Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-21 / 247. szám

1973. október 21., »asárrwp ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Vetélkedő és kiállítás A mezőgazdasági üze­mekben. különösen a ter­melőszövetkezetekben né­hány évvel ezelőtt meg gyermekcipőben járt a munkásvédelem. Elhangzot­tak ugyan a szükséges elő­adások. a plakátokat is ki­ragasztották a falakra, de mindez kevés volt hozzá, hogy minden mezőgazdasá­gi dolgozó elfogadja az in­telmeket, és munkája köz- ,ben pontosan betartsa a munkásvédelmi előírásokat. Időközben korszerűsödött az agrotechnika: új anya­gok váltak általánosan használtakká, ríj gépek je­lentek meg. A munkaesz­köz-újdonságok pedig meg­annyi veszélyforrást jelen­tenek azoknak, akik nem sajátították el kellőképpen a munkásvédelmi szabályo­kat. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága az elmúlt évben határozatot hozottá munkásvédelmi propagan­da fejlesztésére. A határo­zat megvalósítására tett in­tézkedések eredménye már- is lemérhető. A termelő­szövetkezetekben 1072-ben történt üzemi balesetek száma 17.2 százalékkal csökkent az 1071. évihez kepest. Az idei első félév­ben is 10 százalékkal keve­sebb baleset történt, mint 1972 első hat hónapjában. Az eredményekhez jelen­tős mértékben hozzájárult a megyei tanács vb mező­gazdasági és élelmezésügyi osztályának ügyes kezde­ményezése: immár máso­dik alkalommal rendezik ibeg a munkásvédelmi ve­télkedőt a termelőszövet­kezetek biztonsági megbí­zottai és ágazati vezetői ré­szére. A járási döntőket ezekben a napokban ren­dezik meg megyeszerte. A járási első helyezettek a november elején sorra ke­rülő megyei döntőn mérik össze tudásukat. Velük ver­senyezhetnek azok is, akik győztesen kerülnek ki a já­rási vetélkedők második és harmadik helyezettjeinek külön versenyéből. A rész­vevőknek elméleti és gya­korlati ismereteikről egy­aránt számot kell adniuk. A bíráló bizottság azok teljesítményét értékeli leg­magasabbra, akik elméleti tudásukat, maradéktalanul hasznosítani tudják a gya­korlatban. A három első helyezettet 1000, 1000. illet ve 800 forinttal jutalmaz zák. A tavalyi munkásvédel­mi vetélkedő jól sikerült, az idén már 1óbb megvo követi a borsodiak példá­ját. Ugyancsak a munkásvé­delmi ismeretek terjeszté­sét szolgálja a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, egészsévüevi osztályának és az SZMT munkásvédel­mi bizottságának soron kö­vetkező rendezvénye is. A miskolci szakszervezeti székház kiállítótermében nyílik egv kiállítás 23-án, kedden a foglalkozási ár­talmak megelőzésének mód­szereiből. Ugyanebből a té­máiból ankétet is rendez­nek kedden délelőtt. A ki­állítás és ankét. — amely­nek ipari vonatkozása is van — sok hasznos isme­rettel sz.olgál a mezőgazda- sági munkások számára. A kiállítás 27-ig lesz nyitva, naoonta 9 és 17 óra között tekinthető meg. Két dél­után ismeretterjesztő fil­meket is vetítenek. SIMON LAJOS: ŐSZ Szárnyuk ala rejtették a fényeb nyarat a tolvaj madarak, sárga tollúk belepte a rétet, erdőt, hegyet, domboldalakat. Kső-künnyet pityereg az ablak, sír a szél, mint beTogott sirály, mióta a tolvaj madaraknak szárnya alatt elveszett a nyár. 2 Az őszi ég szilaj villámcsapástól bömbölve háborog, felfényesednek hirtelen a jámbor fészeknyi otthonok. Ősz van. Latosok ... A kemény-felhős mennynek forrása felfakad, a fákról nem is levelek peregnek, de csöpp aranyhalak. EXLJBRIS II. Tellingor István munkája H orváth István a gyú- ropadon feküdt. Hall­gatta a függöny mö­gött az asszisztens motoszkál ását. Klopp .. . klopp .... ahogy a műanyag szőnyegen bőr­talpú cipője kopogott. Messze, valahol a hideg téglafalak mögött mintha hatalmas automata szerke­zettel vernék a falat. Az ablak katedrálüvegén fi­nom hangok szűrődtek át­léptek, egymásba kapkodó beszéd, éles nevetés. ..szer­dán visszajövök” kiáltás, azután semmi. „Ki kell váltanom az or­vosságot is ... és a tele­font kifizetnem,... csak el ne felejtsem!” — Egv pillanat! —azon­nal jövök, csak ez a kis adminisztráció.. Előtte fémállvány tartott valami­lyen lámpát, most nem tudta a fejét addig fordí­tani. Amikor lefeküdt, ak­kor látta. A vékony, nik- kelezett csövet nézte. ..Biz­tosan kvarclámpa. vagv infravörös égő. De az is lehet, hogv egyszerű lám­pa. jó nagy égő lehet ben­ne . . Erezte, hogy fölémagas- lott a gyógytornász, a füg­göny meg sem rándult. ahogy bel“Pett. Magnézi- umpoi't szórt Horváth há­lára. lassú mozdulatokkal sim'taoi kezdte... ..Érdekes Fernandel-feje van . . " — Mióta érzi a fájdal­mat? — Két hónapia. — Eng“dje el teljesen masát! Ez az oldal na- Egészen ke­Istvánban bizonytalan ér­zések ömlötlek szét, mint aki elfelejtett valamit, és képtelen rájönni, mi okoz­za ezt a nyugtalan feszü­lést. A felesegére gondolt és a kislányára, s a feszü­lés elviselhetőbb lett. x — Rosszul érzi magat? lenebb helyen, a kórház­ban megrohanták. Ösztönösen félt. Mindig félt valamitől, sejtjeibe, idegeibe, csontjaiba beéget­te magát a félelem. A har­mincévesek félelme. a negyvenévesek félelme . . . Vegyületek, nagy energiájú gyón merev. merevebb. Itt lent fájdai­a meny, sokkal mint a másik, orz! erősebben mat ? — Igen. — Szóljon, ha faj! — Igen. A csendben csak amasz- szőr dolgozott. Horváth — Egy kicsit... Olyan fojtó itt. a mellemben! — A szíve? — Vizsgáltak EKG-n is, de nem mondta az orvos. — Idegesség... Együtt jár a spondylosis lumbago- val. Persze! Nem is lehet a szíve, mert akkor fel len­ne írva! Mindegy, elkészí­tem az iszapot. Horváth István egyedül maradt. Az iszappakolás dunsztjában felmelegedett teste pórusaiban érezte a lecsurranó víz gördüiését. Erezte a fákat, amelyek közel hajolnak, a homokos part simogatását, a korha­dó nádtorzsák és parira sodródott haldögök sza­gát. . . Igyekezett, hogy ne gon­doljon a fajdalomra. De a kis hétköznapi érzések, amik máskor eltöltötték, most nem közelítettek. Ap­ró ijedtségek bújkáltak benne, kis jelek, amelyekre máskor egy gondolatot sem pazarolt. Ezek mind ösz- szegeződtek benne. Úgy gyűjtötte titkon azokat, hogy nem is tudta, ezek mind benne vannak! S most egyszerre a legvédte­fosztíátgyökök és amidok formájában, amelyek bo­nyolult vegyi folyamatok­kal őrzik, továbbviszik a félelmet, a soha el nem múló, ki nem tapintható félelmet. ..Az iszappakolás dunszt­jában szétfolyó teste egyre közelebbről hallotta a do­bogást. amely később re- pii’őgépmotorok zúgásaeá változott. — Visszatérnek a repü­lőle — mondta a borbély, aki strandmester is volt. — Ezek Veszprémnél visz- sza fordultak! — Eltévedt gépek lehet­nek — vélekedett a másik. — Mindig itt gyülekez­nek. Látja, az sérült gép mutat az égre a borbély. . . . Horváth István a fényben állt. Mezítelen tes­tet csak klottgatya takarja, testen a fürdés vízgyön­gyei fényiének, az égre bá­mul. Bőrén végigbizsereg a felelem. Egyre jobban fél, s az anyját keresi. A gépek alól üvöltő vij­jogással buknak alá az egy­re sebesebben növő han- gok... — Be. a kertbe! —üvöl­ti a borbély. Horváth István a leté­pett virágú krumplik kö­zöt t fekszik, kimeredt sze­me előtt csirkét fojt meg egy menyét. Nem szól, a tövet mar­kolja, teste rázkódik, mint­ha a felszaggatott föld do­bálna. A levegőt csípős füst üli, s a fák reccsenve dobbannak a földig. ' A bombák a Balatonba is es­tek ... — Űj hullám jön —sír­ja egy férfHiány. Horváth István egy gle- dícsbokorba veti magát, da­dog, mig kezébe nagy, ke­reszt alakú tüskék fúród­nak. — A menyét megölte a csirkét!” ... Ajtócsapódásra riad. Karomszerúen meggorbölt ujjak kiengedték a lepedőt. — Elaludtam — mondta, s csodálkozott, hogy tiszta, érthető a hangja. — Nem hült még ki na­gyon? — Nem, köszönöm, még jó meleg — felelte gépie­sen. — Szóljon majd. ha már kihűlt az iszap! — Igen. 4 vasbeton nezte, az tes fényű veket. Kintről, az ablak katedrálüve­gén at rádióhangja hallat­szott: A csütörtöki nap fo­lyamán az izraeli hadsereg repülői több bombát dob­tak Damaszkusz diplomá­ciái negyedére. Bombatalá­lat érte a szovjet kulturá­lis intézetet is... Az alacsony helyiségben csend volt. Csak a hideg téglafalak mögül hallat­szott egyenletesen a duho- gás. mintha hatalmas au­tomata szerkezettel vernék egyre a falat... Hajdú Gábor födémet egyen le- fénycsö­/:«v baleset minden órában es a A forgalom közlekedők felelőssége .4 na«vváros minden más elhalkulna egy pillanatra, amikor felúvölt a mentőautó szabad utat követelő szirénája. Az ut­cán a riasztó hang felé fordulnak az emberek, a lakásban, a hivatali szobá­ban az ablakhoz siet min­denki, őrét; és liatal szo­rongva néz a vöröskeresz- 1es gépkocsi után: vajon hová hivatták, kiéri megy? Legtöbbször közlekedési balesetek színhelyére hív­jak a mentőket. Kevés olyan kérdés van, amely minden embert, minden családot közvetlenebbül érintene, mint a köz­lekedési baleset. A fi­gyelmeztetés elhangzott már sokszor, ezerszer is: vigyázzatok emberek! De mégis szólni kell, ezer- egyedszer is, mert ember­életekről, tragédiákról van szó. Aggasztó statisztikát ol­vastam a minap az ENSZ egyik kiadványéban: éven­te 130—140 ezer halálos ál­dozata van a szabálytalan közlekedésnek, s csaknem ötmillió ember sérül meg az utcákon. Sajnos, ma már hazánkban minden órában történik egy közle­kedési baleset. Évente több. mint ezer a halálos áldo­zatok szama, a rokkantaké pedig ennek ötszöröse-hat- szorosa. S ami ezeket az elszomorító adatokat még keservesebbé teszi: évente négy-ötiszáz gyermek sze­repel a baleset- s újáig ztika­ries állandóan változó kör­nyezetet nyújt a vezető számára, akinek érdekes­séget jelent, hogy a válto­zó helyeken sok a veszé­lyes momentum. Ez a ve­szélyérzet fokozza az em­ber egyébkent is meglevő izgalomkereső hajiamat. A közlekedés tehát bizonyos fokig izgalomkeresés i-. nem véletlen, hogy a gép­járművezetés megszállott jai nagyobbrészt fiatalo' Elsősorban velük történné, a balesetek. Elmondják a szakemberek, hogy a köz­lekedési helyzetek bizonvo> mértékű szorongásos álla­potot keltenek, gépkocsivezetők, akik szívesen ilyen állapotba, belőle való ö> ■•’lérzetet kelt. s vannau járókelők kerülnek hiszen a feloldod. lis mi történik. ha közlekedéssel együtt járó természetes szorongásos : - lapot, olyan emberekre ha’, akik nagyobb mennyiség­ben és rendszeresen isznak alkoholt? Feltétlenül szól ni kell erről, hiszen mind több kapatos autós, kerék­páros és gyalogos bolyong országútjainkon. Az alko­hol hatására az agressziós érzet növekszik, fokozódik az önértéktudat és a bec.- vágyerzés. ugyanakkor csökken az önkontroll es a biztos í télöképesség. sú - lvos esetben az egész szer­vezet egyensúlya megbom - lik. Ezért a volán csak jó­zan ember kezébe való. A közlekedés, ban. Milyen a közlekedés Ma­gyarországon ? Mindenek­előtt ugrásszerűen megnőtt forgalom. 1938-ban még sak 37 500 gépjármű köz­lekedett útjainkon, utcain­kon, ma csaknem egymil­lió jármű van forgalom­ban. szak­embe­reinek véleménye szerint a növekvő forgalommal pár­huzamosan növekszik ugyan a baleseti veszély, de nem kell okvetlenül emelkednie a balesetek számának. A legtöbb bajt, a balesetek felét a jármű­vezetők figyelmetlensege okozza. Több. mint 20 ezer baleset okát elemezte az Autóközlekedési Alkal­massági Intézet. A munka rendkívül tanulságos ered­ményre vezetett. Megálla­pította a vizsgálat, hogy a gépjármüvek berendezési hibái az eseteknek mind­össze három es fél száza­lékában voltak okozói a baleseteknek. Ezzel szem­ben az esetek 64 százalé­kát a közlekedési szabá­lyok megszegése okozta. A balesetek 53 százaléka ió minőségű műúton. 40 szá­zaléka nagy kockaköves utakon történt, és mind­össze 3 százaléka követke­zett be rossz minőségű, kö­ves úton. illetve földúton. S még egy adat: a balese­tek kétharmada nappal, ió látási viszonyok között történt. Mindez azt bizonvítja. hogv a legnaavobb balese­ti forrás magában az em­berben van A biológusok hangsúlyozzák: a legsúlvo- sabb negatív jelenség a közlekedésben az alkohol­os gyógyszerfogyasztás. Gvógysz»rpk platt a külön­féle élénkitőket. illetve fáradtsággátló szereket ér­tik. Törvényszerűm növeli a balesetek számát az ur­bánus életformával prn-ütt- járó alkohol- feketekávé és mesterséges élénkítő­szer fogyasztás. A közlekc­Hasonló a helyzet az tas gyalogos eseteben Az ittas gyalogost a köz­lekedési balesetért éppen olyan felelősség terheli, mint az ittas járműveze­tőt. Egyúttal tudomásul kell venni: a közlekedést nem lehet gyalogosokra és járművezetőkre csoporto­sítani és a baleseteket úgy osztályozni, hogy azokat az előbbiek, vagy az utóbbi­ak okozták-e. A modern közlekedés a gyalogos es járművezetők együttes tigye. Meg kell szüntetni kettejük szembenállását. Kritikus helyzetekben ugyanis a közlekedésben részt vevő gyalogjárók es járművezetők valamennyi­en felelősek egymásért. Mennyi bajtól szabadul­nánk meg. ha például a bravúroskodás helyett a gépkocsivezetők felhagyna nak a rögtönzött autóver senyékkel, az előzés ki­erőszakolásával. ha a vo­lán mellett legelőbb olyan í udvariasak lennének az emberek, mint amit gyalog magatói értetődőnek vesz­nek? S milyen hasznos szolgalatokat tehetne mindennek érdekében a gépkocsivezető melleit Ulo utas. aki azonban a meg­nyugtatás. figyelmeztetés helyett sokszor még olajat önt a tűzre, hogy „szaki­kéin. gyorsabban is me­hetnénk”. Mennyivel biz­tonságosabb lenne a köz­lekedés még az országutak sötétjében is, ha a kerék­párosok, a kocsisok tisztá­ban lennének a legelemibb közlekedési s abályokkal. és nem sajnálnák azt a pár forintot a lámpára, a prizmára. \ébíí a mar restel lke- diink meg­állapítani, hogy ezért is, azért is a társadalom a fe­lelős. De ha valami van, amiben ez teliesen igaz. akkor ez a közlekedés. A közlekedés, amelynek szi­gorú fegvelmet követelő írott és irattan törvénye vannak. K. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents