Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-27 / 226. szám

1973. szept. 27., csütörtök

ÉSZAK-MAGYARORSZAG

5

Szakad Idő és turizmus

SOKSZOR és sok helyütt elhangzott már a megállapítás: a turizmust tekintvé Borsod páratlan természeti adottságokkal rendelkezik. Hegyeink, tavaink és erdőink kitűnő lehetőséget nyújtanak nemcsak az idegenforgalom számára, hanem a kirándulások. a hét Végi pihenések egészséges környezetben való eltöltéséhez is. Mindez igaz. Ám, igaz az is, hogy erősen iparosodott megyénkben különösen nagy szükség van ezekre a természeti kincsekre. A pihenésre alkalmas környezet, a tiszta levegő a nagyüzemek városai, Ózd, Kazincbarcika. Miskolc és Leninváros térségében úgyszólván nélkülözhetetlen. Az itt élő embereknek nem csupán pihenést jelent a természet — szervezetük regenerálását, a gyárakban megkopott egészség helyreállítását jelenti. Gyógyulást ad.

Vajon milyen lehetőség van a munkások turisztikai igényeinek kielégítésére? Van-e elegendő kiránduló- hely a városok közelében, s milyen ellátást nyújtanak azok? Hogyan fejlődik megyénkben a munkás turizmus? — ilyen és hasonló kérdésekre keresett választ a napokban az Észak-magyarországi Intéző Bizottság. Nem véletlenül foglalkoztak a fontos témával. Kormány- határozat írja elő az üzemi dolgozók ilyen jellegű ellátásának javítását, a turisztikai lehetőségek további bővítését.

Ami az említett négy várost illeti, nem túlságosan kedvező a kép. Pedig a vállalatok, a tanácsok, nem utolsósorban maguk az üzemi munkások — társadalmi tevékenységükkel — az utóbbi években már nagyobb gondot fordítottak, több pénzt adtak az ehhez szükséges feltételek megteremtésére. A természet mind a négy városnak bőven mért kincséből, ezek kihasználása azonban elmarad a lehetőségektől és az igényektől. Ügy tűnik, egv-két esetben nemcsak az anyagiak, de a szándék is lehetne több.

Kazincbarcika minden tekintetben jó példaként állítható a megye városai elé. Itt szerencsésen találkozott a vállalatok és a tanács törekvése, felkarolták a munkás turisztika ügyét. Elképzelésük, hogy néhány éven belül üdülőterületté, pihenőkörzetté építik ki a város menti Tar- dona-völgyet. Részletes fejlesztési programot készítettek, sőt egyik-másik elképzelés már a tervezés időszakán is túljutott. A T'ardona patak mellett mintegy 22 hold területű csónakázótavat, kul- túrparkot alakítanak ki. Az üdülőtelepen emellett sok egyéb, a pihenést, kulturált szórakozást segítő létesítményt, s természetesen a szükséges kiszolgáló egységeket is megépítik. A terv szépen halad a megvalósulás útján. S hogy ez az anyagiakon túl a szándékon is múlik, mi sem jelzi jobban »int az, hogy a város nagy- vállalatai eddig közel 3 és fél millió forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel az üdülőtelep megteremtéséhez.

BÜKK, Csanyik-völgy, Má- Iyi-tó, Csorba-tó, nyéki tórendszer ... E kurta felsorolásból is kitűnik, hogy a miskolciaknak sem kell pihenésre szolgáló helyekért a szomszédos megyékbe menniük. Mindez itt van karnyújtásnyira — mégis kihasználatlanul, vagy legalábbis közel sem olyan mértékben kihasználva, mint lehetne. Kétségtelen, a tömeges kirándulás fellendülőben van, s valamelyest a feltételek is javultak. Ám, még mindig számos hiányosság nehezíti az említett kirándulóhelyek megközelítését, az ottani pihenést. A Bükkben például kevés a kiépített sétaút, szalonnasütő, táborozásra kijelölt pihenőhely, zsúfoltak a turistaházak, s az ellátás is visszaesett. A tavak mentén más jellegű gondok megölt dása sürgető. A Mályi-tó környéke meglehetősen elhanyagolt, szemetes, vize fokozatosan elszennyeződik. A Csorba-tavat kotorni, a Nyéki-tó környékét közmű- vesíteni kellene, hogy igazán alkalmassá tegyék a hét végi üdüléshez. A miskolciak számára a Csanyik-völgy ideális kirándulóhely, mégis inkább csak nagyobb ünnepeken keresik fel sokan, mert az ellátás ilyenkor éri csak el a kívánatos színvonalat.

Legészakibb iparvárosunk, Özd természeti adottságai vetekszenek Barcikáéval és Miskolcéval, ezek kihasználása azonban még a megye- székhelyénél is rosszabb. A hét végi üdülés itt is csak az utóbbi időben kezd nagyobb mértékben elterjedni, erre egyébként a Hangony-patak völgye nagyszerű lehetőségeket nyújt. Célszerű lenne még intenzívebben foglalkozni az itteni üdülőkörzet kialakításával, hiszen — mint ismert — Özd, a megye egyik legszennyezettebb levegőjű városa, hétvegeken a munkások ezrei menekülnek a füstös, kormos városból a szabadba.

Leninváros szándékosan került a felsorolás végére. Nem mintha itt nem lennének meg a lehetőségek a turisztika fejlesztésére. Ellenkezőleg, a Tisza jó feltételeket teremt a vízisportok, vízi-üdülőtelep kialakítására. Ám, mégcsak elképzelés sincs rá, hogyan hasznosítsák. Néhány éve tervezték egy ilyen tiszai üdülőkörzet létrehozását, ami a város lakóinak ideális pihenőhely, sportolóinak felkészülési terep lehetett volna — a terv azonban csak terv maradt.

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI Intéző Bizottság említett ülésén sok szó esett e négy város eredményeiről, a turizmus fejlődését gátló tényezőkről. Valamennyien egyetértettek abban, hogy segíteni, bátorítani kell a helyes kezdeményezéseket, jó törekvéseket, szorgalmazni kell a tanácsok, a városokban működő vállalatok hét végi pihenést szolgáló tevékenységét. Hiszen — mint mondtuk — megyénkben különösen fontos a nagyüzemi munkások turisztikai igényének kielégítése.

(nagy)

Értékek a fold alatt

Gyakran kerülnek a felszínre nagy építkezéseken értékes képzőművészeti alkotások. muzeális tárgyak, építészeti emlékek. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium egyetértésben a Művelődésügyi' Minisztériummal új rendeletet adott ki e leletanyag megmentésére.

A rendelkezés kimondja: ha a föld felszíne alól építkezés, bányaművelés közben lelet kerül elő, a munka felelős vezetője 24 órán belül táviratban köteles értesíteni a megyei múzeumokat, vagy

a Budapesti Történeti Múzeumot. illetve a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adattárát. A bejelentéssel cgyidő- ben fel kell függeszteni a lelőhelyen végzett munkát, gondoskodni kell arról, hogy a lelet és környezete a szakértői vizsgálatig érintetlenül maradjon. A múzeumok kötelesek a lelőhelyet haladéktalanul megnézni és a tárgyakat biztonságba helyezni. Ä rendelet értelmében szabálysértést követ el és 5 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtják azt. aki mindezeknek nem tesz eleget.

A F Ö L D

i

Mi, magyarok, kenyérszerető nép vagyunk. Gondol- [ juk csak cl, hányszor beszélünk arról, hogy jó, vagy ( kevésbé jó a kenyér, amit megvásároltunk.

Ilyenkor önkéntelenül visszaemlékezünk a 20-as, 30- [

as évekre, amikor a termelő parasztcsaládoknál is sű- i rün előfordult a kukoricaliszttel kevert kenyér. Gyak- [ ran mondták akkoriban a gyereknek, ha este kenyeret i kért, hogy aludj el szépen, alszik már a kenyér is. 1 De miért is írok erről, jóval a kenyér ünnepe után? , Mert most van az ideje, hogy a kenyér magját a föld- > be tegyük. Koromnál fogva már nem vehetek részt [ tevékenyen a vetési munkákban, de jólesik látnom i azt, ahogy ma vetik a magot. Jól emlékszem, amikor j kézzel szórtuk a vetőmagot és faekével szántottunk, i Mennyit fejlődött azóta minden! Községünkben 1952- '

ben alakult a termelőszövetkezet, amelynek magam is , tagja, egyben elnöke lettem. Abban az időben a kö- , zös földeken is lovakkal, és néha jármos tehenekkel i szántottunk, öröm most szemlélnem, hogy az erős gépek milyen könnyedén bírnak a kemény, kiszikkadt i

földdel. J

Es mégis, fiataljainkat nem vonzza a szép mezőgaz- ' dasági munka. Ügy gondolom, azért nem, mert nem < ismerik a múlt nehézségeit és így nem tudják értékel- J ni a jelen szép eredményeit. Nekik mondom: szeretni i

kell a magyar földet, meg kell becsülni a munkát, J

amit a föld ád. A föld életet termel és biztos meg- i élhetést biztosít a földművelő népnek.

Kurek József '

nyugdíjas tsz-elnök j

Kázsmárk i

Több mint 400 millió forintos beruházással olasz, osztrák. NDK és magyar együttműködéssel cserép- és vázkerámia- gyár épül Bátaszéken. A szinte teljesen automatizált üzemben évi 50 millió cserepet és 50—60 millió vékonyfalú különlegesen könnyű és erős téglát, vázkerámiát gyártanak majd. Képünkön: Épül a kétezer négyzetméter alapterületű gyártócsarnok.

Forrás az Avas aU án

. Segít a tanács

Élénk érdeklődést váltottak ki a „Forrás az Avas alján” címmel lapunk augusztus 12-i, és az „Iható-e a kút vize?” című, szeptember ?-én megjelent írásaink, amelyekben egy korábban egész Miskolcon ismert forrás elhanyagolt állapotáról írtunk, s a cikkhez érkezett hozzászólásokat közöltük. Annak idején javasoltuk: érdemes lenne a forrást és környékét rendbehozni, esetleg társadalmi munkában visszaállítani eredeti szépségét, megszervezni gondozását. A helyreállított kút ugyanis jól szolgálhatná a város idegen- forgalmi törekvéseit, környéke pihenőhely lehetne Miskolc lakóinak s az ide érkező vendégeknek.

Cikkeink megjelenése óta is több olvasónk tett személyesen vagy levélben észrevételt. kiegészítést az írásainkhoz, ajánlotta fiel segítését, sőt — nem kis örömmel — már a megkezdett társadalmi munkáról is olvashattunk sorokat.

Nemrégiben Hradil Alajos festőművész-restaurátor (Miskolc, Arany János út 94.1 olvasónk kereste fel szerkesztőségünket, s elmondotta: néhány évtizede sokszor meglátogatta a forrást. Megragadta a környezet szépsége, a kút legendája, s 1946- ban olajfestményen örökítette meg. A képet ma is őrzi, várhatóan azonban néhány hét esetleg hónap múlva megválik tőle. A múlt esztendőben ugyanis egy amerikai turista felkereste és az említett olajkép megvételére tett ajánlatot, s csupán a forrással kapcsolatos további adatgyűjtés végett hagyta itt. Olvasónk a helyszínen, sót, a Diósgyőri Vármúzeum dokumentumaiból is próbált ismereteket szerezni a forrás keletkezéséről, elnevezése eredetéről, építtetője kilétéről— kevés sikerrel.

Egy másik miskolci olvasónk, Bényei László 1. kér. Toronyalja út 67. szám alatti levélíró a többi között ezt írja: „nemrégiben felkerestem az 1. kér. Tanácsi Hivatal építési osztályát és bejelentettem: brigádunk, az EAÉV Lenin Kohászati Müvekben dolgozó 15-ös építés- vezetöségének aranykoszorús brigádja elvállalja a kát és környékének rendbehozását.” Levélírónk ács-állványozó szakmunkás, felajánlotta nemcsak az ilyen jellegű munka elvégzését, de ígéretet tett a kőműves-, a takarítási és földmunka, valamint egyéb kúttisztítási és víz- vizsgálati munkák megszervezésére is. Arról is beszámolt, hogy bizonyos földmunkálatokat. cserjéirtást már el is végzett sőt az épületre új ajtót készített. Mint írja, ez év januárjától társadalmi munkában ő íart- ja — amennyire szabad ideje engedi — rendben a forrás környékét. Az elmúlt hetekben sok érdeklődőnek mutatta meg a kutat, megnézte a BÁEV egyik szocialista brigádvezetője, valamint ugyancsak társadalmi munka ígéretével az egyik szakmunkásképző-intézet képviselője, aki bejelentette: tanulócsoportjuk a szükséges kőművesmunkát szívesen elvégzi.

A forrás iránt érdeklődő és megjavításához társadalmi munkát felajánlókat vagy a még ezután jelentkezőket örömmel tájékoztatjuk, hogy az I. kerületi Tanács kézbe vette a kút rend behozásának ügyét. Csanádi László építési előadó elmondotta: teljes felújítást akarnak végezni. „Ehhez továbbra is szívesen veszik a Bényei Lászlóéhoz hasonló felajánlásokat. Olvasóink ezért ötleteikkel, válla - lásaikkal közvetlenül a hivatal építési csoportjához forduljanak.”

<N. I.)

NAPI

POSTÁNKBÓL

I

A gyógyulásomat hátráltatják

A múlt év november és december hónapokban ge- rinokopással kórházi kezelés alatt álltam. December végén gyógyfűző készítése végett felkerestem a Gyógyászati Segédeszközök Gyára miskolci fiókját, ahol azt mondták: már úgyis csak pár nap, van hátra az évből, menjek inkább januárban, és márciusra biztosan elkészül a fűző. Január 10-én a 7456-os számú munkalapon vállalták is elkészítését, de bizony, március óta már egy fél év is eltelt, és biztatáson kívül mást nem kaptam. Minden héten érdeklődöm, 1 de különböző kifogásokkal — most anyag nincs, most kapocs hiányzik — elutasítanak. A Miskolci Kárpitos I Ktsz-nél dolgozom, szabász vagyok. Így egész nap állva kell dolgoznom, s fűző nélkül szinte már elviselhetetlen fájdalommal végzem a munkámat. Meddig kell még várnom arra, hogy a miskolci fiók eleget tegyen a megrendelésnek, és egészségem további romlása nélkül tudjak végre dolgozni?

Baczuk Andrásné Miskolc, Árpád ú. 40.

Kedves ünnepség volt...

A bekecsi „Hegyalja” Termelőszövetkezet gazdasági területén Bekecs. Legyesbé- nye, Bodrogszegi és Sóstófalva községekben szeptember 22-én és 23-án tartották meg az immár hagyományos öregek napja ünnepséget. Az idős nyugdíjas isz- tagok részére az általános iskola úttörői kedves műsort adtak, majd a tsz-elnök köszönte meg az öregeknek a sok-sok éven át végzett áldozatkész munkát, amcly- lyel hozzájárultak ahhoz, hogy a ma aktívan dolgozó tagok becsületes munkájuk után megtalálják biztos megélhetésüket. A termelőszövetkezet 810 tagjából jelenleg 387 a nyugdíjas, akiknek jelentős kedvezményeket tudnak biztosítani.

A'arga László Bekecs

lutézkedjék az A FOR

Nagyközségünkben másfél vagy két éve nyitott az ÁFOR egy benzinkutat. Amíg ez nem volt. az áfész- től vásároltunk fűtőolajat, s mondhatom az ellátással sóira nem is volt probléma. Az új kút megnyitása óta viszont egyedül csak itt lehet az olajat beszerezni, és ez a kút többször van zárva, mint nyitva. De ha nyitva van. akkor sem lehet fűtőolajat kapni, csak gázolajat. Így hiába hirdetett akciót az ÁFOR. amikor 20 százalékos engedménnyel lehetett vásárolni olajat, mert mi ebből is kimaradtunk. A sajtó, a rádió útján minden évben felhívják a figyelmet arra. hogy időben szerezzük be a téli tüzelőt. Mi, emődi- ek azonban nem tudjuk azt megvásárolni, s nem a mi hibánkból. En télire 600— 700 liter olajat vásárolok, s rajtam kívül már több ezer család fűt télen olajjal. Jó lenne, ha az áfész-bolt is árusítana olajat, mert többet bosszankodunk és idegeskedünk. amióta kutunk van, mint azelőtt.

Király József Ernőd, Ferenc u. 10.

Köszönjük a segítségei

Közös összefogással befejezést nyer a Karcsa községi öregek napközi otthonánál: felépítése, s ezzel lehetővé válik, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom

évfordulójára ideiglenes otthonukból új, korszerű épületbe költözzenek át a napközi otthon öregjei. Az építéshez nagy segítséget nyújtott a Bodrog menti Belvíz- társulás szocialista brigádja, akik szeptember 23-én szabad szombatjukon társadalmi munkában elvégezték az öt helyiségből álló épület külső és belső vakolását. A korcsai Dózsa Tsz komoly összeget áldozott arra, hogy beszereltessc a villanyt és a vízvezetéket.

Váradi János, tanácselnök

Karosa

Rádió a/, iskolán ult

Mind több vállalat csatlakozik azokhoz, akik támogatják megyénk iskoláit és hozzájárulnak az oktatás korszerűsítéséhez.

A MÁV vontatási főnökség Béke szocialista brigádja elhatározta, hogy egy rádiót ajándékoz annak az iskolának, amelyik erre igényt tart — írja Bencs Ferenc, a miskolci Vörösmarty Művelődési Ház igazgatója. — .4 megyei tanács múvelödés- ■ iigyi osztályán a Sajólászló- falvi Általános Iskolára esett a választás. A tizenhét tagú szocialista brigád kis ünnepségen adta át a rádiót a gyerekeknek.

1