a*

| újítás itt, a Drótművekben 1 is feladatunk, Egyik vállalátestületi szerveknek a szerepét, fokozza a pártbizottsági tagok aktivitását, ezáltal lehetővé válik a politikai és a gazdasági élet irányításának megjavítása; a vezető szervek közelebb kerülnek az alsóbb szervekhez, így természetesen a tömegekhez is.

Ahol az ülések előkészítése nem csupán adminisztratív feladat, nemcsak adatgyűjtésből és határozati javaslatok megszövegezéséből áll, hanem a különböző szintű pártmunkások helyszínen végzett eleven gyakorlati te- véken.vségéből. ott o testületek döntései fellendítik a pártmunkát, javítják a gazdaság- és társadalompolitikai elvek következetes érvényre jutását. A közvetlen eszmecsere párttagokkal és párton kívüliekkel, a párthatározatok közvetlen ellenőrzése a gyakorlati pártmunka egyik elengedhetetlen eleme.

A pártbizottsági és pártve- zetősegi ülések rendszeres megtartása a kellektív vezetés elengedhetetlen feltétele. Ennek hiányában nem beszélhetünk testületi vezetésről. A kollektiv gondolkodásra, cselekvésre éppen azért van szükség a testületi üléseken. hogy az oda került jelentős, nagy horderejű témák megoldásának leghelyesebb, legjobb módszerét válasszák ki. Ez csak akkor lehetséges, ha a határozat valóban kollektív munka, vita eredménye, és kifejezi a testületi tagok témával kapcsolatos tudósát, tapasztalatait.

Az ülések formalitása, az előre, szépen, szabatosan megfogalmazott határozaci javaslatok vitanélküli, sorozatos szentesítése aligha viszi előre az ügyet. Az elóregyár- tott „elemek” bizonyos ellenérzést és passzivitást váltanak ki az emberekben. A megyei pártbizottság éppen ezért leszögezte határozatában, hogy a testületi tagok véleményét, javaslatait minden szinten a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni és alkotó módon felhasználni. beépítve a testületek döntéseibe, határozataiba.

•

A kollektív vezetéshez szükséges, hogy' a testületek a pártaktívákra is támaszkodjanak. Igv a döntések még szélesebb alapokra helyezhetők.

A pártaktávisták következetességétől, cselekvókészsé- gétől függ, eljutnak-e a párt

sunk éppen ezzel kapcsolatos. Védnökséget vállaltunk az újítások kivitelezése fölött. Mi harcon újítást adtunk be. mind a hármat be is vezették. Persze, ebből a szempontból a mi brigádunk előnyös helyzetben van, mivel az újításokat, mielőtt még szólnánk róluk, előbb elkészítjük, ki is próbálhatjuk. Tudjuk azt is, hogy tanulás, továbbképzés nélkül nemigen boldogulnánk. Az idősebb szakmunkások is részt vesznek általános továbbképzésen. a fiatalok pedig szakmai versenyeken. A brigádból hatan középiskolában tanulnak. A továbbképzés, a szakmai tudás állandó gyarapítása azért is fontos, mert célul tűztük ki, hogy' a brigádtagok legalább ötven százalékban valamennyi gépen tudjanak dolgozni. Ennek az előny'ét, hasznát nyúlván nem kell fejtegetnem, de azt sem: egyáltalán nem mindegy', ki hogyan tud bánni egy' nagy’ értékű géppel.

határozatai valamennyi párttaghoz, sikraszállnak-e a párttagok a határozatok végrehajtásáért. Éppen ezért nem szabad belenyugodni, hogy egyes pártszervezetekben ritkán, évente egyszer- kétszer tartanak taggyűlést, aktívaértekezletet, vagy más, olyan összejövetelt, és fórumot. amelyek alkalmasak a kollektív eszmecserére.

A testületi vezetésnek természetesen nem szabad a konkrét, gyors, mindennapi folyamatos operatív munka ártalmára lenni. Vannak, akik úgy értelmezik a kollektív vezetés elvét, hogy' minden kérdést feltétlenül kollektiven, testületileg kell megvitatni, és a végrehajtást szervező vezető funkcionárius minden tevékenységéhez a választott testület, kollektív jóváhagyása szükséges. Ez a szemlélet és álláspont azt jelentené, hogy a tényleges gy'alorlati szervező-végrehajtó munkát az ülésezgeté- sek, felesleges viták és töprengések váltanák fel. Az is rosszul értelmezi a kollektív vezetést és a testületi munkát. aki azt gondolja, hogy' csak akkor aktív, ha minden kérdéshez és témához hozzászól, csupán azért, hogy neve bekerüljön a jegyzőkönyvbe.

Amikor a feladat lényege, megoldásának módja mindenki elolt világos, nincs értelme a további üres, ..statisztikát javító” felszólalásoknak. elemezgeléseknek. A határozatok és döntések után minden figyelmet a végrehajtás megszervezésére kell irányítani és összpontosítani.

A testületi vezetés igen fontos eleme a bíráló és kritikai szellem fenntartása. Igazi testületi vezetésről csak őszinte bírálat és önbírálat légkörében lehet szó. ezért fel kell lépni az olyan kísérlet ellen. amely fékezni igyekszik a bírálatot.

Arra kell törekedni, hogy a pártfórumok részvevői éljenek a bírálat lehetőségeivel, ostorozzák a hibákat, mert hisz a bírálat a közéleti tevékenység értékes eleme. Az eszmecseréje és nézetek egyeztetése, a vita során érvényesített kölcsönös bírálat és önbírálat megalapozottabbá teszi a döntéseket. meggyorsítja a határozatok végrehajtását.

W. U

— Jönnek-e hozzánk új emberek ? Igen, és szívesen is fogadjuk őket, mindenben segítünk nekik. De brigádtagokká csak hat hónap letelte után vesszük fel őket. Igen, mondhatjuk próbaidőnek is. Hiszen látni . szeretnénk, hogy’ kifélék, mifélék, hogyan dolgoznak, összetartó, jó kollektíva a miénk. Azt hiszem, a bemutatáshoz tartozik az is. hogy az üzem vezetőségétől sok segítséget kapunk, támogatnak bennünket kezdeményezéseinkben.

— Az Allende név. igen többen megkérdezték már tőlünk. hogy’ mién pont ezt a nevet vettük fel. Persze, a választ is tudta mindenki előre, de azért, elmondom itt is, bár nem tudom úgy megfogalmazni, ahogyan szeretném. Haladó eszméiért, bátorságáért és szeretném hangsúlyozni, hogy' szeméh'es példamutatásáért. Nagyszerű ember volt. Hát mi az ő nevét választottuk..;

(pt)

Ez Ellende-briga