Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-10 / 237. szám

1973. október 10., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A szakszer vezeti tanács előtt Az ÓKÜ jövő évi terve Százmillió forinttal nő a vállalat nyeresége A napokban fontos cs nagy érdeklődésre számot tartó té­mát vitatott meg az Özdi Kohászati Üzemek vállalati szak- szervezeti tanácsa. Az ülés napirendjén szerepelt a vállalat jövő évi gazdasági célkitűzése, ennek megvitatása, s többek között a központi és a vállalati bérfejlesztések felhasználá­sának értékelése. Az első témát dr. Fürjes Emil vezérigaz­gató-helyettes terjesztette a vállalati szakszervezeti tanács élé. A kohászati üzem 1974-es tervelképzeléseinek teljesíté­se nem lesz könnyű feladat, sőt egyes gyárrészlegeknél •— mint például az acélmű­ben és a nagyolvasztóműben •— kimondottan feszítettek a tervek, csak nagy erőfeszí­téssel és a mostaninál maga­sabb fokú szervezettséggel teljesíthetők. A tanácskozás részvevői ennek ellenére op­timistán ítélték meg a hely­zetet. Az optimizmust nem kis mértékben táplálta a vál­lalat eredményének várható­an nagyarányú növekedése. Az idén előzetes kalkulációk szerint 430 millió forint nye­reségre számíthatnak az OK.U-ben. A termelesnöveke- cioseket, a kedvezően alakuló külföldi piaci áriakat, vala­mint a folyamatos acélöntő­mű üzembe lépésének hatá­sát figyelembe véve jövőre kereken 100 millió forinttal több nyereséget, azaz 530 millió forintot tervezhetnek. * 1974-ben már 859 ezer ton­na aeélnyersvasat csapolnak, mintegy - 40 ezer tonnával többet az idei várható menv- nyiségnél. Ezenkívül mint­egy 10 ezer tonna ferroman- gán és szürkenyersvas is szerepel a tervben. Ismeretes, hogy először 197£-ben csa­polták a kohászati üzemben évi 1 millió tonna acélt. Két évvel később, tehát jövőre már 10 százalékkal többet, 1,1 millió tonna acél gyártá­sát tűzték ki célul. Ebből 166 ezer tonnát a folyamatos acélöntőműben dolgoznak fel. A durvahengermű készáru­termelése mintegy 15 ezer tonnával növekszik. A finomhengermű kivéte­lével valamennyi termelőegy­ségben jelentős termelésnö­vekedésre van kilátás. Vo­natkozik ez az exportra^ is, ezen belül elsősorban a tőkés exportra, amelyben jelentős , részarányt képvisel a szür­kenyersvas és a folyamatos acélöntőmű terméke. A nettó részesedési alap csaknem 20 százalékos növe­kedésének és a tervezett 4 százalékos bérfejlesztésnek eredményeként 1974-ben vár­hatóan 5,2 százalékkal növek­szik a dolgozók átlagos sze­mélyi jövedelme. A fenti adatok egyelőre még nem véglegesek, csupán irányadók, de a kisebb módosítások niár nem változtathatják meg lényegesen a tervszámokat és a vállalati eredményt, * A tanácskozás második ré­szében Havas N. József, a b,ér- és munkaügyi főosz­tály vezetője tájékoztatta a részvevőket, a márciusban végrehajtott bérfejlesztések tapasztalatairól. A központi bérkeret és a vállalati bérfej­lesztéssel együtt 11,6 száza­lékkal növekedett március 1-től az ÖKÜ átlagos bér- színvonala. A központi irány­elvek, valamint a kohászati üzemek sajátosságait figye­lembe véve kiemelten része­sültek a bérfejlesztésben a melegüzemi dolgozók, a szak- és a segédmunkások, vala­mint a termelés közvetlen irányítói, a művezetők. * A körültekintő és magas fokú demokratizmussal végrehaj­tott bérrendezések eredmé­nyességét bizonyítja, hogy a vállalat összdolgozóinak mindössze 2 százaléka keres­te meg vélt, vagy jogos sé­relmeivel az illetékes vezető­ket. A bérintézkedések ked­vező politikai és gazdasági hatása az idei tervteljesílé- sekben. végsősoron a mun­kakedv növekedésébe# jól lemérhető. Elkészült és júli­us 1-én bevezették az ügy­viteli alkalmazottak új alka­tegóriái rendszerét, mely az alkalmazottak, különösen a dolgozó nők bérarányainak további javítását határozza meg az elkocrt'-^-'endo évek­ben. (t, i.) Pénz nélkül is védekezhetünk Zajban élnek a városiak Egy elektronikus erősítővel felszerelt tánczenekarnak na­gyobb a hangja, mint egy űrhajónak a kilövés pillana­tában. Persze, tánczenét nem kötelező hallgatni, de a min­dennapi életben egyre erő­sebb hanghatások érik az embert. A nagyobb városok forgalmas útjain 'alig érteni saját szavunkat is: ez a vá­rosi zaj egyre inkább meg­haladja fülünk teherbíró ké­pességét, ami fejfájáshoz, ki­merültséghez, hallási-omlás­hoz vezet, A Ferihegyi re­pülőtér közelében élők között kérdőíveket osztottak szét. Arra kellett válaszolniuk, mennyivel érne többet szá­mukra egy ugyanilyen minő­ségű, de zajmentes lakás. A válaszadók többsége sok ezer forintot adna, ha csöndesebb­re cserélhetné lakását. Ennek ellenére új lakótelep épült a repülőtér közvetlen közelé­ben! Megállapították, hogy 40— 60 zajegység mellett még nyugodtan lehet beszélgetni, olvasni, egyszóval élni. Igen am. csakhogy a nagyvárosok központjaiban lakóknak 85— 90 zajegységét kell elszen­vedniük. Bizonyára nem sok­kal marad el emögött Mis­kolcon a keskeny Széchenyi utca sem, ahol mindenféle zajos jármű közlekedik. Világszerte keresik a meg­oldást és nem egy főváros­ban már hathatós intézkedé­sek is születtek. Moszkvában például üzletsorokat építe­nek — nagyforgalmú utakon — a lakóházak elé. Ezt ol­vasva egy vadonatúj lakó­épület képe jelenik meg az ember szeme előtt: Miskol­con. a Hoffmann Ottó utcai szökőkút közelében építették fel, talán nem több, mint öt méterre a villamossíntől. Pedig nálunk, Magyaror­szágon is van egy intézmény, amely a csendesebb otthon megteremtéséért fáradozik. A Közúti Közlekedési Tudo­mányos Kutatóintézet szak­emberei tanácsokat adnak a város- és épülettervezőknek, hova, hogyan építkezzenek. De a tudományosan megala­pozott tanácsokon kívül olyan ésszerű javaslatokat is tesz­nek, amelyeket minden épí­tésznek, várostervezőnek tud­nia kell. Ilyen javaslat, hogy az utak mellé zöldsávokat célszerű telepíteni, mert a lomb a zajt is megszűri, vagy hogy ne a háló- és lakószo­bákat, hanem az egyéb mel­léképületeket telepítsék az utcafrontra. Milyen egyszerű­nek tűnnek ezek a javasla­tok, mégis, mennyi lakóépü­letet építenek közvetlen kör­nyezetünkben is, amelynek szobaablakai az utcára nyíl­nak. 1 Sajnos, annak ellenére, hogy az előírások szabályoz­zák a zajszintet, eddig nem sikerült számottevő ered­ményt elérni. Drága is a hangszigetelés, egy négyzet­méternyi terület" hathatós ,.csöndesítése” 1000—1500 fo­rintba kerül. Erre nincs pénz. örülünk, ha megfelelő számú lakást tudunk építeni. De vannak megoldások, amelyek nem kerülnek pénzbe! Rend­kívül sokat javítana a kiala­kult áldatlan állapoton a meglevő csend rendelet kö­vetkezetes betartása és ellen­őrzése. Meg kellene találni a módját, hogy végképp el­tűnjenek városaink utcáiról a hangtompító nélkül szá­guldó motoros járművek. Szi­gorúan meg kellene büntetni a motortúráztató gépkocsik vezetőit. Én önkéntelenül adódik a kérdés: miért csak a budapestieket védi napköz­ben is a dudatilalom? Mis­kolcon is van jó néhány utca, ahol már-már elviselhetetlen a decibel. Csakhogy itt a sokszor fölöslegesen használt autódudák és a manapság oly divatossá vált, förtelmes dallamkürtök is „színezik” a hangorkánt. Szóval, sok tennivaló ran az Utcákon. A környezetet érő zajterhelések 70 száza­léka ugyanis a közlekedésből ered. Jó lenne erre a bor­sodi városokban is oda­figyelni. öntözési bemutató Tokaj és Szerencs között már épül az a távvezérlésű főcsatorna, amely 20 hektár öntözésére 50 millió köbmé­ter vizet szállít a Tiszából. A csatorna mentén majd öntö­zőtelepeket alakítanak ki. Mi­vel a tarcali saőlővidék kö­zelében halad el. megoldható lenne a tőkék öntözése is. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság az érdekelt gaz­daságokkal közösen kísérleti telepet létesített, amely a kö­zeli Dongó-völgyi víztároló vizét használja fel mester­séges esőztetésre. Tegnap a telepen szölőön- tözési bemutatót tartottak a meghívott szakemberek ré­szére. A különbőz» előadáso­kon a sík- és a hegyvidéki szőlők öntözési lehetőségeit vitatták meg. Jelenleg, saj­nos, bevált berendezés még nincs, de a bemutatott két öntözési módhoz a szakem­berelv nagy reményeket fűz­nek. A norvég licenc alapján gyártott műanyagszövetes mandals tömlő és a teljes légsűritéses berendezés kö­zül hegyvidékre az utóbbi látszik megfelelőnek. Tapasztalatcserén Kövesden Berettyóújfalu és Vidéke Afesz nőbizottságának tagjai október 11-én, csütörtökön Mezőkövesdre látogatnak ta­pasztalatcserére. A kedves vendégeket Farmosi Imre, a Mezőkövesd és Vidéke Áfész elnöke és Kovács Jóasefné, a szövetkezet nőbizottságá­nak titkára tájékoztatja a kövesd! nők helyzetéről, mun­kájáról. Az ezt követő baráti beszélgetés után a vendé­gek megtekintik a szövetke­zet vegytisztító szalonját, amelyet a kövesd i Áfész a szövetkezetek közül elsőként hozott létre az egész ország­ban. Borsod megyében, a tisza- keszi termelőszövetkezet ve­zetőségének néhány évvel ezelőtt még gondot okozott az asszonyok téli foglalkoz­tatása. Papp József ország- gyűlési képviseled a közös gazdaság elnöke azonban szívén viselte a tsz 450 nő­dolgozójának kérését és kez­deményezésére a Budapesti Minőségi Cipőgyár kihelye­zett üzemet létesített a köz­ségben. A gyár és a tsz összeio- gásának az eredménye, hogy a három közeli településről. — Tiszatarjánból, Tiszake- sziből és •Tisztató-tanyáról — naponta már 260-an jár­nak az üzembe dolgozni. Az ipari munkásokká lett lányok és asszonyok hamar elsajá­tították a szakmát és a ci­pőgyár vezetői elégedettek termelésükkel. Ezt bizonyít­ja, hogy a közeljövőben to-, vább bővítik a „vidéki gyá­rat” és a termelőszövetkezet segítségével, könnyűszerke­zetekből 800 személyes üzem­csarnokot alakítanak ki, melyben korszerű1 gépi be­rendezéseket helyeznek. Az i\j üzem építését tavasszal kezdik meg. Ebben az üzem­ben újabb négy község — Tiszadorogma, Ároktő, Me- zöcsőt és Tiszabábolna — termelőszövetkezeti asszo­nyainak biztosítanak állandó munkalehetőséget, A tiszakeszi közös gazda­ság kulturális alapjának lei- használásával messzemenően gondoskodik arról, hogy az ipari munkára jelentkezett nődolgozók képzését, elősegít­sék. Ennek érdekében a tsz jelenlegi központi épületét átadia az üzemnek és abban 40—50 lány foglalkoztatására szakmunkásképző-iskolát ren­dez be, illetve általános is­kolát nyitnak azok részére, akik a nyolc osztályt még nem végezték el. A terveknek megfelelően halad a Bénin Kohászati Művek nemesacél-hengerművének építése. Az egyik csarnokban ijvzg betonoznak, a másikban a gépeket szerelik, és van olyan területe is ennek a hatalmas létesítménynek, ahol már meg­kezdődött a hidegjáratás, és a próbaüzemelés. Az üzem épí­tésével párhuzamosan elkészült az új, ezerszemélyes szo­ciális létesítmény. A fürdőből zárt üvegfolyosón mehetnek az üzembe a dolgozók. Képösszeállításunkban a nemesacél- hengerműben folyó munkákról számolunk be. Részlet a trió hengersorról. Méreteire jellemző a képünk bal oldalán látható két szerelő Már begyújtották a hengerműben a léptető fenekű kemen­cét. Egyelőre még csak szárítják, felfűtik. E hónap vegén azonban megkezdődik a meleg próbaüzemeltetés Befejezés előtt az új szociális létesítmény, melyet október­ben adnak áí rendeltetésének Szabados György A hengerműből jelentjük Hasznos kezdeményezés fiszakesziben

Next

/
Thumbnails
Contents