Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-07 / 183. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4. 1973. aug. 7., kedd A képernyő előtt Bizonyíték nélkül— Filmek Az elmúlt hét műsorainak domináns eleme a X VIT eseményeinek bőséges és sokszínű ismertetése volt. Valóban ott érezhette magát a nagy találkozón az is, aki itthonról figyelte érdeklődve a sűrűn jelentkező adásokat. * A hét .legkiemelkedőbb művészi vállalkozása a Galgóczi Erzsébet novellájából. Kabay Barna diplotnarendezéseként készült, Bizonyíték nélkül című tv-dráma volt. Talán szélsőséges, de jellemző eset a fiatal nyomdászfiú története, aki az igazi vörösőrök, a Lenin-fiúk közé vágyódástól és a fia- talos hencegéstől vezérelve olyan valótlan hőstettel dicsekedett el, amely elégségesnek bizonyult Horthy bírósága számára a halálos ítélet kiszabásához. Jani, a fiatal nyomdász , aligha volt tisztában helyzetével, csak a vizsgálati fogságban, majd a főtárgyaláson ébredt rá nemcsak helyzetére, hanem a társadalmi igazságtalanságokra is. A Tanácsköztársaság napjait idéző, eredeti képsorok a játék kezdetén előrevetítik a korhangulatot, s a korabeli dokumentumok bevágása a továbbiakban is roppant hitelessé teszi a történetet. A tárgyalás képsorai, a végső, lelassított, eltorzuló képsorok pedig azt érzékeltették markánsan, merre, milyen irányba fordult 1919 őszén az ország szekere, miként is nézett ki a „törvényes rend” visszaállítása. A nyomdászfiú félszegségét, bátortalanságát jól hangsúlyozta Paudits Béla kamaszos alakja. Darvas Iván a fehér kesztyűs gyilkosok kitűnő képviselőjét jelenítette meg, Né- methy Ferenc a fehérterror vérbíróságát jellemezte jól. Emlékezetes Ruttkai Éva titokzatos festőnője. * Mácza Jánost, a Moszkvában élő és egészen a közelmúltig1 aktív egyetemi oktató munkát végző tudóst, aki a fehérterror elől menekülve hagyta el hazáját, hogy Csehszlovákiában, Ausztriában, majd fél évszázada a Szovjetunióban szolgálja a művészet-tudományt és a szocializmus ügyét, nyolcvanadik születésnapján riportfilmmel köszöntötte a televízió. Illés László rövid, tömör, az egész életpályát érzékletesen összefogó bevezetője, majd az adás nagyobb részben az Urbán Nagy Rozália készítette, de — nagyon jól szerkesztetten — monológszerű önvallomásnak tűnő riport az ünnepelttel sokszínűén mutatta meg Mácza János életútját, emberi, tudósi, közéleti tartását. * Játékfilmekben nem volt hiány az elmúlt héten. Időrendben elsőként Az ingaóra című, nyugatnémet származású, de olasz műből készült egyórányi unalom pergett a képernyőn. Az olasz szerző, Aldo Nicolai nekünk, miskolciaknak szinte ismerősünk. Korábban két játéka is szerepelt stúdiószínpadunkon, most is műsoron tartják a Festett pillangók című művét. Az ingaóra című játéka filmen is színpadi játék maradt, de a jómódú házaspár unott csevegése sem őket^ sem minket nem érdeklő témákról, harminc esztendős közös múltjuknak fel-felidézése, se vele, se nélküle alapon egymás mellett élése csak éppen időtöltésül szolgált, míg sor kerülhetett a VIT-műsor közvetítésére. A Papírrózsák című angol tv-filmet szerdán láthatták a 2. adást is fogni tudó nézők, a többiek meg szombaton. Keserű történet egy öregedő és az öregkortól roppant félő újságíróról, lélektelen, embertelen környezetéről, a gyárszerű sajtógépezet, az angol mammutlap-szerkesztőségek embertelen mechanizmusáról. A történet tragikus végét nem éreztük eléggé motiváltnak. A villogó képek, ismétlődő újságcímek jól érzékeltették a szerkesztőségek életét és a környezet szenzáció-igényét. A vörös diplomata című szovjet tv-filmet két részben láttuk, csütörtökön és pénteken. A szovjet filmgyártás nem először nyúlt hasonló témához és a mozifilmekben emlékezetest alkotott (Egy nő a diplomaták asztalánál, vagy az ugyancsak hasonló, legalábbis a történet első feléhez hasonló A svéd asszony). Kraszinnak, a mérnökből lett forradalmárnak, a későbbi diplomatának története, illetve annak tv-film feldolgozása kevésbé volt szerencsés. Túlzottan visszafogott, inkább dokumentum játéknak tetsző alkotás született, amelyben igen jó hatásúak voltak a korabeli híradók képsorai. Az írók között Molnár Ferenc, Vadnai László, Fodor László, Görög László és további hat idegen, a szereplők között Charles Boyer, Henry Fonda, Charles Laughton, Rita Hayworth, Edward G. Robinson, Paul Robeson. Ennyi nagy művész hogyan tudott 1942-ben együttesen létrehozni egy olyan giccshegyet alkotó gegcsomót és értéktelen szeméthalmazt, mint amit a szombat esti, Egy frakk története című hajdani hollywoodi készítmény kínált?! Egyetlen erénye a f filmnek: láttuk a nagy művészeket harminc évvel ezelőtt és hallottuk énekelni Paul Robesont. * „Közkívánatra” megismételték a Fekete macska című tévéfilmet, Nemere László rendező munkáját. Dayka Margit és Major Tamás vidám komédiázása megérte, hogy újra megnézzük. Benedek Miklós Felveszünk a Hejőcsabai Cementgyár szereléséhez lakatos, hegesztő, ács szakmunkásokat és segédmunkásokat KIEMELT BÉREZÉSSEL! Minden héten szabad szombat, vidékieknek szállást biztosítunk, útiköltséget, különélési díjat fizetünk. Jelentkezés: Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén, Miskolc, Szabó Lajos u. 66. Hétfőn 10 órától csütörtök délig Magány Teliinger István tusrajza Kedvtelés is, művészet is SZAKKÖRÖK ÉS VEZETŐIK Sokféle népművelési formával találkozunk faluhelyen, városban egyaránt. Szervezett, élénk kulturális életet tapasztalhatunk egyes községekben, másutt pedig még gondokkal küzdenek. A sok évi gyakorlat bebizonyította már, hogy ott a legeredményesebb, legcélravezetőbb a népművelői munka, ahol együttesen, közö6 érdekek alapján tevékenykednek a közművelődésben. A másutt látottakat-tapasztal- takat felhasználják saját munkájukban, községük kulturális életének szerveslésében. Napjainkban az egyik legnépszerűbb, legelterjedtebb népművelési forma a klubszerű foglalkozás, a szakköri tevékenység. Az encsi járásban is nagy múltja van a művelődési házak szakköri életének. Még az eldugott kis falvakban is szép számmal működnek felnőtt és ifjúsági szakkörök. A járásban különösen a színjátszó köröknek, az amatőr művészeti csoportoknak van jó híre. S hogy eredményesen működnek, ahhoz az is nagyban hozzájárul, hogy az encsi járási művelődési központ segítségén, szakmai irányításán kívül a környező községekből is szereznek tapasztalatokat. A közeli falvak gyakran tartanak közös rendezvényeket. egy-egy irodalmi vagy népzenei műsorukkal ellátogatnak egymáshoz. A művelődési központban hat felnőtt és tizenhét ifjúsági irodalmi színpadot tartanak számon a járás területén. Községük művelődési életében jelentős szerepet töltenek be az irodalmi színpadok, színjátszó körök. A társadalmi ünnepeken min- dik fellépnek és rendszeresen készülnek önálló műsorokkal is. Az aszalói fiatalok irodalmi színpadát például járásszerte emlegetik. Legutóbbi, Dózsa- műsorukat a környező falvakban is bemutatták. A járási művelődési központ irodalmi szakköre a japán irodalomból készített összeállítást, amelyet a távolabb eső községek közönségének is elvittek. Fellépéseik a színvonalas szórakozáson kívül az esztétikai nevelést, az irodalmi ízlésformálást is segítik. Az encsi járásban is bebizonyosodott, hogy a szakköri, kiscsoportos tevékenység a kis falvakban az egyik legalkalmasabb népművelési forma. Mert az adott lehetőségek, igények megszabják a kulturális élet jelleget. Márpedig a falusi művelődési házakban a tárgyi feltételek inkább a szakköri tevékenységre adnak lehetőséget. S hogy a szakköri élet eleven, pezsgő legyen, ahhoz a művelődési központ szakmai irányításán, segítésén kívül a falvak közötti együttes munkára is szükség van. Az encsi járási művelődési központ egyébként a szakkörvezetőknek minden évben szervez továbbképzést. A szakkörvezetők az idén a nyári továbbképzésen vettek részt Sátoraljaújhelyen. A népművelés, a szakköri munka elméleti és módszertani kérdéseivel 32 népművelési szakember ismerkedett. A tanfolyamot a jövő évben folytatják és a részvevők szakkörvezetői képesítést kapnak. A műkedvelő csoportok, szakkörök munkája több mint kedvtelés. Ott, ahol az egyszerű időtöltésen kívül a szakköröknek más célja is van, szép eredmények születnek. S az elismerést, a sikert a szakkörök és vezetőik maguknak könyvelhetik el. Mikes Márta A 112. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet i pályázatot hirdet 1 fő magyar-történelem szakos egyetemi végzettségű tanári állásra, 2 fő nevelőtanári (férfi) állásra, tanítói, vagy főiskolai végzettséggel. Magyar-történelem szakos előnyben részesül. Fizetés a 210/1970. MM. MüM. sz. utasítás szerint. • Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban az intézet igazgatójánál, Kazincbarcika, Építők útja 15—17. sz. alatt. NÓTÁIKÉRT TÁVOLBÓL IS JÖNNEK Korán kelők a tardi asszonyok. Mint a falusi asszonyok általában. S egy részük, ha már elvégezte dolgát a ház körül, buszra száll. Mert egy részük Egerbe jár dolgozni. A Röpülj páva kör asszonyai és lányai közül is eljárnak néhányon. Korán mennek, későn jönnek. De azért, találnak időt rá, hogy szerdánként, amikor összeülnek a tardi asszonyok, ott legyenek közöttük, s énekeljék a régi nólálcat, a régi tardi énekeket. Tizennégyen vannak. Csak tizennégyen, de lehetnének többen is. Lehetnének, mert ahogy Gaál Kálmánná, a kör szervezője és mindenese, Tárd népművésze mondotta, nem az éneklési kedv hiánya, hanem más akadályozza, hogy többen legyenek. Elsősorban az, hogy nincs igazi otthonuk — a pártházban ülnek össze szei*- da esténként egy kis közös éneklésre. Nehezíti helyzetüket, hogy a tanár Miskolcról jár hozzájuk, így hetente csak egyszer találkozhatnak, no meg az is, hogy az asszonyok különböző helyeken dolgoznak, keveset vannak otthon. — Akkora sikerünk volt, amilyet még nem tapasztalté"’ ’^stanában Tardon. * Hát az indulás valóban emlékezetes volt. Az elmúlt évben, november 7-én, amikor az első, igazi, nagy fellépésüket tartották a Röpülj páva kör asszonyai, annyian jöttek el meghallgatni őket, hogy nem fértek be mind a kultúrterembe. Váraljára díszkísérettel vitték le az asz- szonyokat. Amikor pedig a Takács Tiborral rendezett író—olvasó találkozón ráadásként még énekeltek is, az íróvendég — az emlékkönyv bejegyzésének tanúsága szerint — valóban meghatódott. — Ahol a páva-körösök ott vannak, oda szívesebben eljönnek a tardiak — mondta Kovács János, a község tanácselnöke. Ezen, persze, nincs semmi csodálkoznivaló. Legfeljebb az csodálkozik, aki nem ismeri eléggé a községet, s nem tudja, hogy az itt élők mennyire ragaszkodnak hagyományaikhoz, milyen büszkék népművészetükre. — Mindig mondták nekem az asszonyok: Erzsi, hát Tárd nincs sehol? — Gaál Kálmánná próbálja feleleveníteni a kör megszületésének előzményeit. Mert hozzá gyakran bejöttek, bejönnek tanácsért, jé szóért, egy kis beszélgetésért, s ilyenkor nemcsak a hímzésekről, a keresztszemesekről volt szó, hanem arról is, hogy jó lenne feleleveníteni a régi szokásokat, a gyön- gyösbokrétát, meg az énekeket. Azokat az énekeket, amelyeket az itt élő matyók énekeltek valaha. Addig, amíg feledésbe nem tűnnek, amíg élnek egykori éneklőik. — Jó hangú emberek éltek itt, szerettek is énekelni. Most már gyűjtjük is őket, gyűjti tanárunk is. De távolabbról is eljönnek értük. Csak az vigasztal minket, hogy azt mondják: úgy ahogy mi tudunk énekelni, másoknak nem megy. Mért azért volt egy las féltékenykedés, idegenkedés attól, hogy elviszik a nótáikat. De nem tartott sokáig, mert a lényeg az — ezt vallják —, hogy éljenek ezek a nóták. S ez az oka annak is, hogy amikor a páva-körösök fellépnek, megmozdul a község. Kollektívaformáló ereje van a körnek. Bizonysága ez annak; valamennyien magukénak vallják ezt a népművészetet. Ezért is van az, hogy fellépéseiken — ragaszkodnak hozzá — mindig saját népművészeti visele- teikben lépnek színpadra. S ezért is szeretnék, ha régi, dédelgetett álmuk, a tájház egyszer valósággá válna. Mert képzeletben már be is rendezték, s magukat is oda képzelték a próbákra, otthonosan, a hagyományok szellemében. — Nem könnyű, persze — a tanácselnök már sorolja is a község más gondjait. — Mert kellene ide művelődési ház, ez a meglevő nemigen felel meg a célnak, kellett az óvoda, amely most végre megvalósult, és hát, az iskolának is szüksége van egyre, s másra. A segítség meg kevés. Mármint az anyagi. Pedig jó lenne, ha előbbre léphetnénk. Mi adjuk azt a húszezer forintot, a termelő- szövetkezet is segít, többre most nem futja. Ezzel egyet kell érteni. S egyetértenek a tardi asszonyok. Az asszonyok, akik most már ismét összeülnek szerdánként, hogy — miként apáik és nagyapáik — együtt énekeljék a régi dalokat, s közben akaratukon kívül egységesebbé kovácsolják a községet. Pusztán azért, mert azt teszik, azt csinálják, amire valamennyien nagyon büszkék, őrzik a hagyományokat. Csutorás Annamária A Miskolc Tiszai pu. állomásfőnöksége lelvéíclt hirdet FELVESZ férfi munkavállalókat kocsirendezői, váltóőri és vonatkísérői munkakörbe, női munkavállalókat jegy vizsgálói munkakör b1' Feltételek: 18—36 év életkorhatár, 8 általános iskolai végzettség, yasútorvosi alkalmasság. Érettségizettek előnyben. Fizetés a fenti munkakörökben kiképzés után 2400—2700 forintig. Juttatás: egyenruha, szabadjegy a családtag részére is. Jelentkezni lehet: , Miskolc Tiszai pu. állomás felvételi irodájában, munkanapokon 7.30-tól 16 óráig.
