Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. október 14., vasárnap Nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról) nck és dolgoznak köztársasá­gunk népei, hogyan valósít­ják meg a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXIV. kong­resszusa áital meghatározott célkitűzéseket és feladatokat. Az OSZSZSZK — mondot­ta a szónok — a Szovjetunió köztársaságainak az egvikc. Határai a Balti-tengertől a Csendes-óceánig terjednek. Ez a távolság kelet-nyugati irányban í), míg észak-déli irányban 4 ezer kilométer, a Szovjetunió egész területének háromnegyed része. 17 mil­lió négyzetkilométer. E föde­rációban 132 millió ember él: több mint 60 nemzetiség, 16 autonóm köztársaságra osztva. Emellett van 6 auto­nóm és 10 nemzetiségi körzet, 6 tájegység és 49 megye. Ezek egyike a vologöai. amelyhez Borsodot közvetlen, testvéri, baráti kapcsolatok fűzik. Adatokkal illusztrálva mondta el a szónok, hogy 1975-re a föderáció az or­szág széntermelésének a két­harmadát, a földgáztermelés­nek, az olajnak és az elekt­romos energiának pedig az egyharmadát adja majd a népgazdaságnak. Természete­sen — mint mondotta — erő­teljesen fejlesztik az európai területek gazdaságát is, Hi­szen csak Moszkvában és Leningrádban 34 százalékos növekedés elérése a cél az ipari termelésben. Ezt nem új beruházások megvalósí­tásával, hanem technikai re­konstrukció útján érik el. S ami lényeges: a termelés nö­vekedését, minden tekintet­ben a termelékeny.ség emelé­sével biztosítják. Hasonló tervek és felada­tok végrehajtása van soron a mezőgazdaságban is. ahol a cél: minél nagyobb területek­nek öntözés útján való meg­művelése, illetve a mocsaras teszek müvelhetövé változta­tása. Elengedhetetlen köve­telmény a szakosítás és a koncentráció. Ennek jegyében hatalmas, úgynevezett komp- .ex-telepek létesültek a fö­derációban is a korszerű igé­nyeknek és követelmények­nek megfelelően. A föderá­ció mezőgazdaságának fejlett­segét jól illusztrálja néhány adat. Eszerint 1 millió trak­tor. 650 ezer gépkocsi, 5,5 millió egyéb mezőgazdasági gép van a gazdaságokban. Az ünnepi beszédet köve­tően Karpova elvtársnő, hasz- szan tartó taps közepette ajándékot. Lenin elvtárs mellszobrát nyújtotta ót Irnri Gyulának. Ezután a cukorgyár képviseletében Rezdovics György brigádve- zető-helyettes, a csokoládé­gyár dolgozóinak a nevében pedig Váci Mihályné brigád- vezető üdvözölte a vendége­ket. Kérte a delegáció veze­tőiét, íi-jon emléksorokat a brigádnaplóba, aminek Kar­pova elvtársnő kedves köz­vetlenséggel tett eleget. A meleg hangulatú nagy­gyűlés után a vendégek Tár­cáira látogattak, ahol a bor- kombinát tarcali üzemegysé­gében ebéden, majd pince­látogatáson vettek részt. Megyénk vendégei ma Tokaj­ba utaznak, ahol megtekintik a hagyományos szüreti fel­vonulást. Tóth Ferenc A barátsági nagygyűlés résztvevői nagy figyelemmel hallgat­ják a szónokot. ............ ............ g liM A delegáció vezetője. Karpova elvtársnő cmléksorokat ír egy •uJtorgyári és egy csokoládégyári brigád naplójába. Fotó: Laczó József Polgári védelmi együttműködési terv Pénlek délután, Miskolcon, a megyei tanács székhazában polgári védelmi együttműkö­dési tervet írt alá dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka, és Biros Branyisz'av, a Kelet-szlovákiai Nemzeti Bizottság elnöke, a polgári , vedelem kelet-szlovákiai kerületi parancsnoka. Az együttműködési terv aláírásánál .jelen volt a két említeti terület törzsparanesneka, így magyar részről Zsebesi László alezre­des. a polgári védelem Borsod megyei türzsparancsiioka is. Laczó József felv. Pécsről jelentjük: Befejeződött © filmszemle A Vll. magyar játékfilm- szemle utolsó két napja kü­lönösen mozgalmas, értékes, rendezvényekben gazdag volt. Bemutatták az utolsó két versenyfilmet — a Ka- kuk Álarc it és a Fotográ­fiát —, továbbá egy új ma­gyar művet, az elsőfilmes Szűcs János A szerelem ha­tárai című munkáját, s két új külföldi alkotást, vala­mint a Fábri-sorozat négy darabját. A legkiemelkedőbb rendezvény a szemle vitája volt, amelyen a magyar filmművészeti élet csaknem minden jeles egyénisége részt vett. Rendezők, írók, kritikusok, a szellemi élet más ágazatainak reprezen­tánsai vitatták a magyar filmművészet helyzetét. Vi­tányi Iván előadása igen jól fogta át az utakat és lehető­ségeket, a tanácskozás, az esz­mecsere azonban nem zá­rult le, alighanem hosszan és sokáig gyűrűzik majd a filmszakma berkeiben. Pénteken érkezett Pécsre Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára, aki részt vett a szemle több rendezvényén, szombatra virradó éjszaka pedig kötetlen beszélgetésen vitatta meg a filmművészet néhány időszerű kérdését a szemle klubjában a rende­zőkkel és a kritikusokkal. A szemlét szombaton este zárták. Ekkor hirdették ki a zsűri döntését, majd bemu­tatták a Régi idők focija című új magyar filmet. bnt * A zsűri a szemle fődíját a Zolnay Pál rendezte Fotog­ráfia című filmnek ítélte oda. A legjobb rendezői díjat Bacsó Péter kapta a Harma­dik nekifutás című filmjé­ért. A legjobb operatőri mun­káért Kende Jánost jutalmaz­ta a zsűri, mindenekelőtt a Petőfi ’73 című film fény­képezéséért, valamint a ver­senyben ugyancsak szereplő Utazás Jakabbal című film fényképezéséért. A legjobb forgatókönyv-író díját Ko­vács Andrásnak ítélték, a „Magyar ugaron” című film forgatókönyvéért. A legjobb női alakítás díját Drahola Andrea kapta a „Magyar ugaron” című filmben nyúj­tott játékáért. Végül a leg­jobb férfialakítás díját Bence Ferenc, a kolozsvári magyar színház tagja kapta a Plusz, mínusz egy nap cí­mű filmben nyújtott alakítá­sáért. A a rr JOVO emberéért Ezekben a napokban, he­tekben százezrek beszélnek majd róla, megvitatják, ér­tékelik, gondolkodnak rajta, így jó. így a természetes. Az új kormányhatározat olyan dokumentum, amely sokakat érint, mondhatni az egész társadalmat, az egész nemzetet. Nem vagyunk gazdagok. Mégis sokat áldoztunk a jö­vendő generációra, gyerme­kekre. A jövőben még több forint változik át gyermek­gondozási segéllyé, családi pótlékká, bölcsődei, óvodai férőhellyé és különböző más, ehhez kapcsolódó kedvez­ménnyé. A plusz forintok, a ked­vezmények bizonyára kedve­ző hatást váltanak ki, .jóles­nek majd mindenkinek, aki­re vonatkoznak. Péntektől kezdve az intézkedések sora követi egymást. Az intézke­dés nyomán nagyobb anyagi megbecsülést kapnak az anyák és azok között is a több gyermeket vállalók. Mindez azonban csak egy része — ha nagyon jelen­tős része is — annak a fel­ad atsorozalnak, amelynek célja a népszaporulat növe­lése, a jövendő családok megalapozása, a nők egész­ségének fokozottabb védel­me. Valamennyi égetően fon­tos kérdés, és mint a lánc­szemek kapcsolódnak egy­máshoz. Ila az abortusz bizottságok jegyzőkönyveinek lapjait forgatja valaki, a művi be­avatkozás engedélyezéséhez sokféle érv található. Ezek közül néhányat méltányolni keli — és méltányol is ki. új döntés. Kétségtelen, hogy az életkörülmények, a szo­ciális körülmények befolyá­solhatják annak eldöntését, hogy megszülessék-« a gyer­mek, vagy sem. De nem el­fogadható a kényelemszere­tet, a közöny, a felelőtlen­ség cs a nemtörődömség! Élelet adni — csodálatos és szent joga a nőnek! Ugyanakkor gyermeket ne­velni nemcsak nagy öröm, hanem felelősség és gond is. Az anyák ezt mind nagyon jói tudják, az intézkedés egyik célja, hogy ezt a gon­dot csökkentse, hogy a ter­hek egy részét levegye a családok — különösen a több gyermekes családok válláról. jük a választ, vagy a fele- urainak, — különösen a nagy let egy-egy elemét véljük olajtársaságok vezetőinek — kirajzolódni. Például abban, orra alá. Azt a Szíriát, amely hogy Izrael ma fő ellenségé- jó viszonyt tart fönn a Szov- nek — Szíriát tekinti! Azt a jetunióval.!. Kuwait hadügyminisztere látogatást tett Anvar Szadatnál A Közel-Keleten dörögnek a fegyverek, természetes, hogy az elemi érdeklődés a hadihelyzet alakulása felé fordul. Sok „miért” vetődött fel ezen a héten: miért éppen Szíriára összpontosítja szinte minden erejét az izraeli hadvezetés, miért Damaszkuszi értéle a legkegyetlenebb izraeli légi­támadások, miért a szíriai kikötők ellen vonult fel az izraeli légierő, vállalva még az olyan súlyos provokáció kockázatát is, hogy az izra­eli rakéták például szovjet hajót süllyesztettek el? A „miért”-ek egy rhásik cso­portja a harcoktól távolma­radó arab országok magatar­tására vonatkozott: miért próbál kimaradni Husszein jordániai király, aki csak másfél hónapja békéit meg Szadat egyiptomi és Asszad szíriai elnökkel? Miért nem segíti Kadhafi ezredes Líbi­ája azt az Egyiptomot, amellyel annyi megegyezés a legszorosabb egységbe foglal­ta? Miért „nem ért egyet” a líbiai államfő Szadat elnök „stratégiájával”? A „miért”-eket sorolhat­nánk még. Többségükre még nem tudjuk, legfeljebb sejt­Szíriát, amely a legtöbb se­gítséget adhatná — de csak ésszerű, megfontolt és meg­határozott keretek között a palesztin felszabadítási moz­galomnak. Azt a Szíriát, amely antiimperialista intéz­kedéseivel annyi borsot tört már a nemzetközi nagytőke Ami Husszein habozását illeti, egyformán feltételez­hetjük, hogy amerikai—angol befolyás érvényesül ebben, illetve, hogy mindenekfölótt a trónját félti. De va.ion megtarthatja-e. ha még egv bizonyítékot szolgáltat arra. hogy semmibe veszi a közös arab ügyet? Mert Fejszál, Szaúd-Arábia királya sem csinál semmit, nem küld ka­tonákat, repülőgépeket, pán­célosokat a közös arab pa­rancsnokság rendelkezésére, de legalább megforgatja — az olaj fegyverét... Kilátás­ba helyezte, hogy adott eset­ben felére csökkenti az olaj­szállításokat, az USA-nak és Nyugat-Európának. Es mi rejlik Kadhafi kü­lönös magatartása mögött? Meglehet, hogy Tripoli ura radikálisabb, mint a kairói vezetők, s attól tart, hogy az utóbbiak, az első katonai si­kereik birtokában netán haj­landók lennének a konflik­tus békés rendezésére... S itt jelentkezik a közel-keleti politikai helyzet mai furcsa­sága: Izrael az. amely nem hajlandó másként tárgyalni, csak ha az arab csapatok mindenütt visszavonulnak az 1973. október 6-i vonalra. Vagyis most Izrael követeli annak a területnek a kiüríté­sét, amelyet a Tel-Aviv-i kor­mánynak kellett volna ki­ürítem, hiszen 1967-ben, az akkori háború eredménye­ként izraeli csapatok szállták meg ezeket a korábbi arab (egyiptomi, szíriai, jordániai) területeket. A kulisszák mögött minden bizonnyal lázas diplomáciai tevékenység folyik, bár erről csak szűkszavú jelentéseket lehel olvasni. Azt minden­esetre ludjuk. hogy legmaga­sabb szintű, szovjet—ameri­kai üzenetváltás történt. íl«TÜ) VILÁGHÍR ADÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents