Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-30 / 202. szám
1973. aug. 30., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Tanácskozás a Dunántúlon 4 BVK szekszárdi gyáregységének munkájáról (Tudósítónktól) A Borsodi Vegyikombinát vezetői Szekszárdra utaztak, hogy helyszíni munkaértekezleten tanulmányozzák a gyáregység termelését. A szekszárdi vegyiüzem első félévi termelési, értékesítési, készletgazdálkodási és fejlesztési tevékenységéről volt szó. Az igazgatói tanácsülés részvevői kritikusan vizsgálták a pvc-granulátum gyártását. Megállapították, hogy bár a PVC-gyáregység esetenként nem tudta időben szállítani a granulátumot, a tavalyi évhez viszonyítva javult a termék minősége. A minőségi kifogások csökkenését jelzi, hogy 284 tonna granulátumból mindössze 10 tonna nem felelt meg a követelményeknek. Ezt a meny- nyiséget vissza kellett szállítani Kazincbarcikára, mert a minőségi eltérés lehetővé tette, hogy más célra felhasználhassák. A zavartalan ellátás biztosítására több belső intézkedést hoztak a vezetők. Égy másik termék, a pvc-ajtó minőségének javítására is határozat született. Megállapították ugyanis, hogy az ajtók erősen igénybe vett részein ütésálló anyagokat kell beépíteni. A műszaki fejlesztési főosztály és az alkalmazástechnikai üzem kísérleteket folytat, amelynek befejezése után a szekszárdi gyáregység vizsgálja majd a nagyüzemi gyártás lehetőségeit. A tanácskozáson szó volt az értékesítés helyzetéről is. A gyáregység termelésének növekedésével szükségszerűvé válik, hogy a marketing-tevékenység egy részét átvegye a kereskedelmi főosztály. A fejlesztési tevékenység tárgyalása során elhangzott, hogy a pvc-ablak gyártásának bevezetéseként 19 ablakot szerelnek fel Egerben, A gyártáshoz szükséges gépeket a IV. negyedévre megrendelték. Az első félévben készült el a Portplast lengőajtó is, amelynek tartósságát házi vizsgálatnak vetették alá. Kidolgozták továbbá a harmonika-ajtót. A vegyikombinát vezetői' nagy gondot fordítanak rá, hogy késztermékeiket mind több területen hasznosítani lehessen. Ezért fejlesztési együttműködési szerződést kötöttek a Zala megyei Állami Építőipari Vállalattal: a pvc-válaszfalakat kísérleti jelleggel beépítik a Zalában, alagútzsalus technológiával épülő lakóépületekbe. Együttműködési szerződést írtak alá a Tiszai Bútorgyárral, továbbá a kaposvári mező- ! gazdasági főiskola kisállatte- ; nyésztési karával is. A kibővített igazgatói tanácsülés határozatai kellő segítséget adnak a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyáregységének további munkájához, elsősorban második félévi tevékenységéhez. Széplaki Kálmán Milliomos lakisi bankok Tovább gazdagodnak a borsodi takarékszövetkezetek Új betétgyűjtő pénztárak Nem egészen másfél évtizeddel ezelőtt még nagyon sokan fejcsóválva, bizalmatlanul álltak meg megyénkben az akkoriban alakult első falusi bankok előtt, ,Alig néhány száz taggal kezdték meg működésüket az első takarékszövetkezetek. A szövetkezeti mozgalomnak ezek az új hajtásai azonban gyorsan megnyerték a falusi lakosság bizalmát, s napjainkban már 72 településen működik falusi bankház vagy bankfiók. A 24 borsodi takarékszövetkezeti központhoz ugyanis ma már 34 kirendeltség és 14 betétgyűjtő pénztár is tartozik. A MÉSZÖV e héten értékeli a megye takarékszövetkezeteinek első félévi eredményét. Falusi bankjaink közül különösen a mezőkeresztesi, a szendrői, a tokaji, a ricsei, a gönci és a tiszakarádi ért el jó eredményeket. A takarékszövetkezetek tagjainak száma fél év alatt 2626-tal növekedett, s már megközelíti a 70 ezret. A taglétszámot tekintve országosan a második legjobb eredménnyel büszkélkedhetnek takarékszövetkezeteink. A tagság részjegy-alapja is 346 ezer forinttal gyarapodott az év' elejétől, betétállományuk pedig 24 millió 267 ezerrel nőtt. A falusi bankok kölcsön- állománya 103 millió forint. Nemcsak a tagság áruvásárlásaihoz, hanem az építkezésekhez, a háztáji termelés fokozásához is jelentősen hozzájárulnak a takarékszö- vetkezeti kölcsönök megyénk I falvaiban. Megyénkben már különben tíz olyan takarékszövetkezet működik, ahol a tagság betétjeinek összege eléri, ! vagy meghaladja a 15 millió forintot. A „leggazdagabb” takarékszövetkezetben, a mezőkeresztesiben 34,4 millió a tagok betétállománya, Tokajban a 20 millió felett járnak, a bogácsi, a tolcsvai, a ricsei, a tállyai és a tar- cali falusi bankban pedig alig 1—2 millió hiányzik a 20 milliós betétállományhoz. Az elmúlt hónapokban két takarékszövetkezet, a forrói és a halmaji egyesült, s a halmaji falusi bakház kirendeltséggé alakult át. Takta- harkányban és Felsőnyárá- don új székházat adtak át. Krasznolcvajdán új ldren- | deltséget /nyitott a forrói, Sajóbábonybáh pedig új betétgyűjtő pénztárat létesített a boldvai takarékszövetkezet. Közkedveltek az ABC-áruliázak Taptsssialaiesere a ni u n k a ss ervezés rő i Hozzászólás egy beruházási programhoz Az új lakásokhoz iskola is.kell Több s'/.áz iskolás gyermek érdekében A Belkereskedelmi Minisztérium tapasztalatcserét rendezett az ABC-áruházakban folyó munka szervezéséről. A szakmai bemutatóval egybekötött tanácskozáson az ország legnagyobb élelmiszer- üzleteit fenntartó vállalatok vezetői, szakemberei megvitatták a ti/ éve működő üzlettípussal kapcsolatos tapasztalatokat. Hazánkban jelenleg több mint 400 ABC-áruház működik. Ezek évente 7 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak le, itt realizálódik az élelmiszerforgalom 20 százaléka. Az ABC-áruházak komplex árukínálatukkal, tágas eladóterükkel kedvező vásárlási lehetőséget nyújtanak, továbbá hatékony gazdálkodásra adnak lehetőséget. Így a vásárlók és a kereskedők egyaránt kedvelik ezt az értékesítési formát, A tanácskozás részvevői az eddigi tapasztalatok alapján meghatározták, hogy a kisebb településeken 300—600, a nagyobb helységekben, városokban 600—900 négyzetméteres ABC-áruház létesítése a legcélszerűbb. Az áruházak az élelmiszerszakmában közismert 3200 napi cikkből 1500—2000-et. tudnak tartani. Fontos követelményként szabták meg, az áruutánpótlási rendszer jobb megszervezését, a nagy üzletek alapterületének jobb kihasználását: az alapterület 60—75 százalékát — az áruk átcsoportosításával, a raktártér rovására — a vevők rendelkezésére kell bocsátani. M iskolc lakossága nagy érdeklődéssel kíséri azokat az örvendetes, nagy változásokat, amelyek megváltoztatják, korszerűvé és széppé varázsolják a belváros nagy részét. A miskolci Vörösmarty utca környékén járókat napjainkban nem fogadja valami szép látvány. Be jólesik arra gondolni, hogy a szanálások. a pillanatnyi rombolás helyén születik majd meg hamarosan a város egyik legszebb része. A minap néhány szakember gyűlt össze, hogy tervegyeztető tárgyaláson vitassa meg a miskolci belvárosi rekonstrukció első ütemének beruházási programját. A tervekben olvasni, a tervezők megrajzolt* elképzeléseket valóságként látni tudó szakemberek már tudják, milyen lesz a belvárosnak ez a darabkája. De nemcsak az eljövendő, a megépítendő szépet látták meg. hanem felfigyeltek a beruházási program egyik gyöngéjére is. És ez sürgős intézkedést követel, mert több száz gyermek, általános iskolás eljövendő tanulási lehetőségeiről van szó. A belvárosi rekonstrukció első ütemének beruházási programjában többek között ugyanis arról van szó, hogy a 11. számú Vörösmarty utcai Általános Iskola közelében csak 1977—78-ban épül fel az új, 20 tantermes iskola. Az új iskolában tehát a legjobb esetben is csak 1979 szeptemberében kezdődhetne meg az oktatómunka. Ugyanakkor, az iskolaépítés megkezdéséig már mintegy ezer új lakás elkészültével számítanak ezen a környéken. Hogyan oldják meg akkor az ide költöző, mintegy ezer család több száz iskolás korú gyermekének iskolába járását. Igaz. a régi iskola az új létesítmény elkészültéig a helyén .marad és „üzemel”. Nem szólva róla, hogy ez az iskola már most is elavult, nem felel meg a mai követelményeknek —, de képtelen több gyermeket befogadni falai közé. Az új lakónegyedbe néhány éven belül beköltöző családok több* száz gyermekének, és a régi, elavult iskolában jelenleg is rossz körülmények ke ott tanuló, környékbeli gyermekek érdeke azt kívánja, hogy hozzák előbbre az új iskola felépítését. E nnek elvileg állítólag nincs is semmi akadálya, mert az udvar kivételével az építkezési terület már most is redelkezésrc áll. Az illetékesek — a sok száz gyermek érdekeit szem előtt tartva — bizonyára változtatnak a beruházási program jelenlegi elképzelésein. A gyermekek érdeke és a józan ész is azt diktálja, hogy az új lakásokhoz nemcsak évek múlva, hanem azonnal, a tömeges beköltözések idejére kell a több. az új iskolai férőhely. Megoldás bizonyára található, csak addig kell megtalálni, amíg nem késő. A mezőgazdasági üzemekben is gyors ütemben gépesítik a szállítási és rakodási munkákat. A Nagymiskolci Állami Gazdaság gyümölcsösében^ a fasorok közül már tolólapon vontatják ki a leszedett termést, s az osztályozóban az export-körtével teli ládákat is a DIGÉP ügyes, emelővillás targoncáival rakodják a tehergépkocsikra (Fotó: Szabados) NAPI POSTÁNKBÓL FeScjlhcIdlen láfogalás volt... A ljublinói, vasúti tehergépkocsikat javító, Lenin- renddel kitüntetett üzem küldöttsége' nemrég Miskolcon járt, a viszontlátogatásra meghívta a MÁV Miskolci Járműjavító Üzem MSfíBT- tagcsoportjának . kollektíváját. A kedves meghívásnak eleget téve tizenöt tagú delegáció látogatott el két hétre a Szovjetunióba. A vendéglátók bemutatták a moszkvai vasúti csomópont igen jól felszerelt, korszerű. vasúti teherkocsikat javító üzemét, Moszkva nevezetességeit, majd Leningrá- dot és gyönyörű környékét. Felejthetetlen _ élményekben gazdag két hét volt a Szovjetunióban töltött idő. A delegáció augusztus végén érkezett haza. s hamarosan sor kerül a látogatást ismertető élménybeszámolóra is. Pál István Miskolc Az idegnyugtató nem segít... Rossz szomszédság, török átok, tartja egy régi közmondás. Ma az ilyen szomszédság nem is török, de átok, az biztos. Igaz, nem a szom- ' szádommal, csupán facipőjével átkozott meg a sors. mert cipő, vagy házipapucs helyett csak ebben hajlandó otthon közlekedni. Ilyenkor aztán úgy érzem, mintha géppuskával lövöldöznének a fejem felett. Nincs egy perc csend, nyugalom egész nap. Lehetetlen pihenni, vagy szundikálni, mert legszebb álmunkból is felriadunk a kopogásra. Tudom, egészséges a facipő viselése, ajánlják is, de én tapasztalatból mondom, hogy akinek az ezzel együtt járó csattogást hallgatnia kell, annak nagyon egészségtelen, idegileg kimerítő. Amióta szomszédom lábáról szinte le sem kerül otthon a fapapucs, nincs nyugalom a lakásunkban. Szeretnénk a jószomszédi viszonyt továbbra is fenntartani, ezért nem merjük megkérni, viselje munkahelyén, az .utcán, a strandon és bárhol máshol ezt az idegtépő kopogást produkáló .lábbélit — csak ne a lakásban. Vagy talán azt, aki tekintettel van lakótársára, s nem akarja száműzni ; otthonából — nem is kell erre külön kérni?! E. B. Miskolc Kutyakorsó az utcánkban A Miskolc, Latinka Sándor utca 7. szám alatt lakó egyik albérlő több kutya boldog tulajdonosának tudhatja magát. A liáz, de mondhatni, az utca lakói azonban éppen emiatt igazán nem mondhatják magukat boldognak. Az éjszakai órákban a kutyák kórusban ugatnak, s a látogatóba érkező társaikkal együtt olyan koncerteket rendeznek, hogy a legjobb alvó is felébred. A kapu éjjelnappal nyitva van, az állatok szabadon ki-bemászkál- nalt. A gyanútlan járókelők, különösen az esti órákban, bizony, nem egyszer felsi- koltanak, araikor váratlanul szembetalálkoznak a kutyákkal. Érthető is, mert kedves üdvözlésnek éppen nem mondható, ahogyan barátságos farkcsóválás helyett rárontanak egy-egy nőre, vagy gyerekre. Az a csoda, hogy eddig még senkit nem haraptak meg, de ezt nem is lenne szükséges megvárni. A kutyák gazdájának hiába szólunk, hogy ne feledkezzen meg az emberekről sem, és tartsa zárva, vagy pórázon az állatokat. Biztonságunk és nyugalmunk érdekében azt kérjük, hogy intézkedjenek az illetékesek, amíg nagyobb baj nem történik. A Lalinka Sándor utcai lakosok Hová rakjuk a fái, a szenei ?... Miskolcon, az Ady Endre u. 20. sz. alatti ház alagsorában levő fáskamrában tárolom a téli tüzelőt. Azaz csak tárolnám, mert. az elmúlt év októberétől a pince, illetve a fáskamra beázik. Ugyanez a helyzet a többi hat lakóéval is. Úgyszintén a szó szoros értelmében áll a víz a kamrában. Panaszunkat már több esetben jelentettük a MIK 6. sz. házkezelőségének, de intézkedés nem történt. Nyár van, most kell beszereznünk a téli tüzelőt, de sajnos, nem tudjuk hová rakni. A fáskamra kijavítása ettől függetlenül azért is sürgős, mert lassan már az épület alapja is átázik, amiért nagy kár Molnár János Miskolc, Ady Endre u. 20., I. em. 7. Az évtizedes jó kapcsolat eredménye A Miskolci Közlekedési Vállalat szakszervezeti bi- zbttsága és a kassai közlekedési vállalat szakszervezeti bizottsága között csaknem tizenöt éve alakult ki a baráti kapcsolat. Az első kölcsönös találkozóra, tapasztalatcserére még 1958-ban került sor, s azóta ez a kapcsolat még tovább erősödött párt- és gazdasági vonalon is. A baráti találkozókon, kulturális és sportrendezvényeken, tapasztalatcseréken túl 1968. évtől a két vállalat dolgozónak csereüdültetése is rendszeressé vált. A kassaiak Hajdúszoboszlón, a miskolciak pedig Dobsina mellett üdülnek minden nyáron. Az elmúlt hetekben élményekben különösen gazdag nyaralásban volt részük mindkét vállalat dolgozóinak. A kassaiak Mezőkövesd-gyógyfür- dőre és Egerbe utaztak két napra, a miskolciak pedig kelet-szlovákiai túrán vettek részt. Mind a kassai, mind a miskolci közlekedési vállalat vezetősége, szakszervezeti bizottsága mindent megtesz, hogy a baráti kapcsolat szálait még gazdagabb programmal, a szociális, kulturális és sporttevékenység bővítésével, színesebbé tételével tovább erősítse. Kun László szb-titkár Miskolci Közlekedési Vállalat
