Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-02 / 257. szám
1973, nov. 2., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 EMBERI SORSOK Három ember. Három emberélet. Váltakat számos munkásév görbíti. Az arcukon nehéz esztendők mélyítette ráncok. Mindhárman nyugdíjasok. Az emlékeikben tallózva, tétován építik lel az életüket, gondjaikat, örömeiket, amelyek eggyé forrtak sorsukkal. Nem mindennapi sorsukkal. Mihalik József ne: —Nyolc éve vagyok a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat nyugdíjasa. Az utolsó években menzavezető voltam a diósgyőri tanulóvárosban. Voltam készáru-raktáros és cukrászüzemi dolgozó is. Akkor még több műszakba jártam es néha egy-egy éjszaka 1000 —1200 tortát is elkészítettünk. Nagyon nehéz munka volt, de szívesen emlékszem vissza rá, mert akkor legalább tortát formáltunk, hiszen 1951-ben, a konyhán még takarmányrépából és cukorrépából készítettük a főzeléket... Csótai Ferencné: — 1951- ben kerültem a Bükkvidéki Vendéglátóhoz. Először gazdaasszonyként dolgoztam a selyemréti konyhán. Sokrétű munka volt. Két évre rá üzletvezető-helyettes lettem, majd 1956-ban átkerültem a tanulóvárosi konyhára. Itt akkor ötezer embernek főztünk ... Micsoda fejlődés volt, amikor bevezettük a választékot és az á la carte étkezést. A menühöz igen gyakran gyümölcsöt is adtunk, szőlőt, almát, körtét... Berta József: — 1952-től 1972-ig dolgoztam a Bükkvidéki Vendéglátónál. Azóta vagyok nyugdíjas. Kereskedelmi áruforgalmi előadóként mentem nyugdíjba, amikor szinte már öröm volt a munka. Húsz évvel ezelőtt még nem volt szervezett ellátás. Az anyagbeszerzés úgy történt, hogy kijártunk a falvakba és megvásároltuk a termelőktől a nyersanyagot. A felelősségünk nagy volt, hiszen 1952-ben 12 500 ember étkeztetését végeztük. Amikor nyugdíjba mentem, 44 000 dolgozóét... Mihalik Józsefné: — A mi munkánkban akkor történt a nagy változás, amikor szervezett ellátást kaptunk. Az ötvenes évek végén már a MÉK adta a nyersanyag 90 százalékát. .. Nehezen búcsúztam el a munkatársaimtól és a vállalattól. Az időt azonban nem lehet megállítani. Csótai Ferencné: — Miskolcon születtem. 1919-ben. Tízen voltunk testvérek. Nagyon korán megtanultam, mi a nélkülözés. Az apám a hadifogságból vöröskatonaként jött haza, és a Tanács- köztársaság bukása után nagyon rosszul ment a sorunk. Nehéz körülmények közt nevelkedtem, emlékszem, gyakran árpából csináltunk cikóriakávét, hogy valamit enni tudjunk. Később szövőnő lettem Miskolcon egy magáncégnél. Reggel 5 órától este 11-ig kellett dolgoznunk. Perzsaszőnyeget csomóztunk, és bárhogy siettünk, nem tudtunk ötezer csomónál többet készíteni naponta ... 1938-ban kerültem a mostani Nehézszerszámgépgyárba. Gyalog jártunk Miskolcról. és egész nap zsíros kenyeret ettünk, de az is jobb volt, mint a szőnyegcsomózás. 1948-ban léptem be a pártba, 1956-ban pedig a vállalat MSZMP alapszervezetének titkára lettem ... Berta József: — Agrárproletár családban születtem 1911-ben, Heves megyében. Tizenkét éves koromban már a kőművesek mellett dolgoztam. 1952-ben kerültem a Bükkvidéki Vendéglátóhoz. Tizenkilenc éves koromban nősültem meg, és két gyermekünk született. A feleségem 1942-ben meghalt, a két gyermekemet özvegy édesanyámmal együtt neveltük fel. A vállalatnál nagyon szerettem dolgozni, háromszor voltam vállalati és kétszer belkereskedelmi kiváló dolgozó. Mihalik. Józsefné: — Árvaként nőttem fel. Morvaországban születtem 1906-ban, és egyéves voltam, amikor Magyarországra költöztünk. Huszonöt éves koromig Miskolcon a Gutmann kötszö- vőgyárban dolgoztam, reggel 7-től éjjel 12-ig. Az én életem a felszabadulásig nagyon nehéz volt. De ma szívesen lennék fiatal. Ma a vállalatnál is sokkal köny- nyebb, egészen más dolgozni. Sokkal könflyebb, mint régen. Csótai Ferencné: — 1952- ben miniszteri kitüntetést kaptam. Azt hittem, egyenesbe fordul az életem, de sajnos, a férjem itthagyott, és a tizenkilenc éves l'iam közúti baleset következtében meghalt. 1957-ben újra férjhez mentem és 1958-ban született egy kisfiam. Majdnem az életembe került ez a szülés. A munka és az új családi élet hozta meg a nyugalmamat. Ma nyugdíjasként is igen sok társadalmi munkát végzek a vállalatnál. Nem tudnék meglenni az elvtársaim és a munka nélkül. Berta József: — Nehezen búcsúztam a kollégáktól. Amikor a vállalathoz kerültem, a Rákóczi úton, egy magánházban volt az irodánk. Ma nagyon szép. tágas helyen dolgoznak a kollégák. Sohasem felejtem el. hogy én is részt vettem az új központ építésében ... Mihalik Józsefné: — Én is igen sok társadalmi munkát végzek, így érzem magam körül az embereket. Sokat segítek a fiamnak és az unokámnak is. Nekem ez jelenti az örömet és a pihenést. Az unokám jövőre előfelvételivel egyetemre megy, az életem célja, hogy támogassam ... Csótai Ferencné: — A vállalat az elmúlt években háromszor lett kiváló. Nálunk az emberek nagyon közel álltak egymáshoz. Vezetők és beosztottak között szinte baráti volt a kapcsolat. Kölcsönösen segítettük és megbecsültük egymást. El sem lehetett volna onnan csábítani bennünket... • Plusz évet töltöttek el egy vállalatnál. Ma már nyugdíjasok. De mindhárman jószívvel emlékeznek a kollektívára, amelynek munkás életükben tevékeny tagjai voltak. Hajdú Gábor Egy hónap múhea holtnyitás Könnyebb lesz a bevásárlás Diósgyőrben A szerelők, az építők november közepere befejezik munkájukat Diósgyőr régi vásárcsarnokában. Megfiatalodott, megszépült az épület, alig lehet felismerni benne a régit. De ennél sokkal fontosabb, hogy a régi vásárcsarnok korszerű élelmiszeráruháznak ad otthont. A 350 négyzetméter alapterületű üzlet gazdája a Nagymiskolci Állami Gazdaság. A miskolciak előtt nem ismeretlen az állami gazdaságok boltjának fogalma, a Búza téren évek óta áll már egy ilyen. Az állami gazdasági boltok, egyébként országszerte közkedveltek, népszerűségük abban rejlik, hogy mindig friss áruval és mindig bőséges választékkal, sokszor speciális termékekkel igyekeznek ellátni vásárlókörüket. Zsúfolt üz'etek A Nagymiskolci Állami Gazdaságnak bizonyos rutinja is van már a kereskedelemben. mert az a tény, hogy egy nagy ipari városban székei, rákényszerítette: elsőként vállalkozzék az állami gazdaságok között; kiskereskedelmi tevékenységre. Első el árusítóhelyét a hatvanas évek elején létesítette. Ma 20—25 millió forintos forgalmat bonyolítanak le évente boltjai. De az igazi naav vállalkozás mégiscsak a diósgyőri bolt lesz, annál az egyszerű oknál fogva, hogy alapterületét, és feltehetőleg vásárlóinak számát tekintve a legnagyobb lesz. A november végén megnyíló boltra vár az a nagy feladat, hogy megkönnyítse a diósgyőriek bevásárlását. Az itt élő háziasszonyok bevásárló körútja ugyanis a szokásosnál is nagyobb nehézséggel jár pillanatnyilag. Az új városközpont lakói — akik körülbelül annyian vannak, mint egy kisebb város összlakossága — a telepen csak az ideiglenes jelleggel. fából épített ÁBC- áruházban tudnak élelmiszert vásárolni. A lakótelep közelében van ugyan egy másik ÁBC-áruház, de ez a kettő együttvéve is nagyon- nasyon kicsi az itt élők létszámához. Házikenyér, csomagolt hús Az állami gazdaságok boltja — ezt a nevet viseli majd — olyan termékeket is eljuttat a környékre, amelyekért eddig utazni kellett. A Nagymiskolci Állami Gazdaság saját termelésű friss zöldséggel, gyümölccsel tud- ja ellátni vásárlóit. Húsüzeme biztosítja a töltelékárut és a tőkehúst. Nagy gondot fordítanak arra, hogy mind több konyhakész árut forgalmazzanak. Kapható lesz a zsugorított fóliába csomagolt. szeletelt hús. amelynek a Búza téren nagy sikere van. A gazdaság partner- üzeme. egy termelőszövetkezet, házi sütésű kenyeret szállít naponta Diósgyőrije. Az állam; gazdaságok hal- egyesülése revén friss balatoni halat árusítanak rendszeresen. A halat is jórészt konyhakész állapotban szeretnék forgalmazni. Félkilós, kilós halcsomagokat állítanak össze, amely mindegyikéhez egy halászlékockát is mellékelnek és — ez mar figyelmesség — mellékelnek egy nyomtatványt is, amely a halászlé receptjét tartalmazza. A felsorolt élelmiszerek mellett természetesen kapható lesz minden árucikk, ami a főzéshez nélkülözhetetlen. S mivel tágas, levegős a bolt. tervezik. Hogy kávézósarkot és főtt kolbászt árusító helyet is létesítenek. A bolt — ráadás A bolt havi forgalmát két és fél millió forintosra tervezik. Elz annyit jelent., hogy az állami gazdaság kiskereskedelmi forgalma megduplázódik. A saját üzemeltetésű nag.v bolt megnyitása természetesen nem jelenti azt. hogy a Nagymiskolci Állami Gazdaságtól kevesebb termék jut a jövőben a miskolci piacra. Évente növeli a zöldség mennyiségét, kertészetéből az idén 130 vagon zöldséget kap a város. Emellett egyebek között 130 vagon gyümölcscsel, 100 vagon burgonyával. 19 millió darab tojással járul hozzá Miskolc élelmiszer- ellátásához. Az új bolt árukészlete csak ráadás. Kévay György* Az oiszáiis mezőgazdasági liizolisáyának ülése Ma délelőtt a Parlamentben összeült az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A képviselők elsőként a jövő évi állami költségvetés irányelveit vitatták meg — a témáról dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese tartott tájékoztatót. Részletesen szólt, a főbb ágazatok jövő esztendei pénzügyi prognózisáról, a mezőgazdasági bizottság tagjait közelebbről érdeklő pénzügyi elképzelésekről. Ezt követően dr. Madas András, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes tájékoztatta a képviselőket az ország fagazdálkodásának ! helyzetéről, eredményeiről, a j fejlesztés teendőiről. Egyebek között elmondotta, hogy Magyarország erdőterülete a felszabadulás óta 390 ezer hektárral növekedett — az erdők aránya a korábbi 12 százalékról 16,4 százalékra emelkedett. A nemzetközi összehasonlítás szerint azonban hazánk természeti adottságai mellett az erdőterületek optimális aránya 20—25 százalék lenne. A regionális földhasznosítással összhangban készült távlati fejlesztési tervben — 1973. és 1990. között — további 320 ezer hektár erdőtelepítést irányoztak elő. Ebből 160 ezer hektár az elsődleges fatermelést szolgáló, gazdasági Üveggyárs hétköznapok A Sajőszentpéteri Üveggyár új keverőüzeme 1974-ben kezdi meg üzemszerű termelését. Az év első hónapjaiban lesz a próbaüzemelés. A képen az utolsó simításokat végzik a mer- legsoron A gyárban tanműhely is van, ahol az üzem részére képeznek ki szakmunkásokat. A 103-as intézet felügyelete alatt álló tanműhelyben három szakmában — esztergályos, lakatos és marós — több mint 100 tanulót oktatnak. A képen Csóka Károly, az esztergályosok oktatója az egyik első éves tanuló munkáját ellenőrzi. Hankó Ferenc gépész ..ROS7CATÖ" típusú gépen dolgozik, mely percenként 40 darab borosüveget gyárt Az üzem régi gondia oldódott meg. A közelmúltban adták át rendeltet''- sződaraktárat Fotó: Daczo József
