Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-09 / 211. szám

1973. si«pt. 9., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Zűri it - sorompókkal Országunkban a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésé­re kormányprogram született, amely lényegében szabad utat biztosít a leggyorsabb és a leghatékonyabb fejlesztésnek. A megyei pártbizottság, a megyei tanács kezdettől fog­va nagy fontosságot tulajdo­nít a program megvalósításá­nak, s igyekszik hozzá min­den segítséget megadni annál is inkább, mert az élelmiszer­gazdasági feladatokon túl, a tájjellegnek megfelslő szarvasmarha-tenyésztés ki­alakítása például a hegyvidé­ken, a kedvezőtlen adottsá­gok között gazdálkodó terme­lőszövetkezetek egyik legfon­tosabb célja és gazdasági fel­adata. A program hosszú táv­ra szól, s annak megvalósítása minden részletre kiterjedő felmérést, előkészítést igé­nyelt. Ez a megyében már korábban megtörtént.: a szak­mai irányító szervek kidol­gozták a tervet, hol érdemes és hasznos a tejelő, vagy' a húsjellegű fajták tartása, hol lehetséges és érdemes társu­lásokat szervezni, milyen be­ruházások szükségesek stb. 9 Ma már a végrehajtás idő­szakát éljük, amikor a tech­nikai haladás nagyrészt egyet jelent az álló- és forgóeszkö­zök egyre növekvő számával, s mivel a mezőgazdaság egyre több, iparból származó ter­melőeszközt és anyagot hasz­nál fel, mind jelentősebbé válik a tervezett beruházások megvalósítása. Az új, korsze­rű beruházásokkal szemben azonban egyre nagyobb az a követelmény, hogy egyrészt univerzálisak, tehát szükség esetén másfajta termelési cél, illetve technológiai irányba is átalakíthatok legyenek, más­részt maradéktalanul felelje­nek meg a célkitűzés szerinti rendeltetésüknek. Az említett kormányprogram állami ren­deletekkel egészült ki, ame­lyek arra ösztönzik a szövet­kezeti gazdaságokat, hogy nö­veljék a férőhelyek számát, s igazán korszerű, jól jövedel­mező, vagy hústermelő tehe­nészeteket alakítsanak ki, esetleg, s ez a legjobb út: társulások révén is. • Megyénkben a szövetkeze­tek jelentős része gazdálko­dik kedvezőtlen adottságok között, ahol a földrajzi, ég­hajlati fekvés miatt a növény­termesztés nem. de az állat­tenyésztés, különösen a szarvasmarha-tenyésztés igen jövedelmező lehet az említett társulások útján. Többek kö­zött a Hernád menti Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetségéhez tartozó tagszövet­kezetek kétharmada is ked­vezőtlen, területen gazdálko­dik. anyagi lehetőségeik több­ségben az egyszerű újrater­melést sem biztosítja, ezért a termelésfejlesztést nem képe­sek saját erőből és eszközből megvalósítani. E feszültség feloldását kedvezően befolyá­solták a kormányprogramhoz kapcsolódó rendeletek, ame­lyek például lehetővé tették, hogy az idén a krasznokvaj- dai, a fulókércsi, a selyebi, az alsóvadászi, a vilmányi, a fel- sődobszai termelőszövetkeze­tek jelentős állami támoga­tást kaptak a szarvasmarha­tenyésztés fellendítéséhez álló- és forgóeszköz-fejlesz­tésre, saját anyagi lehetősé­geik kiegészítésére. Ezzel az állami segítséggel az érintett tsz-ek összesen 1 386 új férő­helyet tudnak létrehozni, s az idén a tervezett építkezések 70 százalékát szerették volna megépíteni. Jól tudjuk: a termelőszö­vetkezetek, s az élelmiszer- gazdaság szempontjából is mekkora jelentősége van, hogy ezek a férőhelyek mi­előbb megépüljenek és bené­pesüljenek. Hiszen a ráfordí­tott költségek megtérüléséhez is bizonyos idő kell, Ezért a területi szövetség is minden segítséget igyekezett megadni az érintett tsz-eknek ahhoz, hogy a fejlesztési támogatást megkaphassák. Azonban ma — szeptembert írunk — a be­ruházások megkezdésének el­húzódása, illetve az erre az évre tervezett befejezések el­maradása nagy gondokat je­lent. Például: nem egy ter­melőszövetkezet az új férő­helyek megépülésének remé­nyében vásárolt állatokat. Jön a tél, valahol ezeket el kell helyezni, vagy — ami még rosszabb — kis súlyban kell értékesíteni. De a határ­idők eltolódása más következ­ményekkel is járhat: például az állami támogatás összegé­nek csökkentésével, vagy megvonásával, a fel nem használt hitelkeret törlésével stb. • Gondok vannak tehát. Ezekkel számolni kell, s leg­feljebb a tanulságok vonha­tók le. Nevezetesen: ha nem késnek a tervdokumentációk; ha gyorsabban elkészülnek az ártámogatási okiratok; ha a MEZÖPANEL tervszerűbben szállítja az elemeket, most a megyének ezen a fontos me­zőgazdasági és kiváló állat- tenyésztési hagyományokkal rendelkező vidékén az újra törekvő, a program megvalósí­tásától oly sokat váró tsz-ek nem küzdenének építési, ér­tékesítési gondokkal. Pedig a kormányprogram, s az ezt kiegészítő rendeletek nem­csak a lehetőséget, az állami támogatást biztosítják, hanem a zöld utat is a szarvasmar­ha-tenyésztés fejlesztésével összefüggő beruházásokhoz. Ügy tűnik azonban: a sorom­pókat, amelyek a .szabadon, zökkenők nélkül való áthala­dást gátolják ezen a zöld úton, még nem nyitottuk fel mindenütt... Onodvári Miklós A figyelem középpontjában fi leninvárssi beruházási koncentráció Leninvárosban, a helyi párt- és állami szervek tes­tületi ülésein gyakran napi­renden szerepel a komplex beruházási program végre­hajtása. Legutóbb a Lenínvá- rosi Pártbizottság értékelte az egyedi nagyberuházáso­kon folyó gazdasági és poli­tikai munkát, s a városfej­lesztés helyzetét. Az erők ésszerű koncent­rálása, a magas színvonalú szervezés, a párt-, gazdasá­gi és társadalmi szervek jó együttműködése eredményé­képpen arról lehet számot adni, hogy a beruházások műszaki és pénzügyi teljesí­tése az eddigiek során a ter­vezettnek megfelelően ala­kult. Természetesen nemcsak a három nagy ipari beruházás áll a figyelem középpontjá­ban. Legalább ilyen nagy ér­deklődés kíséri a városfej­lesztési célkitűzések valóra váltását is. Ez utóbbiról ugyancsak elmondhatjuk, hogy az ipartelepítéshez ha­sonlóan a város építésének üteme is megfelel a IV. öt­éves tervben lefektetett cél­kitűzéseknek. A tanácsi lakásberuházás keretében — az utóbbi két és fél évben több mint 420 la­kás készült el, az úgyneve­zett NIM üzemeltető laká­sokból pedig 240-et már át­adtak rendeltetésének. A i beruházó és az építők jó j munkáját dicséri továbbá, hogy a közelmúltban elké- j szült a 420 lakásból álló munkásszálló-negyed is. Ma 1 már egyáltalán nem okoz | gondot Leninvárosban a be- ! nullázásokon dolgozó több j ezer kivitelező elhelyezése, i Minden remény megvan I arra is, hogy az új nagy élei- ! miszer ABC-áruház építését — amely a Borsodi Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat saját erőből történő beruhá­zása — december 31-ig befe­jezik és legkésőbb 1874 első negyedévében már megnyílik a nagyközönség számára. Ugyancsak jó ütemben ha­lad a 16 tantermes általános iskola beruházásának előké­szítése. Az új oktatási intéz­mény építését várhatóan 1975 első felében fejeíik be. Még egy kedvező hír: az év végére elkészül az új, 24 munkahelyes rendelőintézet kiviteli tervdokumentációja, s legkésőbb 1974 első negye­dévében a megyei Tanácsi Építőipari Vállalat hozzáfog­hat a rendelőintézet építésé­hez. Presztízskérdés is, hogy jól sikerüljön I tizennegyedik fdpréba Megoldatlan bérproblémák a folyamatos acélöntömüben A folyékony acéllal teli üs­töt cipelő, speciális szállító­kocsi lassan, méltóságteljesen halad a kemencétől az öntő­mű felé. Az öntőpadon láng­álló munkaruhába öltözött emberek, szálön tők várják a mintegy 1600 fok meleget árasztó szállítmányt. Min­denki a helyén áll. feszült percek ezek. Az Ózdi Kohá­szati Üzemek augusztus 29- en felavatott folyamatos acél­öntőművében szám szerint a tizen negyedik öntés, s ahogy az itteni emberek fogalmaz­zák, a tizennegyedik főpróba. Csak altkor enged fel a fe­szültség, ha a száz tonnás adag utolsó kilogrammja is kifolyik az üstből, s acélbu­gává dermedve a hűtőpadra keiül. Korszerű a berende­zés. fiatalok, most tanulnak az emberek is. Olyan érte­lemben is fiatalok, hogy az üzem dolgozóinak 80—85 szá­zaléka 35 éven aluli. Presz­tízskérdés is. hogy az öntés jól sikerüljön, azon túlme­nően több millió forinttal vékonyíthatja, vagy vastagít- hatja a vállalat „erszényét” a siker, vagy a sikertelenség. * A csaknem 400 millió fo­rintos beruházással megvaló­sított folyamatos öntőmű lel­ke a két, egymás mellé tolt ruhásszekrény méretét alig meghaladó, úgynevezett főve­zérlő szekrény. Barta Endre üzemvezető magyarázza: — A folyamat irányítója, egyetlen ember mikrofonon és karjelzésekkel utasítja az embereket. A szekrény mű­szerfalán ugyanis az egész bonyolult öntési folyamat minden mozzanata figyelem­mel követhető. Az öntési se­besség. a szál húzási sebessé­ge a koldllavíz bemenő és kimenő hőmérséklete, az ola­jozás, a zsírzás és nehéz len­ne felsorolni mindazt, ami befolyásolja a minőséget. Mi mindenre kell figyelni ? A csapolási hőmérsékletet. Tíz Celsius fok eltérés is lénye­gesen befolyásolhatja a mi­nőséget. Alapvető feltétel, hogy az üstben kiegyenlítőd­jék az acél hőmérséklete, ne legyen eltérés az alsó és a felső rétegek között, — Mik az első két hét ta­pasztalatai? — Az üzem felavatása óta minden öntés jől sikerült. Persze, nem kell elfelejteni, hogy még két-három hónapig tart a próbaüzem, a betanu­lás. Ezalatt természetesen több hiba is előbukkanhat. Kiderült például, hogy a hű- tőpad hidraulika rendszere módosításra szorul. Egyelőre csak két műszakban dolgo­zunk, fokozatosan térünk át a négy műszakra. A jövő héttől naponta már két ada­got öntünk. Év végéig pedig 40 ezer tonnát szeretnénk le­önteni. a tőkés piacon ugyan­is nagyon kedvező árat fizet­nek termékeinkért. * Száz perc sem kellett hoz­zá, kiderült, hogy nemcsak az öntés kezdete, hanem a be­fejezés is jól sikerült. A mé­retre vágott bugák már a hű- tópadon sorakoznak, az em­berek lassan kihámozzák ma­gukat vedőöltözetükből. Töb­ben ismerősök, két hónapja a felkészülésről készítettem velük riportot. Rögtön a lé­nyegre térnek. Nemhiába aggódtunk már két hónappal ezelőtt a bére­zésünk miatt. Azt tudtuk, hogy többet vállalunk, na­gyobb felelősséget, de azt nem, hogy mennyi pénzért. Kiderült, hogy többen vesz­tettek a cserén — mondja Csákánvovszki Sándor szál­öntő. egyben művezető-he­lyettes, s a többiek egyetér­tőén helyeselnek. Az üzemvezető asztalán egy dossziéra való papír a bizonyíték, hogy a probléma élő. s foglalkoznak a témá­val. — A személyi alapbért mindenkinél felemelték ugyan, ennek ellenére a brut­tó jövedelem 35 dolgozónknál csökken. Az acélműben és az öntöcsamokban magasabb volt ugyanis a különböző pót­lékok, mozgóbérek összege —; magyarázza az üzemvezetői — Nem mindenki kerülhetett ide. orvosi és pszichológiai vizsgálatokkal válogattuk ki az embereket. Másodpercek tört része alatt kell dönteni, s egyetlen rossz mozdulat ki­mondhatatlan károkat okoz­hat. Aki megfelelt, s aki vál­lalta a sok tanulást, s a na­gyobb felelősséget, méltán számít nagyobb anyagi elis­merésre is... Az öntőmű dolgozói továb­bították bérsérelmüket az il­letékes helyekre, az illetékes szervekhez. Reméljük, az or­voslás gyorsabb lesz. mint amennyi időt a mostani bér­normák kidolgozására fordí­tottak! Tóth István „Ki mint vet, úgy arat..." Az időben történő talajmü- velés, talajelőkészítés jelentősége napjainkban sem csök­kent, amikor korszerű agrotechnika, nagyhatású növény- védőszerak, modern gépek, sokféle, az éghajlati és klima­tikus viszonyokat jól bíró vetőmag áll a növénytermesztők rendelkezésére. A földeken javában tart a betakarítási munka, de a tarlókon, nem sokkal az aratás után meg­jelentek traktorok; készítik elő a magágyat a jövő évi fprmés. az úi vetés alá. Termelőszövetkezeteink gazdái, növénytermesztői tisz­tában vannak a „Ki mint vet, úgy arat" — mondás igaz­ságával, s megyeszerte nagy lendülettel kezdtek hozzá a talajműveléshez. Az időjárás kedvez ennek a munkának, bár a csapadékra nagy szükség lenne már. Az őszi veté­sek alá való talajelőkészítéssel a mezőkövesdi, mezőcsáti. miskolci járásokban haladnak az élen, hiszen itt hamarább kezdődött a betakarítás is, de az egész megye területén bárhová megyünk most, mindenütt élénk, mozgalmas a határ; folyik az őszi érésű növények betakarítása, s mi­közben a szövetkezetek gazdái számba veszik, miből mennyi termett, az idén, reggelenként újabb és újabb gépeket indítanak a határba, hogy jó előkészitő munká­val megalapozzák a jövő évi még jobb termést. Fotó: I-aczó József Szaporodnak a barázdák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents