Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-21 / 247. szám
1973. október 21., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vi&szapitiantás és eBőretekintés Az új pártoktatási év küszöbén interjú Beme Lás2Bú eivtárssa/ Októberben megkezdődik a munka a pártoktatás tömegtanfolyamain, s ezzel a pártoktatási rendszer egésze működésbe lép. Ebből az alkalomból kerestük meg Devie László elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát, hogy az új pártoktatási év kezdetén rövid tájékoztatást adjon a tömegpropagandamunka időszerű kérdéseiről. Mint ismeretes, a Politikai Bizottság, 1971. áprilisi — és a megyei pártbizottság 1971. decemberi határozatai több évre megjelölték a tömeg- propaganda-munka célkitűzéseit. Ennek megfelelően a pártalapszervezetekben is tervek készültek a munka javítására, a hatékonyság fokozására. — Hol tartunk jelenleg ezeknek a határozatoknak és terveknek a megvalósításában? — Az említett határozatok valóban hosszabb távra, négy évre szólnak. Az eddigi tapasztalatokról azonban már most is lehet és érdemes szót ejteni, természetesen a teljesség igénye nélkül. Nyugodtan elmondhatom, hogy eredményesen folyik a határozatok végrehajtása,' ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a tömegpropaganda a korábbinál szorosabban kapcsolódik a politikai feladatokhoz, s közben az elméleti igényessége is növekedett. A propaganda a maga sajátos eszközeivel elismerésre méltó szerepet vállal a párt politikájának megvalósításából. Tegyük hozzá, hogy nemcsak az országos, hanem a helyi feladatok teljesítésére is vonatkozik ez. Számottevő javulásról számolhatunk be a propaganda- munka irányításában, ellenőrzésében. Az alsóbb szintű pártszervek egységesebben szemlélik a propagandának a politika által megbatározott céljait és az ezeket szolgáló eszközöket és a feltételeket is tervszerűbben, tudatosabban használják fel. A kezdeti bizonytalankodás, esetenkénti félreértések utón | például mindenütt elkészültek a tömegpropagandamunka 4 éves tervei a pártalapszervezetekben, és jó úton halad megvalósításuk is. Jó irányban hatott az is, hogy a megyei és járási pártbizottságok önállósága tovább növekedett és örvendetes. hogy a különböző szintű pártszervek között egészséges munkamegosztás van kialakulóban. Mindez — úgy vélem — végeredményben a tömegpropaganda hatékonyságának növekedését is magával hozta. — Hogyan értékeli Dcme elvtárs a propagandisták munkáját, felkészültségét? — A propagandamunkában a propagandistáknak eddig is kulcsszerepük volt. és így lesz a jövőben is. Jó munkájuk a tömegpropaganda hatékonyságának egyik fontos feltétele. A pártalap- szervezetek és szervezetek körültekintőbben és tervszerűbben választják ki a propagandistákat, mint ahogyan azt korábban tették. Megyénkben is kialakult és egyre jobban funkcionál a propagandisták képzésének és továbbképzésének rendszere, amelyben az év eleji és évközi felkészítőkön kívül ma már a módszertani ismeretek nyújtása is fontos helyet kap. Minőségi javulásról tanúskodik a propagandisták állami és pártisko- lai végzettségének emelkedése. Mindezek eredményeként megyénkben a propagandisták túlnyomó többsége megfelel a követelményeknek, kellő felkészültséggel, hozzáértéssel végzi felelősségteljes pártmegbízatását. Most is megragadom az alkalmat, hogy további sikereket kívánjak munkájukhoz. — A megyei párt-vb április vegén elemezte az elmúlt évi politikai oktatás tartalmi tapasztalatait. Ezek közül melyekre hívná fel a figyelmet most, az új pártoktatási év küszöbén a megyei párt- bizottság titkára? — Az elmúlt oktatási évben a Központi Bizottság 1972 novemberi ülésének ' anyagát a tömegpropaganda tanfolyamokon is feldolgoztuk. Sikerült megértetnünk, hogy a novemberi határozat a X. kongresszus irányvonalának következetes megvalósítását szolgálja. A KB 1972 novemberi útmutatásait most is számon kell tartanunk, s fel kell elevenítenünk minden olyan témánál, amelynél az helyénvaló és kívánatos. Az elmúlt évi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a hallgatók egyetértenek pártunk külpolitikájának alapelveivel. Nagyra értékelik a szocialista tábor, különösen a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Mértéktartó büszkeséggel szemlélik hazánk aktív szerepét a nemzetközi életben. Elfogadják és többnyire helyesen is értelmezik a békés egymás mellett élés elvét és gyakorlatát. Egyértelműen támogatják az európai bélre és biztonság érdekében kifejtett erőfeszítéseinket. Nagy megnyugvással fogadták a vietnami fegyverszüneti egyezményt, a vietnami nép hősies küzdelmének és a szocialista tábor következetes támogatásának eredményét látják benne. A gazdaságpolitikai propaganda fejlődésére is utalt a végrehajtó bizottság, amikor megállapította, hogy gazdasági helyzetünk megítélésében csökkentek a szélsőségek, erősödőben van a tárgyilagos, mértéktartó szemlélet, eredményeink elismerése. A gazdasági hatékonyság növelésének szükségességét mind több hallgató megérti. Saját üzemük gyakorlatában is bizonyítva látják, hogy a termelési tényezők bővítésének korlátái vannak, és elsősorban a hatékonyság növelése a járható út. Az ehhez szükséges eszközök és módszerek körül viszont élénk viták kerekedtek, s ezt mi alapvetően pozitív dolognak tartjuk. Az életszínvonal-politikai kérdéseket most is nagy érdeklődés övezte. Feltétlenül kedvező változásra utal, hogy az életszínvonallal kapcsolatos kérdéseket már nemcsak az árkérdésekre korlátozták, hanem szélesebb alapon, a termeléssel Összefüggésben vitatták a hallgatók. A differenciált bérezés elveiről és gyakorlatáról folytatott viták arról tanúskodtak, hogv az ecvenlősdi szemlélet még mindig erősen tartia masát. Növekedett az érdeklődés a kultúrpolitikai kérdések iránt. Az elmúlt évben 127 tanfolyamon mintegy 2200 hallgató ismerkedett a párt kultúrpolitikájának alapelveivel. s ennek különös jelentőséget ad, hogy a részvevők többsége a munkások és parasztok soraiból került ki A foglalkozásokon élénk viták alakultak ki a kulturális élet legkülönbözőbb kérdéseiről, amelyek hozzájárultak a kultúrpolitika sajátos vonásainak jobb megértéséhez és annak a helytelen szemléletnek megváltoztatásához, — ami egyébként nemcsak a kultúrpolitika kapcsán figyelhető meg. — hogy egyedi esetekből egyesek hajlamosak felületesen általánosítani. — Milyen eredményeket sikerült elérni és milyen problémák mutatkoztak tavaly megyénkben az ideológiai élet területén? — Mindig is hangsúlyoztuk, hogy az ideológiai és politikai nevelés folyamatában alapvető módszerünk eszménk és politikánk pozitív kifejtése, elfogadtatása. A szocializmustól idegen, kispolgári és más nézetek, és magatartásformák terjedését csak az előbbiekkel szoros összefüggésben bírálhatjuk, szoríthatjuk vissza eredményesen. Ügy vélem, e tekintetben is figyelemre méltó eredményeink vannak, tehát sikerült előbbre lépnünk a szocialista közgondolkodás, közerkölcs és magatartás, végső soron a marxizmus— leninizmus hegemóniájának további erősítésében. Ezzel kapcsolatban egyébként a megyei pártbizottság 1973. szeptember 7-i ülésén részletes dokumentum született, amelyet a most kezdődő pártoktatási év során minden oktatási formán feldolgoznak. A marxizmus—leninizmus terjesztése, népszerűsítése, elmélyítése során többnyire sikerült elkerülnünk az el- méletieskedés és a prakti- cizmus veszélyét. Főleg a politika alapelveinek megismertetése mondható sikeresnek, azonban ma sem lehetünk elégedettek a felmerülő új ideológiai jelenségek közötti eligazodással, s néhány — jórészt még a múltban gyökerező — tudati probléma megítélésével. — Köztudott, hogy a KB novemberi állásfoglalása ulán a pártalapszervcze- tekben élénk eszmecserék voltak a pártélet és a pártépítés kérdéseiről is. Hogyan vélekedtek ezekről a kérdésekről á tömegpropaganda tanfolyamok hallgatói? — Valóban így van. A pártélet kérdéseinek tárgyilagos értékelése a hallgatókat is őszinte véleménynyilvánításra ösztönözte. Kitűnt ennek során, hogy a hallgatók többsége helyesli a párttagokkal szemben támasztott követelmények megszigorítását. Megfogalmazták azt Is, hogy a jövőben a pártszervezeteknek bátrabban kell figyelmeztetni, bírálni azokat, akik megfeledkeznek kötelezettségeikről. Egyetértés volt abban is, hogy minden párttagtól meg kell követelni az elvszerű kiállást a párt politikája mellett. A pártoktatás hallgatói helyesnek és időszerűnek tartják a Párttagság összetételének javítását, a rendszeresebb és céltudatosabb nártéoítő munkát. — M>t tart Deme elvtárs az 1973/74-es nártoktatá«! év legfontosabb feladatának? —' Amint ezt a megyei pártbizottság 1973, szentember 7-i ülése is aláhúzta, az ideológiai, tömegpolitikai nevelés legfontosabb feladata a marxizmus—leninizmus hegemóniájának további erősítése. Ennek legfőbb útja a szocializmus teljes felépítése programjának teljesítése, a társadalmunkban meglevő eredmények tudatosítása, a szocialista eszme és életforma terjesztése, hiszen a mindennapos gyakorlati jó tapasztalatok nevelő ereje és a tudatos politikai-eszmei ráhatás egyaránt nélkülözhetetlen a szocialista tudatformálásban. Emellett azonban nagyobb figyelmet kell fordítani a fellazítási propaganda elleni, határozott és meggyőző fellépésre, valamint a szocializmustól idegen nézetek és magatartásformák leleplezésére, bírálatára. Ezek közül jelenleg a kis- polgáriasság okozza a legtöbb problémát. Egyrészt azért, mert átmenetileg valóban felerősödtek bizonyos kispolgári jelenségek: a politikai közömbösség, anyagiasság, egoizmus, tartalmatlan életmód stb. Másrészt azért, mert a kispolgáriasság megítélése körül sok a zavar közvéleményünkben. Az ellene való harc tehát igen differenciált követelményeket támaszt. Változatlanul fontos feladatnak tartjuk a munkás- osztály vezető szerepének és a szövetségi politikának magyarázását, megértetését. Erre azért is szükség van, mert ma is találkozunk még a munkások körében a vezető szerep érvényesülését vitató nézetekkel. Politikai céljaink megvalósításában továbbra is fontos szerepet kell biztosítani gazdaságpolitikánk jelentőségének, a politika és a gazdaság dialektikus értelmezésének elmélyítésére. Felhívnám a figyelmet, hogy végrehajtó bizottságunk határozata a legfontosabb elvi, politikai követelményeken kívül rámutatott azokra a szervezési feladatokra is, amelyeknek következetes megvalósítása az 1973/74-es pártoktatási évben tovább növelheti a propagandamunka hatékonyságát, szocialista tudatformáló tevékenységünk eredményeit. Az ennek alapján készült Útmutató gyakorlatilag minden pártszervezethez eljutott, a közeljövőben pedig, — mint már említettem —* a szocialista közgondolkodás, közerkölcs és magatartás helyzetével kapcsolatban jelenik meg egy megyei kiadványunk. Mindezek alapos megismerése a tömegpropa- ganda-munka irányítóinak, szervezőinek és részvevőinek is nélkülözhetetlen, már csak azért is. mert részletesen tartalmazzák azokat ez elveket, feladatokat, amelyeknek bővebb kifejtésére ez alkalommal nem térhettem ki — mondotta befejezésül a megyei pártbizottság titkára. Csépányi Lajos A szerencsi péfda II lehetőségek talaján Üjabban a gépesithetőség határozza meg az állami gazdaságok vetésszerkezetét. A mezőgazdasági üzemek távlati tervét nézve, szembeszökik, hogy mindegyikük a szakosodásra törekszik, erősen csökkentve a termesztett kultúrák számát. Általában négy növényre, mégpedig a kalászosokra, a kukoricára, a lucernára és az ipari növényekre csökkentének. Ezzel elérik, hogy a táblákon kialakul az optimális növénysorrend, másrészt ezek a kultúrák biztosítani tudják a népgazdaság távlati igényét. A Szerencsi Állami Gazdaságban már évek óta ilyen elvek alapján határozzák meg a növény- termesztés ágazatát. — Számításba vettük, hogy közelben van a cukorgyár — mondta Vigh Balázs, az állami gazdaság igazgatója, — így cukorrépát is termesztünk. Lényegében kettős hasznot húzunk, mivel a szállítási költségek alig terhelik meg ' a cukorrépát, másrészt ez a növény a tavaszi árpa legjobb elővete- ménye. Nitrogénmentesen hagyja a talajt, és mivel többször kell művelni a táblát, az tavasszal gyommentes marad. Az utóbbi években csökkent a cukorrépa vetésterülete, nem szívesen termesztik a gazdaságok. Miért? — Termesztése csak akkor gazdaságos, ha hektáronként 400 mázsa körül ad. Ugyanis egyike a legnagyobb kézi munkaerőt igénylő növényeinknek. Itt, Szerencs környékén már nincs fölösleges munkaerő. A gazdaságok — köztük mi is — rá vannak utalva a komplex gépesítésre, de hazánkban jelenleg nincsenek kialakult gépsorok. Rendelkezünk egy jó géppel, amely minőségi munkát végez, de területteljesítménye kicsi. Van egy hárommenetes, francia betakarító gépsorunk — az első menetben lefejezi a répát, a másodikban kiemeli, az utolsóban felszedi és pótkocsira rakja, — de ennek az a hibája, hogy sok erőgépet igények Végül a magyar gépsor — közepes teljesítményével, minőségileg gyenge munkájával. Egyszóval van három gépsorunk, de egyik sem megfelelő. A gazdaságban olyan növényeket vetnek, amelyek hosszú évek kísérleti munkájának eredménye. Mi volt a próbálkozások lényege, célja? — Kipróbáltunk minden olyan kultúrát, amely megfelel adottságainknak. Belőlük választottuk ki a legmegfelelőbbeket. Ezért termesztünk például 300 hektáron repcét. Az idén — a szárazság ellenére — 29 mázsás hektáronkénti terméssel űzetett. A terményt leszállítottuk, így befulladási veszély nélkül elszállítottuk. Minősége annyira jó volt, hogy mázsájáért 580 forintot kaptunk. Sajnos, a csapadékhiány minden kultúránk termését 30 százalékban csökkentette. Még jó. hogy a talaj előkészítés 90 százalékban megtörtént. Nyáron, közvetlenül a betakarítások után elvégeztük a tarlóhántást, majd annyiszor kultivátoroztuk a táblákat, ahányszor gyomosodtak. Az biztos, hogy ilyen rendben tartott és jól megművelt határral ritkán találkozni a megyében. A szerencsieket dicséri, hogy jó munkaszervezéssel még a nyáron végeztek a talajelőkészítéssel. A gazdaság az állattenyésztésben is példát mutat a mezőgazdasági üzemeknek. A gazdaságban mindig felmérik a távlati igényeket és támogatják a kormányprogramokat. Ezt bizonyítja szarvasmarha-allományunk szakosítása! — A gazdaságban magyartarka. borzderes keresztezé- sű állomány volt. Az eddig is jól tejelő teheneket lapály fajtával kereszteztük, hogy a jövőben egy állat évi 4 ezer liter tejet adjon. Szarvasmarha-állományunknak azt a részét, amely szinten alul adott, húsvonalú Charolias bikákkal kereszteztük. Itt hetvenöt százalékos vérhányados elérésére törekedtünk. Ennél az aránynál az utódok mindkét fajta jó tulajdonságait adják. A jövőben 300 férőhellyel bővítjük hízótelepünket. Az állatokat kifejezetten istállózott körülmények közé helyezzük. Takarmányként száraz darát kapnak, tömegtakarmányt egyáltalán nem. Egv helyiségben húsz hízó állatot helyezünk el. önitatásos. önetetéses módszerrel, így a 300 hízómarhát majd egy ember gondozza. A gazdaság lényegében kettéválasztotta állományát Kialakított egy tejelő és egv hús ..vonalat”. Messzemenően figyelembe vette a kormányprogramot és az egészet úgy valósította meg, hogy egyik ágazat sem ráfizetéses. Sem a növénytermesztés, sem az állattenyésztés. Kármán István Szénabegyűjtés a vizsolyi határban . \ V • Fotó? T4*C7Ó fÓTSef
