Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-21 / 247. szám

1973. október 21., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vi&szapitiantás és eBőretekintés Az új pártoktatási év küszöbén interjú Beme Lás2Bú eivtárssa/ Októberben megkezdődik a munka a pártoktatás tömeg­tanfolyamain, s ezzel a párt­oktatási rendszer egésze mű­ködésbe lép. Ebből az alka­lomból kerestük meg Devie László elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát, hogy az új pártoktatási év kezde­tén rövid tájékoztatást ad­jon a tömegpropaganda­munka időszerű kérdéseiről. Mint ismeretes, a Politikai Bizottság, 1971. áprilisi — és a megyei pártbizottság 1971. decemberi határozatai több évre megjelölték a tömeg- propaganda-munka célkitű­zéseit. Ennek megfelelően a pártalapszervezetekben is tervek készültek a munka javítására, a hatékonyság fo­kozására. — Hol tartunk jelenleg ezeknek a határozatoknak és terveknek a megvalósí­tásában? — Az említett határoza­tok valóban hosszabb távra, négy évre szólnak. Az eddi­gi tapasztalatokról azonban már most is lehet és érde­mes szót ejteni, természete­sen a teljesség igénye nél­kül. Nyugodtan elmondhatom, hogy eredményesen folyik a határozatok végrehajtása,' ami elsősorban abban nyil­vánul meg, hogy a tömeg­propaganda a korábbinál szorosabban kapcsolódik a politikai feladatokhoz, s köz­ben az elméleti igényessége is növekedett. A propagan­da a maga sajátos eszközei­vel elismerésre méltó szere­pet vállal a párt politikájá­nak megvalósításából. Te­gyük hozzá, hogy nemcsak az országos, hanem a helyi feladatok teljesítésére is vo­natkozik ez. Számottevő javulásról szá­molhatunk be a propaganda- munka irányításában, ellen­őrzésében. Az alsóbb szintű pártszervek egységesebben szemlélik a propagandának a politika által megbatáro­zott céljait és az ezeket szol­gáló eszközöket és a feltéte­leket is tervszerűbben, tuda­tosabban használják fel. A kezdeti bizonytalankodás, esetenkénti félreértések utón | például mindenütt elkészül­tek a tömegpropaganda­munka 4 éves tervei a párt­alapszervezetekben, és jó úton halad megvalósításuk is. Jó irányban hatott az is, hogy a megyei és járási pártbizottságok önállósága tovább növekedett és örven­detes. hogy a különböző szintű pártszervek között egészséges munkamegosztás van kialakulóban. Mindez — úgy vélem — végered­ményben a tömegpropagan­da hatékonyságának növeke­dését is magával hozta. — Hogyan értékeli Dcme elvtárs a propagandisták munkáját, felkészültségét? — A propagandamunká­ban a propagandistáknak ed­dig is kulcsszerepük volt. és így lesz a jövőben is. Jó munkájuk a tömegpropagan­da hatékonyságának egyik fontos feltétele. A pártalap- szervezetek és szervezetek körültekintőbben és tervsze­rűbben választják ki a pro­pagandistákat, mint ahogyan azt korábban tették. Me­gyénkben is kialakult és egyre jobban funkcionál a propagandisták képzésének és továbbképzésének rend­szere, amelyben az év eleji és évközi felkészítőkön kí­vül ma már a módszertani ismeretek nyújtása is fontos helyet kap. Minőségi javu­lásról tanúskodik a propa­gandisták állami és pártisko- lai végzettségének emelkedé­se. Mindezek eredményeként megyénkben a propagandis­ták túlnyomó többsége meg­felel a követelményeknek, kellő felkészültséggel, hozzá­értéssel végzi felelősségtel­jes pártmegbízatását. Most is megragadom az alkalmat, hogy további sikereket kí­vánjak munkájukhoz. — A megyei párt-vb ápri­lis vegén elemezte az el­múlt évi politikai oktatás tartalmi tapasztalatait. Ezek közül melyekre hív­ná fel a figyelmet most, az új pártoktatási év kü­szöbén a megyei párt- bizottság titkára? — Az elmúlt oktatási év­ben a Központi Bizottság 1972 novemberi ülésének ' anyagát a tömegpropaganda tanfolyamokon is feldolgoz­tuk. Sikerült megértetnünk, hogy a novemberi határozat a X. kongresszus irányvona­lának következetes megvaló­sítását szolgálja. A KB 1972 novemberi útmutatásait most is számon kell tartanunk, s fel kell elevenítenünk min­den olyan témánál, amely­nél az helyénvaló és kívána­tos. Az elmúlt évi tapasztala­tok is azt bizonyítják, hogy a hallgatók egyetértenek pártunk külpolitikájának alapelveivel. Nagyra értéke­lik a szocialista tábor, külö­nösen a Szovjetunió követ­kezetes békepolitikáját. Mér­téktartó büszkeséggel szem­lélik hazánk aktív szerepét a nemzetközi életben. Elfo­gadják és többnyire helye­sen is értelmezik a békés egymás mellett élés elvét és gyakorlatát. Egyértelműen támogatják az európai bélre és biztonság érdekében ki­fejtett erőfeszítéseinket. Nagy megnyugvással fogadták a vietnami fegyverszüneti egyezményt, a vietnami nép hősies küzdelmének és a szocialista tábor következe­tes támogatásának eredmé­nyét látják benne. A gazdaságpolitikai propa­ganda fejlődésére is utalt a végrehajtó bizottság, amikor megállapította, hogy gazda­sági helyzetünk megítélésé­ben csökkentek a szélsősé­gek, erősödőben van a tár­gyilagos, mértéktartó szem­lélet, eredményeink elisme­rése. A gazdasági hatékonyság növelésének szükségességét mind több hallgató megérti. Saját üzemük gyakorlatában is bizonyítva látják, hogy a termelési tényezők bővítésé­nek korlátái vannak, és el­sősorban a hatékonyság nö­velése a járható út. Az eh­hez szükséges eszközök és módszerek körül viszont élénk viták kerekedtek, s ezt mi alapvetően pozitív dolog­nak tartjuk. Az életszínvonal-politikai kérdéseket most is nagy ér­deklődés övezte. Feltétlenül kedvező változásra utal, hogy az életszínvonallal kapcsola­tos kérdéseket már nemcsak az árkérdésekre korlátozták, hanem szélesebb alapon, a termeléssel Összefüggésben vitatták a hallgatók. A dif­ferenciált bérezés elveiről és gyakorlatáról folytatott vi­ták arról tanúskodtak, hogv az ecvenlősdi szemlélet még mindig erősen tartia masát. Növekedett az érdeklődés a kultúrpolitikai kérdések iránt. Az elmúlt évben 127 tanfolyamon mintegy 2200 hallgató ismerkedett a párt kultúrpolitikájának alapel­veivel. s ennek különös je­lentőséget ad, hogy a rész­vevők többsége a munkások és parasztok soraiból került ki A foglalkozásokon élénk viták alakultak ki a kultu­rális élet legkülönbözőbb kérdéseiről, amelyek hozzá­járultak a kultúrpolitika sa­játos vonásainak jobb meg­értéséhez és annak a helyte­len szemléletnek megváltoz­tatásához, — ami egyébként nemcsak a kultúrpolitika kapcsán figyelhető meg. — hogy egyedi esetekből egye­sek hajlamosak felületesen általánosítani. — Milyen eredményeket sikerült elérni és milyen problémák mutatkoztak ta­valy megyénkben az ideo­lógiai élet területén? — Mindig is hangsúlyoz­tuk, hogy az ideológiai és politikai nevelés folyamatá­ban alapvető módszerünk eszménk és politikánk pozi­tív kifejtése, elfogadtatása. A szocializmustól idegen, kis­polgári és más nézetek, és magatartásformák terjedését csak az előbbiekkel szoros összefüggésben bírálhatjuk, szoríthatjuk vissza eredmé­nyesen. Ügy vélem, e tekin­tetben is figyelemre méltó eredményeink vannak, tehát sikerült előbbre lépnünk a szocialista közgondolkodás, közerkölcs és magatartás, végső soron a marxizmus— leninizmus hegemóniájának további erősítésében. Ezzel kapcsolatban egyébként a megyei pártbizottság 1973. szeptember 7-i ülésén rész­letes dokumentum született, amelyet a most kezdődő pártoktatási év során min­den oktatási formán feldol­goznak. A marxizmus—leninizmus terjesztése, népszerűsítése, el­mélyítése során többnyire sikerült elkerülnünk az el- méletieskedés és a prakti- cizmus veszélyét. Főleg a politika alapelveinek meg­ismertetése mondható si­keresnek, azonban ma sem lehetünk elégedettek a fel­merülő új ideológiai jelensé­gek közötti eligazodással, s néhány — jórészt még a múltban gyökerező — tuda­ti probléma megítélésével. — Köztudott, hogy a KB novemberi állásfoglalása ulán a pártalapszervcze- tekben élénk eszmecserék voltak a pártélet és a párt­építés kérdéseiről is. Ho­gyan vélekedtek ezekről a kérdésekről á tömegpropa­ganda tanfolyamok hall­gatói? — Valóban így van. A pártélet kérdéseinek tárgyi­lagos értékelése a hallgató­kat is őszinte véleménynyil­vánításra ösztönözte. Kitűnt ennek során, hogy a hallga­tók többsége helyesli a párt­tagokkal szemben támasz­tott követelmények megszi­gorítását. Megfogalmazták azt Is, hogy a jövőben a pártszervezeteknek bátrab­ban kell figyelmeztetni, bí­rálni azokat, akik megfeled­keznek kötelezettségeikről. Egyetértés volt abban is, hogy minden párttagtól meg kell követelni az elvszerű kiállást a párt politikája mellett. A pártoktatás hall­gatói helyesnek és időszerű­nek tartják a Párttagság összetételének javítását, a rendszeresebb és céltudato­sabb nártéoítő munkát. — M>t tart Deme elvtárs az 1973/74-es nártoktatá«! év legfontosabb feladatá­nak? —' Amint ezt a megyei pártbizottság 1973, szentem­ber 7-i ülése is aláhúzta, az ideológiai, tömegpolitikai ne­velés legfontosabb feladata a marxizmus—leninizmus hegemóniájának további erő­sítése. Ennek legfőbb útja a szocializmus teljes felépíté­se programjának teljesítése, a társadalmunkban meglevő eredmények tudatosítása, a szocialista eszme és életfor­ma terjesztése, hiszen a min­dennapos gyakorlati jó ta­pasztalatok nevelő ereje és a tudatos politikai-eszmei rá­hatás egyaránt nélkülözhe­tetlen a szocialista tudatfor­málásban. Emellett azonban nagyobb figyelmet kell for­dítani a fellazítási propagan­da elleni, határozott és meg­győző fellépésre, valamint a szocializmustól idegen néze­tek és magatartásformák le­leplezésére, bírálatára. Ezek közül jelenleg a kis- polgáriasság okozza a leg­több problémát. Egyrészt azért, mert átmenetileg va­lóban felerősödtek bizonyos kispolgári jelenségek: a po­litikai közömbösség, anyagi­asság, egoizmus, tartalmat­lan életmód stb. Másrészt azért, mert a kispolgáriasság megítélése körül sok a zavar közvéleményünkben. Az el­lene való harc tehát igen differenciált követelménye­ket támaszt. Változatlanul fontos fel­adatnak tartjuk a munkás- osztály vezető szerepének és a szövetségi politikának ma­gyarázását, megértetését. Er­re azért is szükség van, mert ma is találkozunk még a munkások körében a vezető szerep érvényesülését vitató nézetekkel. Politikai céljaink megva­lósításában továbbra is fon­tos szerepet kell biztosítani gazdaságpolitikánk jelentő­ségének, a politika és a gaz­daság dialektikus értelmezé­sének elmélyítésére. Felhívnám a figyelmet, hogy végrehajtó bizottsá­gunk határozata a legfonto­sabb elvi, politikai követel­ményeken kívül rámutatott azokra a szervezési felada­tokra is, amelyeknek követ­kezetes megvalósítása az 1973/74-es pártoktatási évben tovább növelheti a propagan­damunka hatékonyságát, szo­cialista tudatformáló tevé­kenységünk eredményeit. Az ennek alapján készült Út­mutató gyakorlatilag minden pártszervezethez eljutott, a közeljövőben pedig, — mint már említettem —* a szo­cialista közgondolkodás, köz­erkölcs és magatartás hely­zetével kapcsolatban jelenik meg egy megyei kiadvá­nyunk. Mindezek alapos megismerése a tömegpropa- ganda-munka irányítóinak, szervezőinek és részvevőinek is nélkülözhetetlen, már csak azért is. mert részletesen tar­talmazzák azokat ez elveket, feladatokat, amelyeknek bő­vebb kifejtésére ez alkalom­mal nem térhettem ki — mondotta befejezésül a me­gyei pártbizottság titkára. Csépányi Lajos A szerencsi péfda II lehetőségek talaján Üjabban a gépesithetőség határozza meg az állami gazdaságok vetésszerkeze­tét. A mezőgazdasági üze­mek távlati tervét nézve, szembeszökik, hogy mind­egyikük a szakosodásra tö­rekszik, erősen csökkentve a termesztett kultúrák számát. Általában négy növényre, mégpedig a kalászosokra, a kukoricára, a lucernára és az ipari növényekre csök­kentének. Ezzel elérik, hogy a táblákon kialakul az opti­mális növénysorrend, más­részt ezek a kultúrák bizto­sítani tudják a népgazdaság távlati igényét. A Szerencsi Állami Gazdaságban már évek óta ilyen elvek alapján határozzák meg a növény- termesztés ágazatát. — Számításba vettük, hogy közelben van a cukorgyár — mondta Vigh Balázs, az ál­lami gazdaság igazgatója, — így cukorrépát is termesz­tünk. Lényegében kettős hasznot húzunk, mivel a szállítási költségek alig ter­helik meg ' a cukorrépát, másrészt ez a növény a ta­vaszi árpa legjobb elővete- ménye. Nitrogénmentesen hagyja a talajt, és mivel többször kell művelni a táb­lát, az tavasszal gyommen­tes marad. Az utóbbi években csök­kent a cukorrépa vetésterü­lete, nem szívesen termesz­tik a gazdaságok. Miért? — Termesztése csak akkor gazdaságos, ha hektáronként 400 mázsa körül ad. Ugyan­is egyike a legnagyobb kézi munkaerőt igénylő növénye­inknek. Itt, Szerencs környé­kén már nincs fölösleges munkaerő. A gazdaságok — köztük mi is — rá vannak utalva a komplex gépesítés­re, de hazánkban jelenleg nincsenek kialakult gépso­rok. Rendelkezünk egy jó géppel, amely minőségi mun­kát végez, de területteljesít­ménye kicsi. Van egy há­rommenetes, francia betaka­rító gépsorunk — az első menetben lefejezi a répát, a másodikban kiemeli, az utol­sóban felszedi és pótkocsira rakja, — de ennek az a hi­bája, hogy sok erőgépet igé­nyek Végül a magyar gép­sor — közepes teljesítményé­vel, minőségileg gyenge mun­kájával. Egyszóval van há­rom gépsorunk, de egyik sem megfelelő. A gazdaságban olyan nö­vényeket vetnek, amelyek hosszú évek kísérleti mun­kájának eredménye. Mi volt a próbálkozások lényege, cél­ja? — Kipróbáltunk minden olyan kultúrát, amely meg­felel adottságainknak. Belő­lük választottuk ki a leg­megfelelőbbeket. Ezért ter­mesztünk például 300 hektá­ron repcét. Az idén — a szá­razság ellenére — 29 má­zsás hektáronkénti terméssel űzetett. A terményt leszállí­tottuk, így befulladási ve­szély nélkül elszállítottuk. Minősége annyira jó volt, hogy mázsájáért 580 forin­tot kaptunk. Sajnos, a csa­padékhiány minden kultú­ránk termését 30 százalék­ban csökkentette. Még jó. hogy a talaj előkészítés 90 százalékban megtörtént. Nyá­ron, közvetlenül a betakarí­tások után elvégeztük a tar­lóhántást, majd annyiszor kultivátoroztuk a táblákat, ahányszor gyomosodtak. Az biztos, hogy ilyen rend­ben tartott és jól megművelt határral ritkán találkozni a megyében. A szerencsieket dicséri, hogy jó munkaszer­vezéssel még a nyáron vé­geztek a talajelőkészítéssel. A gazdaság az állattenyész­tésben is példát mutat a me­zőgazdasági üzemeknek. A gazdaságban mindig fel­mérik a távlati igényeket és támogatják a kormányprog­ramokat. Ezt bizonyítja szarvasmarha-allományunk szakosítása! — A gazdaságban magyar­tarka. borzderes keresztezé- sű állomány volt. Az eddig is jól tejelő teheneket la­pály fajtával kereszteztük, hogy a jövőben egy állat évi 4 ezer liter tejet adjon. Szarvasmarha-állományunk­nak azt a részét, amely szin­ten alul adott, húsvonalú Charolias bikákkal keresz­teztük. Itt hetvenöt százalé­kos vérhányados elérésére törekedtünk. Ennél az arány­nál az utódok mindkét faj­ta jó tulajdonságait adják. A jövőben 300 férőhellyel bővítjük hízótelepünket. Az állatokat kifejezetten istálló­zott körülmények közé he­lyezzük. Takarmányként szá­raz darát kapnak, tömeg­takarmányt egyáltalán nem. Egv helyiségben húsz hízó állatot helyezünk el. önita­tásos. önetetéses módszerrel, így a 300 hízómarhát majd egy ember gondozza. A gazdaság lényegében kettéválasztotta állományát Kialakított egy tejelő és egv hús ..vonalat”. Messzemenő­en figyelembe vette a kor­mányprogramot és az egé­szet úgy valósította meg, hogy egyik ágazat sem ráfi­zetéses. Sem a növényter­mesztés, sem az állattenyész­tés. Kármán István Szénabegyűjtés a vizsolyi határban . \ V • Fotó? T4*C7Ó fÓTSef

Next

/
Thumbnails
Contents