Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

1973. október 7., vasárnap

V A L L O

MÁS

Ha a személyi igazolvá- nyaoan az állandó lakás rovatot nézzük, úgy Csohány Kálmán grafikusművész nem miskolci. Mégis annak tartjuk. Nemcsak azért, mert igen gyakran megfordul szű- kebb pátriánkban, s olyankor mindig hosszabb-rövi- debb időt tölt itt, hanem mert egész tevékenysége valahogy összenőtt Miskolccal, Miskolc grafikai művészetével.

(Erről beszélgettünk

most, amikor Miskolcon a Csabai kapui művészlelep vendégszobájában felkerestük. Jó másfél hónapot töltött ismét nálunk.)

— Mi hoz Miskolcra? Elsősorban a barátaim, akiket nagyon szeretek, s akikhez ragaszkodom. A velük való együttlét nemcsak emberi értékekkel ajándékoz meg, a munka szempontjából is sokat jelent. Így az önzetlen barátságban valahol rejtőzik egy kis önzés is. Mindig kapok valamit ettől a környezettől, Miskolctól, barátaimtól. Szeretek itt lenni. Hozzászoktam ennek az öreg müvésztelepnek a csendjéhez, magányához, nyugalmához, alkotási lehetőségeihez. Tudom, hogy sok embernek nem tetszik Miskolc. Én szeretem ezt a várost, a hangulatát, az embereket, a lüktetést. S ha kell, a nyugalom mellett megtalálom itt az emberek sűrűjét, ha kimegyek délután a Széchenyi utcára, vagy délelőtt a Búza térre, már fővárosi nyüzsgést érzek. Talán ellentmondásnak tűnik, hogy az előbb a telep nyugalmát, csöndjét említettem, mint vonzerőt, ezt most is fenntartom. Csak néha ebből a csendből is kell egy kis ki- kapcsolódás, s én azt nem Budapesten keresem, mert megtalálom itt, Miskolcon, a Búza téren, meg máshol.

(Borsodról esik szó, a környékről.)

— Ha itt vagyok Miskolcon, akkor barátaimmal mindig nagy-nagy kirándulásokat teszünk. Talán Borsod a legszebb megye. A Hegyköz, a Bódva völgye különösen megragadó. Tele csodával, izgalommal, tele valami megkapóval. Számtalan munkámnak indíttatása innen származik.

(Nem először találkozunk és beszélünk Miskolc ihletéséről, , munkáinak itteni fogantatásáról. Most újra szóba kerül ez a téma.)

— Munkáimon folyamatosan érződik a miskolci ihletés. De kapcsolódásom a városhoz, az itteni művésztelephez szakmai jellegű is. Abból mélyült barátsággá. Annak idején a főiskolán megtanultam a rézkarc- készítés alapfogalmait. De a rézkarc-alkotás gyakorlatának megismerése az első grafikai biennálé kapcsán már Miskolchoz fűződik. Akkor, 1961-ben kezdtem foglalkozni rézkarccal, sokszorosító grafikával. Ez az első

miskolci országos grafikai biennálé jegyzett el a rézkarc-művészettel, azóta szeretem, művelem.

(Nem ő mondja el, de itt kell feljegyezni, hogy nemcsak szereti és műveli, hanem igen nagy sikereket ért el vele. Többek között a negyedik miskolci országos grafikai biennálé nagydiját is elnyerte. Vajon most is a közelgő biennálé hozta-e közénk?)

— Miskolci tartózkodásaim függetlenek a bienná- léktól. A legváltozatosabb időszakokban jövök hosz- szabb-rövidebb időre, most is már vagy hat hete itt vagyok. Eddig húsz rajzom és kilenc rézkarcom született itt-tartózkodásom alatt. A kilenc rézkarc részben a rajzok változata, részben önálló munka. Ezekből szeretnék majd a decemberi bien-, náléra beküldeni és hihetőleg találkozik velük majd a közönség a paravánokon.

(Csohány Kálmánnak az elmúlt év végén volt önálló tárlata. Miskolcon, a József Attila Könyvtárban. Azóta is mozgalmas volt az élete.)

— Nyáron Varsóban volt

kamarakiállításom, majd

Szófiában hat magyar grafikus tárlatát rendeztem meg, és szerepeltem is rajta.

Csohány Kálmán tusrajza

l

A közelmúltban Hatvanban volt kiállításom, most lesz Pécsett, Balmazújvárosban és Devecserben. Ez utóbbi négy helyen művelődési központokban. Szeretek ilyen helyeken kiállítani, úgy érzem, ezekkel a tárlataimmal, amelyekhez semmiféle anyagi érdek nem fűződhet, bizonyos népművelési funkciót töltök be. A művelődési központokban egy-egy tárlat tömegeket részeltethet a művészet megismerésében, olyanokhoz viszi közel a képzőművészetet, akik talán kiállítási csarnokba maguktól még nem jönnének el. Ügy érzem, ez a fajta művészeti-népművelő munka elválaszthatatlan képzőművészi hivatásomtól.

*

A művésztelep vendégszobájában néhány megkezdett rézlemez várja, hogy az újságíró abbahagyja a kérde- zősködést, s Csohány Kálmán folytathassa a munkát. A hideg tű éles csikordulással karcolja a lemezbe Csohány vonalait, alakulnak az ismert madárfigurák és más motívumok. December 3-án majd — reméljük — viszontlátjuk ezek nyomatait a Miskolci Galériában.

Benedek Miklós

; LOJKO LAKATOS ! JÓZSEF

! Utak

1 Mint lomha állat ] a falak szögletében J szétmászik-a fény , vasrácsok mögött a szív i vergődik bolondul i , markába szorítja az ész i a porba dobja 1 s elindul ] másfelé

Átalakítják a Szoiiyi- termet

Vati József kiállításával kezdenek

E hónap második felében, egészen pontosan október 25- én nyílik meg Miskolcon a Szőnyi István teremben Vati József kiállítása. A miskolci művész régóta várt bemutatója zárja a Szőnyi-terem idei kiállítási programját: alkotásait két héten keresztül láthatják majd az érdeklődök.

A következő Szőnyi terembeli kiállításra várni kell majd néhány hónapot, a jövő év első két hónapjában, januárban és februárban ugyanis átalakítás miatt bezárják. Dufala József belső- építész és munkacsoportja készítette, illetve készíti a terveket. S az átalakítás után valósággal újjászületik majd a Képcsarnok Vállalat miskolci terme. A tervek szerint ugyanis a földszinti részt jelentősen növelik, s az újbóli megnyitás után itt ’ kapnak majd helyet a kerámiák, a szőnyegek. Az emeleti körgalérián a grafikákat helyezik majd el, de természetesen megmarad a kiállítóterem. Az átalakítással egyidőben felújítják a Szőnyi-terem világítását is.

Újra Pécsett

A magyar festészet a XX. században

i

i a magyar játékfilm kedve* 1\. tőinek, a szakma széles

i táborának érdeklődése is* mét Pécs feié lóidul. Három 1 évi kihagyás után újra meg- 1 rendezik Pécsett a magyar já- ! tékfilmck szemléjét, sorrend- 1 ben a hetediket. Már ma varja , és fogadja Pécs a szemle ven- i üégeit., holnap pedig hívatalo- i san is megkezdődik a magyar s játékfilm egyhetes ünnepe.

i \ szemle .szükségességét dő* re 5,ég lenne vitatni. Jóllehet, a

* filmek megméretnek már ak- 1 U.r, amikor a moziban talal- 1 koznak a közönséggel, az igazi ' mérlegelés mégis a szemle, j amikor egy meghatározott idő- , szak termését állítják egymás , mellé, egymással versenybe és i a társadalom különböző réle- i geit képviselő, nagy felkészült- i ségú szakemberekből és más, » szellemi pályák kiválóságaiból « álló zsűri igyekszik mcgálla- 1 pítani bizonyos sorrendiséget, ! kiemelni a legjobbat. A szemle , egyéb rendezvényei pedig ar- J ra nyújtanak módot, hogy a , részvevők megvitassák, ele- , mezzéli filmművészetünk jelen- i legt helyzetét, a szükséges, te- i endőket. Hét film áll majd > versenyben egymással, a szem* le tanulságai azonban híhető- [ leg nemcsak erre a hét műre

vonatkoznak majd, hanem a magyar játékfilmművészet egészére.

Külön érdekessége lesz a szemlének, hogy először rendezik meg egy kiemelkedő művész, jelen esetben Fábri Zoltán életművének bemutatását. Tizenkét filmje pereg majd a fesztivál versenyével párhuzamosan a Kossuth Klubmozi- ban. A \ áros különböző pontjain, közönség—művész találkozókon pedig konkréten egy- egy filmről vitáznál« majd az alkotókkal a nézők képviselői. De figyelmet érdemel a megemelt födíj, amely százezer forint, és az az egymillió Ft-os jutalom, amelyet a fődíjat nyert film • vállalata kap a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatóságától, s amelyet az filmkészítési alapjának növelésére fordíthat.

P

écs városa az eddigi hat szemle során jó házigazda volt. Értesüléseink és a fesztivál, illetve szemle mellé kialakított program tanúsága szerint most is az kíván lenni. Egy hétig oda Irányul az országos figyelem. S hisszük, a szemle nagy tanácskozása és az ünnepségsorozat egésze olyan lesz. hogy érdemes Pécsre figyelni. (bm)

A Múzeumi Hónap alkalmából ismét megnyitották a Miskolci Képtárban A magyar festészet a XX. században című állandó kiállítást. A kor legjelentősebb mesterei közül Szőnyi, Derkovits, Egry. Gadányi festményei keA szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szombaton délután ünnepi ülést tartottak. A külföldi társintézmények vezetői itt köszöntötték a fennállásának századik évfordulóját ünneplő intézményt. Hegedűs András főigazgató első alkalommal adta át a ,.pro juventute” felirattal díszített aranygyűrűitek kiállításra. Ezenkívül több miskolci művésznek — köztük Feledy Gyula, Lu- kovszky László. Csabay Kálmán, Mazsaroff Miklós — a Képtár tulajdonában levő munkáit is láthatja a közönség.

rűt a főiskola harmincnyolc olyan oktatójának, aki huszonöt éve foglalkozik az ifjúság nevelésével, és ebből az időből legalább tizenöt évet a szegedi főiskolán tanított. Az intézmény technikai dolgozóinak ugyancsak ezen az ünnepségen törzsgárda jelvényeket adtak át,

Százéves iskola

Feladatok az oktatáspolitikai határozat szellemében

Beszélgetés dr. Simon Sándorral, az NME rektorával

A Nehézipari Műszaki Egyetem tanévnyitó ünnepségén dr. Simon Sándor, az egyetem rektora azokról a feladatokról, tennivalókról is szólt, amelyek alapvetően meghatározzák az 1973—74- es tanév munkáját.

— A párt oktatáspolitikai határozata az egyetemi oktatás korszerűsítését is előírja. Milyen feladatokat tervez az egyetem a határozat végrehajtása érdekében?

— A Központi Bizottság Az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól című, 1972. évi június 15-i határozatából következő egyetemi feladatokkal az egyetem alaposan és részletesen foglalkozott. Sokoldalú előkészítés után az Egyetemi Tanács ez év. március 1-én hozta meg határozatát a feladatokról és azok végrehajtásáról. A határozat kitér oktató-nevelő és tudományos munkánk egészére, és több évre szól. Megállapítja, hogy az egyetemünk előtt álló fő oktatási- nevel é sí feladat a képzés szakmai és politikai színvonalának emelése, egyúttal a jelenlegi hallgatói terhelések csökkentése. Oktatásunk csak úgy felelhet meg a társadalom szabta követelményeknek, ha az alapvető ismeretek tanítására törekszik, ha a hallgatók gondolkodását fejlesztve kialakítja a továbbképzés igényét és képessé teszi őket a folyamatos önművelésre, ha a hangsúlyt a képzés minden fázisában a műszaki ismeretek elméleti megalapozására, a munkafolyamatok elemző vizsgálatára, az alkotó készség és az önálló szakmai tájékozódás kifejlesztésére helyezi.

Előírja a határozat azt is, hogy a Művelődésügyi Minisztérium tantervi irányelvei szabta keretek között mindhárom egyetemi karon új tanterveket kell készíteni. Az új tanterveknek egyúttal szolgálniuk kell a hallgatói terhelések csökkentését is. E tan tervek kimunkálása a jelenlegi oktatási év feladata.

— A tanévnyitón szó volt róla, hogy néhány új tantárgyat és új szakot is bevezetnek...

— Szeptember elsejével egy új szakot indítottunk a gépészmérnöki kar levelező tagozatán, a gépipari üzemszervezői szakot. A (tanévre esik két új szak előkészítése' is a gépészmérnöki karon:

, a termelési rendszer szak és a géptervezői szak. A géptervezői szak létesítéséről, ahol is szerszámgépészeti, alkalmazott mechanikai és általános gépészeti ágazaton tervezzük az oktatást, az Egyetemi Tanács már állást foglalt. A termelési rendszer szak létesítését a Művelődésügyi Minisztérium írja elő a már meglevő, hasonló irányú képzési formák továbbfejlesztéseként. Ezen a szakon a gépészmérnöki tevékenység egészének alapjait ismerő, szervezési ismeretekkel rendelkező specialistákat képezünk. Megkezdjük az utóbbi új szak létesítésének előkészületeit is. Ugyancsak a gépészmérnöki karon, a gépgyártástechnológiai szakon belül új ágazati képzést, a szakfordítói képzést kezdjük meg. Ilyen képzettségű gépészmérnökök iránt nagy az érdeklődés.

Kiegészítő képzést indítunk a bányamérnöki karon olyan szaktechnikusok számára. akik az Esztergom- kenyérmezei Felsőfokú Vegyipari Technikumban végezték tanulmányaikat. A koho- mérnöki kar a környezetvédelem oktatásának előkészítésével foglalkozik a tanévben. Megemlíteném még, hogy minden szakon továbbfejlesztjük a szervezési ismeretek oktatását. E rövid felsorolás is mutatja, hogy oktatási, nevelési és kutatási feladataink magas szintű ellátásán kívül az egyetem igen nagy gondot fordít az újonnan jelentkező társadalmi igények kielégítésére is.

— Az egyetemi oktatás mennyiben veszi figyelembe a középiskolai anyagot? Nem félnek-e attól, hogy nagy lesz a szakadék az egyetemi és a középiskolai anyag között?

— Az egyetemi tantárgyak anyaga a jelenlegi tan tervek szerint szorosan kapcsolódik a középiskolai ismeretekhez. Ha a középiskolai tantervekben változások következnek be, azt a későbbiekben figyelembe vesszük az egyetemi előadások anyagában. A Központi Bizottság határozata nemcsak az egyetemektől, hanem a középiskoláktól is azt kívánja meg, hogy a képzés színvonala emelkedjék. Ilyen körülmények között nem tartok attól, hogy szakadás következne be a középiskolai és az egyetemi oktatás tananyagában.

— Az oktató-nevelő munka színvonalának további javítása, a képzés szintjének emelése milyen feladatokat jelent az egyetem oktatói és az egyetem szervei számára?

— Említettem, hogy új tanterveket készitünk és új szakok, ágazatok oktatásának bevezetésével foglalkozunk. Ezeken túl, az említett Egyetemi Tanács határozata előírja, hogy minden tanszék vizsgálja felül tantárgyainak « programját, tegyen javaslatot azok . dosítására. A programok módosításával párhuzamosan az egyes szakok képzésének egészében és az egyes tantárgyakban, son-end ben először a szaktantárgyakban meg kell határozni az elméleti alapokat és az alkalmazásokat. Rögzíti a határozat azt is, hogy a tantervi terhelés és a tananyag együttes csökkentése mellett a képzés színvonala csak úgy emelhető, ha növeljük az oktató munka színvonalát, fejlesztjük oktatási módszereinket, fokozzuk az együttműködést a tanszékek között.

— Az idei tanévre már az új felvételi rendszer alapján vették fel az első* éveseket. Hogyan sikerült az első évfolyam létszámának betöltése?

— A felvételi rendszerben két lényeges változás történt. Az idén érettségiző pályázók olyan matematikai írásbeli vizsgán vettek részt, amelynek dolgozata egyszerre jelentett érettségi és felvételi vizsgát. Másrészt a középiskolából hozott pontokat kétféle módon, az érettségi átlageredményeinek figyel embev ételével, vagy anélkül, a matematikából és a fizikából, illetve az azt helyettesítő tárgyakból elért eredmények alapján lehetett számítani. Tapasztalataink kedvezőek. A megadott keretszámokat idén magasabb pontszámokat elért hallgatókkal sikerült betöltenünk, mint az előző tanévekben. ■Ebbén az egyetemünkön folyó mérnökképzés iránti érdeklődés is kifejezésre jut.

Cs. A.

i