Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-03 / 180. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4, 1973. oug. 3., péntek SZABADTÉRI SZÍNPAD LESZ ENCSEN A Hegyalja együttes bemutatóját vagy hétszázan nézték meg a közelmúltban az abaűjdevecseri szabadtéri színpadon. Augusztusban pedig ismét várják ide a járásból az érdeklődőket: egy OKI-műsorra és egy kórus- hangversenyre invitálják majd a plakátok a járás lakosságát. Különösen ez utóbbira készülne^ nagy érdeklődéssel, hiszen a járási pedagógus énekkar itt mutatja majd be a pécsi fesztiválra összeállított programját, meghívták a gönci férfi énekkart és a szerencsi járás központi pedagógus énekkarát is. Az abaűjdevecseri szabadtéri színpadnak azonban — meglehet — már nem sokáig „jutnak” ilyen rangosabb rendezvények. Nem, mert a tervek szerint a járási székhelyen, Encsen készül majd egy szabadtéri színpad. Központibb helyen le-tK, s a nagyközség lakosságát inkább „mozgatja” majd, ha helyben lesznek a rendezvények. S a többi községből sem lesz nehezebb a bejutás, ha valahol felkelti az érdeklődést egy-egy program. Persze, egyik napról a másikra nem készül el az új szabadtéri színpad. Jobbára még csak a tervezésnél tartanak, de a nagyközségben működő üzemek már felajánlották segítségüket. A Bélus völgyi Víztársulat, a Vízügyi Igazgatóság encsi kirendeltsége, a Mezőgép gyáregysége és a BUBIV helyi egysége egyaránt kész a segítésre. A tervezés munkáját mindenesetre elvállalták. A KISZ- szervezetek sem maradtak szótlanok: a fiatalok a parkosításban vesznek részt, ha annak jön el az ideje. A járási művelődési központ is örömmel vette az új szabadtéri színpad tervét. Hiszen a helybeli szabadtéri lehetőség nagyon sok érdekes program gondolatát vetheti fel, s minden bizonnyal szélesebb körhöz juthatnak el, mint Abaújdevecseren. S a szabadtéri színpad megvalósítása azt is jelentheti, hogy a nyári szabadtéri filmvetítésekhez is adottak lennének a feltételek. De nyilvánvalóan örömmel fogadják majd azokat a programokat is, amelyekkel az abaűjdevecseri színpadon már kísérleteztek: a kórustalálkozókat és a táncegyüttesek bemutatkozását is. Mindig jó, ha van egy szabadtéri lehetőség a jó időben. A teljes elkészültéig még bizonyára eltelik egynéhány esztendő. De remélhetőleg a felajánlott segítés eredményeként az első encsi szabadtéri műsorig nem kell éveknek eltelnie. (cs. a.) Alma-Aía megmenekült az elemi csapástól Nagy veszély fenyegette az elmúlt hónapban Alma-Atát, szovjet Kazahsztán 840 ezer lakosú fővárosát. A júliusi időszakban rendszerint erőteljes hóolvadás indul meg a várost környező magas hegyekben. Az idén a jégmezők olvadása és a morena-tavak gyors aktivizálódása ahhoz vezethetett volna, hogy a hegyekből lezúduló hatalmas víz- és kőtömeg nagy károkat okez Alma-Atában. Gondos és előrelátó intézkedéssel sikerült elkerülni a nagy elemi csapást. Pedig 50 évvel ezelőtt, 1921-ben már sajnos, volt példa az ellenkezőjére is, akkor a szörnyűséges víz- és kőlavina 200 méteres sávban pusztított Alma-Atában, súlyos anyagi károkat okozva és számos halálos áldozatot szedve. Most a szovjet hatóságok idejében gondoskodtak a város védelméről. Lavrentyev akadémikus elgondolásai alapján hatalmas gát épült és ez az idén megvédte a várost. A medeoi gát kiállta a próbát: visszatartotta a várostól a több mint négymillió köbméteres, 120 millió lóerő energiát képviselő víz- és kőtömeget. Ha az atomrobbantástól eltekintünk, a gát olyan csapást fogott fel, amelyet emberi kéz alkotta létesítményre még nem mértek. A természet több hullámban támadott, azonban a gát és a védelmére mozgósított több ezer szovjet ember — köztük katonák, határőrök, Aeroflot-dolgozók hősies és önfeláldozó munkája eredményeként — megállította a lezúduló víz- és kőtömeget. Sajnos, voltak halálos áldozatok is, a tudományos előrejelzés, a védelmi munkák jó megszervezése azonban megmentette Kazahsztán fővárosát az elemi csapás pusztításától. Érdekes fotópályázat A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Fotóművészek Szövetsége az emberi környezet" védelmében síkraszállt az ellen a kevéssé ismert környezet- rombolás ellen, amelyet az épületek és a természet kapcsolatának diszharmonikus jelenségei okoznak. A városképet megbontó, hivalkodó épületek, az építészeti környezetet, és a tájat semmibe vevő létesítmények, vagy primitív alkotások hatása nem mérhető, mint a fizikai-kémiai szennyeződések, mert közvetett úton, pszichikaiéig befolyásolja az ember közérzetét, mégis szoros kapcsolatban áll a mérhető szennyeződésekkel, mert azok hatását fokozza. Az építészeti környezet pozitív és negatív hatásainak, példáinak felderítésére és bemutatására írt ki most építészeti fényképpályázatot a szövetség. A pályázóknak a helyes építészeti-környezetvédelmi szemlélet kialakítását segítő — pozitív, vagy negatív példaként- bemutatható — tájképet, falu- vagy városképet, utcaképet kell készíteniük. Pályaműveiket legkésőbb november 23-ig kell elküldeni a Magyar Építőművészek Szövetségének. A legjobb képek díjazására összesen 30 000 forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság ez év decemberben hirdeti ki a pályázat eredményét. Új rövidfilmek Augusztusban ismét több új rövidfilmet mutatnak be kísérőműsorként a mozikban. E filmek sorában található az Azerbajdzsán öreg emberei című színes szovjet film a közép-keleti szovjet köztársaságban élő matuzsálemkorú emberekről, arról a vidékről, ahol még a 110 év körüliek fiataloknak számítanak. A magyar alkotások sorában találjuk Borsodi Ervinnek a Csordás-fiúkról szóló, Kvartett című filmjét, amely a négy kaposvári ikerfiú egész eddigi életét végigkíséri. E filmet a miskolci fesztiválon már láthattuk. Autók és emberek címmel Böszörményi Géza és Rák József mutatja be az emberek kapcsolatát az autóval és a közlekedéssel. Dévényi László a nemi betegségek elterjedését elemzi Őszintén című filmjében. Bernáth Au- I rél a címe a róla szóló dokumentumfilmnek, amelyet! ifj. Schiffer Pál készített, s amelyben a festő nem is sze- repel, csak munkái vallanak j róla. Attila kincse címmel j elevenít fel egy régi vitát j Bodrosi Félix az 1799-ben I Nagyszentmiklóson feltárt1 aranykincs-leletről, amelyet Attila, hajdani hun király j kincsének tulajdonítottak. Szerepel még augusztusban két bolgár animációs film, a Szólisták és a Tulajdonos, két szovjet tájfilm, az VI- jancvszk és az Ahol legkorábban kel fel a nap, valamint a Sáros vulkánok című román és a Safari a vízen ' című csehszlovák alkotás. | Amíg a tanítás szünetel FIATAL csoport áll Miskolcon a Hősök terén, must- rálgatják az épületet. S valóban. Az állványerdőtől megszabadított öreg Földes épületének homlokzata valóban fiatalos képet mutat. A piros téglafalból kivillanó fehér mintázat szinte az egész teret felüdíti. » — Szó, ami szó, ráfért már a tatarozás. Omladozott a gipszmintázat, kezdett élet- veszélyessé válni. De hát egy- egy tatarozás sok pénzbe kerül ... Tíz éve nem volt itt nagyobb felújítás. Az épület meg már több mint ötven esztendős... Jakab Károly, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium gazdasági vezetője büszkén nyitogatja ki egymás után a tantermek ajtaját. Teheti, hiszen a tantermek többségében már szinte szeptemberi nyitásra kész minden. A falakat újra meszelték, a parkettákat megtisztították, az ablakok is tükrösen világítanak, s a padok, az asztalok lapjáról is eltüntették már a tanév közi munka nyomait az asszonyok. — Sokat dolgoztak — int az egyik takarítónő felé. — Egy nyári nagytakarítás mindig sok munkát jelent... A tanári szobában még nagy a felfordulás. A festők ezt hagyták a végére. A parkettát vastagon borítja a mész... — Ilyenek voltak a tantermek is... Látszik rajta, hogy a nyomaték kedvéért mondta, mintegy bizonyságaként annak, hogy a kilenc takarítónő valóban derekas munkát végzett. — "Elfogyott egy mázsa Ultra ... Ultrás vízzel mosták a padot, súrolták a dobogót. .. — Már nem sok van hátra. — Szerencsére nem. De augusztus végén még egyszer lemossák a padokat. Legyen tiszta minden, mire a gyerekeink megjönnél*... így mondta: gyerekeink. Hirtelen fordított a beszélgetésen, hiszen a napi gondot most ez jelenti számára. Volt nap, amikor negyvenötven munkás is dolgozott az épületen, amelynek előbb az udvari része, azután a homlokzata, s végül a másik utcai frontja kapott új ruhát. Időben. Mert a tatarozásnál derült ki, hogy a gipsz díszek sokkal rosszabb állapotban vannak, mint gondolták. Az eredetileg tatarozásra szánt összeg, a 350 ezer forint, valószínűleg kevés is lesz. — A tetőt is javítottuk.; ( — Nem volt pihenője. — így van rendjén. Akkor kell rendbe hozni az épületet. amikor a tanítás szünetel. A munkások még dolgoznak. Az új ruhán..,. De a gazdasági vezetőnek már más gondjai is vannak. — A jövő héten már megyek a Hunyadi utcai papírboltba. Krétáért, géppapírért, irodaszerekért. Ilyenkor mindig egy fél évre vesszük meg. Jusson mindig, ha kell. — Nyaralni ? ... Nevet, megboesátóan. — Most nem lehet. De én nem is igen szoktam szabadságra menni. Itt érzem jól magam, az iskolában. Szeptembertől meg megint más napi feladatok lesznek. Szinte percenként jönnek valamiért. Krétáért, papírért, felvilágosításért. A FÖLDES patinás iskola; Nemcsak azért, mert viszonylag régi, hanem azért is, mert oktató-nevelő munkájának hírnevét újra és újra öregbítik kikerülő diákjaik. Nyár van. A tanítás szünetel. De az iskolákban minden a tanításra készülődik. A szeptemberi újrakezdésre. Csntorás Annamária A megyei művelődési adattárról A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya, mint minden esztendőben, a közelmúltban közreadta — Kuzs- miczky Sándor összeállításában — o megye művelődésének elmúlt évi főbb adatait. A több mint 160 oldalas kötet rendkívül sokirányú megközelítésben csoportosított statisztikai táblázatokkal és szöveges értékelésekkel ad számot az oktatás különböző fokozatairól, és a közművelődésről. Első alkalommal tartalmazza a kötet Miskolc város adatait is, mivel az korábban — mint megyei jogú város — nem szerepelt a megye életéről számot adó kimutatásokban. Az oktatási rész élén az óvodai helyzetről kapunk tájékoztatást. Az elmúlt évben meggyorsult a férőhelyek növekedési üteme, ugyanakkor az országoshoz viszonyítva még mindig igen alacsony az ellátottság. Különösen rossz az ed elén yi, az encsi és a miskolci járásban, valamint Sárospatakon. A városokban igen zsúfoltak az óvodák. Tervszerűen emelkedett az iskolára előkészítő foglalkozásoknak a száma. Az elmúlt évben 4840 gyermek vett részt ilyen foglalkozásokon. • Csökkent továbbra is az általános iskolai tanulólétszám. A csökkenés nagyobb mértékű a felső tagozatban, s ez kedvezőbb mutatókat jelent az egy tanteremre, egy nevelőre, vagy egy tanulócsoportra jutó tanulók számában, bár a tantermek elsősorban a városokban továbbra is igen zsúfoltak. Mivel sok a szükségtantereim, a fejlesztés ellenére alig emelkedett az osztálytermek száma. A szak- rendszerű oktatás aránya jobb az országos átlagnál, de főként az encsi és az ózdi járásban még további fejlesztésre szorul. Az ózdi és a sátoraljaújhelyi járás kivételével kedvező emelkedést mutat a szakos ellátottság. Nem volt teljes az általános iskolai kollégiumi férőhelyek felhasználása, ami a jövőre nézve elgondolkoztató és figyelmeztető. Nem csökkent a bukások száma, de örvendetes az első osztályosoknál az osztályismétlésre bukás csökkenése. Kedvezőtlenül növekedett a mulasztások száma. A középiskolások száma, a gimnáziumok és szakközépiskolák aránya az utóbbi években nem változott. Fokozatos csökkenést mutat a középiskolai tanulók 6záma. főként Miskolc városban, aminek oka az, hogy a középiskolai felvételi keretszámok követik az általános iskolát végző tanulók számának alakulását. Tovább javultak a középiskolai oktatás személyi feltételei. Emelkedett a továbbtanulásra jelentkezettek aránya. Kedvezőtlen jelenség, hogy továbbra is főként szakközépiskolában kívánnak továbbtanulni a fiatalok, s egyre kevesebben jelentkeznek gimnáziumba. Ez pedig az egyetemi, főiskolai végzettség megszerzése gondolatának figyelmen kívül hagyását is jelenti. Nem változott a diákotthonban, kollégiumban elhelyezett tanulók száma, viszont egyre többen veszik igénybe a tanulószobát, a menzát, az externátust. Csökkenő tendenciát mutat a bejárók száma. A fizikai dolgozók gyermekeinek aránya tovább emelkedett a középiskolákban. • Felnőttoktatásban az előző évben 13 537 hallgató vett részt. Ezeknek 16.6 százaléka az általános iskolai, 83.4 százaléka pedig a középiskolai bktatásban. Nagy mértékben csökkent a lemorzsolódás': a korábbi 35,8 százalékkal szemben, az elmúlt évben mindössze 20,4 százalék volt, ami jobb az előző évi országos átlagnál. A javuló mutatók ellenére a hallgatói létszám nem elégíti ki a társadalmi, gazdasági és politikai igényeket, ezért az általános iskolai felnőttoktatás területén több intézkedés és társadalmi összefogás szükséges a jövőben. A középfokú intézményekben jó a helyzet, a korábbi évhez képest 11 százalékkal emelkedett a fizikai dolgozók száma is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vállalatok elsősorban azokat támogatják, akik műszaki, közgazdasági területen képezik magukat. A gimnáziumi továbbtanulásba gyakran nem egyezik bele a munkáltató, mert az üzemi, vállalati érdek nem egyezik az egyéni érdekekkel, s ilyenkor a megyei tanács művelődésügyi osztályának felmérése szerint — az egyéni érdek károsul. » A közművelődési intézmények számában a korábbi évekhez képest eltérés tapasztalható. Részben több összevonás, löszben főhatósági előírásnak megfelelő átsorolás okozta e létszámbeli változásokat. Sajnálatos módon harminchatról tizenháromra csökkent le a termelőszövetkezetek által támogatott közművelődési intézmények száma, bár nagyrészt itt is összevonások okozták a csökkenést. Ugyancsak csökkent az egyedi ismeretterjesztő előadások száma, és az azokon résztvevőké Í6. Ugyanakkor jelentős emelkedés tapasztalható az ismeretterjesztő sorozatoknál, az ismeretterjesztő fiLmelmél, üzemlátogatásoknál, kirándulásoknál. A műkedvelő művészeti csoportok összesített megyei adatai lassú, de megalapozott, biztató fejlődést mutatnak, örvendetesen nőtt a kórusok száma, ami a Röpülj páva-körök mozgalomszerű terjedésével magyarázható. Stabilizálódott a zenekarok, bábcsoportok száma, emelkedett a népi tánccsoportoké és a képzőművészeti köröké. Részletesen foglalkozik a kötet a könyvtár-üggyel, ezt azonban itt nem érintjük, mivel erről külön írtunk, valamint a mozihálózattal, amelyet szintén ismertettünk. Végül röviden a múzeumi munkáról, a szemléltető és film- tárról és a nagyközségek helyzetéről ad képet a művelődési adatokat bemutató kötet. (E legutóbbi témakörre, a nagyközségek helyzetére még visszatérünk.) A kötet egésze, az összehasonlító számadatok sok-sok tanúsága nemcsak diáénosztálja a megye művelődésének 1972. évi helyzetét, hanem a közoktatási és közművelődési munka további tervezéséhez is megjelöli a feladatokat, jó alapul szolgál. (bm)
