Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

1973. sicpt. 6., csütörtök ÉSZAStMAGYARORSZAG 5 Főiskolai KISZ’íábor Ügy délelőtt Szentlélek«! A szepíeinberi nemcsak az általános iskolák és középiskolák sajátja. Az ősz első hónapjában megtel­nek az egyetemi, főiskolai előadótermek is; jegyzettel kezükben újra vitáznak, be­szélgetnek az aulában a hall­gatók. Tanévnyitás előtt áll az NME Vegyipari Automatizá­lási Főiskolai Kara is; új tanévet kezdenek a főiskolá­sok Kazincbarcikán. Igaz, akikkel találkoztam, nyaralóknak, üdülőknek tűn­tek még. Nyugágyakban, pokrócokon heverésztek ezek a kazincbarcikai főiskolások, fűszagú zöldben, erdő öve­zete tisztáson a Bükkben. De a melegítőbe, tornaci­pőbe bújt fiúk, lányok ko­rántsem pihenésképpen ke­resték föl Szentléleket. A kazincbarcikai főiskola há­romnapos tábora — csakúgy, mint tavaly — az idén is az új tanévet készíti elő. a KISZ-vezetők évi munkáját, a főiskolai KISZ-élet prog­ramját. Egy évvel ezelőtt szentlé- leki látogatásunkon sok-sok tervről, kezdeményezésről hallottunk. Érdekes volt most ismét beszélgetni a fő­iskolásokkal: 'mi történt az egy év alatt, sikerült-e meg­valósítani az akkor kitűzött célokat? Sztojalovszky Béla. a főis­kolai kar KlSZ-csúcsvezető- ségének titkára a fiatalok aktivitását, egymáshoz való viszonyát tartotta a legfon­tosabbnak: — Közösségi életünket a minket összetartó erő hatá­rozza meg. Fiatalok vagyunk, közösek az érdekeink. Az el­múlt tanévben a teljes akti­vitást hiányolhatjuk mozgal­mi életünkből. Szeretnénk, ha kisebb horderejű dolgok­ban is mozgósítani lehetne a társáságot. Jó alkalom volt arra ez az év, hogy mi, KISZ-vezetők is lássuk: a közösségi életben akkor vesz­nek részt szívesen a fiata­lok, ha konkrét célt látnak maguk előtt. — Ahol sok fiatal van együtt, kell hogy legyen egy fórum, ahol elmondják véle­ményüket, kicseréljék tapasz­talataikat, — vette át a szót Varga Ferenc. — Ezért jó, hogy van egy kollégiumi stúdiónk: a KISZ-vezetők rendszeresen beszámolhatnak munkájukról, a hallgatók el­mondhatják problémáikat. Tavaly még kezdetleges volt a stúdió. Ma már cso­dájára járnak. A főiskolá­sok, — érthető, hisz jó mű­szaki érzékük van, — maguk • szerelték a hangfalakat, a keverőasztalt, az erősítő be­rendezést. Hetente háromszor sugároz műsort a stúdió: természetesen zenét, irodal­mi és sportműsort is a kol­légiumi élet hírei mellett. — A kulturális élet szer­vezésében ismét sok felada­tot kell megvalósítanunk eb­ben az évben. A komolyze- rlei klub iránt csökkent az érdeklődés, jó programmal szeretnénk segíteni ezen. A város KISZ-fiataljaival is erősílerti szeretnénk kapcso­latunkat. Közös rendezvé­nyekre, baráti viszonyra gondolok. A városi KISZ-bi- zottság szárnya alatt műkö­dő tanulók tanácsában j ezentúl is tevékenykednek majd a főiskolai hallgatók. A tábor jó alkalom arra is, hogy a' munkaterv, a jö­vő évi program és sok Tőis- j kólái téma mellett a fiata- ! lók a KlSZ-vezetökről, vagy- j is magukról beszélgessenek. Afféle önkritika ez, és ta­nulság a jövőre nézve. — Öntevékenynek, kezde­ményezőnek kell lennünk, mondta Csicsely Tibor. — A jutalmazásnál nincs is baj, de az önkormányzati fe­gyelmezés nem alakult ki. Kirívó fegyelmi esetre még nem is volt példa, de a ki­sebb ügyeket is inkább csendben, magunk között „intézzük el”. A fiataloknak a|lea ményük, hogy jó a vezetők és a KISZ-tagok kapcsolata. De saját munkájukról ritkán hallanak visszhangot. Pedig ez nekik is nagy segítség lenne: tudnák azt, min kell változtatni. — A legnagyobb segítsé­get a főiskola pártszerveze­tétől és állami vezetőitől kapjuk, — összegezte a KISZ-titkár. — Önállósá­gunk mellett sok támogatást is kapunk, amire sokszor rászorulunk. Ez a vezetőkép­ző tábor is sokat jelent ne­künk: az elsősök megismer- '• kednek a főiskola közösségi ! életével, ugyanakkor önma­gunkat is képezzük. A sza­bad levegőn még egy hosz- szú vita sem fárasztó. A tan­évet előkészítő munkához pedig ma már egyenesen nélkülözhetetlen ez a három nap a Bükkben. (mlkes) Villany szerelőipari Vállalat építőipari részlege budapesti és vidéki munkákra felvesz kőműveseket és segédmunkásokat • Jó kereseti lehetőség, minden héten szabad szombat. Különélés! pótlék. Kedvezményes utazás és étkezés. Természetbeni szállás vagy szállásköltség. V Jelentkezés: \ Budapest, VII., Síp utea 23. Beruházási osztály „D” épület, I. emelet 3. szoba. készülődés Amiért útra kelnek a repülőnapra Mint már hírt. adtunk róla, szeptember 9-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel ' nagyszabású honvédelmi re- j pülőnapra kerül sor Tokaj- > ban, a strandfürdő mögötti, j rakamazi réten. A gazdag földi és légi program a 900 éves Tokajt és a 25 éves MHSZ-t köszönti. Ég köszönti majd az érdeklődőket, akik minden bizonnyal rekord­számban jelennek meg, ha az a többi .napokban élvezett jó idő továbbra is marad. A tokajiak és a környék­beliek készülődnek, hiszen az érdeklődés nagy’. Jegyek elő­vételben kaphatók az MHSZ szerencsi járási vezetőségénél — és vasárnap a helyszínen, Tokajban. A nagy érdeklődéssel várt repülőnapot reggelig tartó bál zárja be. 4 kishojtár Daczó József felvétele Csapások, ösvények, ut­cácskák és széles utak eg^jp, a ránt. felrajzolhatok arra térképre, amely hazánk né pességének térbeli mozgását — vándorlását — ábrázolja. 1970-ben 271 000, 1971-ben 272 ezer, 1972-ben 254 000 ember változtatta meg állandó lak­helyét. (Az ideiglenes lakó­helyváltoztatók tábora ennél jóval nagyobb, évente 400— 480 000 között van). Erős túl­zással. de az igazságra fényt villantva azt mondhatjuk: a költözés indoka annyiféle, ahány az útnak induló csa­lád. Azaz, a lakóhely fel­adásába éppúgy belejátsza-1 nak egyéni indítékok — a szülők elhalálozása, nősülés, férjhez menés, harag a roko­nokkal, s így tovább —, mint gazdaságiak, társadalmiak. A népesség térbeli mozgása — egészséges határokon belül — ,a gazdasági fejlődés ter­mészetes kísérője. i legnagyobb csábító Mi a fő vonzerő? Az ipar, a varos, a napi élet kényel­meiből többet ígérő — bár ezt az ígéretet nem mindig beváltó — nagyobb település. Az iparnak ugyanis döntő része van az egyes területré­szek közötti életszínvonal­különbségek csökkentésében, mivel az emberek életszínvo­nalának alakulása elválaszt-, hatatlan attól, ki, hol és mit dolgozik. 1958 őszén — éppen most tizenöt éve — hozott határozatot a párt Politikai Bizottsága az ipartelepítés­ről, az, ipar területi fejlesz­tésének irányelveiről. Ez az útmutatás nemcsak máig, hanem a jövőre szólóan is kijelölte a járható utakat. A kérdés az, vajon az ipart kelL-e a munkaerőhöz, vagy a munkaerőt Kell az iparhoz közelebb vinni? Erre válaszként a gyakorlat vál­tozatos példákat szolgáltat, ami arra vall, hogy a kérdés­re aligha lehet kategorikusan igennel, vagy nemmel felel­ni. Az ipartelepítés — s ál­talában a foglalkoztatási le­hetőségek bővítése — sokfé­le atást vált ki; kedvezőket, ki 'ezőtleneket egyaránt. 1 \chéz örökség- a zdaságföddrajzi, törté­nne ii örökség hazánk telepü­ké szerkezetének hosszú időn . ) tartó megmerevedése; a ■,v;áros túlzott súlya (az or- g területének fél százalé- át elfoglaló Budapest adja z ipari termelés 34—35 szá­llókat, de volt idő, amikor ; felét adta. itt dolgozik a tdományos kutatók hérom- fgyede stb), a városok lé­tszámának, szerepkörének IfSÚ bővülése, a községek ngycbb részének mind fog­lakoztatási, mind ellátási pontból való elmara- dttsága. Törvényszerű tehát, 1-gy a nagy népvándorlás f úticélja évtizedekig Buda­it. Ma ez a törvényszerű­ig már veszített erejéből, f még nem szűnt meg. Hazánkban jelenleg 83 vá- js van, óim mindössze hat lyan, amelynek népessége íeghaladja a százezrét. Valo- ában most éljük út a váro- iasodás bonyolult folyamá­ét, amelyben egészséges tár-__ Kil)S?h.Jri'fffet'V&sek sűrűsöd­nek. Az új városok, üzemek sora ugyanis minőségében más igényeket, körülménye­ket teremt. Ma hat gazdasá­gi régióra, tervezési körzetre tagozódik az ország — ezek magja egy-egy úgynevezett felsőfokú központ, azaz na­gyobb város, Miskolc, Debre­cen, Szeged, Pécs, Győr, a hatodik pedig Budapest és Pest megyét összefoglaló központi iparvidék —, s mindazokon "belül, mind azok között érdekes változá­sok zajlanak le. Nyertesek, vesztesek Bizonyos területek veszí­tenek népességükből, mások gyarapítják azt. Az 1870-es népszámlálás idején a népes­ség 74,1 százaléka a közsé­gékben élt. 1970-re, azaz egy évszázad múltán ez az arány 55,5 százalékra csökkent. Igen ám, de nemcsak a fal­vakból költöznek, hanem meggyorsult, a megyék közöt­ti áramlás is! Míg 1949 és i960 között öt, I960 és 1970 között már tíz megye népes­sége fogyott... Ki esküdnék meg arra, hogy ez okvetlenül helyes, kívánatos, egybeesik a területi aránytalanságok — gazdásági értelmű arányta­lanságok — felszámolásával? Abban semmi kivetnivalót nem találhatunk, hogy a táv­lati számítások szerint a ko­rábban említett felsőfokú központok lélekszámú 150— 300 ezer közé emelkedik. Hi­szen csupán tavaly Debrecen gyarapodása 1818, Győré 1448 fő volt az állandó lakó- helyváltoztatások következté­ben. Hasonló eredményt mu­tathatnak ícl, különösen hosszabb időszakot tekintve, más, gyorsan iparosodó vá­rosok, például Székesfehér­vár, Szolnok, Tatabánva a két »népszámlálás, 1960 és T970 között több, mint 25 százalékkal növelte népessé­gét. (Szolnoké 49-ről 61 ezer­re emelkedett, Dunaújvárosé 31 ezerről 44 ezerre, ugyanez idő alatt Pécs gyarapodása 31, Miskolcé 29 ezer volt, de olyan, frissen ipart kialakító városé is, m int..Ka jvjsjjó ezer). Am ezek ismeretében sem feledkezhetünk el róla, hogy régi, patinás települé­sek — így Karcag. Hajdúbö­szörmény, Mezőtúr — lakos­sága fogyatkozik, s tavaly is. mint hosszú évek óta. is­mét több ezer ember hagyta ott végleg Szabolcs-Szatmárt. ■r I j tengelyek Az ipartelepítésnek, s a ve­le járó népességmozgásnak köszönhetően a hagyományos Balaton—Budapest—Miskolc tengely, s az attól északra elhelyezkedő körzetek mellé új tengelyek rajzolhatok fel — így például a Székesfehér­vár, Győr, Szombathely — hazánk gazdaságtérképére. Ezeknek az új tengelyek­nek előieiátó, tudatos ková- '«olása bonyolult és hosszú ideig zajló művelet, de két­ségtelen, hogy az útra kelés­nek — amelynek mértéke lassulhat ugyan, de maga a költözés nem szűnik meg — ez adhat jó. a társadalmi ér­dekekkel' egyező irányt. NAPI POSTÁNKBÓL Tartsuk tiszteletben.. Nyugdíjas vagyok, bőven van időm, így naponta lesé- tálok a Postaigazgatóság előtti térre. A nap minden szakában foglaltak itt a pa­dok, olvasgatunk, beszélge­tünk, vagy figyeljük a játsza­dozó gyerekeket, s gyorsab­ban telik az idő, mint otthon. Pihenni, kikapcsolódni jár­nak ide az emberek, de bi­zony, nemegyszer idegesen, bosszankodva jönnek el a térről azok, akik nerh tudják szó nélkül hagyni a rendet­lenkedést, a rongálást. A té­ren emelt emlékműre minden ember tisztelettel, kegyelet­tel néz. Kénytelenek va­gyunk azonban eltűrni, hogy csavargó gyerekek ugrálja­nak, verekedjenek az em­lékmű talapzatán, összekar­colják a márványt. Hiába szólunk ugyanis, nem hall­gatnak senkire. Jó lenne, ha erélyes fellépés után mielőbb rend lenne itt is. T. J. és társai Miskolc A közös psszefogás eredménye Községünknek azok a la­kói, akik értik és érzik a kö­zös munka szükségességét, augusztus 19-én elkészítették az orvosi rendelő és lakás alapját. A munkában 43 em­ber vett részt, élükön dr. Balogh Lajos körzeti orvos­sal. Már korán reggel hozzá­kezdtek az alap ásásához, s kemény munkával cl is ké­szítették. Régóta vajúdó probléma községünkben egy ravatalozó építése is. Mivel azonban községünkben ezzel egyidö- ben orvosi lakás és rendelő is épül, jelentős anyagi ki­adás terheli a tanácsot. Köz­ségünk lakói ezért 54 ezer forinttal és társadalmi mun­kával járultak és járulnak hozzá az új létesítmények mielőbbi felépítéséhez. Kovács János alapszervi titkár Csermely Még mindig az üres üvegekf Augusztus 30-án reggel a Bőcsi Afész italboltjában 5 darab sörösüveget szerettem volna visszaváltani. A bolt vezetője azzal a kifogással nem vette vissza, hogy nem tőle vásároltam a sört, egyéb­ként sincs üres ládája, amely­ben az üres üvegeket elhe­lyezné. Sokat olvastunk és hallunk az üres üvegek visz- szaváltásával kapcsolatos hu­zavonákról bosszúságokról. Vajon velem szemben jogo­san járt-e el a bolt vezetője? Tóth Lajosné Bocs * A rendelkezés szerint azokban a boltokban, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak, palackozott sör utcán át történő értékesítésé­vel foglalkoznak, kötelesek az üres üveget visszaváltani akkor is, hp azt nem abból a boltból vásárolták. A Bo­csi Afész italboltjában — ha ott üveges sört utcán át is árusítanak — az üres pa­lackokat kötelesek vissza­venni, s ezt a boltvezető bi­zonyára tudja is. (Szerk). Minden nap élmény itt... Már második évben tölt­jük nyári szabadságunkat Eszak-Magvarországon, de a környék szépségeivel nem tudunk betelni. Alföldiek vagyunk, akiknek hegyet látni is élmény, s'ebből ezen a vidéken bőven van. Válo­gathatunk a szebbnél szebb tájakban a Bükkben, a Zempléni-hegyekben, min­dent szeretnénk látni, min­denhová el szeretnénk jutni. Az elmúlt napokban baráta­ink Aggtelekre, a cseppkőbar­langba vittek el bennünket. Csodálatos élmény volt a barlangi túra. azóta sem tu­dok szabadulni hatása alól. Talán csak a mesevilághoz hasonlíthatom. A túra veze­tőjének magyarázata megis­mertette velünk a barlang keletkezésétől a mai napig eltelt időszakot, bemutatta az új világítást, a csipketermet, amelynél csodálatosabbat még nem láttunk. Elhatároz­tuk, hogy bármilyen messze is van ide otthonunk, feltét­lenül eljövünk egy barlangi hangversenyre, s ezt fogjuk tanácsolni barátainknak, is­merőseinknek is. B. A.-nc Békéscsaba, Kinizsi u. 1. Emlékezetes bérletváltás.. A Miskolci Közlekedési Vállalat Búza téri bérlet-fő­pénztárához mentem megvál­tani a havi autóbusz- és vil­lamos bérletemet. Nagy itt a forgalom, különösen a hó­nap első napjaiban. A járda beton alapján egy gödör van. amelybe megbicsaklott a lá­bam, s úgy elestem, hogy gépkocsival kellett ismerőse­imnek hazaszállítaniuk. Az­óta is fekszem, s a megvál­tott bérletemet valószínűleg nem használhatom e hónap­ban. Feltétlenül meg kell ja­vítani a járdát, mert ezen a nagyon forgalmas helyen ha­marosan sorstársam akad. E. B. Miskolc

Next

/
Thumbnails
Contents