Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1973. szép!. 9., vasárnap Vigyük az erdőket a városokba! MODERN. CÉLSZERŰ, mutatós városnegyedek nőnek ki a földből, az apró földszintes, kertes házak helyén négy-nyoleemeletes lakóközpontok magasodnak. Hazánknak 83 városa van jelenleg, t> közöttük egysem akad, ahol ne lenne lakás-, lakónegyed-építkezés. És ehhez számítsuk még a községek százait, ahol szinte városias főutak, centrumok épülnek. Ez a természetes urbanizációs folyamat, új városnegyedek épülése, a falvak városiasodása, az ipari területek növekedése sajnos, nagy veszélyt is rejt magában. Az új környezet mindjobban elszakítja az embereket a természettől, a természeti környezettől. Nő a levegőszennyeződés, a zsúfoltság. S ezzel párhuzamosan fogy a tiszta, egészséges levegő. Nagyvárosainkban sajnos, már akkora mértékben. hogy az egészségre és kosítási tervét készítik a MÉM erdőrendezőségek műszaki irodájának szakembered. Sok közöttük az alföldi, tiszántúli város, erdőkben, ligetekben szegényes vidék, ahol most az összefüggő városkörnyéki és városi területek tervszerű fásításának alapjait rakják le. Az iparvidékek — Özd, Komló, Salgótarján — olyan erdőket, ligeteket, parkokat kapnak, amelyek tisztítják az üzemektől, utaktól, vas- utaktól szennyezett levegőt, élénkebb légmozgást, jobb szellőzést biztosítanak a völgyekbe települt 'városoknak. Akik ezeket a nagyszabású terveket kidolgozzák, összehangolják elképzeléseiket a városok általános rendezési és távlati fejlesztési, építészeti terveivel; tudatosan tervezik a városok és a természeti környezet egymásba fonódását, összhangját. A Gemenci erdőkből szállított fiatal platánfákkal pótolták a vihar pusztította öreg fákat a balatonfüredi Tagore sétányon a közérzetre is káros. A világ iegnagyoob varosaiban a úszta levegő hiánya már- már katasztrofális méreteket ölt. Tokióban félóránként kell a közlekedést irányító rendőröket váltani, s a pihenőre térőket oxigénbelélegzésben részesíteni, mert hosszabb idő már mérgezést okoz a nagyvárosi utcán. Nálunk ez szerencsére még kisebb mértékben jelentkezik, de azért a városok levegőinek szennyezettsége már számottevő és ártalmas. Ennek az ártalomnak az egyik leghatásosabb és legolcsóbb ellenszere a várost övező a várost átszelő zöldövezet. Tudományos vizsgálatok bizonyítják a növényzet pormegkötő szerepét. Egy hektár fenyőerdő például évente 68 tonna port képes megkötni. A parkokban általában 70—250 porszemet találnak egy liter levegőben. A gyárkörnyékeken és a forgalmas utakon 1000 porszemet mérnek egy liter levegőben, s ez már feltétlenül egészségrontó. Számottevő a zöldfelület zajszűrő képessége is. Már a 30—40 méter széles erdősáv is elviselhetővé szelídíti a zajos üzemek, a főútvonalak szakadatlan lármáját. NEGYVENÖT városunk zöldövezeti, fásítási és parELSÖSORBAN ILYEN és hasonló kiindulási pontok azok, amelyek a városok készülő zöldövezeti tervéta korábbi tervektől megkülönbözteti. A zöldterületek telepítésénél és kiképzésénél korábban az esztétikai funkció volt az elsődleges. Bár ez most sem elhanyagolható, mégis fontosabb a zöldterületek egészségügyi, jóléti funkciója. A tervek mindenekelőtt az emberek pihenésének, felüdülésének, igényeit, a mozgásigény „zöld terének” szükségleteit veszik figyelembe. A tervezők már a telepítésnél olyan „szabad idő-központok” kialakítására törekednek, ahol áz erdős, füves, ligetes sétányok között később uszodákat, sportpályákat, játszótereket, olvasóparkokat építhetnek a városok; szabadtéren és részben fedett helyen sokoldalú pihentető, szórakoztató elfoglaltságot kínálhatnak lakóiknak. Túlzásnak tűnhet a kívánság: vigyük be az erdőket a városokba, a házak közé. Pedig egészségi, esztétikai meggondolások határozottan követelik ennek megvalósulását. E. Gy. HÁZAK Mezey István rajza A legrosszabbak között Tárolási gondok megyénkben Szerte a megyében megkezdődtek az őszi munkák. Vágják a silókukoricát, de hamarosan sor kerül a kukorica betakarítására is. Az elmúlt években sokat álltak a gépek alkatrészhiány miatt. Ugyanis a silókombájnok nagy részét importáljuk, így a hiányzó alkatrészek beszerzése meglehetősen körülményes. Az idén javult a helyzet? — Az NDK és jugoszláv gyártmányú silókombájnok késeit már itt készítjük — válaszolta kérdésünkre Szűcs István, a felsőzsolcai MEGÉV gyáregységének igazgatója. A gyorsan kopó s hamar eltörő alkatrészből így nem lesz hiány. A mostani mezőgazdasági munkákat, mintegy 160 fajta alkatrésszel vártuk, kombájn fődaraboktól egészen a laprugókig. Már a kalászosok aratásánál is súlyos helyzetet jelentett a tárolótér hiánya. Sajnos, megyénk tároló kapacitása országosan is a legrosszabbak között van, és ez nem a legbiztatóbb a kukorica-betakarítás előtt. A szakemberek a termelő üzemek állal épített tárolók révén keresik a megoldást. Az encsi ME. GÉV-telepem korszerű silókat készítenek. Mi ezek jellemzője? — Elemenként 50 vago- nosak, és alumíniumból készülnek. Több tárolótorony és toronytelep típust gyártunk. Ezek szárítóval, tisztítókkal rendelkeznek, tehát messze kielégítik a követelményeket. A Böhönyei Állami Gazdaságban építettünk fel egy 300 vagonos telepet, az idén a vattai tsz rendelt több egységet. A silók nagy előnye, hogy csak a toronyalapok építésénél igényelnek építőipari kapacitást. Szeptember 21-től 27-ig mcHiau 73 Korrózióvédelemmel Magyarországon 80—90 ezer ember foglalkozik. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság korróziós állandó bizottsága fogja össze, szervezi a hazai korrózióvédelmet, lehetővé teszi új eljárások bevezetését, lieencek, információk cseréjét. Fél éve dolgozták ki és fogadták el a korrózióvédelem hazai programját. E program — egyebek között — a műszaki szakemberek tapasztalatcseréjének, érdeklődésének, figyelmének felkeltésére kiállítások szervezését is feladatául tűzte ki. Eszerint három évenként a BNV területén nemzetközi korrózióvédelmi kiállítást rendeznek. A legközelebbit 1973. szeptember 21-e és 27-e között Hungarokorr ’73 címmel. Húszezer látogató . Az első ilyen kiállítást 1970-ben rendezte az OMFB és a Hungexpo — szép sikerrel. Akkor 3000 négyzet- méteren 71 kiállító jelent meg. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy több mint 20 ezer látogató tekintette meg a kiállítást. Dr. Szepesváry Iván, az OMFB korróziós állandó bizottságának elnöke a következőket mondja az idei kiállítás előkészületeiről, tematikájáról: — Őszi kiállításunk bemutatja a korrózióvédelem valamennyi szakterületét: szerkezeti anyagokat, bevonatokat, a felületelőkészítést, az átmeneti védő anyagokat, inhibitorokat a kató- dos védelmet és egy sor vizsgálóberendezést, mérőműszert. Hangsúlyozzuk a szerkezeti anyagok kiválasztásának jelentőségét. Felvonultatunk olyan szerkezeti anyagokat, amelyek ’ nem igényelnek védelmet (például a könnyűszerkezetes építkezés anyagait). Bemutatunk bevonatrendszereket — festékeket, műanyagokat, műgyanta bevonatokat. Átmeneti védőanyaggal (lakkok) védik például a kohászati üzemek a később továbbfeldolgo- zásra kerülő lemezeiket. Az inhibitorok olyan szerves anyagok, amelyek megakadályozzák a korróziót. A katódos védelem elektromos úton gátolja a föld alatti távvezetékek, csövek korro- dálását. Száz vállalat és cég Eddig 100 hazai vállalat és külföldi cég jelentette be részvételét a kiállításon. A külföldi kiállítók között ott lesznek a nagy világcégek. Nyolc angol vállalat hozza el korrózióvédelmi berendezéseit, módszereit (Magyarország és Anglia között évek óta szoros kapcsolat áll fenn e szakterületen). A tavalyi pozsonyi: korróziós kiállításon való magyar részvételt viszonozzák a csehszlovák vállalatok. A hazai vállalatok, gyárak egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a korrózióvédelemnek, hiszen áruik eladhatóságát, minőségét, esztétikus megjelenését is meghatározza. A külföldi piacon való megjelenés szempontjait figyelembe véve néhány külkereskedelmi vállalat is csatlakozott a kiállításhoz — így a CHEMOKOMPLEX, a NIKEX, a CHEMO- LIMPEX, a METALIMPEX, a FERUNION, a TECHNO- IMPEX. Korrózióvédelem a lakásokban — A kiállításból nemcsak a szakemberek profitálhatnak. Külön „szakmai napokat” rendeznek a nagyközönség számára, ahol a lakásokban, háztartási eszközökben, gépkocsiban, nyaralóban ajánlatos korrózióvédelemre hívják fel a figyelmüket. Tanácsot, segítségét adnak. Az érdeklődők kérdéseire számítógép adja meg a választ. Még arról is tájékoztatnak, hol, mennyiért kaphatók a védőanyagok és hogyan kell használni. Az OMFB a kiállítással egyidőben pályázatot bírál el — korrózió védő anyagok eljárások, módszerek bevezetéséről. II verés nem leltet nevelőeszköz Benépesedtek az megkezdődött az új tanév. Előfordul, hogy az iskolából figyelmeztetőt, elégtelent visz haza a gyermek, s apa, vagy anya nem sokat kérdezősködik, hanem „jól” elveri. Sokmindent tesz az ember meggondolatlanul, első haragjában — ide tartozik a gyermekek verése is. Meg kell azonban mondanunk, hogy a szülők egy része nem is vállalja, hogy csak hirtelen haragjában, önuralma vesztén verte el gyermekét. Kitart amellett, hogy verés nélkül nem lehet gyermeket nevelni, gyakran hozzá is teszi, „még ma is áldom azt a kezet, amelyik nadrágszíjat emelt rám”. Ügy vélik, hogy a verés hozzátartozik a neveléshez. Vajon ezek a szülők belenézték-e már elvert gyermekük szemébe? A gyermekszem, amelyből úgy tud sugározni a bizalom, a szeretet, az érzés melege, ilyenkor teljesen megváltozik. Néha a páni félelem vonaglásái. látjuk benne, néha konoksá- got. néha izzó gyűlöletet. Ismerjük őket, itt élnek közöttünk. Az iskolában meg akarjuk simogatni egy szomorkás. leszegett tekintetű gyermek fejét, mire az félreértve a mozdulatot, elkapja fejét, vagy védőn emeli kezét arca elé. A veréssel nevelt gyermek réme az óvodának, az iskolának. Rúgja, harapja társait, elveszi holmijukat, nevet, ha sírva fakadnak. Az otthon tapasztalt durvaságot társainak adja tovább, így könnyít a benne felgyülemlett indulatokon. A gyermek gyakori verésének súlyos következménye: a gyermekelidegenedése. Sok gyermeket elválaszt a verés szüleitől. Van olyan szülő, aki az évek múlásával kétségbeesetten próbál közeledni gyermekéhez, de úgy érzi, áthatolhatatlan falba ütközik. Lehet, hogy a falat maga építette fel ütle- geiveL Egy dolgot feltétlenül le kell szögeznünk. A verés soha, semmilyen körülmények között nem segít. Igaz, tanácsot sem mindig könnyű adni. A szülők gyakran panaszolják, hogy nincs eszközük a neveléshez. A régi, félelem és tekintélyen alapuló nevelés kora lejárt, ezt ők is érzik, de mihez nyúljanak helyette? A nevelés folyamat. Csak a következetesség — a legkisebb kortól a serdülésig és azon túl való — rendszeres törődés, a mély érzelmi kapcsolat, szeretetteljes irányítás vezethet eredményre. Gyermekeink részére kezdettől fogva alakítsunk ki jó szokásokat, pontos napirendet. Ne parancsoljunk és tiltsunk nyakra-főre, mert pillanatnyi hangulatunk úgy diktálja. Szükség esetén egy-egy újfajta feladatnál, vagy új tantárgynál tanuljunk együtt gyermekeinkkel. Így együtt követve a logikai menetet, segíthetünk a lényeg kiemelésében, a vázlat elkészítésében is. Ez természetesen csak egyszer-egyszer történjék, mert ha rendszeressé válik, felesleges mankóra szokik a gyermek. Nagyon fontos, hogy a gyermek jól beilleszkedjen a család életébe, hogy lelkiismeretesen elvégezze leckéjét, hogy készségesen segítsen nekünk, hogy emberséges gondolkodásra, udvarias magatartásra tegyen szert. 1 Miért mondtuk min£ ezt? A gyermek verését nagy bajnak, gyermekeink egészséges személyiség-fejlődését veszélyeztető ártalomnak tartjuk. Figyeljünk fel a síró gyermek hangjára, küzdjünk a gyermekek verése ellen. Legíőbb nevelési eszközünk a gyermek ragaszkodása legyen. Az elismeréssel nem szabad fukarkodnunk, hogy a gyermek érezze: figyeljük magatartását, észrevesszük fejlődését. Dr. Földy Ferenc
