Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-29 / 228. szám

1973. szept. 29., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Csáki szalmája-e ns ósdi ruhagyár vagyona? Két év alatt liét bűnvádi eljárás Tokaji almassiiret Az Özdi Járásbíróság dr. Kovacsics László büntetőta­nácsa szeptember T9-én egésznap olyan ügyeket tár­gyalt, amelyek vádlottal a' Debreceni Ruhagyár ózdi gyáregységében követték el a bűncselekményeket. Az egyik ítéletben figyelemre érdemes megállapítást írt le a tanácsvezető bíró: „Az Özdi Járásbíróságon 1972/73. évben a vádlotton kívül hat, a Debreceni Ru­hagyár ózdi gyáregységében dolgozó személy ellen indult eljárás hasonló cselekmények elkövetése miatt.” A társadalmi tulajdon sor, sa a bírósági jegyzőkönyvek tanúsága szerint ugyancsak siralmas állapotban van az ózdi gyáregységben. Vajon ennyire Csáki szalmájának tekintik az ott dolgozók a közösség vagyonát? S ha igen, miért nem alkalmazzák a fegyelmezés legszigorúbb módszereit a társadalmi tu­lajdon védelme érdekében? Megbecsülték, megfizették, mégis... Szeptember 19-én előbb Füle Ábelné 41 éves szent- simoni lakos, a gyáregység volt szabászat! kellékese állt a bíróság előtt. A nagystílű tolvaj 1900 forintot keresett, gyakran kapott jutalmat, egy alkalommal a „Szakma ki­váló dolgozója” kitüntetésben részesült. Megbecsült dolgo­zója volt a gyáregységnek — érthetetlen hát, miért köve­tett el ilyen súlyos bűncse­lekményt. s hogyan folytat­hatta hosszú éveken át a tolvajlásofcat. 1961 óta dolgozott a gyár­ban. 1963-tól öt évig szala­gön foglalkoztatták. Jó mun­kája elismerésének is szán­ták, amikor a szabászatra helyezték, magasabb bérrel. A szabászaton a véganya­gokból az idomok kivágása után mindig maradtak dara­bok, néhány centimétertől több méteres méretben. A megmaradt textíliát az üzemrész anyagelszámolójá- nak kellett visszajuttatnia a nyersanyagraktárba. Az el­számoló e kötelességének csak felületesen tett eleget: sokszor napokig a szabászat! teremben hevertek a vég­anyagok. Ilyen körülmények között Füléné esetében' csu­pán elhatározás kérdése volt a társadalmi tulajdon meg­károsítása. Közel negyvenezer forint A tolvajnak- szerencséje volt: 1963-tól 1970-ig tartó bűncselekménye elévülés miatt csak kismértékben súlyosbította bűntettét. Jólle­het. 1970 után sem tétlenke­dett egyre-másra hordta ki a gyárból a textílanyagot. 1970 júniusától 1973 máju­sáig összesen 37 ezer 706 fp- rint értékű anyagot lopott ki a gyárból, különösen fon­dorlatos módon. A nagyobb darabokat a teste köré csavarta, hogy azo­kat a portás ne vehesse észre. Kisebb darabokat pedig úgy lopott ki a gyárból, hogy szatyrának elszakadt bélésé­be. a bélés és a szatyor fala közé rejtette. A házkutatás során a közel negyvenezer forint értékű lopott holmit megtalálták és visszajuttat­ták a gyáregységbe. Az anya­gi kár megtérült. Tettéért 1 év 10 hónapi börtönre és 4000 forint pénzbüntetésre ítélték. A művezető és a szabász Idézet az ítéletből: „A vádlott (Füléné) laká­sán további, y5217 forint érté­kű ruhaanyagot, 3694 forint értékű gombot, cérnát, csat- tot, cipzárat találtak, amit ugyancsak a ruhagyárból tu­lajdonított el 1970 júniusát megelőzően, tehát ezen cse­lekményei mar elévültek.” A cselekmények jogilag elévültek, morálisan azonban maradt néhány összefüggé­sük. A tárgyalás napján kö­vette Fülénét a vádlottak padján Bukszár József, volt szabász művezető, akit sik­kasztásért vontak felelősség­re. Büntetése 8 hónapi, 10 százalékos bércsökkentéssel járó javító-nevelő munka. Bukszártól Kriston István vette át a tárgyalóterem aj­tajának a kilincsét, öt lopás­ért állították bíróság elé. A tolvaj szabászt 2 hónapi sza­badságvesztésre ítélték, bün­tetését azonban egy év pró­baidőre felfüggesztették. „Fertőzőit” környezet „Az elkövetés helyének fer- tözöttségét tekintve a bíró­ság a büntetés mértékének megállapításakor arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy a generális prevenció elérése érdekében (amely a bünte­tés céljának igen fontos ré­sze) a rendelkező részben meghatározott mértékű bün­tetés kiszabása indokolt. ez áll arányban a cselekmény súlyával, figyelembe véve a fokozottabb társadalmi veszé­lyességet.” A bírói indoklásban okkal fordul elő több helyütt is az a megfogalmazás, hogy a gyáregységben feltűnően gya­kori a hasonló bűncselek­mény. (Ez év májusában, te­hát alig négy hónapja ítél­ték el az egyik portást, mintegy 20 ezer forint értékű tolvajlásért.) „Fertőzöttnek” azért tekint­hető az elkövetés helye, mi­vel a legtöbb bűncselekmény fészke éppen a szabászat volt. A? ózdi emberek joggal vár­nak hathatós intézkedéseket, következetes szigort a gyári vagyon, végeredményben pe­dig a társadalmi tulajdon javainak .a védelméért. Magyar Tibor A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Rorkombinát tarcali 4. sz. kerületében 410 holdon különféle almafajtákat termesztenek. Az idén 430 vagon termésre számít a gazdaság. A szedéssel egyidöben megkezdték az exportszállítást. Képünkön: megindulnak az export­szállítmányok. Ez a szállítmány az NDK-ba kerül szolgáltatások az esi esi fárás 21 községében A Futnoki Vegyesipari Szövetkezetnek nagy érde­mei voltak és vannak a la­kossági szolgáltatásban, an­nak szüntelen fejlesztésében. A 25 éves termelő, szolgál­tató szervezet történetének lapjain ezek a sorok olvasha­tók: „1961-ben — o párt- és a kormányhatározat szellemé­ben — a szövetkezet a javí­tás, szolgáltatás fejlesztését tűzte ki célul... 1961 május 1-én hozta létre, szervezte meg a szövetkezet — a KISZÖV elnökének javasla­tára — a hozöm-víszcm szolgálatot. Ez egy gépkocsi- val 18 községben vette kez­detét.” Az életszínvonal, a lakos­ság igényeinek növekedése mind nagyobb feladatok elé 1 érméit már pernyén napraforgót? ' _ Az alkotmány ünnepén T okajban a munkás-paraszt találkozón . vettem részt, — mesélte egy fiatal agronó- mus. Ahogy ott szokás, két termelőszövetkezet tagjai az elért eredményekről dicse­kedtek egymásnak. Végül az egyik tábor így tromfolta le a másikat: — Termeltetek már pernyén napraforgót? Mert mi igen. Először nagyon meglepődtünk, de^ amikor megmosolyogtuk őket, na­gyon megsértődtek. Nemrégiben Leninvárosban a Szőke Tisza Termelőszö­vetkezet főagronómusa, Nagy Elek így fogadott minket. — Azt a napraforgót, amit most vágnak a kombájnok, pernyén termeltük. — S jót nevetett hitetlenkedő tekin­tetünkön. — Nézzék meg a talajt — mutatott maga ele a földre. Pernye volt az. A közeli Tiszai Hőerőmű melléktermé­ke. Naponta több száz vagon porított szént fújnak ott a kazánokba, a salakot pedig vízzel, csővezetéken keresz­tül juttatják a zagytérbe. Évek alatt felhalmozódott a lisztfinomságú szürke por. Ha szél kerekedett porfelhő­be burkolta az egész várost. Nem lehet felsorolni azt a sok tervet, amelyek azért születtek, hogy megvédjék a levegő tisztaságát. Viszont kivitelezni ezeket a 100 mil­lió forintos ráfordítások mi­att nem lehetett. Végül az új 2000 megawattos erőmű épí­tése oldotta meg a gondo­kat. A tereprendezési mun­kák során a Tisza holtteré­ből kiemelt földet, a zagy­térre szállították. A pernye 25—35 centiméteres földbo­rítást kapott. A 230 holdas zagytértől ismét termőföld lett, mert az erőmű a hely­beli tsz-nek adta vissza azt. Először kapott vissza a vi­lágon a mezőgazdaság az ipartól földterületet... — Ez a csekély földborí­tás sok töprengést okozott nekünk — mondta a főagro- nómus. Mit termesszünk itt? Az erőmű szakemberei azt ajánlották, hogy gyepet tele­pítsünk rá. De mivel hu­muszt hordtak ide — amely­ben sok tápanyag van — kí­sérleti jelleggel 30 hold nap­raforgót és kölest vetettünk. Sajnos, ez a talaj pont úgy viselkedik, mint a futóhomok. A ráhullott csapadékot pilla­natok alatt elnyeli. Mégis 210 mázsa napraforgót takarítot­tunk be. Ez azt jelenti, hogy a jövőben is érdemes rajta termeszteni. Olyan növénye­ket kell itt elvetni, amelye­ket magjáért termesztünk. Szárát és levélzetét vissza­forgatjuk a talajba. Műtrá­gyázni nem tudunk, mert az eső a hatóanyagot lemossa, ősszel néhány tőke csemege- szőlőt telepítünk rá. Ha a tövek megmaradnak, növel­jük majd a tenyészterületet, és így a város gyümölcsellá­tásába is beleszólunk... Az itteni kísérleteken sok múlik, mert bőven van a me­gyében olyan terület, amely­ről a felhalmozódott mellék- termékeket el kellene tün­tetni. A legcélszerűbb és les olcsóbb megoldás a leninvr rosiaké... (Kármán) Száloptika állította a kollektívát e vo­natkozásban is. A szövetke­zet mind jobban kitér jesz- tette a hozom-viszem szol­gálatot, az ózdi járás vala­mennyi helységére, majd a mosásban, a vegytisztításban az edelényi járás területére is. És most új, jelentős fej­lesztésről, egy újabb járás bekapcsolásáról, sok ezer em­ber igényeinek kielégítésé­ről adhatunk hírt. , — Az enesi járás — mon­dotta Bolla Tamás, a szövet­kezet elnöke — a lakossági szolgáltatásban nagy fehér foltnak számított. A megyei tanács felkérte szövetkeze­tünket, hogy segítsünk a la­kosság gondjainak megoldá­sában. Mi erre korábban is gondoltunk, hiszen a szövet­kezet fejlesztési terve sze­rint 1975-ben szándékoztuk az encsi járást is bekapcsol­ni a hozom-viszem szolgálat­ba. A megyei tanács kérésé­re. a megyei tanács és a KISZÖV anyagi támogatásá­val, saját erőforrásaink egye­sítése révén több mint egy évvel előbb megvalósítjuk célkitűzéseinket. Vállaljuk a nagyobb feladatot, vállaljuk az áldozatot, mert ismerjük a lakosság gondjait. Sok he­lyen, sok helységben cipész sincs, s hosszú kilométereket kell utazni a rádió, a tévé javíttatása végett. A putnoki szövetkezet ho­zom-viszem szolgálat gépko­csijai a jövő hét keddjén je­lennek meg először az encsi járásban. Kedden 10 és 16 óra között Baktakéken, Bé­réiért. Detekcn, Rásonysáp- bercncsen. Léhen, Kázsmár- kon, Halmajban szedik össze a szövetkezet derék dolgozói a javításra váró órát, rádiót, tévét, mosógépet, olajkály­hát, lábbelit, s vállalnak mosást, vegytisztítást, kel­mefestést. Szerdán Alsógagy- tól Rakacáig és pénteken Gönctől, Hidasnémetitől Szikszóig futnak az ország- úton a javítószolgálat jár­művei. A szövetkezet megfelelően igyekszik felkészülni az en­csi járás 21 községe lakói igényeinek kielégítésére, most már a 90 helység ellá­tására. Az elnök elmondotta, hogy a tanácsi, a szövetségi segítséggel, saját erőoől mintegy 2 millió forint ér­tékű rekonstrukciót végez­nek. Üj berendezéssel bőví­tik a mosodát, és új vegy­tisztító berendezést vásárol­nak. Átmenetileg a dolgozók nyújtott műszakokban vég­zik a munkát, hogy főleg a mosásban, a vegytisztítás­ban ki tudják elégíteni az immár három járás lakossá­gának az igényeit. Csorba Barnabás Az optikai műszergyártás újszerű terméke — építőeleme — i száloptika, ami lehetővé teszi a fény és az optikai kép tet- zöleges, esetleg görbe vonalú vezetését. A'Magyar Optikai Vlűvek száloptikai termékei világszínvonalon állnak, egyre keresettebbek az egész világon, A gyárnak máris jelentős exportja van száloptikából, de 1975-ig megháromszorozza termelését és exportját. Képünkön: Sashegyi Gusztáv a szál- ' optika fényátcrcsztését ellenőrzi A MISKOLCI VEGYESIPARI VÁLLALA1 Lakáskarbantartó és Szolgáltató Üzeme (Miskolc, Katalin u. 1. sz.) * rövid határidőre vállal: vízvezeték-szerelést és javítást, csempézést, bidegpadló-burkolást, különféle menetes és special csillárszögek belövését, egyéb lakáskarbantartási, lakatos- és asztalosmunkákat. Ba rkac§ii zeni ü n k. vasárnap kivételével 8 órától 19.30 óráig áll a lakosság szolgálatára, asztalos és lakatos szakmákban. Telefon: 34-762. ÍV- ÉS LÁNGHEGESZTÉS! #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents