Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-22 / 273. szám
1973. nov. 22., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 (Folytatás az 1. oldalról) zögazdasági termelőszövetkezetekben — 1070 óta — az egyetemet és a főiskolát végzettek száma 3, a felsőfokú technikumi és középiskolai végzettséggel rendelkezők száma 13 százalékkal emelkedett. Nem kielégítő azonban az egyetemet és a főiskolát végzettek száma az állattenyésztésben. a gépesítésben, számvitelben, a segéd- és melléküzemágak vezetésében. Az áfész-ek vezetőinek többsége az előírt középfokú iskolai és szakmai képesítéssel rendelkezik. A magasabb vezető állású dolgozók körében viszont alacsony az egyetemet és a főiskolát végzettek aránya. Jelenleg mintegy hét százalékuk rendelkezik felsőfokú képzettséggel. Az ipari szövetkezetekben még kedvezőtlenebb a helyzet. A vezető állású dolgozók ! t százalékának van főiskolai, egyetemi végzettsége. Ugyanakkor mintegy 10 százalékuk csak nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik. — A szakmai képzettség mellett a szövetkezetek mindhárom szektorában növekedett — a főleg fiatal — vezetők politikai képzettsége. A vezetők jelentős része elvégezte, vagy most végzi a marxista—leninista esti egyetemet, középiskolát. Ezek egy része propagandistaként aktívan vesz részt a szövetkezeti tagság politikai nevelésében. Az a sajnálatos valóság, hogy egyes szövetkezeti vezetők mind a politikai, mind a szakmai végzettséget tekintve ma már nem felelnek meg a követelményeknek. A mozgalomban szerzett tapasztalataik és politikai meghízhat iságuk alapján lelte.; ve -, :‘5k de mivel a kíván! továbbképzést elhanyagolták, a növekvő szakmai követelményeknek egyre kevésbé tudnak eleget tenni. A tagok élet- és munkakörülményei — A borsodi szövetkezetekben az elmúlt három évben — még ha erősen differenciáltan is, de — tovább javult a tagok, az alkal'na- zottak élet- és munkakörülménye, a szociális és kulturális helyzete. A kedvezőtlen adottságú és a gyengén működő szövetkezetek többségében e vonatkozásban — elsősorban objektív okok miatt — a fejlődés nem kielé- gítő. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az egy dolgozó tagra jutó részesedés — i970-töl — 22, az alkalmazottak jövedelme 8,2 százalékkal növekedett. A tagok és az alkalmazottak jövedelme közti arány javuló tendenciát mutat. A fogyasztási szövetkezetek dolgozóinak személyi jövedelme a belkereskedelmi ágazatban tervezett színvonal alatt maradt és így az két év alatt átlagban mindössze 4,5 százalékkal emelkedett. Az ipari szövetkezetekben az egy személyre jutó munkadíj 6,7, az egy személyre jutó jövedelem — a csökkenő részesedési alap miatt — mindössze 5,3 százalékkal emelkedett. A személyi jövedelem növekedése elmaradt a népgazdaságban átlagosan előirányzott évi 3 százalékos ütemtől. A mezőgazdasági és az ipari szövetkezetekben nőtt a korszerű erő- és munkagépek száma, fejlődött a technológiai rendszer. Ez — különösen a nehéz fizikai munkát végzőkre vonatkozóan — javította a dolgozók munkakörülményeit. A szövetkezeti szektor eszközellát oltóága azonban — a fejlődés ellenére — elmaradt a növekvő követelményektől. A szövetkezetek kulturális és sporttevékenysége megélénkül t. A kommunális, az egészségügyi és a szociális ellátottság színvonala falva- inkban — a fejlődés ellenére — még nem érte el a megye városainak ellátottsági szintjét. Emelkedett a gazdálkodás színvonala A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének időszakában a szövetkezetek döntő többsége jól reagált a gazdaságpolitikai célok megvalósítását elősegítő szabályozó-változásokra és a változásokat megfelelően hasznosította. A kelleklívák szorgalmas, szervezett és hozzáértő munkája eredményeképpen emelkedett a gazdálkodás színvonala. A szövetkezetek tevékenysége a népgazdasági kivánalmaknak megfelelően fejlődött, s fokozódott a munka tervszerűsége. A szövetkezetek termelési eredményei elősegítették a lakosság kiegyensúlyozottabb ellátását — élelmiszerekben, iparcikkben és szolgáltatásban —. valamint elősegítették az exportlehetőségek jobb kihasználását. A mezőgazdasági és az ipari szövetkezetekben meggyorsult a termelés korszerűsítésének üteme, javult a technikai feltétel, erősödött a technológiai fegyelem. A háztáji gazdálkodás termelési szintje általában nem csökkent. A gazdálkodási feladatok sikeres teljesítése eredményeként a termelési és más alapok bővültek, javult kihasználtságuk. A létrehozott jövedelemből végzett fejlesztések azonban nem teszik lehetővé a szövetkezetek számára más, azonos térti] eteken működő állami vállalatokéhoz hasonló, anyagi, műszaki ellátottság megteremtését. A gazdálkodás hatékonyságának további gyorsabb növekedését gátolta, és gátolja, hogy nem minden szövetkezetben használtak, s használják ki a helyi lehetőségeket. több helyen nem megfelelő az üzem- és munkaszervezés színvonala sem. helyzetkép a mezőgazdasági tsz-ekben A megyében — elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben — a termelő- eszközök műszaki fejlődésével párhuzamosan előrehaladás van a területi koncentrációban is. Az így kialakult nagyobb üzemben jobb lehe- / tőség van a termelőszövetkezetek többségére vonatkozóan a korszerű termelési technológiák alkalmazásához. Fejlődés van az iparszerű zárt termelési rendszerek meghonosításában. Ma e termelési rendszert kukoricában 15 tsz 11 ezer, burgonyában 10 tsz 1050 hektáron alkalmazza. Az állattenyésztésben két iparszerű sertéstelep épült, a szakosított tehenészeti telepek száma 10-röl 38-ra, a szakosított sertéstelepeké 15- re emelkedett A növénytermesztésben az átlaghozamokat tekintve a tsz-ele tovább fejlődtek. Az 1970. évi eredményekhez viszonyítva a termésátlagok csaknem megkétszereződtek. Az állatállomány növekedése — elsősorban a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban — a szarvasmarha- tenyésztésre vonatkozóan kedvezően alakult, csőiéként viszont a sertésállomány, s nagymérvű csökkenés van a juhállományban. sági szövetkezetek differenciált viszonyaihoz. Nem minden esetben oldották meg időben a feszültségeket. Megyénk kedvezőtlen adottságú szövetkezeteinek gazdálkodására általában fejlődés jellemző, ennek ellenére ala- szony volt azonban a növekedés üteme, s a képződött jövedelem mértéke. A tsz-ek közös vagyona — 1970-hez viszonyítva — 19 százalékkal növekedett. A halmozott termelési érték 50, a szövetkezeti bruttó jövedelem 28 százalékkal növekeA Róna! Sándor Művelődési Ház srfnháztermét zsúfolásig megtöltöttek az érdeklődők A termelési koncentráció és a szakosodás ereménye- képpen kenyérgabonában 83, napraforgóban 97 százalékkal nőtt az áruértékesítés volumene. Csökkent viszont a burgonya, a bor, a vágómarha, vágósertés értékesítése. Több községben és városban hoztak létre termelőszövetkezeti zöldség-gyümölcs elárusító pavilonokat. Ennek eredményeként fejlődés van a tejnek, a kenyérnek, a húsnak, a töltelékáruknak a saját • üzletben való értékesítésében. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetben a gazdasági szabályozók általában jól közvetítették az állami akaratot. A szabályozók azonban még nem elég rugalmasan igazodnak a mezőgazdádéit. Ebben az évben az eredmények kedvezően alakultak. és így az 1970. évi 63 szövetkezettel szemben várhatóan csak 6—7 lesz veszteséges. A mezőgazdasági szakszövetkezeteink többsége olyan területen gazdálkodik, ahol a természeti adottságok miatt elsősorban ez a szövetkezeti forma jelentheti a továbbfejlődés útját, Népgaz- daságilag is jelentőséggel bír a tokaj-hegyaljai szakszövetkezetek tevékenysége. Tovább fejlesztésük, szervezeti és gazdasági megerősödésük elősegítése érdekében az állami, és a társadalmi szervektől nagyobb támogatást és fokozottabb figyelmet érdemelnek. A fogyasztási szövetkezetekről A fogyasztási szövetkezetek (áfész-ek) tevékenysége a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban, a szövetkezetek fogyasztási és értékesítési jellegének megfelelően fejlődött. Az összes kiskereskedelmi forgalom — folyó áron, az 1970. évihez viszonyítva — az év végére mintegy 23 százalékkal növekszik. Az áfész-ek általában eleget tesznek annak az igénynek, hogy megfelelő választékban folyamatosan és biztonságosan lássák el a lakosságot élelmiszerekkel, napi iparcikkekkel. A kereskedelmi hálózat e középtávú tervidőszakban eddig több mint 15 ezer négyzetméterrel, összesen 70 egységgel bővült. A fejlesztéseket jól szolgálja a megyei közös fejlesztési alap kereskedelmi felhasználása. A fejlesztési források azonban nem elégségesek a múlt- j ból örökölt, az elmaradott j kereskedelmi hálózat felszá- J molására, s az új igények kielégítésére. Fokozódott a szövetkezeti közreműködés a munkáslakta települések és az egyes városok kereskedelmi ellátásában. A munkásszövetkezetek létesítése, a járási székhelyeken való intenzívebb hálózatfejlesztés azonban csak a helyes törekvések kezdetét jelenti. E tervidőszakban az áfész- ek saját vagyona 45. a nyereségtömege 15, a takarék- szövetkezetek nyeresége pedig több mint 50 százalékkal növekedett. Szó esett róla. hogy a takarékszövetkezeti mozgalom megyei jelentőségűvé vált, tagjainak száma eléri a 70 ezret, s a betétállomány megközelíti a 300 millió forintot. Az ipari szövetkezetekről Az ipari szövetkezetek gyorsan és rugalmasan alkalmazkodtak a piac igényeihez. Termelésük két év alatt 13 százalékkal növekedett. A piac értékítéletét a szövetkezetek általában helyesen juttatták kifejezésre termékeik árában. — Az ipari szövetkezetek termékeinek exportra történő értékesítése két év alatt 24 százalékkal emelkedett. A KB múlt év novemberi határozatának szellemében ebben az évben a szövetkezetek erőteljesen növelték a belkereskedelmi árualapét. Ebben az időszakban a belkereskedelmi értékesítés 33, a külkereskedelmi 11 százalékkal emelkedett. Évről évre növekszik a kiskereskedelmi vállalatok részére történő közvetlen áruszállítás is. Az ipart szövetkezetek — a nyereség növelésére való törekvésük mellett — általában megteremtették az összhangot a szövetkezeti és a társadalmi érdek között. Jelentősen növekedett a szövetkezetekből szármázó költségvetési bevétel, s mintegy 30 százalékkal a szövetkezetek saját vagyona is. A szövetkezetek fejlesztési alapja — az 1970. évihez viszonyítva — 33 százalékkal növekedett. A növekedés üteme azonban nem biztosítja a szövetkezetek korszerű kis- és középüzemmé fejlesztésének anyagi bázisát. Bár a fejlesztést nagyban elősegíti a megyei szövetség által kezelt közös fejlesztési alap, de a fejlesztés forrásait ez sem tudja teljes egészében biztosítani. A fejlődés szükségszerűen szelektálja az ipari szövetkezeteket. Ez a körülmény is indokolja és szükségessé teszi a termelés további koncentrálását. Az ipari szövetkezetek fontos feladata többek között a lakosság ja vitáéi-szolgáltatási igényeinek kielégítése. A szolgáltatások fejlesztésében, az igények kielégítésében — főleg érdekeltségi okok miatt — összességében véve nincs, csak a kiemelt szolgáltatásban van fejlődés. A szolgáltatások színvonala az országos átlag alatt van. Szövetségek, pártalapszervezetek, párthatározatok A beszámolóban elhangzott, hogy tovább javult a szövetkezetek, valamint az állami és társadalmi szervek kapcsolata. A szövetkezetek jelenleg 40 különböző típusú gazdasági társulás oan vesznek részt. Fogyatékosság viszont az, hogy a megye három szövetkezeti ágazatában nem fejlődött kielégítően a szövetkezetek egymás közötti gazdasági együttműködése. A szövetségek értékelésekor elhangzott: az érdekképviseleti szervek jól szolgálják a párt szövetkezetpolitikájának megvalósításai, eredményesen igyekeznek összehangolni a nepgazdasá- sági és csoportérdekeket. A szövetségek testületi szerveinek, a megyei, a járási, párt-, állami és társadalmi szervekkel való együttműködése megfelelő erős alapokon nyugvó munkakapcsolat. A szövetségek szolgáltatási tevékenysége azonban esetenként nem tart lépést a szövetkezetek igényeivel. Különösen az alacsonyabb vezetési színvonallal rendelkező szövetkezeteknél volna szükség gyakoribb szakmai és politikai segítségre. — A szövetkezetekben tevékenykedő pártalapszervezetek és a kommunisták nagy segítséget adnak a választott testületeknek és a gazdasági vezetőknek a szövetkezetek mozgalmi és gazdasági feladatainak végrehajtásához. Tovább javult a szövetkezetekben a pártalapszervezetek szervező, irányító, ellenőrző tevékenysége. A párttagság a korábbinál aktívabban kapcsolódott a határozatok végrehajtásába. Javult a személyi példamutatás. A szövetkezetek és a szövetkezeti pártalapszervezetek a párthatározatok szellemében foglalkoztak a gazdaságtalan termelés megszüntetésével. a veszteségcsökken léssel. a gazdaságosság javításával, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésével, a nő-, és az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásával. illetve a párt megyei végrehajtó bizottságának a szövetkezetek továbbfejlesztése érdekebon hozott határozatainak végrehajtásával. — Az elmúlt évek tapasztalatéi azt bizonyították, — mondotta az előadó —: a szövetkezetek alkalmasak arra, hogy növeljék a termelés és az ellátás színvonalát, fokozzák gazdasági hatékonyságukat, a szocialista elveket követve javítsák a szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeit. formálják az emberi és társadalmi viszonyokat. * A beszámolót, az egész mozgalomra, az egyes ágazatokra, s a különféle párt- és mozgalmi szervekre vonatkozó tennivalók ismertetését élénk vita követte. A felszólalásokban elhangzottakra lapunk november 23-i, pénteki számában visszatérünk. Csehszlovák szakemberek előadása Miskolcon Ma, november 22-én, csütörtökön, délelőtt 10 órai kezdettel a miskolci MTESZ- székházban Szibéria és a Bajkál-tó vízgazdálkodási problémái címmel két szovjetunióbeli tanulmányúton járt csehszlovák mérnök tart érdekesnek ígérkező előadást. A. Balkó és J. Sestak mérnökök a Hidrológiai Társaság borsodi csoportja vízellátási és szennyvíz szakosztályának vendégei. r Népszabadság-ankét Oztíon Az MSZMP Ózd városi Bizottsága és a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Nép- szabadság-ankétot rendez november 23-án, pénteken délután 14 órai kezdettel Ózdon a Pártoktatók Háza tükörtermében. Az ankéton Sarlós István, a Népszabadság főszerkesztője válaszol a kérdésekre. Kommunista szövetkezeti aktíva Miskolcon
