Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-10 / 237. szám

1973. október 10., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG .> A pontosan 1704 méter hosszú, 7 ezer 197 négyzet­méter felületű aszfaltozott bekötő út máshol talán szó­ra sem érdemes; csupán jobb közlekedési viszonyo­kat, kulturáltabb, színvona­lasabb ellátást jelent. A Hernádkakhoz tartozó Be- legrádon azonban évtizedek álmainak megvalósulását, nem a jobb. hanem egysze­rűen a közlekedési lehető­ségek tnegteremtését. nem a színvonalasabb ellátást, ha­nem egyszerűen a kenyér, a tej megérkezését, a gyors se­gítségadást, a falu jövőjét, elnéptelenedésének megállí­tását jelenti. Olyan távlatot nyit meg, amely méltó az ezeréves településhez, s amely egyszer s mindenkor­ra megszünteti a szeszélyes folyótól, a Hernádtól való függőséget, kiszolgáltatottsá­got. Temérdek, szívesen vál­lalt társadalmi munkát, anyagi áldozatot és lemon­dást, örömet. Belegrád la­kóinak legnagyobb ünnepét jelenti ez a nap. S olyan hatalmas méretű társadalmi összefogást, segíteniakarást, amelyre nemcsak megyénk­ben, hanem országosan is ritkán akad példa. Mindenütt megértés... Ha kronologikus rendben akarnánk visszapergetni e bekötő út megszületésének történetét, három belegrádi tanácstag, Gilányí Géza, Ra- bóczki Zoltán és Erdős La­jos nevének említésével, erő­feszítéseik méltatásával kel­lene kezdenünk. Személyük­ben olyan képviselőket vá­lasztott a falu lakossága, akik fáradságot nem ismer­ve, minden perc szabad ide­jüket a közösség érdekeinek szentelve munkálkodtak, hogy a nagyközségi tanács, a járás és a megye vezetőit meggyőzzék: Belegrád nem nélkülözheti tovább a bekö­tő utat. Hónapokon át jár­tak, kilincseltek, agitáltak, tárgyaltak mindenkivel, aki csak tehetett valamit, szer­vezték társadalmi munkára a község, a tsz és a kör­nyező vállalatok dolgozóit, vezetőit. S az eredmény? Ahová csak fordultak, min­denütt megértés, jóindulat, segítőkészség és segítség fo­gadta őket Kezdjük talán azzal, hogy a megépülő út tervezését a megyei tanács építési, közlekedési és víz­ügyi csoportja társadalmi munkában készítette el. A 2,5 millió forintos építési költségből a megyei tanács csupán 2 millió forintot tu­dott biztosítani. Már-már úgy látszott, hogy a hiány­zó 500 ezer forint miatt a falu továbbra is út nélkül marad. Nem így történt. A Vízügyi Igazgatóság díjmen­tesen sódert és földegyenge­tő g^iet. a hernúdnémeti tsz és a Nyékládliázi Költségve­tési Üzem ugyancsak gépet, ingyenes szállítóeszközt, a falu lakói pedig 60 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát ajánlottak fel. Ily mó­don a hiányzó 500 ezer fo­rint fele biztosítottnak lát­szott. A többi ? ... A három tanácstag azzal állított be a Miskolci Közúti Építő Vállalathoz: itt van a terv. itt vannak a felaján­lásra tett ígéretek, ennyit tudtunk összeszedni, ha egy mód van rá, építsék meg ennyiből. Ismét csak a jó szándék, a megértés segített. Hosszú számolgatás után megszületett a döntés: a hi­ányzó 250 ezer forintot ár­engedmény címén a, vállalat biztosítja. Segít a falu is Az első földgyalú ez év július 4-én délután jelent meg a falu határában. Elin­dult, de nem boldogult az embermagasságú gazban, gyűrte, görgette, maga alá tiporta a dudvával benőtt földet — ha hagyják, he­tekig küszködhetett volna. Egyetlen hívó szó elég volt, hogy a falu férfiat kaszát fogjanak: késő éjszakába nyúlt az idő, mire levág­ták, eltakarították a gazt a gép előtt, s az építés meg­indulhatott. Apróság? Igen az. De az ilyen, és az ehhez hasonló, számos segítség jól érzékelteti, mi mindenre volt képes ez a nem egészen két­száz ember, hogy évtizedes álmuk valóra váljon. Nem ők, hanem az építők mesé­lik a nem egészen három hónap legendákba illő tör­téneteit arról, mennyi tisz­telettel, szeretettel és segítő­készséggel fogadták őket és törődtek velük a falu lakói. Az útépítő munkást még a kismama is előre engedte a boltban, a férfiak hetekig lemondtak a sörről, csakhogy az építőknek jusson a mun­ka végeztével, s ha két se­gítség kellett, tizenketten je­lentkeztek. . Az ünnep Az , átadás napjára, szep­tember 20-ára úgy készült a parányi község minden la­kója, mint a legnagyobb ün­nepre. Hajnalban felsöpör­ték az udvarokat, az utcá­kat, s aki csak tudott, az épülő út utolsó simításainál segédkezett: a férfiak az út­padkát igazgatták, néhány asszony a szélességjelző osz­lopokat meszelte hófehérre. Mások az ünnepi ebédet és az építömunkásoknak rende­zett vacsorát készítették; a hozzávalókat a falu lakói hordták össze. Volt aki csir­két, pár kiló lisztet, más zsírt, bort, vagy sört terí­tett az ünnepi asztalra. Egy idős néni — talán soha nem fog már végigmenni ezen az úton — sírva adott át né­hány tojást. Nem lehetett visszautasítani — ünnepron­tó sértés lett volna. A frissen terített aszfalt fölött kifeszített avatószala­got gyermeksereg, ünneplőbe öltözött és zsebkendőiket szorongató idős asszonyok, levett kalapú férfiak, lapát­jaikra támaszkodó építőmun­kások állták körül. OJt volt és együtt örült a falu lakói­val mindenki, aki csak a leg­kisebbet is tette ezért a be­kötő útért. S a néhány sza­vas avatóbeszéd után kicsik és nagyok, vendégek és vendéglátók kart karba ölt­ve, együtt tették meg az út első métereit, kezükben vagy ruháikra tűzve azzal a né­hány centiméteres avatósza­laggal, amely jutott, s ame­lyet talán évtizedek hullva is őriznek majd Belegrád minden lakásában. Nagy István Eredményes együttműködés Évek óta jó kapcsolat van a felsödobszai termelőszö­vetkezetek dolgozói és a he­lyi általános iskola tanulói között, akik — több éve — a nyár és az ősz folyamán rendszeres segítséget nyúj­tanak a mezőgazdasági mun­kákat végző dolgozóknak. A pajtások ez év őszén is két­napos kukoricatörésen vet­tek részt. A felsödobszai Bé­ke Termelőszövetkezet veze­tősége a munkabéren kívül eredményes segítségükért, szolgálatkészségükért pénz­jutalomban részesítette az úttörőcsapat tagjait. Január 1-1 ni AT Ej kárbejelentést eljárás gépjárművekre A gépjármű törésére, ár­víz és egyéb elemi csapá­sokból. az utak Hibáiból, az üvegtörésekből, az autó ello­pásából, feltöréséből eredő károkra is kibővített CASCO- biztosítást egy év alatt száz­ezer autós kötötte meg. A növekedett igények alapján az Állami Biztosító tovább bővíti ezt a biztosítási for­mát: bevezetik a CASCO-ki- egészítő biztosítást, mely — megfelelő díj és önrészese­dés ellenében — egyebek között fedezetet nyújt a le­szerelt kerekek és az ello­pott gépkocsi tartozékaira. A vétlen károsultak ügyé­nek gyorsabb intézésére a biztosító január 1-től tovább egyszerűsíti a felelősségi ká­rok bejelentését. December­ben minden gépjármű-tulaj­donos — a biztosítási díj be­fizetésére szolgáló csekkel együtt — újfajta kárbe­jelentő nyomtatványt kap, amin a kártokozó elis­merheti felelősségét. A nyomtatványhoz bérmentesí­tett, előre címzett borítékot is mellékelnek, hogy az őri­zetlen kocsiban okozott kárt is minden költség és utánjá­rás nélkül bejelenthessék, karambolnál természetesen a helyszínen kell a kár elő­idézőjétől az elismerő nyilat­kozatot és a kárbejelentő űr­lap kitöltését megkövetelni a károsultnak A hivatásos gépjárműveze­tőket munkaadójuk látja el megfelelő kárbejelentövel, mely egyenértékű lesz a magánautósokéval. így a ki­fizetéshez nem kell megvárni a balesetet okozó gépjármű üzemben tartójának bejelen­tését. „Eb a vadász kutva nélküL” Tavaly a* országos lóver­senyt Zsuzsi magasan nyerte». E keresztnév ..boldog*’ tulaj­donosa pedig azonos dr. Papp Sándor rövidszórű vizslájával, ..aki” Tatán rangos mezőny- bon diadalmaskodott. Ezen a versenyen nem a szépséget pontozták, hanem a szimatot, a fegyelmet, a kitartást és a többi előnyös vadászkutya-tu­lajdonságot. Hallottunk már olyan véle­ményt, hogy egy fölösleges „bajnoksággal” több született. A közmondás viszont úgy tart­ja, bogy „Eb a vadász kutya nélkül”. A vadászoknak van igazuk. Hazánkban évente egy­millió apróvadat lőnek ki. A sebzetten elveszett, tehát a to­vamenekülő nyulak, vagy az elrepülő madarak száma eléri a huszonöt százalékot. Ez évente még a legjobb esetben is 200 ezer darab. Ha csak 60 forintjával számoljuk darabját, az is óriási anyagi kár! Va­dászkutyák alkalmazásával vi­szont öt százalékra esökkent- hető az elveszett szárnyasok, k nyulak száma. Ezért tartják a vizsla „via­dalokat”. Megyénkben A külön­böző nyári pontversenyeken nagyon megszűrték az induló kutyákat. Vasárnap reggel 8 órakor a Szőke Tisza Vadász­társaság területén — a tlsza- tarjáni útelágazásnál — már csak a legjobb 20 vizsla ver­senyez. Először fegyelemből kell vizsgázniuk. Pontozzák, hogyan reagálnak gazdájuk szavára, kézje.ó.re, A program­ban ezt az úgynevezett vízi- munka követi. A vizsláknak mély vízből és nádasból kell a vadkarsákat kihozniuk. Majd egy szabályos vadászatot lát­hatnak az érdeklődők. A ku­tyádnak meg kell keresniük a mezőn, vagy a bokorban la­puló nyulat. Ha megtalálják, „néma megállással” Jelzik gazdájuknak. Ha a vadász fel­zavarja és lelövi a nyulat, vagy, fácánt, a vizsláknak meg kell őket keresniük. A ver­senyt csapázással fejezik be. A sebzett vad vérnyomát kell itt az ebeknek követniük. A versenyt pontozással érté­kelik, — s most már csak ar­ra vagyunk kíváncsiak, hány vizsla találja meg a vízben a vadkacsát? (Karmán) 4 hírnév kötelez Országosan Ismert a miskolci 35-ös számú Általános Iskola rádiós szakköre. Sok levelezőlap ér­kezik a világ minden tájáról a HAOYOH hívójelű szakkörnek, ezzel igazolva a lefolytatott be­szélgetéseket. A fiatalok eredményei közé tartozik többek között az elmúlt iskolaévben a me­gyei döntőn elért kilenc legjobb helyezés. (Csak a 4. hely volt más iskoláé.) ök nyerték el töb­bek között az Avas Kupát és a Balaton Kupát is. Most újabb erőpróbára készüknek. Ebben a tanévben is megrendezik a hagyományos megyei és országos versenyeket. Eddigi eredményeik alapján bíznak a sikeren szereplésben. Képünkön: gyakorolnak az ifjú távirászok. rádiósok „ Fotó: Sz. Oy. Mit mond a paragrafus? 4 Jogászunk váltissol Ki köteles ví/műtársulati hozzájárulást íizetni? Szőllési Antal cmőai (Ady Endre u. 15. sz.) és sok más olvasónktól kaptunk levelet. Le­vélíróink a virRazdAlkodAsl tár­sulatok részére fizotendfi hozzá­járulási összesek Jogosságát és mértékét sérelmezik. Az 1965. évi 23. sz. fvr. és a kormány 25 1965. számú rendelete szerint a vízgazdál­kodási egységet alkotó terü­leten -az érdekelt állampol­gárok és jogi személyek víz­gazdálkodási társulatot alakí­tanak a helyi vízgazdálkodá­si, valamint az ezekkel össze­függő talajvédelmi közfelada­tok szervezett ellátására. Ezek általában vfzitársulatok vagy vízműtársulatok, ame­lyek helyi, vagy regionális feladatokat látnak el az ér­dekeltségi területen. A viz- műtársulatok feladata a he­lyi Ivóvízellátás célját szol­gáló létesítmények (törpe vagy regionális vízmüvek, műtárgyak, berendezések), a helyi szennyvízelvezetés vagy a szennyvíztisztítás célját szolgáló létesítmények meg­valósítása, illetőleg bővítése. A vízi- és a vizműtársulat- ba való belépés önkéntes, de az érdekeltségi hozzájárulás fizetése minden érdekelt szá­mára kötelező, az érdekeltség aranyában, A társulat műkö­désében érdekelt a meghatá­rozott ingatlant ténylegesen használó, minden állampol­gár és jogi személy. Tényle­ges használónak kell tekin­teni a tulajdonost (tulajdo­nostársakat). a kezelőt, a haszonélvezőt, a kezelő szer­vet, a földhasználót, a ha­szonbérlőt. a tsz-t, a bérlőket és a lakáshasználót. Az egyes érdekeltek által fizetendő hozzájárulás a tár­sulat tervébe felvett felada­tok végrehajtásához szüksé­ges összes költségből az egy érdekeltségi egységre jutó összeg, amely társulatonként eltérő lehet. Az érdekeiltségi hozzájárulás összegét és egy­ségét. a hozzájárulás fizeté­sének határidejét a társulati taggyűlés állapítja meg. A társulat köteles tagjaival és a tagként be nem lépett ér­dekeltekkel közölni a hoz­zájárulás általuk fizetendő összegét, illetőleg az ennek megváltásaként elvégezhető természetbeni munka meny- nyiségét, továbbá a fizetés módját és határidejét. A társulat tagja a közölt érdekeltségi hozzájárulás te­kintetében halasztó hatályú kifogást tehet. A társulatba tagként be nem lépett érde­kelt az előírt hozzájárulás ellen a kézhezvételtől számí­tott 15 napon belül, a he­lyi tanács pénzügyi szakigaz­gatási szervéhez halasztó ha­tályú kifogást adhat be. A kifogást a vízügy; igaz­gatóság szakvéleménnyel lát­ja el. majd a jogerős hatá­rozatban szereplő összeget közadók módiára szedik be. A kivetési és behajtási jog 5 év alatt évül el. ldjékozlatás a fonyas/iási árváltozásról A lakosság körében az árak változása mindig élénk reagálást vált ki. különösen akkor, ha az életbelépés előtt nem kapnak tájékoztatást és magyarázatot az elhatáro­zott változásokról. Ez külö­nösen így van áremelés ese­tén. A hatósági árak változásá­ról. a megfelelő előzetes tá­jékoztatásról az intézkedés meghozatalára jogosult szer­vek gondoskodnak. Mivel a szabad árformákba tartozó cikkeknél a termelők és a forgalmazók is jogosultak sa­ját hatáskörükben, illetve közös megállapodás alapján árváltozásokat elhatározni és végrehajtani, ezért a Belke­reskedelmi Minisztérium ál­lásfoglalást adott ki, hogy a lakosság tájékoztatása ilyen esetekben is megtörténjen. Az állásfoglalás szerint olyan közszükségleti cikkek, vagy szolgáltatások vállalati elhatározás alapján történő árváltozásáról kell a lakos­ságot megfelelően informálni, amelyeket: — a lakosság szélesebb kö­re vásárol; — a cikk ára hoszabb idő­szakon át nem változott és — az árváltozás mértéke jelentős. Kis értékű (100 forint alat­ti) cikkeknél 10 százalékos, azt meghaladó, nagyobb ér­tékű cikkeidnél pedig az 5 százalékot meghaladó árvál­tozást kell jelentősnek tekin­teni. Ha az árváltozás egy na­gyobb cikkcsoport egészére vonatkozik, úgy mar az át­lagos 5 százalékos ármozgás is jelentősnek minősül. Az árváltozásról szóló lakossági tájékoztatási eszközök: a he­lyi sajtó, országosan érvé­nyesülő árváltozásoknál köz­ponti sajtó, rádió. Ezeken kívül továbbra is alkalmazni kell a fogyasztóknak bolton belüli tájékoztatását az e cél­ra már bevált módszerekkel, eszközökkel. Dr. Sass Tibor « A bekötő ut

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents