Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-23 / 248. szám

1973. október 23., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ipari módszerek - szántóföldeken és istállókban Zempléni tapasztalatok, lehetőségek üfffffvónL zeniPJéni ré- UK szein — a sá­toraljaújhelyi és a szerencsi járásban — a termelőszövet­kezetekben egy munkaképes tagra már ma átlag 9 hektár szántóterület jut. s mivel évről évre több a nyug­díjba vonuló öreg, mint a helyükbe álló fiatal, mind­inkább gondot okoz; hogyan pótolható legcélszerűbben a fogyó élő munkaerő? Figyelj- meztető a szövetkezeti bruttó jövedelemnek egy elért szin­ten való megrekedése is: az eddigi hagyományos, jobbára külterjes gazdálkodási tecn- nológiának kimerítették a tartalék lehetőségeit. A ter­melőszövetkezetek kívánatos továbbfejlődését e vidéken is csak az iparszerű termelési módszerek gyorsabb elter­jesztése biztosíthatja. Ez a felismerés egyre több szövet­kezeti gazdaságot készlet az úgynevezett zárt termelési rendszerek bevezetésére. , A területi szövetséghez tar­tozó 60 szövetkezet közül — közgazdasági vizsgálatok sze­rint — 32 gazdaságban meg­felelőek az üzemméretek, a szakmai feltételek valamiféle zárt rendszer alkalmazására. Az első hasznosítható tapasz­talatokat az iparszerű rend­szerekről az állattenyésztés szolgáltatta, mégpedig ennek leggyorsabban fejleszthető ágazata: a baromfitenyésztés. A hatvanas évek közepétől a Bábolnai Állami Gazdaság gyorsan növő hibrid-fajták elterjesztésével országszerte kialakította partner-hálóza­tát a pecsenyecsirke-neve- lésben. Ekkortól foglalkozik iparszerűen ezzel a tenyésztési ágazattal a sárospataki Kos­suth és a sátoraljaújhelyi Üj Erő Tsz. Az utóbbi ezen­kívül zárt rendszerben vesz részt a nagyüzemi keltetéshez szükséges „tojástermelésben” is. A sertéshús-ellátás is azóta zavartalan, amióta ebben a tenyésztési ágban sikerre vit­ték az iparszerű rendszereket. Az Abaújszánlói Állami Gaz­a Bodrogközben és a Takta- közben. Az országos hálózatú Húshasznosítású Szarvasmar­ha-tenyésztési Vállalkozás — közismert rövidítéssel a HSZV — rendszeréhez a t ak­taharkányi Petőfi és a vaj­dácskái Petőfi Tsz csatlako­zott., s foglalkozik^ rendszer bevezetésével a sárospataki Rákóczi Tsz. valamint a bod- rogszegi Várhegy Szakszövet­kezet. K ff Vili agazat gyorsabb ,Jr>’ n iramú fejlesztési igénye magával vonja a tőle elválaszthatatlan másik ága­zat korszerűsítését is. Az ál­lattenyésztés iparszerü mód­szerei csak akkor valósítha­tók meg, ha a fő növényter­mesztési üzemágakban is zárt rendszereket alkalmaz­nak. A két zempléni járás­ban a Bábolnai Állami Gaz­daság által létrehozott, majd ónálló közös vállalattá szer­vezett CPS néven ismert zárt kukoricatermesztési rendszer terjedt el a legjob­ban. Ebben a rendszerben egy gépsor 790 hektár terü­let komplex művelését teszi lehetővé — a talajelőkészí- téstől a kombájnos betakarí­tásig. Bar e rendszer állítja a legszigorúbb technológiai, .munkaszervezési követelmé­nyeket közreműködő gaz­daságok iránt, mégis vállal­ják a feltételeket, mert a nagy értékű külföldi gépsorok beszerzéséhez szükséges hi­teit a grantált többlettermés­ből egyenlíthetik ki három év alatt. Már tagja e rend­szernek a táktaharkányi Pe­tőfi, a szerencsi Lenin, a tiszalúci Rákócii, a monoki Kossuth és a karosai Dózsa Termelőszövetkezet — vala­mint a Szerencsi Állami Gazdasággal társulva a beke- csi Hegyalja és a megyaszói Aranykalász Tsz is.- Á már működő teljes gépsorok 3160 hektár területén növelték Ielemesen a kukorica termés­hozamát, a két járás egész kukorica vetésterületének harmadán. Kedvezőek a tel­tételek a zárt rendszer beve­zetésére még további tíz kör­zetben — a területi szövetség felmérése szerint. Biztató kezdeményezés a cukorrépa iparszerű termesz­tésének a megvalósítására a Szerencsi Cukorgyár, s a kör­zetében gazdálkodó termelő- szövetkezetek együttműködési megállapodása. Ennek alap­ján a jelenleg bevezethető legmodernebb technológiával, a gyár szakmai útmutatásá­val kialakítható a teljesen gépesített termelés. Figyelemre méltó egy má­sik „válságosnak” ítélt ága­zatban, a burgonyatermesz-, tésben is a zárt rendszerrel való próbálkozás. Az alkal­mas talajú kenézlöi Dózsa es a révleányvári Szabadság Tsz a sajópüspöki Sajóvöigye Szövetkezet által irányított rendszerhez csatlakozott. A speciális gépsor, külföldi ve- tögumó beszerzésére tómoga- I lást kapnak a szövetkezetek, j s a zárt rendszerben termesz- tett étkezési burgonyáért mázsánként 20 forint felárat kapnak. A vetőgumóért is j felár jár. s ez a többletbevé- I tel gépvásárlásra használható fel. Fiffvelemre melt0 a. > iparszerű termelési rendszerek szemlé­letformáló1 hatása is: áz ed- i digi tapasztalatok egybeháng- | zóan tanúsítják, hogy ame- í lyik közös gazdaságban a te- ■ rület egy részén zárt rend- j szerű a termelés, ott a többi j üzemágban is pontosabban, j hatékonyabban szervezik a i munkát Bereez József i EHa-aknai látogatás A gép az ember barátja Júliustól, a fletcheres gépi front kifutása óta üzemel Ella-aknán az északkeleti kettes számú tömegtermelői munkahely. A kilencven mé­teres homlokszélességű. 2,5 méteres széntelepet fejtő, egyedi acéltámmal és 1400-as acélsüveggel biztosított, ma­róhengeres jöveszlésű fron- 1on a Kiss Pál. Kenéz Lajos és Pernye András vezette. 72 1agú bronzkoszorús szociális-^ ta brigád dolgozik. — A fletchergs frontról költöztünk át ide — mondta Pernye András szakvezető vájár, amikor a minap meg­látogattuk a'brigádot a mun­kahelyén. — Ott, különösen az idén szép sikereket értünk el. Volt olyan nap. hogy 80 vagon szenet küldtünk a fel­színre, Most naponta 40 va­gon szenet kell termelnünk. — És sikerül? „ — Jelenleg már igen ... Ottjártunkkor a fronton éppen omlasztottak. Három omlasztócsoport, tizenkét bá­nyász végezte vitlák segítsé­gével ezt a munkát. A többi­ek a kirabolt acéltámokat es acélsüvegeket építették be újra. mások a ki- és beálló fülkében jövesztetlék a sze- •ei a homlokról. Vastám segít a frontfejtésnél — Nehezen omlik a főte. Hiába végzünk provokációs robbantást, csak az alsó. két- ,három méteres kőzetréteg válik le a fedőből. Az úgy­nevezett magas fedű mind­össze 8—10 méterenként önk­iik le. akkor pedig nagy ká­rokat okoz — kesergett Si­mon József frontaknász, majd elmondta, hogy két he­te, az éjszakás műszakban a hirtelen jött nyomás a front közepén benyomta az gcéltámok egy részét a talp­.,ügyes” berendezés rostálja ki a kukorica közül a szemetel a putnoki Egyetértés Tsz-ben. A gépnél Faciszeskí András és Bitkó Barna dolgozik. Foto: Laczó József Kubai vendégek ursed mesében Oktober 20-án( és 21-én 3 tagú kubai ifjúsági delegáció tartózkodott megyénkben. Szombaton délelőtt Jérai Já­nos. a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára tájé­koztatót adott a vendégeknek az ifjúsági szövetségről, a KISZ-szervek munkájáról, s megyénk gazdasági helyzeté­ről. A kubai vendégek szom­baton délután és vasárnap Miskolc város és a megye nevezetességeivel ismerked­tek. Vasárnap elkísérte a de­legációt Török László, a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának titkára és Mészáros László, a megyebizottság osztályvezetője is. Október a számvetések idő­szaka. Ezekben a napokban sorra készülnek el az üzemi, vállalati beszámolók: milyen eredményekkel zárták az el­múlt kilenc hónapot, s mi­lyen tennivalókat kell elve­gezni az esztendő végéig. Borsod legtöbb üzemében ki­egyensúlyozott munkáról, egyenletes termelésről és az előző évinél jobb gazdasági eredményekről adnak hírt a krónikák. Ezek közé tartozik megyénk egyik legnagyobb létesítménye, a Borsodi Ve­gyi kombinát is. Körtvélyes István igazgató a napokban összegezte a gvar 1—III. negyedévi tevékenysé­ba, a többit pedig kiforgat­ta a helyéből. A kedvezőtlen omlásviszo­nyok negatívan hatnak a front állapotára, a teljesitmé. nvekre. A nyomás ugyanis áthárul a szén falra, mely emiatt töredezetté válik. A szén gyakran egy-másfél méterre előre kidől a hom­lokból és a főte megsüllyed. Ahhoz, hogy beépithesék az acéltámokat. sokat kell szed­ni a talpból, ami pluszmun­kát, teljesítmény-cSökkenést okoz. — Hozzájárult a gyengébb teljesítményekhez, hogy szo­katlan volt számunkra az új gép és a fejtési technológia — magyarázta Horváth Béla vájár. — Problémát okozott az is. hogy másfél heti üze­melés után meghibásodott a maróhenger, s egy hónapig robbantottuk a szenet, és ké­zi erővel rakodtunk. Augusztus elejétől ismét üzemel a maróhenger. A bányászok most látják, érzik csak igazán, hogy milyen könnyebbséget jelent szá­mukra a gép. a jó barát. Vigyáznak is rá. mint a sze­mük fényére. — Két hete Ismét könv- nyebb lett a munkánk — mondta búcsúzáskor a bri­gádvezető. — Hidraulikus elótoló berendezés végzi el a 90 méteres homlokkaparó előtolását. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy jelenleg már másfél métert haladtunk elő­re naponta a szénfalban, s az egv főre jutó csákányos teljesítmény az előírt 5.8 ton­nával szemben 6,3 tonna. Kolaj I4S7.1Ó Fotó: Sólymos László gét. Olyan sikerekről számolt be, amelyekre méltán lehet büszke nemcsak a BVK több mint 5 ezer dolgozója, ha­nem megyénk s az egész ma­gyar vegyipar. A terjedelmes kimutatásokból csupán né­hány adatot említünk meg: műtrágyából mind a tavalyi ev azonos időszakához, mind az idei tervhez képest jelen­tős túlteljesítést értek el. Ke­reken félmillió tonnát állí­tottak elő, s ezzel a terve­zettnél 25 ezer tonnával több agronit. ammonszulíát és karbamid műtrágyát bocsá­tottak a mezőgazdaság ren­delkezésere. Elsődleges cél- .nak a hazai igények kielégí­tését tekintik, s bár ez a ter­mészetes, mégis dicsérő szót erdemel. hiszen a vállalatnak kifizetődőbb lenne a műtrá­gyát ammóniaként a külföldi piacon értékesíteni. Tonnán­ként pontosan ezer forint többlet-jövedelemről mond le a gyár amikor elsősorban itt­hon adja el termékét. A helyes törekvést szemlél­teti az is, hogy a gyártó be­rendezések nagyjavítását már korábban elvégezték, igy a mostani műtrágyázási sze­zonban kifogástalanul műkö­dő gépekkel, teljes kapaci­tással termelhetnek. Hasonló előretervezést, programozást valósítottak meg a szállítás­ban is: Hajdú, Heves és Bor­sod megyék t.sz-ei. állami gazdaságai naponta közvetle­nül a felhasználás helyére vihetik a műtrágyát. Nem vé­letlen. hogy a többletterme­lés ellenére a BVK-ban egyetlen gramm fölösleget sem kell tarolni. Az imént már szó esett a műtrágya exportálásáról. A BVK-ban két évvel ezelőtt — kísérleti jelleggel — bevezet­ték a cseppfolyós műtrágya előállítását, ’értékesítését is. Belföldön az Ongai Állami Gazdaság és a Heves megyei METEV vásárolja ezt a ter­méket. évente mintegy 3 ezer tonnát. Ez a mennyiség szilárd műtrágyára átszámol­va 10 ezer tonna ammónszul- fátnak felel meg. Idén. eddig több mint 10 ezer tonna cseppfolyós műtrágyát expor­táltak Jugoszláviába. Mint ismeretes, a gyár a műanyag alapanyagokból nagy mennyiséget saját üze­mében dolgoz fel. Fúvott és kalanderezett fóliát, pvc-cső- veket. pvc-ablakredőnyöket és más építőipari profilanya­gokat készít. Tavaly egész övben 93 millió forintot tett ki a hélyi múanyagfeldolgozó üzem termelése, idén lap­jainkig már a 100 millió fo­rintot. is túlszárnyalták. EX’ végére 130 millió forint érté­kű pvc-termék előállítására számítanak. Természetesen ebben az összegben nerti sze­repel a szekszárdi ajtógyár 30. és a bohamid-üzem 21 millió forintos termelése « mind a két egység teljesíteni fogja a kilűzött programot. A műanyagfeldolgozas many- nyiségi növelését a termékek iránti igény lette szükséges­sé. Olyannyira, hogy ennek kielégítésére még az egyéb­ként gyártmányfejlesztési cé­lokat szolgáló gépet is 3 mű­szakos termelésre kellett be­állítani. Az iménti adatok a BVK eddigi fejlődését, jelenét, ér­zékeltetik. Ám a gyárban a jövőről is mind több szó esik, a jövőt pedig az olefinmúi beruházás második lépcsője, a BVK területén felépülő PVC-II1. üzem jelenti. A csaknem 9 milliárd forintos létesítmény kivitelezését nemrégiben kezdték meg. A cél: kifogástalan minőségben, az előírt határidőre és költ­ségkereten belül felépíteni az új üzemet. Költségcsökkentő kezdeményezés egyúttal a murikát is gyorsítja, hogy a BVK a Sajó mellett, — sa­ját területén — kavicsbá­nyát nyitott, így’ a szükséges kavicsot '-innen biztosítja. Nem Nyékről, illetve Zsolcá- ról szállítanak, hanem mind­össze 2 kilométert kell meg­tenniük az EPFU kocsijai­nak. Ez kilométerenként mintegy 5 forint fuvarköltség megtakarítását eredményezi. Nehéz lenne kiszámítani, mi­lyen összegre rúgnak az így megspórolt forintok 1975 vé­géig. s mennyivel járulnak majd hozzá a beruházás gyor­sabb megvalósításához. A PVC-II1. üzem indulásá­ra természetesen más módon is készülnek. Érdemes meg­említeni. hogy még ebben az évben megkezdik egy 400 fé­rőhelyes fiú- és lánykollégi­um építését a 103. sz. Szak­munkásképző Intézet terüle­tén. A társadalmi összefogás­sal megvalósuló kollégium elsősorban az új üzem leen­dő szakmunkásainak nyújt majd otthont. Építéséhez a Munkaügyi Minisztérium 12 millió, az Észak-magvaror- szagi Vegyiművek 3. a Bor­sodi Vegvikőmbinát pedig 8 millió forinttal járul hozzá. N. I. Egy számvetés tükrében Mi kerül a gyár kasszájába? Feljegyzések a BVK-ban daság és a szerencsi Lenin Tsz működik együtt ebben a rendszerben a zempléni részeken. . Még nagyobbak a lehető­ségek c tájon a húshasznosi- tású szarvasmarha-tenyésztés kiterjesztésére. Az itteni szö­vetkezeti gazdaságok 7 ezer hektár réttel és 16 ezer hek­tár legelővel .rendelkeznek. Jók az adottságok a pillan­gós és az abraktakarmányok termesztésére is. különösen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents