Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-05 / 233. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. október 5.. péntek * Tanácskozik az országgyűlés Dr. Korrm Mihály expozéja (Folytatás az 1. oldalról) vényben kell rögzíteni. A minisztériumok felsorolását 1949 és 1957 között az alkotmány tartalmazta. Ez azzal járt, hogy minden átszervezés egyben az alkotmány módosítását kívánta meg. Ennek elkerülése indokolta, hogy a kérdést az alkotmány külön törvényre utalta. Most teszünk eleget az alkotmány erre vonatkozó rendelkezésének. Ezután dr. Antalffy György egyetemi tanár elmondotta, hogy az országgyűlés jogi, Igazgatási és igazságügyi bizottsága a tervezetet megvitatta és azt megfelelőnek tartotta. / Ezután megkezdődött a két törvényjavaslat' vitája, majd az elnöklő Varga Gáborné a vita lezárása után ismét megadta a szót dr. Korom Mihály igazságügy-miniszternek, aki válaszolt a felszólalásokra. Az elnöklő Varga Gáborné bejelentette: az országgyűlés külügyi bizottsága a parlamenti tanácskozás ideje alatt ülést tartott, és úgy határozott, hogy á chilei katonai junta terrorja elleni tiltakozásul nyilatkozattervezetet terjeszt az országgyűlés elé. Javasolta, hogy a külügyi bizottság előterjesztése az interpellációk után kerüljön az országgyűlés napirendjére. A javaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután szünet következett. Ezután Bálint József, államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke mondta el expozéját a statisztikáról szóló törvényjavaslatról. Bálint József beszéde Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Ili - vatal elnöke a statisztikáról szóló törvényjavaslat kapcsán bevezetőben hangsúlyozta, hogy a magyar statisztikai szolgálat az elmúlt csaknem negyedszázad során a szocialista tervgazdálkodásnak, a párt- és állami irányításnak, a társadalmi élet tudományos megismerésének nélkülözhetetlen eszközévé vált. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy az 1952-es törvény megalkotása óta, ki* épült és működik statisztikai rendszerünk. Az utóbbi években nőtt a statisztikai intenzitás, élesebb és pontosabb képet tükröz a valóságról. A statisztikai feladatok növekedése együtt járt az adatgyűjtések szaporodásával. Az előadó ezután példákkal illusztrálta, hogyan követte nyomon a statisztika a mezőgazdaság egész helyzetét, az életszínvonal alakuSzocialista társadalmi rendszerünkben a statisztikai vizsgálódás legfontosabb tárgya az ember, a társadalmi osztályok, a rétegek fejlődése. Az ilyen jellegű vizsgálatokat a jövőben fokozni kell. Ezért hozzákezdtünk társadalom-statisztikai rendszerünk olyan komplex fejlesztéséhez, amely az oktatástól az egészségügyi viszonyokig, a jövedelemelosztástól a társadalmi átré- tegződésig összefüggő és rendszerezett képet nyújt a változásokról. A Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt évtizedben több szociológiai jellegű vizsgálatot hajtott végre. A szocializmus építésében elért előrehaladással párhuzamosan módosul a statisztika szerepe, feladata. A jövő követelményei még igényesebbek lesznek. A beterjesztett törvényjavaslat ezeknek a statisztikára ható jogi vetületeit fogalmazza meg. A törvényjavaslat kiterjed az országban folyó statisztikai munka egészére. A statisztika iránt számos alapvető követelményt kell támasztani: az adatszolgáltatás valósága, az adatok megbízhatósága. Olyan statisztikai bizonylati rendszerre van szükség a gazdálkodó egységeknél, amely összhangban van a számviteli-pénzügyi ügyvitellel. Bálint József a továbbiakban kiemelte, hogy a törvényjavaslat figyelembe veszi a statisztikai munka megosztásának bizonyos fokú szükségességét. A törvényjavaslat ezért megkülönbözteti a központi állami statisztikát, amelynek feladatát a KSH látja el, valamint az igazgatási statisztikát, vagyis a minisztériumok. tanácsok statisztikai tevékenységét. Halaszthatatlan feladat a statisztikai munka fokozottabb számítógéDesítése. A statisztikai törvényjavaslat vitája után Bálint József válaszolt a felszólalásokra. Szavazás következett, az országgyűlés először a két módosító javaslatot, majd a statisztikai törvényt általánosságban, a módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. interpellációk Az országgyűlés őszi ülésszaka ezután — napirend szerint — áttért az interpellációk megtárgyalására. Kovács Sándor (Győr-Sop- ron megye 1. vk.) az ország- gyűlés nyári ülésszakán interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez a közúti közlekedésben részt vevők jobb forgalmi tájékoztatása tárgyában. Dr. Csanádi György válaszában egyebek között arról tájékoztatta az interpellálót. hogy a közúti forgalomban részt vevő járművek számának és sebességének állandó növekedése valóban szükségessé teszi a közúti Információs és jelzésrendszer korszerűsítését. Martai Irén (Budapest, 65. vk.), az Árpád úti Általános Tskola pedagógusa a közlekedés- és postaügyi miniszterhez intézett interpellációjában azt kérdezte: milyen intézkedéseket terveznek v az úttörőcsapatok utazási lehetőségei bővítésére, a közlekedési kedvezmények egységesítése és egyszerűsítése érdekében. Dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter válaszában elmondta: a'kedvezmény kiterjesztését örömmel megszavaznák, ennek azonban anyagi kihatásai is vannak. Amíg nem áll rendelkezésre megfelelő anyagi fedezet az autóbuszpark bővítésére, semmiképpen sem célszerű to- 0» vább növelni a menetrend szerinti járatok zsúfoltságát. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő csak részben fogadta el. Az országgyűlés — egy tartózkodással — a választ tudomásul vette. Szurgyi Istvánná (Szolnok megye, 4. vk.) a tiszasülyi közút korszerűsítése tárgyában interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Dr. Várkonyi Imre (Bács- Kiskun megye, 6. vk.), az Actio Catholica országos igazgatója az 1000 forinton aluli nyugdíjak rendezése tárgyában interpellált a munkaügyi miniszterhez. A képviselő a többi között felvetette: tervbe vette-e a kormányzat az 1000 forinton aluli nyugdíjak emelését, s mikorra várható a rendelkezés. Karakas László munkaügyi miniszter válaszában egyebek között aláhúzta: pártunk és államunk megkülönböztetett figyelmet fordít a nyugdíjasok helyzetének fokozatos javítására. Az 1965-ös esztendőhöz képest a kifizetett összes nyugdíj több mint kétszeresére emelkedett. A kormány három vonatkozásban is foglalkozik a kérdésekkel. Foglalkozik a legkisebb összegű, saját jogú és származékos nyugdíjak, járadékok, pótlékok felemelésével. Ennek célja az ellátás alsó határának, emelése. Foglalkbzik a különböző időpontokban és a különböző, időrendszer szerint megállapított — főként alacsony nyugdíjak — differenciált emelésével. Ennek célja az ellátás színvonalának közelítése. Foglalkozik ugyanakkor az évenkénti 2 százalékos, automatikus emelés rendszerének fejlesztésével, melynek célja a legalacsonyabb nyugdíjak intenzívebb, rendszeres emelése. A jelenlegi számítások azt mutatják, hogy egy hathatós lépéshez legalább évi kétmilliárd forint szükséges. Jelenleg és 1874-ben szociálpolitikai lépéseink sorában első helyen a népesedési politikát elősegítő, szociálpolitikai intézkedések állnak, amelyek az új nemzedékek megszületését és felnevelését segítik. Ezt követően kerülhet sor a nyugdíjasok helyzetének az említett módon vaíó javítására. Az interpelláló képviselő a választ elfogadta. Az országgyűlés a miniszter válaszát egy ellenszavazattal tudomásul vette. Apró Antal bejelentette, hogy napirend szerint az országgyűlés külügyi bizottsáA Magyar Népköztársaság országgyűlése a magyar nép nevében tiltakozó szavát emeli fel a dühöngő chilei ellenforradalom véres terrorja ellen. Az imperialista körökkel, a nemzetközi monopóliumokkal szorosan összefonódott jobboldali katonai junta tragédiába taszította az országot, ellenforradalmi lázadásával rászabadítva a fehérterrort. A népellenes katonai junta felrúgta az alkotmányos rendet, megsemmisítette a de-' mokratikus szabadságjogokat. erőszakosan megdöntötte a törvényesen megválasztott kormányt, önkényesen feloszlatta a parlamentet és a szenátust. Ma a junta irtóhadjáratának áldozatai azok a chilei hazafiak, munkások és parasztok, törvényesen megválasztott szenátorok, képviselők, helyhatósági tanácstagok, továbbá kormányférfiak, akik népük nemzeti érdekeiért, a nép felemelkedésén munkálkodva következetesen tiszteletben tartották az alkotmányos előírásokat, szabadság- jogokat. A kegyetlen leszámolás első áldozata Salvador Allende elnök, a chilei nép nagy ■ fia, szabadsághőse. Az ellenforradalom sok tízezer hazafinak, haladó és demokratikus érzelmű chilei dolgozónak, a nép legjobbjainak életét veszélyezteti. Halálos veszélyben van Luis Corva- lan szenátor. Chilében ma egyetlen igaz hazafi, demokratikus, haladó ga előterjeszti nyilatkozat- tervezetét a chilei katonai junta terrorjáról. Az elnök Nagy Miklósnak (Pest megye, 28. vk.), a külügyi bizottság előadójának adta meg a szót. Javasolja, hogy a magyar országgyűlés ítélje el a Chilében dúló fasiszta terrort. ember élete sincs biztonságban ! A Magyar Népköztársaság országgyűlése szolidaritását fejezi ki a chilei néppel. Együtt a világon mind szélesebb méreteket öltő mozgalommal, felháborodottan tiltakozik az alkotnjányos jogok lábbal tiprása, a junta fékevesztett terrorja, a chilei hazafiak legjobbjainak kegyetlen meg'hurcolása. bebörtönzése és meggyilkolása ellen. Követeli az elemi emberi szabadságjogok tiszteletben tartását, az ellenforradalmi terror megszüntetését, Luis Corvalan szenátor és minden bebörtönzött és üldözött chilei hazafi életének és szabadságának biztosítását. Tudjuk és hisszük, hogv az ellenforradalom csak időlegesen állíthatja meg a fejlődést,; a történelem menetét nem fordíthatja vissza. A forradalmi harcokban meg- edzett chilei dolgozók küzdelme, melyet a világ minden haladó embere támogat, meghozza Chile nőnének is a szabadságot, a törvényességet, megteremti a társadalmi haladás szabad feltételeit Az országgyűlés a chilei katonai junta terrorjának elítéléséről szóló nyilatkozatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Apró Antal bejelentette, hogy az országgyűlés befejezte munkáját, valamennyi képviselőnek jó munkát kívánt és az ülésszakot bezárta. Képünkön: Kádár János, dr. Orbán László és Brutyó János a Parlament folyosóján Az országgyűlés nyilatkozata a ckiiei katonai junta terrorjáról Az országgyűlés napirendi pontjait olvasva, azt hihetne vadaki, hogy ez az ülés csupán száraz, hivatali jogállási kérdésekkel foglalkozik. Olyan dolgokkal, amelyek , valahol „fent” intéződnek el, s nincs gyökerük a napi munkában, gazdasági tevékenységben. Mindez azonban csak látszat. Hiszen hamarosan kitűnt, hogy a nép képviselőinek gyülekezete minden megvitatott témájával, minden törvényalkotásával szoros kapcsolatban van a mával, a sürgető igényekkel. A ház zsúfolt, a karzat megtelt érdeklődőkkel. ‘ Minden hely foglalt a diplomáciai páholyokban, s újságíróktól népesek a folyosók. Mi indokolta? A parlamenti ülés egyik napirendi pontja a statisztikáról szóló törvényjavaslat beterjesztése, s annak megvitatása volt. Mi indokolta, hogy az állami statisztikáról szóló, eddig hatályban levő 1952. évi 6-os törvény rendelkezéseit szabályozzák? Csépányi Sándor, megyénk országgyűlési képviselője, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója a következőket mondata erről, az egyik szünetben folytatott beszélgetés során. — Az említett törvény megszületése óta húsz év telt el. Azóta olyan fejlődés következett be az országban, népgazdaságunkban, hogy a statisztikai törvény jórészt elavult. A törvényt a hatáskörök túlzott központosítása jellemezte: ezt ugyan időközben több jogszabály módosította, próbálva hozzáigazítani a követelményekhez, de ez a helyzet nem felel meg ma a törvényesség formai követelményének. A statisztikai tevékenység nem volt összehangolt, s ennek éreztük káros következményeit. — Melyek voltak ezek a káros következmények ? — Első helyen említeném azt, hogy túl sok adatot kértek tőlünk, túl sok helyről. Az igéhyek kielégítéséhez megfelelő apparátust kellett fenntartani. Nálunk is. A törvény most kimondja; meg kell akadályozni az indokolatlan párhuzamos vagy szakszerűtlen statisztikai tevékenységet. Ettől azt is várom, hogy nem fog tovább nőni az alkalmazotti létszám. — És még mit vár tőle? , — Nem tér ki rá a törvény. sem az indoklás, de nekem mindezzel párhuzamosan eszembe jutott a szociológia mai divatja. Nem akarom -egyáltalán bántani ezt a nagyon hasznos, fejlődő, új tudományágat, de remélem. hogy a jövőben jobban tud majd támaszkodni az egységesebb, egyértelműbb, megbízható statisztikára. Természetesen, a maga sajátos módszeireit is megtartva. — Milyen segítséget adhat a törvény a vállalatvezetési gyakorlathoz? — Ha a szervek következetesen a törvény' szellemében járnak el, akkor remélhetőleg könnyít munkánkon. Nem kell majd a különböző pénzintézetek, minisztériumok szája íze szerint adatokat csoportosítanunk, így erők szabadulnak fel más feladatokhoz. — Kitért a törvény a bizalmasság kérdésére is, szükség van-e arra? — Nagyon örülünk annak, hogy az egyedi adatokat nem lehet minden korlátozás nélkül közzétenni. Ez nem megy a nyíltság, őszinteség rovására, de érthető, hogy egy vállalatnak az életében lehetnek olyan átmeneti időszakok, nehézségek, amikor a mutatók nem a legjobbak. Ez — mint mondtam — átmeneti helyzet többnyire, de különösen külföldön ronthatja versenyképességünket. Hány patkószöget használtak? Talán mosolyt kelt a fenti kérdés, de dr. Zsiday László képviselő, a Mező- nagymihályi Állami Gazdaság igazgatója állítja, hogy volt idő, amikor erre a kérdésre is* statisztikai pontosságú választ kértek. — Az elmúlt öt évre már nem jellemző ez a túlzott aprólékosság — mondja az állami gazdaság igazgatója, de van javítani való az adatszolgáltatásban minden szinten és területen. Dr. Zsiday László különben fnég tele van nagy útja élményeivel. — hiszen előző nap tért haza kéthetes nyugat-németországi útjáról. Az ottani szarvasmarha- és sertéstenyésztést tanulmányozta egy országos küldöttség tagjaként. Nehéz 24 óra alatt átváltani gondolatban, de a téma olyan közelről érinti a mezőgazdasági nagyüzemi vezetőt is, hogy szívesen beszél a törvény várható eredményeiről. — Ügy tapasztaltam, hogy bár tőlünk sokféle adatot kértek, az információk visz- szaáramlása lassú volt. Pedig egy gazdasági év jó megtervezéséhez a helyi vezetőnek is sok adatra van szüksége, különösen napjainkban, amikor már nem egy, hanem több gazdaság dolgozik, tervez együtt. A statisztika olyan fontos szerepet tölt be, hogy jó operatív irányítást statisztikai ismeretek nélkül el sem lehet képzelni. Adamovics Ilona i Parlamenti tazélgetés borsodi képviselőkkel
