Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. október 25., csütörtök Losenczi Pál beszéde (Folytatás az 1. oldalról) a fellendülés kezdeti szaka­szában van. A problémák megoldása túlnő a mezőgaz­dasági üzemek keretén. Tár­sadalmi figyelmet, törődést és az eddiginél is nagyobb anyagi ráfordítást igényel. Megoldotta a Is.adatokat — Azt hiszem, itt helyén­való emlékeztetni arra, hogy a mezőgazdaság eddig még mindig megoldotta azokat a feladatokat, amelyeket a párt és a kormány állított elé. Gondolok itt kenyérel­látásunk hazai termésből va­ló fedezésére, a takarmány­gabona-ellátásra. Gabonából exportálni is tudunk. A pa­rasztság szorgalma, tehetsé­ge és hozzáértése azért ered­ményezhette ezt, mert olyan szövetségese volt és van, mint a haza sorsáért fele­lősséget érző, felelősséget vállaló, a parasztságnak er­kölcsi, politikai, ideológiai és gazdasági segítséget adó ma­gyar munkásosztály. — Tulajdonképpen ebbe a folyamatba ágyazható bele az a mindjobban előtérbe kerülő, megoldásra váró nagy kérdéscsoport, amelyet a korszerű módszerek, a leg­korszerűbb módszerek, vagy a koncentráció fogalmakkal szokásos jelölni. — A legkorszerűbb mód­szerek, a kívánatos és esz­ményi koncentráció a mező- gazdaságban sem egycsapásra jön létre. Nem árt szem előtt tartani a fokozatosság és a párhuzamosság alapvető el­vét. Ahol nincsenek meg a legkorszerűbb termelési el­járások, módok megteremté­sének anyagi és személyi fel­tételei, ott az ugyané cél irá­nyába mutató egyszerűbb le­hetőségekkel kell. élni. A korszerűség, a cent­ralizáció csak akkor hozhat­ja meg a várt eredményt, ha körültekintően, meggon­doltan jut uralomra. — Ismeretes, hogy a me­zőgazdaság és az élelmiszer­ipar egyik legjelentősebb de­vizaforrásunk. Az ebből ere­dő devizabevételünk évről évre számottevően emelke­dik. A továbbiakban Losonczi Pál a parasztság társadalmi és osztályhelyzetében bekö­vetkezett változásokkal fog­lalkozott. —• A parasztság egyenjo­gú, egyenrangú társadalmi tényező lett; elnyomott, ki­semmizett, kizsákmányolt társadalmi rétegből teljes ér­tékű szocialista osztállyá, a munkásosztály értékes szö­vetségesévé. Termelési ered­ményeivel, a nagyüzem tér­hódításával párhuzamosan végbement gazdasági fel- emelkedése. Ma már szinte teljesen eltűnőben van a sok évszázadon át kialakult sza­kadék a város és a falu kö­zött. A falu, a parasztság életmódban, jövedelmi szint­ben, szociális ellátottságban a társadalom egészével csak­nem azonos szintre emelke­dett. If ál-táls a próbát — Nagy útját jártuk meg a szocialista mezőgazdaság megteremtésének. Alapel­veink kiállták az élet pró­báit. Eredményeink igazol­ják elveink helyességét. A megtett út azonban nem volt sem sima, sem egyenes, és ma sem mondhatjuk, hogy zökkenőmentes. Az MSZMP azonban — szilárdan állva a lenini elvek talaján — meg­győződéssel vallva a mun­kás-paraszt szövetség, a tény­leges és nem formális mun­kás-paraszt szövetség szük­ségességét! — helyesen is­merte fel a megjárandó út fő irányait; képes és kész volt korrigálni a menet köz­ben felmerülő hibákat, el­hárítani az útból az akadá­lyokat: megteremtette a szükséges összhangot a tár­sadalom követelményei és a parasztság lehetőségei, a gaz­dasági szükségszerűség és a műszaki haladás igénye kö­zött. Összhangot teremtett a parasztság osztály-, csoport­os egyéni érdekei között. Ezért mondhatjuk, hogy a parasztság megtalálta a he­lyét életének új kereteiben; eszét és szívét adja a közös­nek, élete értelmét látja ben­ne. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint mezőgazdasá­gunk szép eredményei, elért helyzete, színvonala. 1 pálya felfelé lsei — Helyzetünket általában a kedvező tendenciák jellem­zik. A szövetkezeti termelés és gazdálkodás pályája fel­felé ível. A parasztság szor­galmával, eredményeivel méltóképpen válaszolt a mun­kásosztály történelmi útmu­tatására, segítségére, támo­gatására. A munkásosztály, a társadalom kamatostól kapja vissza a mezőgazdaság fejlesztésére fordított anyagi és erkölcsi befektetéseit. A ma szocialista mezőgazdasá­ga a társadalom 25 éves erő­feszítésének közös műve, mint ahogy a még megoldás­ra váró feladatok is csak közös összefogással hajthatók végre — mondotta befejezé­sül Losonczi Pál. Wilcselí. Jeni előadása az MSZMP Politikai flkadéraiájáa A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerdán az építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában Wilcsek Jenő, a Pénzügyi Ku­tatási Intézet igazgatója elő­adást tartott a szocialista vál­lalatok helye és szerepe a gazdasági növekedésben cím­mel. Dr. Romány Pál, az MSZMP KB területi gazda­ságfejlesztési osztály vezető­je nyitotta meg az előadást, amelyen részt vett politikai és társadalmi életünk számos vezető ..zemélyisége. Diplomáciai kapcsolat Thaiföld és hazánk között A thaiföldi kormány ven­dégeként október 15—18. kö­zött látogatást tett Bangkok­ban Marjai József külügy­miniszter-helyettes. Megbe­széléseket folytatott Chaticnai Choonhavan külügyminisz­ter-helyettessel, a thaiföldi kormány tagjával, és a thai­földi külügyminisztérium több vezető munkatársával a két ország kapcsolatainak rendezésével összefüggő kér­désekről. A látogatás során megállapodás jött létre a Magyar Népköztársaság és a Thaiföld közötti. normális diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről, és a két ország kö­zött nagykövetek cseréjéről. Az erről szóló jegyzékeket szerdán dr. Nagy Lajos, ha­zánk és Daj Talabhat, Thai­föld bécsi nagykövete cserél­te ki. Chilei menekültek a diplomáciai képviseletekéi Ózdi vitafórumon A csalói! Serräy KÉiesíÉsa A chilei fővárosból érke­zett hírek szerint 1700 sze­mély kapott menedéket a Santiagóban működő külföldi diplomáciai képviseleteken. Monsignore Sotero apostoli nuncius kedden felkereste a junta külügyminisztériumát, hogy megvitassa azoknak a külföldi követségekre mene­külteknek kérdését, akiknek vendéglátói nem kötöttek Chilével a menedékjog, illet­ve menlevél nyújtására vo­natkozó megállapodást. Maga a nunciantúra a népi egység kormánya két kiemel­kedő funkcionáriusának, Viera-Galle igazságügy-mi­niszternek és Carmen Gloria Aguayenak adott átmeneti otthont. Kedden szabadon bocsátot­ták 12 napi fogvatartás után a labdarúgó-stadionból Boby Surander svéd újságírót, a Dagens Nyheter tudósítóját, akit nyomban ki is utasítot­tak az országból. A junta sem letartóztatására, sem sza­badon bocsátásra nem adott magyarázatot. Hollandia santiagói nagy- követsége befogadta Orlando Millas Correát, az Allende- kormány pénzügyminiszterét. A Chilei Kommunista Párt­ban vezető szerepet betöltő Correa fejére a chilei rend­őrség 500 000 escudó vérdíjat tűzött ki. A holland nagykö­vetségen tartózkodik Mireya Baltra volt munkaügyi mi­niszter és Julieta Campusane volt szenátor. Chilében a svéd tiltakozás hatására szabadon bocsátot­ták a santiagói stadionban fogvatartóit Surander svéd újságírót. Surandcrt, aki fe­leségével együtt távozik, ki­utasították Chiléből. Fock Jenő miniszterelnök szerdán hivatalában fogadta Mi­hail Leszecsko szovjet miniszterelnök-helyettest, a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánybizottság szovjet tagozatának Budapesten tartózkodó elnökét Ismeretes, hogy a jövő év első felében kerül az ország- gyűlés elé a családjogi tör­vény módosításának javasla­ta. A törvény módosításának tervezetét az elkövetkező he­tekben. hónapokban a lakos­ság bevonásával vitatják meg. Tegnap, szerdán dél­után Ozdon, a Pártoktatók Házában megtartott ankéton véleményezték a vitaanyagot, A vitát dr. Szentpáli Zoltán megyei bíró vezette. A fórum résztvevői egyet­értéssel fogadták a család­jogi törvény módosításának tervezetét, amely a család intézményének, a gyermekek érdekének fokozott védelmét az eddigieknél jobban kifeje­zésre juttatja. Külön is ki kell emelni a meggondolat­lan házasságkötések megaka­dályozására tervezett intézke­dést; legalább 30 nappal a házasságkötés előtt be kell jelenteni a házasulandó szándékot. Vitára adott okot a házasságkötés korhatárának merev meghatározása, bár senki sem vitatta, hogy a korai, elsietett házasságok je­lentős többsége sikertelen. Felvetődött ugyanakkor an­nak gondolata is, hogy a lányoknál is 18 évbon kelle­ne a korhatárt megállapíta­ni, mert általában ennél ha­marabb nem adottak a csa­ládalapítás feltételei. A tartásdíj-kötelezettség el­mulasztása sok munkát ad jelenleg is a bíróságoknak. Több család, s gyermek síny­li a fizetési kötelezettség el­mulasztását. A fórum részt­vevőinek egyértelműen tet­szésére talált az az elgon­dolás, hogy ha a tartásdíj valamilyen oknál fogva be­hajthatatlan, az állam előle­gezze a jogosult részére az összeget, amíg a kötelezett képes lesz maga kifizetni. Ha ez az elkövetkező év első felében törvényerőre emelke­dik, olyan humánus vonással gazdagodik családvédelmi törvényünk, amely a szocia­lista országokban is egyedül­álló. Előadások a Hárman Ottó Múzeumban Mízeumi műhely A múzeumi hónap rendez­vényeinek sorában tegnap, október 24-án, szerdán dél­után fél 5 órakor megyénk muzeológusai adtak egymás­nak találkozót Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum elő­adótermében. Az ülésen He­gyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságá­nak titkára elnökölt. A tanácskozáson a Herman Ottó Múzeum tudományos munkatársai számoltak be legújabb kutatási eredménye­ikről. A Borsod-Abaúj-Zemp­lén megyei múzeumok a közművelődés szolgálatában címmel dr. Szabadfalvi Jó­zsef megyei múzeumigazgató tartott előadást. Hellebrandt Magdolna muzeológus a kel­ták észak-magyarországi tar­tózkodásáról, Gádor Judit muzeológus pedig a honfog­laláskori örsúr-nemzetséig birtokviszonyairól végzett ku­tatásokról számolt be. Bodó Sándor megyénk alföldi te­rületeinek pásztoréle léről, Fügedi Márta a matyó hím­zések fejlődéséről beszélt. Tudományos felszólalásában dr. Dobrossy István muzeoló­gus a XVIII—XIX. század­beli Miskolcról, a kereskedő- városról szólt. Végül Veress László Miskolc ipara és ke­reskedelme az első világhá­borúra készülődés jegyében címmel tartott előadást. TiriéielBi visszapillantás MÜNCHENTŐL GLEIWITZIG —3.---- A „Nagy kaland”: Ukrajna, Kaukázus, Baku.., A Harmadik Birodalom keleti expanziója nem egy­szer Ribbentrop és Bonnet tárgyalásai során is nyílt megbeszélés tárgya volt. így írt erről Bonnet a francia követeknek és nagykövetek­nek készített tájékoztatójá­ban 1938. december 14-én; „Ribbentrop úr párizsi lá­togatásának célja a francia —német nyilatkozat aláírása volt. Ezen felül azonban al­kalmat szolgáltatott arra, hogy a két országIkülügymi­nisztere beható eszmecserét folytasson egymással... (Ribbentrop) azt sem tartja lehetetlennek, hogy a két tengely (t. i. az Antant és a Tengely) együtt dolgozzék. A német—olasz politikai kon­cepciók alapját tulajdonkép­pen a bolsevizmus elleni küz­delem képezi, s Ribbentrop úr értésemre adta, ... hogy a Tengelynek tulajdonképpen nincs is más célja, ... Ami Spanyolországot illeti, ugyan. csak a bolsevizmus elleni harc az, amely a német ak­ciót kezdettől fogva irányí­totta.” Részletesebben tájékozó­dott Németország szándékai­ról Coulondre és Bonnet-nak küldött december 15-i jelen­tésében nagyon alaposan ele­mezte Németország terjeszke_ dési politikáját. Tájékoztat­ta a francia kormányt arról is, hogy Németország gya­korlatilag eltekintene volt gyarmatai visszakövetelésé­től, ha keleten, a Szovjetunió irányába szabad kezet kapna: „1. A jószomszédi viszony létesítése Franciaországgal (Németországban) ma meg­felel a közóhajnak ... Sok különböző okát lehet talál­ni. .. Ami végül a ,Pártot’ illeti, nyilvánvaló, hogy csak azért kívánta a Franciaor­szággal való megegyezést, hogy nyugaton biztosítsa a hátát, s más irányban sza­bad kezet nyerjen. 2. A Harmadik Birodalom el van rá szánva, hogy kelet felé terjeszkedjék. Ez épp olyan bizonyos, mint amilyen az, hogy nyugaton lemondott minden hódításról. A két terv kiegészíti egymást. Hit­ler úr programjának első részét — a Deutschtumnak a Birodalomban való helyreál­lítását — teljes egészében véghezvitték, most a ,Leben­sraum’ órája ütött. Már ma­ga az állhatatosság is, amellyel azt magyarázták nekem, hogy ,Franciaország felé’ Németországnak nincs semmi követelése, már ez is megértette velem a helyze­tet. De beszéltek még ennél világosabban is! Hitler úr kivételével valamennyien ... azt fejtegették, hogy Német­országnak szüksége van arra, hogy Kelet felé terjeszkedjék. Ribbentrop úr az ország be­folyásának kiterjesztését óhajtja keleten és délkele­ten’, Gőring tábornok pedig ,a Délkeletnek gazdasági fel­dolgozását’ ... Ami Ukrajnát illeti, ... a célt már nyilván­valóan megfogalmazták: — meg akarják teremteni Nagy. Ukrajnát, amely Németorszá­got táplálni fogja. E célból meg kell törni Romániát, meggyőzni Lengyelországot, megrabolni az URSS-t — de a német dinamizmus nem riad vissza semmilyen aka­dálytól s katonai körökben már a kaukázusi és bakui hadjáratról beszélnek. Nem valószínű, hogy Hitler úr az ukrajnai vállalkozást közvet­len katonai akció segítségé­vel akarná véghez vinni... Környezetében olyan hadmű­veletre gondolnak, amely nagyobb formátumban meg­ismételné a szudétaföldi eljá­rást: — propagandát Len­gyelországban, Romániái>r i és az URSS-ben az uk önállósság érdekében s adott pillanatban a propa­ganda alátámasztása diplo­máciai úton és szabadcsa­patok segítségével! Ruszin- szko lenne a mozgalom ki­indulópontja ... 3. A gyarmati kérdésekről ma senki sem beszél Német­országban. ... Ribbentrop úr a német követelések előidéz­te francia tüntetésekről c.tak azért emlékezett meg, hogy közölje velem, hogy ez a kérdés legfeljebb 5—6 év múlva fog napirendre kerül­ni... (A Führert) az ügy nem érdekli, s csak azért em­líti meg hébe-hóba, hogy Németország ,tulajdonjoga’ el ne évüljön. A náciveze­tők cartesiusi módszer szerint dolgoznak. Csoportokra oszt­ják a kérdéseket. De étvá­gyuk, amelyet a szükség és a becsvágy egykép megnövelt, Kelet felé hajtja őket, a ,Nagy kaland’, a rendszer végső célkitűzései felé, s már alig várják, hogy útnak in­dulhassanak.” Barbarits Miklós (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents