Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-19 / 245. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. október 19., péntek Pécsi számadás A magyar film megméretése L Kétévi szünet után Mint tudósításokban már beszámoltunk róla, október 8. és 13. között ismét megrendezték Pécsett a magyar játékfilmszemlét, sorrendben a hetediket. 1970- ben volt utoljára a városban ilyen rendezvénysorozat, azóta a magyar játékfilmművészet ilyesfajta megméretése sehol nem történt meg. Időközben a magyar filmélet állami irányításában bizonyos átszervezések is történtek, megszülettek az önálló filmgyártó stúdiók, i^etve vállalatok, mindenképpen időszerű volt hát újra mérlegre tenni, hol tart napjainkban a magyar filmművészet, miként tükröződik a filmekben a magyar valóság, s egyáltalán, hogyan tovább. A több éves kihagyás felfokozta a várakozást. Maga a szemle is bizonyos mértékig átszerveződött. Megrendezése a társadalmi szervezet, a Filmművész Szövetség kezéből állami kézbe tevődött, s legfőbb gazda a Művelődés- ügyi Minisztérium Filmfő- igazgatósága lett. Ez a szervezeti változás azonban nem érintette a szemle lényegét, fő feladatát, amely szerint az elmúlt időszak terméséből kiválogatott és legjobbnak tartott művek versenybe állítása mellett a magyár filmművészet minden egyéb, időszerű kérdése terítékre kerüljön. Érdemes , az idei szemle statisztikáját is megtekinteni. A nagyközönségnek szánt nyilvános vetítéseken bemutattak hét versenyíilmet — Utazás Jakabbal, Petőfi ’73; Fotográfia, A magyar ugaron, Plusz-mínusz egy nap, Kakuk Marci, Harmadik nekifutás — összesen tizenkét előadásban, a most elsőként szervezett retrospektív sorozatban Fábry Zoltán életművéből tizenkét filmet, tizenkét előadásban, hat új magyar filmet húsz előadásban, hét új külföldi filmet huszonhárom előadásban (e két utóbbi kategóriában 6—6 filmet kihelyezett vidéki rendezvényen), egy. korábbi magyar filmet egy előadásban. Összesen tehát harminchárom film hatvannyolc előadásban pergett a nagyközönség előtt. Nem a nagyközönségnek szántan, zárt jelleggel, külföldi vendégeknek körülbelül tizenöt filmet mutattak be egy-egy előadásban és további 15—18 előadást tartottak ugyancsak zárt jelleggel a szemle különböző részvevőinek, illetve találkozók vendégeinek, így összesen mintegy száz előadásban, közel 50 filmet láthattak a szemle részvevői és vendégei. Tíz találkozót szerveztek, közülük hatot vidéken, négyet Pécs városában, tartottak négy közönsegankétot, egy nagy szakmai vitát, és megrendezték a filmalkotók és filmforgalmazók tanácskozását. A fesztiválhoz kapcsolódó, nem filmes rendezvények száma is magas volt. Szerencsésen .egybeesett a- szemle idejével Pécs új, értékes nevezetességének, az állandó Csontvárv-kiállításnak megnyitása, ezen. felül a híres Pécsi Balett tartott egy előadást a szemle vendégeinek, ezenkívül volt egy koncert, hat alkalommal éjszakai irodalmi műsor, és naponta kétszer, tehát összesen tizenkét alkalommal haglemez-bemutató, valamint láthattuk a Bóbita Bábegyüttes új műsorát. Ebből a statisztikából is kitűnik, hogy rendkívül mozgalmas volt a szemle programja, és bizony, aki minden műsoron részt akart venni, eleve kilátástalan dologra vállalkozott. A rendezőség — a választást megkönnyítendő — jól szerkesztett „heti órarendet” bocsátott a vendégek rendelkezésére, a jobb tájékozódás és válogatás céljából. Az érdeklődés rendkívül nagy volt. Már az első napon tizenkét külföldi ország harmincöt képviselője jelent meg, nem számítva a hazaiakat. Jelen volt olyan neves személyiség, mint a szovjet filmművészet egyik nagy üregje, Joszif Hejfic, de képviseltették magukat nemcsak Nyugat-Európa, harem Latín-Amerika egyes országai is. A magyai- filmművészet így még nem vonult fel soha Pécsett, mint most. A külföldön forgató Kosa Ferenc és Huszárik Zoltán kivételével szinte minden számottevő magyar filmalkotó jelen volt, s például Kovács András, Máriássy Félix, Bacsó Péter, Fábry Zoltán az egész hét minden rendezvényén ott volt. De a hét második felére különösen megemelkedett a részvétel, akkor érkezett Makk Károly, Jancsó Miklós, az írók közül Örkény István, és szellemi életünk sok más kiválósága. A játékfilm jellegből adódóan igen sok színművész is Pécsett vendégeskedett. A legtöbben nemcsak a közönséggel találkoztak, hanem az éjszakai irodalmi műsorban is felléptek. Pécs város ismételten igen jó házigazdának bizonyult. Szervezettség, jó előkészítettség érződött ott-tartózko- dásunk alatt mindvégig. A szemle jó kereteit maximálisan biztosították. Természetesen a szemle igaz értékeit ők nem adhatták meg. A filmek, az alkotó viták, a szemle során folytatott különböző beszélgetések, és a hihetőleg gyümölcsöző, ezekből fakadó magvetés, jelentik a valóságos értéket. Ezekről majd később. Néprajzi Benedek Miklós (Folytatjuk) gyűjtések, táncok A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a Miskolci városi Tanács művelődésügyi osztálya, a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsa kulturális bizottsága, valamint a Rónai Sándor Művelődési Központ október 21-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel rendezi meg a korábban meghirdetett néprajzi gyűjtő-, valamint borsodi táncokra kiírt koreográfiái pályázat bemutató műsorát. A bemutatót a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében tartják. Restaurálták az Andrássy-mauzóleumot A Borsoddal szomszédos kelet-szlovákiai részek nemcsak természeti szépségekben, hanem műemlékekben is igen gazdagok, s ezek közül nem egyet keresnek fel gyakran a magyar turisták is. Az egyik nagyon szép, es értékes, de a magyar látogatók előtt talán kevésbé ismert kelet-szlovákiai műemlék, a trebisovi (tőketere- besi) A ndrásgy-manzolenm. H,U, a lllága nemében egye- dülálló mauzóleum még aránylag fiatal alkotás, az idén 80 éves A dúsgazdag Andrássy család az .elmúlt század második felének három leghíresebb alkotó mű- vészét bízta meg a mau zó- leum elkészítésével. 1893-ban, a trebisovi And- rássy-kastély gyönyörű parkjában, egy mesterséges tavacska partján épült fel _ az alkotás. Az újgótikus stílusú remekmű tervezője és építésze az 1853-ban szüléiéit Meinig Artúr volt. A Szászországban született mes- >er a híres drezdai iskola egyik legnevesebb tagja volt, s építőművészétől, számos magyarországi épület, így a budapesti Andrássy-palota, valamint a család tiszadobi kastélya is őrzi. A trebisovi mauzóleum tött fái között. látképe, a park őszies ruhát ölA mauzóleum másik híres budapesti, bécsi és a mllnmestere az 1858-ban, Alsó- cheni szobrásziskola nevoltlendván született híres szob- je, egyike a budapesti Hő- rász, Zala György volt. A sok terén látható szoborcsoportok alkotóinak. A trebisovi máuzóleum gyönyörű szobrai, 'újbarokk kőfaragásai legszebb alkotásai közé tartoznak. A harmadik alkotóművész volt a trebisovi műemlék alkotói közül a legnevesebb. A mauzóleum képeinek elkészítésére ugyanis Munkácsy Mihályt, az egyik legnagyobb magyar festőművészt tudta megnyerői az Andrássy család. A Becsben, Münchenben, Düsseldorfban. nm: 1 Párizsban alkotó nagy művész három legismertebb festményeinek egyikét, az Ecce Hómét 1890-ben a mauzóleum részére festette. A hatalmas méretű remekmű a mauzóleum belső részének egész északi oldalát beborította. Csehszlovákiában, ahol nagy becsben tartják a műemlékeket, s nagy gondot fordítanak azok megóvására, a trebisovi Andrássy- mauzóleumot is nemzeti vagyonná nyilvánították, s az elmúlt években is nagy ösz- szegeket fordítottak restaurálására. 1 N. K. Hobbiból készült intarziák A zegzugos utcák, műerp- léki épületek és hangulatok, szűk sikátorok szerelmese Petró János, a Diósgyőri Gépgyár 29 éves időelemzö- je. No, meg a fáké, pontosabban : — A fa puha fénye, selymes tapintása, eredeti anyaga ragadott meg — mondja, az úgyszólván kihalt mesterséget hobbiként űző fiatalember, akinek huszonkét Intarziaképét állították lei a Miskolci Nemzeti Színház klubjában. Szinte a céhes mesterek precízségével dolgozik Petró János, akinek valamennyi művén végtelen pontosság és mesterségbeli tudás tükröződik. Rajzbeli jártasság, a fa anyagának ismerete (kezdetben faragással foglalkozott) és szeretete, valamint szívósság jellemző rá. Nemcsak a manuális munka iránti türelme segítette az alkotások mívességéhez, hanem az egzotikus, több variációt kínáló fák gyűjtögetése is. — Ügy érzem, hogy az intarzia-képeknek helye van a modem lakáskultúrában is — vall ritka mesterségéről. — A természethez kerül közelebb általa a nagyvárosi ember. , — A régi mesterek jeleneteket is ábrázoltak. — Igaz — válaszol —, de egyelőre nem tudok elszakadni ezektől a lassan eltűnő, talán romantikus városrészektől. Ezeket szeretném fába menteni. Petró János huszonkét, szép intarziája a következő premierig lesz a színház klubjában. A közönség nagyobb része tulajdonképpen ezután ismerkedhet meg vele, amikor is a Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központban állítják^ ki képeit. — nyitray — Felvételre keresünk ács-állványozó, szobafestő-mázoló és hőszigetelő szak- és betanított munkásokat Bérezés, szociális j'uttatások a kollektív szerződésben foglaltak szerint. Minden héten szabad szombat. Jelentkezés helye, és ideje: Miskolc, III., Kabar u. 16. Csőszerelőipari Vállalat 3. sz. Mélyépítő Üzem vezetőjénél. Szerda, csütörtök 9—17 óráig. A Közmű- és Mélyépítő Vállalat felvesz leninvárosi kiemelt munkahelyre ácsokat, kőműveseket, hegesztőket minőségi munkára, továbbá lakatosokat, kubikosokat és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Leninváros, Gyártelep, irodaház. FELVESZÜNK MÉG i mélyfúró és cölöpalapozó építésvezetőségeinkre segédmunkásokat betanított munkára; továbbá ácsokat, kőműveseket, lakatosokat, hegesztőket, víz- és fűtésszerelőket, kubikosokat és segédmunkásokat budapesti és vidéki munkahelyekre. Jelentkezni lehet: '/ Budapest, VII., Wesselényi u. 4. Három nagy művész alkotása
