Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

1973. nov. 18., vasárnap * ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Uj üzem, kedvelt munkahely Közelebb az otthonhoz Meleg pái'át fújva siste­reg a sterilizátor, habos bor csurran az adagoló szájá­ból, lendül a címkéző karja. A sályi Bülckalja Termelő- szövetkezet gyümölcsfeldol­gozó üzemének palackozó­jában megállás nélkül dol­goznak a gépsorok. A steri­lizátor 15—20 üveget „nyel el”. Aztán már csak egy kis ablakon át láthatók, amint nyakon zúdítja „őiket” a gép sistergő, forró vízzel, hogy aztán ragyogóan tisztán en­gedje tovább a szalagra, ahol a palackok libasorban haladnak az adagolóig. Itt telnek meg ízletes zöldszil- vánival vagy rizlinggel. Ez­után a dugaszoló és a cím­kéző következik. Érdekes látvány, amint a mozgó kar másodpercenként leválaszt egy-egy lapot a címkecso­magból és ügyes mozdulat­tal az üveg „derekára” il­leszti. Gyorsan telnek a ládák. Súlyban most van a nagy­üzem. Először úgy tűnik, mintha emberi kéz érintése nélkül történne itt minden. Pedig a palackozó több mint öt­ven asszony és lány mun­kahelye. Három műszakban figyelik fürkésző szemekkel a mosogató előtt az üvege­ket, az adagolónál a meny- nyiséget, majd ügyes moz- dulatokkál segítik útjukat tovább a szalagon. A dugaszolónál középko­rú, barna asszony ül. — Dolgoztak már eddig is az üzemben, üzemi körül­mények között? — Egy-két asszony talán akad közöttünk, aki igen... j MAR NÉGY ÉVE annak, < hogy a miskolci Ady Endre Művelődési Ház az első hosszabb, gyermekek szá­mára tervezett programját megvalósította: megszervez­te a diósgyőri várjátékokat. Az első táborozást aztán követte a többi; távoli me­gyék művelődési házai, könyvtárai kapcsolódtak a ! (nunkába. A legszorgalma- ■ sabb olvasókat, a legaktí- i vabb gyerekeket küldték — I jutalomképpen — a bükki I táborba. S a gyerekek, amel- f lett, hogy kitűnően érovték magukat, s valamennyiük­nek emlékezetes marad a táborozás ideje, játszva, szinte észrevétlenül tettek szert komoly földrajzi és történelmi ismeretekre. Hogy megismerték a Bük- köt, növényzetét és állat­világát egyaránt, s hogy az Egerbe tett több napos gya- ' logtúrán a török világot, a történelmi összefüggéseket kóstolgatták, ismeretszerzés, de igazi élmény is volt szá- íhukra. I AZ utóbbi időben egyre i határozottabban rajzolódott I ki az Ady Endre Művelő­dési Ház célja. Nem a nagy rendezvényekre, a számsze- rüségre törekszik, hanem újszerű programok megva­lósítására. A kiscsoportos foglalkozások, a rendszeres klubösszejövetelek a műve­lődési házon belül kialakuló jó közösségek lehetőségét is adják. A gyermekfoglalkozások sorát folytatta a nyáron megszervezett nyelvi tábor, melyen szintén általános is­kolás korú gyerekek vettek részt. A tábortűzzel azon­ban nem ért .véget a nyelvi tábor. Hatását mind a mai napig érzik a tanulók, a nyári táborban tanultakat az iskolapadban is kama­toztatják. Maguk a szülők De a legtöbben, míg az üzem fel nem épült, a föl­dekre jártunk munkába, ki a szőlőbe, ki pedig a ba­rackosba ... — Hogyan választották mégis a palackozót? Mosolyognak. Nehezen születik meg a válasz. — Kíváncsiak voltunk rá, ‘ milyen is üzemben dolgoz­ni. Aztán arra is gondol­tunk: itt biztosan könnyebb a munka. Dolgozni persze, itt is kell, de lényegesen jobb körülmények között, mint eddig. Üj gépek, új környezet. A holland és francia gép­sorok első látásra talán még a szakembernek is ismeret­lenek. — Könnyen megismerked­tünk velük — mondják. — Nem fárasztó a. három műszak? Eddig csak nappal dolgoztak, most néha az éj­szaka is munkával megy el. Hogyan osztják be idejüket, hiszen család is van? — Először ez volt a leg­szokatlanabb. De minden megoldódott. A gyerekek óvodai elhelyezésében pedig nagyon sokat segített a ve­zetőség. A szalag mellől égy má­sik asszony szólal meg: — Most a vasárnapi mű­szakot is elvállaltuk. Kis ké­séssel kezdődött meg ugyan­is a munka az üzemben — magyarázzák. — S ho-gy a le­maradást behozzuk, vasár­nap is bejövünk: 50 száza­lékot pótlékot kapunk min­(-J pr* mm Mit szólnak ehhez a fiatal lányok? Néhány an összenevetnek. is eljöttek a művelődési házba és elismeréssel, kö­szönettel szóltak a szerve­zők munkájáról. Csakúgy, mint a rejteski olvasótábor esetében. A művelődési ház az idén nyáron először, kísérletkép­pen szervezte meg fiatal írók és általános iskolás gyerekek részvételével a tá­bort. Három fiatal író, Csá­kó Gábor, Varga Csaba és Mózsi Ferenc foglalkoztak a gyerekekkel, hozzáértéssel, lelkesedéssel. A tábor prog­ramja ma sem zárult le: havonta találokznak a részt­vevő gyerekek az írókkal. A művelődési ház játékter­mében egy egész vasárna­pot töltöttek el együtt leg­utóbb is. Az első találko­zás volt ez az augusztusi tábor óta. s a beszélgetés­ben, az élmények feleleve­nítésében szemmel látha­tóan örömüket lelték a gye­rekek. Érdekes volt kötet­len beszélgetésük az olvas­mányélményekről, a szí­vükhöz legközelebb álló hő­sökről. Pedagógiai célokat, komplex ismeretnyújtást is megvalósított a vasárnapi foglalkozás. A gyerekek 4 meglepően értő módon bán­tak az irodalomelméleti fo­galmakkal, éleslátással is­merték fel az irodalomtör­téneti és történelmi össze­függéseket. A nyári tábor óta fejlődött szóbeli kifeje­zőkészségük is. HA EZENTÜL is rend­szeresen — s nem közöm­bös : hasonló módszerekkel — foglalkoznak az olvasó­táborban részt vett gyere­kekkel, jó eredmények szü­lethetnek. S akkor a gyer­mekfoglalkozásokon a mű­velődési ház maga neveli fel tevékeny látogatókká, érdeklődő klubtagokká eze­ket a gyerekeket. (mikes) — Kibírjuk. Különben is, ha délelőtt dolgozunk, a délután és az este még a mienk a szórakozásra. Nagy Ilona mindennap Borsodgesztről jár be ke­rékpárral. — Nem fárasztó? — Fiatalnak nem. Csák húsz perc az út. Borsodgesztről mindössze négyen dolgoznak itt. — Mi elhatároztuk — mondják —, hogy vállaljuk a mindennapos kerékpár­utat. Másképpen — sajnos — nem tudunk átjárni Sályba. Pedig tőlünk is so­kan jöttek volna még ide. — Nincs autóbuszjárat? — Nincs. Csak igen nagy kerülővel lehet ide eljutni. A Borsodgesztet és Sályt összekötő út a termelőszö­vetkezeté, amelynek vezető­sége felajánlotta a KPM- nek: közlekedtessen itt egy járatot. Az ajánlatot nem fogadták el. — Hogy járnak majd be a munkahelyre télen, ami­kor nem lehet kerékpárra ülni? — Azt hiszem, akkor két- három hónapra albérletet keresünk Sályban — mond­ja egyikük. Juhász Zsuzsa a szűrőnél ellenőrzi az idei bor minő­ségét. Jól fizető miskolci ál­lását hagyta ott ezért a mun­kahelyért. — Miskolcon 2400 forin­tot kerestem, igaz, nagyon nehéz fizikai munkával. Most kevesebb ugyan a pénz, de megéri. Nem kell fizetnem albérletet. S ami lényeges: itthon vagyok. (albert) Házépítő „kombájn” Az üzbég építők új módszert javasoltak a házépítés meggyorsításá­ra. 1971-ben a Szovjet­unióban 2,3 millió új la­kás és családi ház, azaz több, mint amennyi az USA-ban, Angliában és Franciaországban egy év alatt együttvéve épült. Ez a tempó az építő- munkák technológiájá­nak állandó tökéletesíté­sét igényli. Üzbég szak­emberek most olyan ház­építő mozgó kombinátot terveztek, amely jelentő­sen meggyorsítja a ház­építést. Egy-egy szerelő- szalagon háromemeletes egységeket állítanak ösz- sze, a hagyományos mód­szertől eltérően, vízszin­tes helyzetben, különle­ges keretben. A házrész elkészülte után a billenő- autó tartályához hason­lító szerkezet megfordul és a kész részt függőle­ges helyzetbe állítja. A „kombájn” sínen halad toudbb a következő há­romemeletes blokkhoz. Az építkezés befejezése után a „miniüzem” síne­ken a következő építési területre megy. Egy száz­lakásos ház építése az új módszerrel 18 főnek mindössze 4—5 napjába kerül. ] Játszva tanulnak Eredeti helyén, a tervek szerint, ilyen lesz az emlékművé átalakítóit épületrész és közvetlen környezete. A KMP megalakulásának jelentőségét hirdető munkásmoz­galmi relikvia egyben az utókor háláját is hirdeti majd. Az egykori Szirma utcai kávéház, a mai Munkácsy Mihály utca 51. számú ház homlokzata, közepén a tör­ténelmi eseményt megörökítő táblácskával. Miskolcon, az egykori Szirma utcai kávéház — a mai Munkácsy Mihály utca 51. sz. ház — homlokzatán kis márványtábla hirdeti: „E házban alakult meg 1918. december 15-én a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának miskolci szer­vezete. — A 40. évforduló alkalmából állította a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi bizott­sága.” A város történelmében nagy jelentőségű esemény óta is másfél évtized telt el. És micsoda évtizedek! A múló idő micsoda óriási változásokat hozott Miskolc történetében is. A márvány­táblácskával megörökített emlékhely környékét is — a belváros rendezési tervé­nek megfelelően — már jó­részt lebontották, s bontják a szóban forgó épületet is. (Egy részét már lebontot­ták!) Ezért van az. hogy mos­tanában a járókelők gyak­ran megállnak a Munkácsy utca 51. számú ház előtt, és kérdő tekintettel néznek a kis márványtáblácskára, a jeles ház homlokzatára. Mi lesz, mi legyen a sor­sa e történelmi nevezetes­ségű épületnek? — kérdik, miután közismert, hogy nem jelentős építészeti műem­lékről, legfeljebb a korra jellemző jó színvonalú mes­termunkáról van szó. Ez a kérdés a városrendezési tervek készítőit már koráb­ban foglalkoztatta. Olyanv- nvira, hogy az ÉSZAKTERV igazgatója ez év tavaszán pályázatot írt ki az épület sorsának, jövőjének három- alternatívás megtervezésére. A pályázat I. díját Bodo- nyi Csaba és Ferencz Ist­ván építész-tervezők pálya­munkája nyerte el. s a zsű­ri a díjnyertes mű itt lát­ható egyik alternatíváját ja­vasolta kivitelezésre a vá­ros vezetőségének. E szerint az épületet — mint épületet — tulajdon­képpen lebontják. Az épü­let egy részét — annak ere­deti,' de restaurált homlok­zatát — azonban mint tár­gyi emléket, a jelenlegi márványtáblával együtt megtartják. A megmaradó épületrészt oly módon fog­lalják miajd polírozott aeéi- lemezes „keretbe”, hogy az emlékmű benyomását keltse. Az emlékmű — tárgyi valóságán túl — eszmei ér­téket is képvisel majd. amit jelez a tervezett modern örökmécses is. A kialakulandó városkép­ben az emlékmű közvetlen környékét a jelenlegihez ha­sonló sárga keramitkoeka díszíti majd, egy új belvá­rosi lakótelep parkosított sétánya mellett, örökzöld j facsoporttal szemben. Az emlékmű mögött felépülő, új házgyári elemekből ké­szülő lakás földszintjén pe­dig — a tervek szerint — j mintegy 100—150 négyzet- méter alapterületű munkás- mozgalmi kiállító- és emlék­termet hoznak létre. Jelenleg az állagmegóvási terveken dolgoznak, s a bel­városi lakóépületek tervei­vel együtt jövőre elkészül az emlékmű végleges kivi­telezési terve is. Ennek megvalósítása — az új la­kóteleppel együtt — méltán őrzi majd a történelmi je­lentőségű esemény és az azt követő évtizedek harcainak emlékét. Csépányi Lajos Az épületet bontják — emlékét megőrizzük T

Next

/
Thumbnails
Contents