Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-04 / 206. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG <t 1973. szept. 4., kedd ■'rasa A képernyő előtt Euripidész, Szerb Antal és mások A Magyar Televízió elvitathatatlan érdemei közé tartozik, hogy a klasszikus irodalom értékeit milliós tömegek kincsévé teszi, s az antik görög drámairodalom több darabját is nézőközeibe hozta. Vasárnap este Euripidész Trójai nők című drámájának tv-változatát láthattuk. A változat megjelölés ez esetben igen lényeges, hiszen az eredeti, mintegy két és fél ezer esztendős művet Jean-Paul Sartre dolgozta át, majd Illyés Gyula fordításában, Mészöly Dezső dramaturgi közreműködésével került képernyőre, Vámos László rendezésében. Ez természetszerűen magával hozta az eredeti mű megváltozását, bár érdemben, mondandóban semmi csorbulást nem szenvedett. Az antik görög dráma három halhatatlan alkotója közül éppen Euripidész tekinthető a legmodernebbnek, ma is hatóerő, hőseinek tragédiáját ma is elevennek érezzük. Ha ehhez hozzávesszük Sartre olyan átdolgozását, amely éppen a dráma mai aktualitását húzta alá, nem nehéz megtalálni az azonosságot az elpusztított városállam asszonyainak sorsa és a későbbi korok rabszolgasága, gyarmatosító hadjáratai és a huszadik századi fasizmus teremtette trgédiákkal. A történelem e szakasza sok néző előtt ismerős, s ha jócskán akadtak, akik talán járatlanabbak ebben, de tavalyi Odüsszeusz-sorozatra emlékeznek, az azonos történelmi szakaszt merőben más megközelítésben ismerhették meg. A televízió-feldolgozás megőrizte a görög drámák legjellegzetesebb vonásait, nagy szerepet adott a kórusnak, erős hangsúlyt kapott benne az antik tragédia és a későbbi korok embertiprásainak azonossága, s mód adódott néhány kiemelkedő színészi alakításra. Szalag Editet, Sulyok Máriát, Almási Évát kell elsőként említenünk. (Latinovits—Menelaosz mai módon gipszelt és felkötött, törött karját aligha Euripidésztől kell származtatnunk.) * A hét egy másik érdekesnek ígérkező drámai műsora volt az Olvasta-e? sorozatban Szerb Antal két novellájának adaptációja. Az Egy jilozopter szerelmei a Madelon, az eb és a Gondolatok a könyvtárban című novellák motívumait használta fel. Szerb Antal elsősorban kritikus, esszéíró, irodalomtörténész volt, a szépírás inkább kirándulás volt nála, egyes írásaiban beérte az intellektuel-játékossággal. A két alapmű, amelyből a tv-műsor született ennek a játékosságnak a hordozója. Kellemes egy órát kaptunk, de aligha ez volt a legfontosabb Szerb szépírásai közül, amit meg kellett ismernünk, illetve amire érdemes volt rákérdezni, hogy olvastuk-e. * A Gyulai Várszínház egyik estjének lehettünk utólag részesei kedden. A Pathelin mester, a több mint félezer esztendős francia komédia felszabadult humorával, vaskossá- gával, népi igazságtevésével érdekes, ma is figyelmet érdemlő játék, s Sándor János rendezésében most is jól szórakoztatott. * Egészében nem volt különösebben figyelmet érdemlő az Ez is operett, az is operett... című összeállítás. Mindössze egy száma érdemel említést, de az hosszú időre emlékezetes: szívesen láttuk és hallgattuk a Hegedűs a háztetőn című musical egyik megragadó szántát Bessenyei Ferenc nagyszerű előadásában. * A III. veszprémi tévétalálkozón díjat nyert filmek ismételt bemutatása juttatott hozzá a Fejes Endre regényéből készült, Jó estét nyár, jó estét szerelem ismételt láthatásához (tavaly egyébként a mozik is bemutatták). Az első bemutatás után igen élénk visszhangot váltott ki e film, ellenzői is akadtak jócskán. Nekünk akkor is, most is tetszett. Részletes méltatásának ismétlését nem tartjuk szükségesnek. * A tanévkezdés a képernyőn is jelentkezett. Szombaton érdekes vitaműsort, illetve körkapcsolásos riportot láttunk, amelyben az iskolával kapcsolatban állók legkülönbözőbb képviselői mondták el véleményüket az új tanév kezdéséről, a túlterhelésről, tankönyvellátásról, egyebekről. A lehatárolt idő meggátolta a műsor szereplőit és vezetőit abban, hogy néhány igen izgalmas kérdést ne csak érintsenek, hanem ki is fejtsenek. Több szót érdemelt volna például a testnevelő órák számának emelkedése, a külön elfoglaltságok és a hivatalos terhelés-csökkenés ellentmondása. * Végül szólni kell egy dokumentum-riportról. A néhány hónapja a DVTK-stadionban rendezett pop-fesztiválról szólt. A fesztivál és a' riport milyenségének felemlegetése helyett egyetlen dolgot jegyzünk meg: az adás műsorfüzeti beharangozásában, s egy-két riporteri, interjú-alanyi utalásában azt érzékeltette, hogy a befolyó pénz mennyire segíti majd a miskolci ifjúsági park felépülését. Azóta más forrásból arról értesülhettünk, milyen kevés, az építéshez viszonyítva jelentéktelen összeg maradt. A riport — úgy tűnik — korábban készült, s készítői az utólagos elszámolást nem vették figyelembe. Benedek Miklós A Borsodi Vendéglátóipari Vállalat pályázatot hirdet az alábbi szabadkasszás egységek vezetésére: 23. sz. Halászcsárda, Leninváros 28. sz. Italbolt, Ormosbánya, 30. sz. Büfé, Rudolftelep, 142. sz. Étterem Putnok, 208. sz. Mini-konyha, Ózd. ALTÉTELEK: 5 éves szakmai gyakorlat, tiszta erkölcsi és működési bizonyítvány. Pályázati határidő: 1973. szeptember 10. JELENTKEZNI: a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat személyzeti osztályán, Miskolc, Szabadság tér Z. sz. Eldugott falura menni...? Pedagógusok az ózdi járásban HOSSZÜ EVEK óta gondot, problémát jelent a falusi iskolák pedagógus ellátása. A szakképzett, friss diplomás tanítók, tanárok, ha tehetik, inkább városban, nagyközségeinkben helyezkednek el. Mindenesetre közel a városhoz, olyan falvakban, amelynek jó a közlekedése. így hát az iskolák igazgatói kénytelenek zömmel szakkép, zetlen. képesítés nélküli pedagógusokat alkalmazni. Szükség van rájuk. Munkájukat, erőfeszítésüket, akarásukat értékelni kell. Ám a képesítés nélküli pedagógusok alkalmazásának hátrányai vannak: hiszen nem is rendelkezhetnek — felsőfokú tanulmányok híján — kellő szakmai, pedagógiai ismeretekkel, alapokkal. Különösen az általános iskola első és ötödik osztályaiban szükséges, hogy szaktanár, szakképzett pedagógus tanítson, hiszen itt kell a tanulóknak megkapniuk a biztos alapot a további tanulmányokhoz. A képesítés nélkül tanító nevelők többsége levelező úton végzi a felsőfokú iskolát. Nem ritka eset azonban, hogy a kis faluban tanítók a diploma megszerzése után városban helyezkednek eL Ezt a példát említették az ózdi járási hivatal művelődésügyi osztályán is: — Az ózdi járásban eléggé bonyolult, sajátos helyzettel kell számolnunk. A két ipari város, Ózd és Kazincbarcika szívó hatása évről évre jelentkezik. Természetesen, e két városban az idei tanévben sincs képesítés nélküli nevelő. A város nyújtotta előnyök évente tíz-tizenöt nevelőt vonnak el a járás községeiből. falvaiból. Hogy érzékeltessem a képesítés nélküli nevelők arártyát: a tizenöt szaktanár helyére általában tízet, sikerül állítanunk; a többi állást képesítés nélküli nevelővel kell betöltenünk. AZ ÓZDI JÁRÁS képviselői egyébként évente háromszor meglátogatják az egri és a nyíregyházi tanárképző főiskolát, a sárospataki tanítóképzőt. Főként azok jönnek friss diplomával az ózdi járásba tanítani, akik maguk is a járásban laknak. Az utóbbi években haladás észlelhető a pedagógusok alkalmazásánál az ózdi járásban. Ma már csak olyan nevelőket alkalmaznak képesítés nélkül, akik jelentkeztek felsőfokú pedagógiai intézetbe. Így a pedagógus elhivatottság. a pálya szeretete némiképp biztosított. Egy évi tanítás után pedig levelező úton kezdik felsőfokú tanulmányaikat. — Jelenleg minden pedagógusi állást betöltöttünk — mondták. — Harminchárom képesítés nélküli nevelőt kellett alkalmaznunk: huszonkettőt közülük helyettesítőként. Tíz friss diplomás nevelő kerül ebben a tanévben járásunkba. A járás kisiskoláiban többnyire képesített törzs-tanerőket találunk az idei tanévben is. Akadnak azonban nehézséggel küzdő falvak is: a két tanerős sajónémeti iskolába képesítés nélküli nevelők kerültek az idén a képesítettek helyére. Az Arlói Általános Iskolában — ahol 54 százalékos a cigánytanulók száma — a harminc tanerőből nyolc képesítés nélküli. A Tardonai Általános Iskola egyike azoknak, ahol a nevelő-ellátásban a legtöbb probléma akad. A hat képesítés nélküli nevelőn kívül mindössze három szakos pedagógus tanít az iskolában. Az okot így foglalta össze Mihály István, az iskolaigazgatója: — Tardona kiesik a forgalomból. Kazincbarcika mindössze kilenc kilométerre van, de csak földút vezet arra. A nevelőlakások régiek, házaspárok nem szívesen telepednek itt le. Az idén ugyan kaptunk százezer forintot felújításra, de az iskolára kell költenünk, amelyik nagyon rossz állapotban van. Tardonán tizennyolc év alatt több mint ötven nevelő fordult meg. A levelező tagozaton- tanuló pedagógusok, ha végeztek, elmennek a faluból. A JELENLEGI, képesítés nélküli nevelők is továbbtanulnak. Munkájukkal elégedett az igazgató; a tanulásban is megállják helyüket. Szolgálati helyiséget valamennyiüknek tudott biztosítani az iskola. Ami erejükből futja, mindent megtesznek értük ... De az oktatás színvonalának érdekében az lenne jó, ha összeszokott nevelői törzsgárda alakulna ki * Tardonán. Mikes Márta A kilencvenedik születésnap Czóbel Bél 1883. szeptember 4-én született Budapesten . .. Így kezdődik a lexikonokban Czóbel Béla, Kossuth-díjas festőművész életrajza. Kilenc évtizednyi élet! Kimondani sem könnyű, hát még végigélni! S a kilencven esztendőből hetven az alkotásé. Erről beszélgettünk a napokban szentendrei műterem-házában. — Nagybányán kezdtem, nJF- tán München, majd Párizs következett ... — idézi a régmúltat. — Nem volt könnyű út. Megőrizni az ember egyéniségét, ez volt a legnehezebb. Nem szegődni egyik kimagasló francia művész nyomába se . . . Picasso egyszer, ha jól emlékszem, 1907-ben felajánlott nekem egy műteremszobát. Nem fogadtam el. Már akkor nagy i festőművész művész volt. A nagy művész pedig mindig túlontúl erős hatást gyakorol környezetére . .. Szivarra gyújt, úgy folytatja tovább az emlékezést. — Már akkor elköteleztem magam Párizzsal. Az lett a második otthonom. Hosszú évtizedeken át a közelítő tél mindig oda hívott. A tavaszok azonban haza, Szentendrére. A párizsi hónapok platt általában hat-nyolc képet festettem. Itt, Szentendrén húszat, huszonötöt. Műtermében ma is négy-öt megkezdett alkotás. — Talán furcsán hangzik — magyarázza —, de az a módszerem, hogy egyszerre több képen dolgozom. Ha belefáradtam, pihentetem a képet és köszöntése folytatom a másikat. Hogy miért? Minden kép más világ, más hangulat,. Más meglátás és más elképzelés. Ez számomra állandó , alkotó feszültséget jelent, ami véleményem szerint, elengedhetetlen a művészember számára. Ezekben a napokban egyszerre két újabb kiállítása is nyílik a művésznek. Az egyik az Ernst Múzeumban, ahol tavaly és idén készült huszonöt olajfestménye s több grafikája látható. A másik szőkébb pátriájában, Szentendrén — grafikáiból. Czóbel Béla a mai magyar piktúra egyik legrangosabb nagy öregje. Művészete időtálló, mert képei ízig-vérig festőnek ég mélységesen humanista embernek az ecsetjéből születtek. A Napjaink szeptemberi számából Az augusztus első felében megrendezett tokaji írótáborról, a munkásság ábrázolásáról folytatott eszmecseréről ad részletes beszámolót vezető helyen a Napjaink című irodalmi lap szeptemberi száma. A lapszám tartalma ezen túlmenően gazdag, változatos. Különös figyelmet érdemel Va- sy Géza Második analfabétizmus? című cikke napjaink egy nagyon égető köz- művelődési gondjáról, de nem kevésbé érdekesek F. Csillag Olga Megtalált kisházául, Akácz László Régi, híres nagy tanárok című írásai. Vihar Béla Misikolc, Ifjúságom című emlékezésének II. része, Illés Endrének a Zombory Éva tokaji bélyeggrafikai kiállítása megnyitásakor mondott beszéde, Kármán János, Feri bácsi cigaretta-üzeme című tárcája, valamint Nyakas Miklós Asszonyi Egyesülés Borsodban című, reformkori adalékokat szolgáló írása sem. Emlékezést olvashatunk Julius Fucik halálának évfordulójáról, megjegyzéseket: egy írónak a táborozásról történt távolmaradása körülményeiről, bepillantást kapunk a lap szerkesztőségi munkájába, s nyelvhelyességi, helyesírási tómájú írást is találunk. Elbeszéléssel Újhelyi János — Aggódom Karoláért — jelentkezett, verseket Fürjes Péter, Lajkó Lakatos József, Verbőczy Antal, Bari Károly, Niklai Ádám, Odor László, Varga Rudolf, Nyerges András, Sólymos Ida tollából olvashatunk. Gazdag a könyvrenceziós rovat, s megtaláljuk a folyóiratszemlét. A lapszámot gazdag grafikai anyag teszi színesebbé, gazdagabbá. Villanyszerelőipari f állatai építőipari részlege budapesti és vidéki munkákra felvesz kőműveseket és segédmunkásokat Jó kereseti lehetőség, minden héten szabad szombat Különélés! pótlék. Kedvezményes utazás és étkezés. Természetbeni szállás vagy szállásköltség. Jelentkezés: Budapest, VIL, Síp ntca 23. Beruházási osztály „D” épület I. emelet 3. szoba. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel FELVESZ \ — segédmunkásokat (szigetelők és üvegesek mellé betanított munkára), — központifűtés-szerelőket, — üveges és szigetelő szakmunkásokat, — asztalos, épületlakatos és hegesztő szakmunkásokat (külső szerelésre és gyártásra) Jelentkezés a BÁÉV munkaerő-gazdálkodásán (Miskolc, MSZB tér 4., fszt. 2.). Vidékiek részére szállást, kétszeri étkezést, utazási kedvezményt biztosítunk.
