Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

1973. október 27., szombat ÉSZAK-MAG YARORSZÁG 3 KáBBai Gyula feiszóBaBása a béBieerők világkongresszusán ■ A megyei párt-vb napirendjén ■ A kongresszus pontok délelőtti plenáris ülésén felszólalt az ENSZ dekolonizáeiós bizottságának és a világszervezet apartheid bizottságának a képviselője is. Ezután a küldöt­tek elfogadták a békekongresszus összekötő bizottságának összetételére vonatkozó indítványt. A békeerők világkongresszusának összekötő bizottsága 55 tagé, helyet kaptak benne valamennyi földrész, a több nem­zetközi társadalmi szervezetek és békemozgalmak képvise­lői, valamint a szocialista országok. így hazánk küldöttei is. A kongresszus ezt követően áttért a békefórum 1. számú bizottsága témájának, a békés egymás mellett élésnek és a nemzetközi biztonságnak a megvitatására. Ebben a témakörben először John Ilensen. a Ghánái Be- ketanács elnöke, majd Eleonora Romberg, a békéért és sza­badságért küzdő nemzetközi nőliga elnöke szólalt fel. Ezután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. A békekongresszuson részt vevő ma­gyar küldöttség vezetője egyebek közt a következőket mon­dotta: A Magyra Népköztársaság küldöttsége nevében min­denekelőtt köszönetét mon­dok a fogadtatásért, a ven­déglátásért a Szovjetunió Kommunista Pártjának, kor­mányának és népeinek, ame­lyek oly sok áldozatot hoz­tak az emberiség békéjéért. Közös eszme, az emberiség közös célja vezérelt ide va­lamennyiünket a világ kü­lönböző tájairól. Határozott optimizmus hatja át szívün­ket. Bizakodásunk forrása, hogy a nemzetközi helyzet­ben a hidegháborút fokoza­tosan felváltja az enyhülés, az együttműködésre való készség ideje. Elérkezett az ideje annak, tisztelt kongresszus, hogy végképp lehetetlenné tegyük a háborút, a hidegháborút, az elzárkózást, a diszkrimi­náció politikáját és a külön­böző társadalmi rendszerű országok az együttműködés útjára lépve, kapcsolataikban a békés egymás mellett élés elveit, kötelező normáit ve­gyék figyelembe. Tisztelt kongresszus! A béke egy és oszthatat­lan! Nem osztható meg a politikája sem! Örömmel üd­vözöljük, hogy egyes tőkés országoknak a realitásokat felismerő kormányai a szo­cialista országokkal a békés egymás mellett élés elve alapján építik ki kapcsola­taikat. De határozottan eluta­sítjuk azt a gyakorlatot, hogy ugyanakkor más országokkal szemben nyílt agressziókat alkalmaznak. Ilyen felhábo­rító, a nemzetközi megálla­podásokat, az ENSZ Bizton­sági Tanácsának közösen el­fogadott döntését semmibe vevő agressziónak vagyunk tanúi napjainkban a Közel- Keleten. A kiújult véres ese­ményekért Izrael kormányát és militarista köreit terheli a felelősség. Erre határozott visszautasítással és az arab népek melletti szolidaritással válaszolunk. Ugyanakkor nyomatékosan figyelmeztet­jük azokat a tőkés köröket, amelyek e kettős, egymást kizáró politikát folytatják, il­letve támogatják, hogy ezzel veszélyeztetik más országok függetlenségét és szabadsa­gát. hátráltatják, visszavetik, sőt kockára teszik a békés egymás mellett élés eddig ei­ert eredményeit. A békés egymás mellett élés politikájának ma már a kapitalista országok legkü­lönbözőbb társadalmi rétegei körében is nagy számban vannak hívei. A békeszerető erők világkongresszusára ör­vendetesen nagy számban jöttek Moszkvába olyan tes­tületek. szervezetek és intéz­mények képviselői, akik más társadalmi rendszerben él­nek. akik annak ellenére, hogy más világnézeti alapon állnak, eljutották addig a döntésig, hogy a szoros e? vilit munkálkodás a tartós békéért, a világ veszélyezte­tettségének megszüntetéséért, közös létérdekünk. Nvilván- •srr.lóan a békés egymás mel­lett élés politikájáról vallott nézeteink nem teljesen azo­nosak. Ezekről a vita, a pár­beszéd szükségszerű és hasz­nos. Vannak azonban a békés egymás mellett élés politi­kájának olyan alapvető kö­vetelményei, amelyeket mindenkinek kötelező ér­vénnyel magáévá kell tennie, bármilyen társadalmi rend­szerben éljen és bármilyen politikát, világnézetet vall­jon. Ezek az alapvető köve­telmények : — az új háború elkerülé­sének töretlen szándéka, az agresszió határozott vissza­utasítása és a béke intézmé­nyes biztosítása; — minden nép független­ségének, szabadságának és önálló állami léiének tiszte­letben tartása; — tudatos törekvés a gaz­dasági és tudományos kap­csolatok fejlesztésére a köl­csönös előnyök alapján. Mi valamennyien azzal a szándékkal jöttünk, hogy azt állítsuk előtérbe, ami' össze­köt bennünket, s nem azt, ami elválaszt. Mindannyi­nak óhaját fejezem ki. ha a köngresszsus tanácskozásai­tól, a világ népeinek itt ki­fejezésre jutó akaratától re­mélem, hogy közelebb hoz­zák az emberiséget korunk alapvető problémáinak meg­oldásához. Ennek érdekében mindent el kell követnünk azért, hogy minél többen fel­ismerjék : — A békés egymás mellett élés politikája hosszú id áré szóló program, amely min­den nép alapvető érdekeit fejezi ki, a társadalmi hala­dást szolgálja, és az egész emberiség életét, sorsat dön­tően befolyásolja; — A szocialista világrend- szer létezése, ereje és egy­sége a békeszerető erők szi­lárd bázisa. A kommunista és munkáspártok nagy jelen­tőségű kezdeményezése nél­kül nem beszélhetnénk azok­ról a gazdag eredményekről, amelyek ma megnövekedett bizalmunk forrásai. Ugyan­csak nagy jelentőségnek azok a bátor állásfoglalások és kezdeményezések, amelyek a béke erői inas világnézeti alapon álló testületéitől in­dultak és indulnak cl. De ér­telmetlen és esztelen az olyan állítólagos békepolitika, ame­lyet a Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal szemben hirdetnek és próbálnák foly­tatni ■ — Változatlan erővel és ki­tartással kell harcolni a biz­tonsági rendszer megterem­téséért Európában. Ázsiában és más föld részeken. A biz­tonsági. rendszerek a háború elhárításának cs az együtt­működés kiszélesedésének je­lentős garanciái; — A békés egymás mellett élés politikája kizárólagosan a politikailag és gazdaságilag egyaránt szuverén országok közölt valósítható meg. Ezért tovább kell folytatni a küz­delmet a gyarmati népek tel­jes nemzeti függetlenségének kivívásáért., a függetlenség sokoldalú támogatásáért és az önálló népgazdaság megte- rem 1őséért, népgazdasa guk hatékony fejlesztéséért; — Az egész világ érdekeit és a béke ügyét szolgálja a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti megállapodás a nukleáris háború megakadályozásáról és a Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szerve- s zetében leit javaslata a fegy­verkezés csökkentésére és az éhből megtakarított óriási összegek felhasználásáról a fejlődő országok támogatá­sára. Ezen az úton tovább kell haladni, a fegyverkezés csökkentéséért, majd az ált talános leszerelésért. Tisztelt kongresszus! A magyar békemozgalom a közelmúltban tartotta VIII. kongresszusát. Az egész ma­gyar társadalom véleménye­ként hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet mai sza­kaszában döntő jelentősége van a tömegek harcának. Az elért eredményeket tartóssá, a folyamatot visszafordítha­tatlanná kell tenni! Meg­győződésünk, hogy az együtt­működésnek a nemzetközi. békemozgalomban még óriá­si tartalékai vannak. Tud- I juk: hatalmas felelősséget 1 hordozunk! A 25. évforduló- J ját ünneplő békemozgalom- ! ban, amely eddig is millió- I kát szólított csatasorba, most a világfejlődés új kö- ! rülményei között minden ] ediginél szélesebb nemzetkö- I zi méretű harcot lehet és j kell kibontakoztatni minden tisztességes 'ember összéfo- j gásával az agresszív erők el- j szigetelésére, a béke védel­mére, az alkotómunka, a tár- 1 sadalmi haladás biztosításá­ra. Hiszünk abban, hogy ko- ! runkban győzedelmeskedik ! 'az emberiesség és az ember j végre emberi mivoltához méltóan békében élhet és i alkothat. A kongresszus részvevői j Kállai Gyula beszédét nagy j tapssal fogadták. 1 III. intézi* edések A megyei párt-végrehaj- tóbizottság a tapasztalatok mélyreható elemzése után meghatározta a további ten­nivalókat és feladatokat. Megállapította, hogy a me­gyei pártbizottság 1972. má­jus 30-ai határozata helyes­nek bizonyult, s nagymér­tékben elősegítette és fellen­dítette megyénkben a szocia­lista munkaversenyt és bri­gádmozgalmat. A párt és kormány erre vonatkozó ha­tározatai is ugyancsak hosz- szú időre megszabták a ten­nivalókat. Éppen ezért nem szükséges újabb határoza­tok megalkotása. Messzeme­nően figyelembe kell venni — állapította meg a továb­biakban a végrehajtó bizott­ság —, hogy hazánkban a politikai és gazdasági hely­zet igen jó alapot és talajt teremt a versenymozgalom továbbfejlesztésére. Mindezek ellenére, mégis időszerű ráirányítani a fi­gyelmet azokra a fontosabb kérdésekre. amelyeknél a határozatokból adódó felada­tok végrehajtása még nem megfelelő ütemben és szin­ten halad. A szakszervezeti szervekben dolgozó kommu­nisták kísérjék figyelemmel, és segítsék a szocialista mun­kaverseny és brigádmozga­lom fejlesztésére hozott ha­tározatok megvalósulását. Elnökségi és bizottsági ülé­seiken évenként legalább egyszer tűzzék napirendre a tapasztalatokat, és határoz­zák meg a további tenniva­lókat. Gondoskodni kell a kiváló eredmények és jó módszerek terjesztéséről, népszerűsítéséről. A munkaversenyt és a bri­gádmozgalmat a jövő eszten­dőben is a vállalatok fel­adatainak középpontjába kell állítani. A versenymozgal­mat mindenütt tegyék mun­kahelyi mozgalommá, és a tervek teljesítésére, a ter­melésre irányítsák. A jövő­ben előtérbe kell állítani a minőségi munkai. A mun­kafelajánlások is elsősorban erre irányuljanak. Erőtelje­sebben kell kezdeményezni a Dolgozz hibátlanul! mun­karendszer bevezetését. E mozgalom hatására elsősor­ban nagyüzemekben — töb­bek közt az Ózdi Kohászati Üzemekben, a Lenin Kohá­szati Művek acélműi részle­gében — máris jelentős eredmények születtek. Aján­latos lenne megszervezni a különböző szintű gazdasági vezetők ilyen irányú tapasz­talatcseréjét. A Központi Bizottság ha­tározata és a kormány ren­deleté alapjan érvényt kell szerezni mindenütt annak, hogy a gazdásági vezetők a munkaversen}' irányítását, szervezését egész éven át a vállalati termelésirányítás szerves részének tekintsék. Mindezek megvalósítása szemlélet- és módszerbeli változást igényel a, gazda­sági vezetőktől. Tehát a vál­lalati irányítást szélesebb alapokra kell helyezni, szer­teágazóbbá. sokrétűbbé kell tenni. S ennek érdekében 'a jövőben még inkább együtt kell működni a szakszerve­zeti bizottságokkal, a társa­dalmi aktivistákkal. A kö­zösen kidolgozott gazdasági célkitűzések és a versenv- feladatok egész éven át szo­ros együttműködést követel­nek. A tanulásra, művelődésre, magatartásformálasra vonat­kozó vállalások konkrétsága, színvonaluk még sok helyen elmarad a gazdasági, terme­lési vállalásokétól. Ez rész­ben a termelés centrikussá- gából adódik és abból is, hogy esetenként nem mérik, vagy nem egyforma mércé­vel mérik a kulturálódásra. művelődésre, a tudatforma- lasra tett erőfeszítéseket es az elért eredményeket. A továbbtanulásnál messzeme­nően figyelembe kell venni az egyén és az üzem érde­keit. A tanulás, a művelt­ség gyarapítása nem lehet öncélú. Szakítani kell azzal a káros nézettel, amely sze­rint az a lényeg, hagy min­denki tanuljon valahol, füg­getlenül attól. hogy az. eleiben hogyan tudja a tu­dását hasznosítani. A belső igényeket és a munkahelyi érdekeket kell figyelembe venni és egyeztetni. Sok helyen elavultak a munkaverseny-szabályza- tok. és lazák, felületesek a verseny szerződések és vál­lalások. Ezeken a helyeken felül kell vizsgálni azokat. Az alkotókedv és a kezde­ményezési készség fokozása érdekében időnként felül kell vizsgálni az anyagi és erkölcsi ösztönzők rendsze­rét is. Az élethez, a konkrét feladatokhoz, a megváltozott körülményekhez kell igazíta­ni azokat. A szocialista munkaver­seny- és brigádmozgalom csak akkor töltheti be iga­zán feladatát, szerepét, ha a mindennapi élet. a minden­napi alkotómunka szerves részévé válik, és élettel, al­kotókedvvel és aktivitással töltjük meg. ÍV. I­A Diósgyiri Papírgyárban Parttitkárok értekezlete Üj gyártósor segíti a munkát Tegnap október 26-án dél­előtt, a járás pártalapszerve- zeti titkárainak részvételével értekezletet tartottak Sze­rencsen. a járási pártbizott­ság tanácstermében. Imri Gyulának, az MSZMP Sze­rencs járási Bizottsága első titkárának a vezetéséve] a pártszervezetek időszerű ten­nivalóiról folytattak eszme­cserét, A titkári értekezlet négy napirendi témája közül első­ként az éves beszámolók összeállításával és a soron következő alapszervezeti tag­gyűlések előkészítésével kap­csolatos feladatokat beszél­ték meg. Ezt követően tájé­koztató hangzott el a járás ipari üzemeiben végrehajtott, bérintézkedések eredményei­ről és tapasztalatairól, majd az 1973—74. évi pártoktatás előkészítésével, az oktatási év beindításával kapcsolatos leendőkről ejtettek szót. A tanácskozás Eles Gábor­nak. a járási pártbizottság titkárának szavaival zárult, aki köszönetét mondott a pártszervezeteknek azért a segítőkész, aktív munkáért, amellyel a fennállásának 900. évfordulóját ünneplő Tokaj j ubil eum i rendezvén y soroza - Iának sikeres előkészítését és lebonyolítását segítették. Történelmi társulati ülés Miskolcon A Magyar Történelmi Tár­sulat Borsod megyei csoport­jának tudományos tagozata tegnap, pénteken délután tél 3 órakor a miskolci II Rákóczi Ferenc Könyvtárban felolvasó ülést rendezett a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei helytörténeti kutatás eredményeiből címmel. Az ülést Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese, h tár­sulati csoport elnöke vezette. Tudományos felolvasásában Nagy Károly művelődésügyi osztályvezető az ózdi járás iktatásügvi igazgatásának 1 <irt éneiéről beszélt. A kön- művelödés és az urbanizáció egyes kérdései Borsod me­gyében címmel Tóth Árvád tudományos munkatárs tar­tott előadást. ^ Jp"1 Hm

Next

/
Thumbnails
Contents