Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-09 / 185. szám

1973. aug. 9., csütörtök ESZAK-MAGYARORS2AG 5 Korszerű istállók, hizlaldák Megélénkült az érdeklődés az állattartási létesítmények építése iránt, meggyorsult az áthúzódó beruházások befe­jezése — erről adtak tájé­koztatót a MÉM illetékesei. Idén az első félévben az is­tálló- és hizlalda-építési program megvalósulása fo- j lyamatosabb, zavartalanabb volt, mint az elmúlt években. I Számos egy-két évvel ezelőtt megkezdett beruházás fejező­dött be. A létesítményeié korszerűek és berendezéseik lehetővé teszik a magas szín- • vonalú, intenzív állattartást. I Az év első hat hónapjá- 1 ban 13 034 szarvasmarha-fé- ' rőhelyet adtak át az ország­ban, ami jó eredménynek számít, már csak azért is, inert időarányosan — az egész évi 20 000-es férőhely növekedéshez képest — több létesítmény készült el, mint amennyire számítottak. A több mint 13 000 szarvasmar­hának döntő részben új, kor­szerű telepeken biztosítottak elhelyezést. A sertéstelepi férőhelyek száma 163 OOÜ-rel i bővült az első félévben. A legtöbb he­lyen szintén új szakosított telepet' adtak át. i Tokaji nyár, 1973 Épül a motel, ;,íi. •' a ló Tokaj... Világhírű hely­ségnév. Nagy az idegenfor­galma. Idén különösen nagy. A 900 éves jubileum jól elő­készített propagandája „hoz­za” az idegeneket. Évek óta (s ki tudja még, meddig?) vajúdó probléma a szálloda hiánya. Mit tehet az idegen? Marad a Borsod Tourist Ide- e.enforqn'mi Hivatal autós kempingje. Nagy Péterrel, a kemping gondnokával beszélgetünk az irodában. Az ajtó sarkig nyitva, csak igy lehet szem­mel tartam a „portát”. Né­pes csoport jön befelé, s a faházak irányába igyekez­nek. A gondnok kimegy. | — Elnézést! Hová tetsze- ’nek menni? A kérdés láthatóan meg­lepi a társaságot. — A strandra — válaszol­ja egyikük. — Kérem, itt nem lehet átmenni a strandra, ez zárt terület. Arra tessenek menni — s mutatja az utat. A tár­saság békésen elballag. Né­hány perc múlva két ifjú leányzó érkezik, szintén „strand-ügy”. Az útbaigazító magyarázatra még nekik áll feljebb, nem a legildomo­sabb szavakkal illetik a kö­telességét teljesítő gondno­kot. — A bejárathoz, az út mellé kellene egy tábla — mondom. — Már rég kértem. A he­lyi tanácsnak kellene intéz­kednie. Filléres dolog egy útmutató felírat, nyíl (.elhe­lyezése. — Beszéljünk vidámabb dolgokról. Mondjuk arról, hogy jól mulat a kemping, a fák között az ezerszínű sát­rak, lakókocsik tömege ... — Nagyon örülök ennek, bár rengeteg a dolgom — válaszolja Nagy Péter. — Négy éve vagyok itt, de még egyik nyáron sem volt ekko­ra forgalom. Most is néhány hiján ötszáz vendégünk van, többségük külföldi. — Melyik országból jöttek a legtöbben? — Lengyelországból, az NDK-ból, az NSZK-ból, Hol­landiából. Vannak vendége­ink az USA-ból és Kanadá­ból is. — Nevesebb vendégek ...? — Néhány napot itt töltöt­tek Bergendiék, a Holland Caraván Club elnöke. Len­gyelország és az NDK ifjúsá­gi kajak-kenu válogatottja, nemzeti szövetségeik vezetői... — Valami jó hír? — Van! Épül a 30 ágyas motel. Az építők felvonultak, hozzákezdtek a munkához. Előregyártott elemekből né­hány hét alatt összeszerelik az épületet, — És a 'vendégek ? Hogy vannak megelégedve a kem­pinggel? — Eddig mindennel elége­dettek voltaü. Persze, néhány dolgot hiányolnak. Többek között azt, hogy a kemping Tisza-parti részén nincs egy kisebb strand, elférne egy gyorsbüfé-szerű üzlet is, ahol ■ „egytálételeket” lehetne kap­ni. Sok vendégünk szeretne lovagolni is, de Tokajban nincs ilyen lehetőség, így kénytelenek leutazni a Hor- tobágyra... Itt félbeszakad a beszélge­tés. Belga vendégek érkez­tek, franciák távoznak. Egyi­kük tele kíváncsisággal, má­sikuk tele élményekkel... Tokaji nyár, 1973. (felföldi) Türelmetlen autósok Aszály az aggteleki barlangban A szakemberek szerint öt évtizede nem volt a mosta­nihoz hasonló tartós aszály az aggteleki és jósvafői bar­langokban. Az elmúlt más­fél hónapban lehullott me- dárdi esők — záporok és zi­vatarok — a karsztfórrások- , ban és a föld alatti cseppkő- termekben alig jelentkeztek. Ennek oka, hogy a bőséges csapadéknak csak , egy kis i-része jutott le a karsztba,’ a többit felszívta a felszínen levő dús növényzet. Ezt iga­zolja, hogy a Baradla csepp­kőbarlang föld alatti patak­jai jelenleg még az átlagos vízhozamot sem adják, és a sziklamederbe alig folydogál víz. * Pedig a bő vízre most igen nagy szükség lenne. A bar­langban ugyanis több éves munkával befejeződött a csaknem 500 méter hosszú csónakázó tó építése. A ha­talmas sziklaüregben létesí­tett, váltakozó szélességű ta­von akkumulátor meghajtá­sú csónakokban „utazhatnak” a látogatók. Erre azqnban még várniuk kell. Az történt, hogy a megapadt föld alatt Stix- ép Acheron-patakok olyan kevés vizet szállítanak, hogy nem tudják feltölteni a tavat. így a már leszállított, 20 férőhelyes túracsónak a. száraz mederben vesztegel; A tó feltöltődése — amelybe 1 és 3 méter mélységű vizet terveznek — most már csak az őszi esőzéskor várható. Addigra felszerelik a tő fe­letti barlangfal megvilágítá­sára szükséges elektromos készülékeket és reflektoro­kat. Az így : kivilágított cseppköveket a tó vize visz- szatükrözi, és ez a látvány felejthetetlen élményt nyújt majd a látogatóknak. I I Mis virágos városért Kazincbarcika szép ered­ményeket ért már el a „Tisz­ta, virágos városért” mozga­lomban, négyszer kapta meg e megtisztelő címet. Az ifjú szocialista város jövőre ün­nepli fennállásának huszadik évfordulóját. Az ünnepi ké­szülődés már az idén meg­kezdődött. Még több kazinc­barcikai csatlakozott a vá- rosszépítőkhöz. A városi tanács, a városi Vöröskereszt. a Hazafias Népfront, a KISZ és a vá­rosszépítő egyesület ezúttal egyhónapos társadalmi mun­kát szervezett. A városi Vö­röskereszt bizottságokat ho­zott létre amelyek választó- körzetenként (értékelik a munkát. A verseny eredmé­nye augusztus 15-én kerül nyilvánosságra. Szép eredmények születtek a „virágos erkély” mozga­lomban is. Két'éve 1940, ta­valy már 2400 virágos er­kély pompázott a városban. Az erkélyek gazdáinak a Borsodi Vegyikombinát szo­cialista brigádjai oly módon segítenek, hogy elkészítik az egyébként nehezen besze­rezhető virágládákat. Az idén is 300-at gyártottak. De ez nem azt jelenti, hogy csak ennyivel nőtt a virágos erké­lyek száma, hiszen sokan barkácsolnak önmaguknak is virágtartó edényeket. A MERT (Minőségi Ellenőrző RT) szakemberei az IKARUS- ban átvizsgálnak minden export-autóbuszt, mielőtt elhagyja a gyár területét. A mérnökök és technikusok futópróoán vizsgálják a kormánymű, a fékberendezés működését, az au­tóbusz úttartását, a motor üzembiztonságát, zajszintjét, a sebességváltó minőségét. ß rendszeres ismétlődés miatt hovatovább ter­mészetes állapotnak tekintjük az újságok napi baleseti krónikájában szerep­lő félsoros gyászjelentéseket. Közönbösen, vagy halványan felsejlő részvéttel olvassuk a neveket, gyakran egész csa­ládokét. akik az országuta­kon. a városok utcáin, egy- egy karambol kapcsán feje­zik be életüket. Miért van iiven sok közle­kedési baleset? Ez a téma is igen megszaporodott az új­ságok hasábjain. (Nevelőha­tásuk azonban — úgy látszik — nincs.) Ügyannyira, hogy már kezdünk hasonlítani a nyugati lapokhoz, amelyek­ben ugyancsak előkelő he­lyet foglal el a volán-embér, akit más szóval homo autó- mobiliensisnek neveznek. Vannak, akik az italban látják a balesetek fő okát. mások a műszaki hibákra, a KRESZ nem ismeretére, a vezetési tapasztalatlanságra utalnak. Megint mások a sok autóban, az utak állapotá­ban keresik az okokat. Hadd szaporítsam az okokat, ame­lyekkel szintén magyarázni lehet a közlekedési balesete­ket. Szerintem a közlekedés emberi magatartás. S ebben történt valami lényeges vál­tozás. Semmi túlzás, az el­múlt évhez képest a jármű­vezetők magatartása alapo­san megváltozott. Türelmet­lenebbek. törtetőbbek lettek az autósok. Egyre inkább saját kedvező helyzetüket nézik csak, a másikkal nem törődnek, i sőt, gyakran figye­lembe sem veszik. Magam is autós ember vagyok, s azt tapasztalom, hogy erősen romlott a közlekedés morál­ja, légköre. Sok nagyvárosi utca bizonyos válságjelensé­gekkel küszködik. Autóbusz, villamos, motorkerékpár, ma­gán- és vállalati autó — egyik sem várja már meg a sárga jelzés végét, és a vá­rakozási alapvonalról már a sárgában startól, hogy a zöldet az útkereszteződésben kapja, így három másodper­cet megtakarít... Igaz, ma még több nagy­városban gyakran a főútvo­nalakon is lehet akár hetven kilométeres sebességgel is haladni, ám lehet, hogy egy pillanat múlva cammogásra kényszerül a vezető. Ilyen­kor a türelmetlenebb vezető mindenáron szeretne kitörni a sorból, megelőzni az előtte haladókat, mei't idegesíti a közlekedési lehetőségek hul­lámzása, gyakori változása. A legtöbben újabban fü­tyülnek a jobbkéz-szabályra mindaddig, amíg nem fütyül a rendőr, s akkor idegesen magyarázzák; nekik voit eh­hez joguk és nem a haladás­ban általuk gátolt másik jár­műnek ... Miből táplálkozhat e tü­relmetlenség, a másik autós­sal való nemtörődés. Minden bizonnyal összefügg felgyor­sult életritmusunkkal, a vá­rosokon belül is nagyobbod > távolságokkal, a túlzott mel- lékmunka-vállalásokkal, a hétvégi-házhoz való sietéssel, az elfecsérelt tízpercek „be­hozásával”. Belejátszhat a sűrűsödő balesetekbe az is, hogy egye­sek — ez szintén kitapintha­tó a közlekedésben — ha volánhoz ülnek, átalakulnak, elnyomott „alatvalóból”, fő­nök és feleség sanyargatta kisemberből vezetővé, élet és halál uráVá lesznek. A veze­tő beosztású meg azt hiszi, a közúton is tudják, látják róla, hogy ő a főnök, s úgy viselkedik, mintha itt is előre engednék, megnyitnák előtte az ajtót. Minden bizonnyal a ren­dezetlen magánélet is oko­zója a baleseteknek. Márpe­dig aki autóba ül, annak kí­vül kell hagynia mérgét, bá­natát, töprengését, sértődött­ségét éppúgy, mint a sebész­nek, amikor műtőbe lép. De vajon mindenki képes erre? Sajnos, nem, így aztán ke­vesebb energia jut a vezetés­re való koncentrálásra, az úttestíigyelésre. a forgalom­mal való „együttélésre”. A napokban megalakult az Országos Közleke­désbiztonsági Tanács, amely hamarosan megkezdi működését. Jó lenne, ha a bizottságban tevékenykedők öszegyűjtenék a közlekedési baleseteket előidéző okokat, s olyan intézkedéseket hoz­nának, tanácsokat adnának az autósoknak, amelyek azt eredményeznék: kevesebb lesz a baleset, merthogy mindannyiunkat h apavár­nak ... F. L. MAPI POSTÁNKBÓL i „PEMHG” javítási és karbantartást vállalunk RÖVID HATÁRIDŐVEL L" és „T” típusút 200—5000 kg-os teherbírással. Megrendelés: > Miskolci Vasipari Szövetkezet 3501 Miskolc, Partizán u. 7. vagy Pf. 147. Sürgős lenne a javítás Miskolcon a Bacsó Béla és a Nefelejcs utca találkozásá­nál vasfedővel ellátott aknák vannak az úttestben. A nagy forgalom következtében há­rom akna sérült, környékén az asztfalt megrepedt, vagy teljesen hiányzik, úgy, hogy már egészén gödör van mel­lettük. A teherautók emiatt olyan zajjal járnak itt, hogy a környéken lakóknak már sem éjjel, sem nappal nincs nyugalmuk. Ügy gondoljuk, a bukkanókat most még ki­sebb költséggel kijavíthat­nák, később viszont már csak forgalomkorlátozással és többletkiadással. A gyors ja­vítás pedig nem tenné próbá­ra tovább az autók kerekeit, rúgózatát, s — a környéken lakók idegeit sem. Még egy kérésünk lenne a kerületi tanácshoz. A régi makadámkővel burkolt Ne­felejcs utcán az állap dó gép­kocsiforgalom olyan porfel­hőt kavar, hogy lehetetlen szellőztetni a lakásokat. Ugyanez a helyzet a Bacsó Béla utcában is, mert a .fel­szálló por egy része itt ra­kódik le. Kérjük, vizsgálják meg kérésünket, panaszunkat, és segítsenek. Tarpai Lajos Miskolc. Bacsó Béla u. 18. Köszönjük a játszóteret! Községünkben, Szerencsen az elmúlt évek alatt 5 eme­letes ház épült. Minden épü­letben 18 család lakik, s bi­zony esténként sok-sok gye­rek zsivalyától hangos az udvar. A közelmúltban azon­ban egyre több felnőtt is megfordult itt. A „fiatalok a nagyközségért — nagyközség a fiatalokért" mozgalomban ugyanis játszótér építését kezdték meg a Kossuth úti lakótelepen. A KlSZ-fiatálok, Bacsó János vezetésével tár­sadalmi munkában dolgoztak, hogy napokon belül magasra emelkedjenek a színes hin­ták. a csúzda. a libikóka, s még a homokozóról sem fe­ledkeztek meg. A játszótér ünnepélyes átadására a X. VIT tiszteletére július 28-án kerül sor. A magam és testvéreim, társaim nevében szeretnék köszönetét mondani. Kovács Tünde VI. o. tanuló Szerencs, Kossuth u. lakótelep Kérés a Volán Vállalathoz Miskolc különböző gyárai­ban, váltóműszakban dolgo­zunk. A második műszak után egy órát kell várakoz­nunk a hazautazásra. A Búza téri megállóból 22 órakor in­dul egy autóbusz Kazincbar­cikára. Ezt már nem tudjuk elérni, hiszen a munkaidő ekkor ér véget. Hiába érünk a megállóba 25, vagy' 30 perc alatt, a következő járat csak 23.29 órakor indul. Arra sze­retnénk kérni a Volán 3. sz. Vállalatát, hogy ha ennek a járatnak az indulási idejét nem lehet előbbre hozni, úgy a 22 órakor induló járatot szíveskedjenek 25. vagy 30 perccel később indítani. Matt a Gyula és társai, Sajószentpéter, Batthyány u. 12. A Volán 3. sz. Vállalat sze­mélyforgalmi főosztályának vezetője. Nagy István vél.* szol: „A felhozott indokok alapján és a forgalmi fel­méréseinkre való tekintet­tel 1973. augusztus 6-tól kez­dődően a 6410 683 számú já­rat Miskolcról 30 perccel ké­sőbb, 22.30 órakor indul. A jobb áruellátásért Az elmúlt napokban Arló községben ülésezett a keres­kedelmi állandó bizottság, amelyben a nagykereskeő( mi, kiskereskedelmi vállala­tok, valamint az Ózdi Afész igazgatósága is képviseltette magát. Kacsó Albertné, ke­reskedelmi előadó részletesen foglalkozott Arló nagykor? r Borsodszentgyörgy és Jár- dánháza társközségek keres­kedelmi helyzetével, áruellá­tásával. Elmondotta, hogy az utóbbi időben javult, az áru­ellátás, s a Borsodi Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat 252. számú átalakított egysége az iparcikk-ellátást is igyekszik biztosítani, bár a FÉMVILL szállítása nem mindig kielégítő. A tej-, hús-, a sütőipar és az Élelmiszer Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat képvi­selői a hasznos megbeszélés alkalmával megígérték, min­dent elkövetnek, hogy az ózdi járás egyik legnagyobb községé en tovább Táruljon az ellátás színvonala. Adler Isí',";n Arló i

Next

/
Thumbnails
Contents