Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-26 / 199. szám
1973. aug. 26., vasárnap ÉSZAK-MA^ ARORSZÁG 3* Fark-centrum Gyors ütemben halad a Népligetben a centenáriumi park építése. Mintegy 25 000 négyzetméternyi területen a fővárosi Kertészeti Vállalat parképítői dolgoznak. Mint ismeretes, az ország mind a 1!) megyéje képviselteti magát: a maga jellegzetes, sajátos növény- és kőanyagával díszíti „Budapest kertjei’'. A „megyék kertjét” érdekesen alakítják ki: a park kicsinyben az országot ábrázolja majd. Ez annyit jelent, hogy a pihenőterület domborzati kialakítása hasonlít az ország földrajzi fekvéséhez. Eredeti megoldású lesz a Hajdú-Bihar megyeiek kicsiny parkja: a három vasgömb közül felszökő apró vízsugarak a hármas Köröst jelképezik. Hasonlóan szép lesz a Baranya megye által küldött siklósi márványborí- tású minipark. Veszprém megye bazaltkövét küldte a fővárosba — tervek szerint valóságos holdbéli tájat alakítanak ki a parképítők, emlékeztetve a Badacsonyra, Tátikára, a Balatonra. Győr megye a talajban elhelyezett műanyagfólia fölé kis tavacskát létesít, s a benne susogó sás, nád a Fertő tavat varázsolja a Népligetbe. A szeptemberben sorra kerülő centenáriumi ünnepség keretében adják majd át a parkcentrumot. Mesterséges í A békemo&g sikerének Interjú Sebestyén Núnd az Országos Béketanács fői! tó Űj, nagy jelentőségű vízügyi létesítménnyel gazdagodott pénteken Fejér megye. A gyönyörű környezetben, 100 millió forintos költséggel létesített új mesterséges tó elsősorban a Rákhegy II. bauxitbánya víztelenítését szolgálja, s egy kiépítendő regionális vízellátó rendszer segítségével kiváló minőségű A Béke-világtanács elnökségének 1972 októberében Santiagóban tartott ülése határozta el a béke-világkongresszus szervezését. A tanácskozás Együtt az emberiség békés jövője felé!-,jelszóval szólított fel minden békeszerető erőt a kongresz- szus támogatására, az elő. készítésben való részvételre. Ugyanakkor a Béke-világta- nács 1973-at a békeszerető erők világkongresszusa évének nyilvánította. Természetesen hazánk is részt vesz a moszkvai tanácskozás előkészítő munkájában. Béke. mozgalmi tevékenységünk azonban ennél sokrétűbb, hazai és nemzetközi téren egyaránt. Ennek a munkának egyik irányítója Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, a Békevilágtanács tagja. Az előkészületekről kértünk tőle tájékoztatást: — Ml történt eddig lira- ban az Országos Békeía- nács szervezésében, irányításával? — Tizenöt év óta minden évben megrendeztük hazánkban a béke és barátság hónapját. Hagyomány, egyben jelkép is, hogy évről évre május 9-én, a fasizmus felett aratott győzelem évfordulóján kezdődik ez az egész országot átfogó rendezvény- sorozat. Az idén a béke. a barátság és a szolidaritás eszméjét helyeztük munkánk középpontjába. Fő feladat volt, hogy széles körben megismertessük a moszkvai világkongresszus jelentőségéi. A népfrontbizottságok. a szakszervezetek, a KISZ, a nőtanács, nőbizottságok és más társadalmi és tömegszervezetek közös szervezésében tartott rendezvények kitűnő fórumai voltak a népünkkel való beszélgetésnek, véleménycserének a nemzetközi helyzet, a békeharc időszerű kérdéseiről, a békeszetunk, több külföldi delegáció is részt vett. Az idei béke és barátsági hónapra nagyon szerencsés időszakban került sor. Májusban érett be az a bonyolult, sokrétű politikai, diplomáciai, gazdasági aktivitás, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország — köztük hazánk — immár hosszú évek óta kifejt a békés egymás mellett élés politikájának mind általánosabb jellegű érvényesítése érdekében. A Magyar Béketanács igyekezett segítséget nyújtani a világkongresszus nemzetközi előkészítéséhez is. Valameny- nyi partner-szervezetünknek megküldtük terveinket, hogyan készülünk a világkongresszusra. Nyolcvannégy országba és mintegy 230 különböző mozgalomhoz, szervezethez juttattunk el ilyen informáló-levelet. Képviselőink részt vettek a Béke-világtanácsnak a kongresszust előkészítő rendezvényein. Ott voltak a moszkvai világkongresszust előkészítő konzultatív tanácskozáson is. Ott voltak Reyk- javikban, Izland fővárosában, ahol az európai biztonság aktuális kérdéseiről, Bolognában a közel-keleti helyzetről, Stockholmban az indokínai helyzetről, Daccában az ázsiai biztonság kérdéseiről tanácskoztak, és készítettek ajánlásokat a moszkvai vi- lágkongreszus számára. Részt vettek képviselőink Panama, Mexico és Közép-Amerika országainak békekonferenciáján, és ezt követően látogatást tettek Puerto-Ricóban, Ecuadorban, Kolumbiában és Venezuelában. Delegációink látogatást tettek Jugoszláviában, Ausztriában, Ceylonban, Indiában. Franciaországban, Szíriában, Libanonban, Chilében, Olaszországban, az NSZK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Svédországban,—íiog” tíiiífirníÉM Miskolc, LKM nemesacélfi nőni hengermű Fotó: K. Pál János A környezet védelmében i n E b a n k n k !* Különleges, a környezet- védelmet szolgaló berendelés megvásárlására kötött ‘szerződést a Tatabanyai ‘Szénbányákkal a Handlovai 'Szénbányák Vállalat. A mintegy tizenhat millió forint értékű berendezést a csehszlovák vállalat szénmosó üzentében állítják munkába. A 'nagy teljesítményű szénmo- ksó műből ugyanis szénporral •'erősen szennyezett víz ke- t>ült a környék folvóiba. A Csehszlovák hatóságok a továbbiakban már nem engedélyezik. hogy ilyen szennyvíz kerüljön az élő vizekbe. '1T kötelezték az üzemet új bechnológia bevezetésére. ’Csehszlovákiában már ismertek a Tatabányai Szénbányák uj rendszerű víztísz- ító eljárásai, s ezért a diandlovai vállalat is a magyar eljárással kívánja megszüntetni a súlyos problésc iát. Négyezer nőt segíteni Felmérés után LKM-ben Számos vállalatnál munkaterületen, termesze tesnek tűnik, hogy a dolgozóik többségé nő. Sőt, vannak olyan foglalkozási ágak is. ahol túlnyomórészt, döntően nőket foglalkoztatnak. Ilyen vállalat Borsod megyében is található. Bizonyára kevesen tudják azonban, hogy nem e vállalatok valamelyike, hanem egy kohászati üzem. a Lenin Kohászati Müvek foglalkoztatja a legtöbb nőt a megyében. Amíg a magyar vaskohászatban a foglalkoztatottak 15,8 százaléka, az LKM-ben több mint 20 százaléka nődolgozó. Ez azt jelenti, hogy a diósgyőri kohászati üzemben, mintegy 19 ezres létszámból megközelítően négyezer a női munkaerő. Az LKM — termelési jellegéből adódóan — többnyire kifejeztetten nehéz munkakörülmények között tudja foglalkoztatni dolgozóit, Sőt, jelenleg még a többi kohászati vállalat között is az átlagosnál alacsonyabb Diósgyőrben a gépesítettség, az automatizáltság és a korszerűség színvonala. Ugyanakkor számottevően magasabb a nők aránya. Érthető tehát, hogy a gazdasági és a társadalmi szervek vezetői évek óta nagy erőfeszítéseket lesznek a nők helyzetének, munkakörülményeinek javításáén. Hogyan látják ök? E célból készítettek az LKM-ben egy szociológiai íelmérest: hogyan látják a vállalat nődolgozói az érdekükbe hozott intézkedések, rendelkezések eredmenyessé- gét. A kapott válaszokból is kitűnt, hogy többségük anyagi- szociális helyzetevei kapcsolatban még mindig nagy problémák vannak. Nagy részüknek nincs szakmája. S mint betanított munkások, alacsony keresettel, a két műszakkal, sok esetben a gyermeknevelés gondjaival is küzdve, nehezen tudnak változtatni jelenlegi, alacsony képzettségükön. Ugyanakkor a megkérdezettek negyedrésze családfenntartónak vallja magát, vagyis a szüleikkel együtt élő hajadonok közül is sokan maguk gondoskodnak az öregekről. A munkahelyi szociális ellátottság színvonaláról megoszlottak a vélemények. Sokan elégedettek a kialakult körülményekkel. A gyáregységek közül a G karbantartó. a nemesacéi-kovacsmú, a vasöntöde, a hengermű I. és II., a kovácsmű es a közlekedés, valamint a gazdasági igazgatóság dolgozói azonban igen rossznak ítélték meg az öltözők, a mosdók higiéniáját, nagyságái, korszerűségét. Többen kifogásolták az üzemi étkeztetés minőségét és mennyiségét is. Igen jö véleménnyel voltak viszont a vallalat azon segítségéről, hogy ingyenes korrepetálásban részesíti a nagycsaládos és családfenntartó anyák gyermekeit. Kedvező képet: mutattak azok a válaszok is, amelyek szerint a megkérdezettek több mint a fele végez valamilyen társadalmi munkát. Ugyanakkor elgondolkoztató, hogy sokan hozzátették: vezetőik számára — megítélésük szerint — teljesen közömbös e tevékenységük. Munkakörök, bérek A kormányhatározat és a vállalati intézkedési terv is célul tűzte ki. hogy a megfelelő vezetési képességgel rendelkező nők ne kerüljenek a férfiaknál hátrányosabb helyzetbe a vezetői munkakörök betöltésénél. Ezen a team létén a felmerés szerint is határozott javulás tapasztalható, bár meg mindig vannak olyan munkakörök, ahol a szakmai tudás es a vezetői készség fejlesztésével tovább növelhető a nói vezetők száma. A korábbi években nagy erőfeszítéseket tettek a Lenin Kohászati Müvekben, hogy tovább csökkentsék a férfiak és a nők bérezésében meglevő aránytalanságokat Sőt, az 1972. évi bérfejlesztés során, vállalati szinten lényegében megszüntették a férfi-női béraránytalanságokat. A még mindig meglevő, jelentős órabérei térés abból adódik, hogy szakmai képzetlenség. vagy az esetleges egészségügyi ártalom miatt : a nők nagy többsége alacsonyabb. illetve könnyebb be- , osztásban dolgozik. A feladatok A női keresetek növeléséhez tehát — ahogy a felmérés is bizonyította — a képzettség emelése, illetőleg a továbbképzésihez a fokozottabb segítség, támogatás biztosítósa szükséges. Ezenkívül is még sok feladat vár e területen az LKM gazdasági és társadalmi vezetőire. Megszámlálhatatlan még mindig azoknak a lehetőségeiknek száma: hogyan lehet tovább javítani a nők helvzetét. munkakörülményeit. Ezt tudják Diósgyőrött is. Mór eddig is sokat tettek ezért. S kitűzött céljuk is egyértelmű: még főbbet tenni. Pongrácz György ■ Verseny a szocialista világpiacon A KGST-orszagok nemzetközi árucsere-forgalmának legfontosabb összetevője az egymás közötti kereskedelem. amelynek részesedése az egyes tagországok kül- kereskedelmeben 64—65 százalék. Sajat tapasztalataink bizonyítják, hogy a KGST-orszagokkal folytatott árucsere folyamatos gazdasági fejlődésünk nelkülüzh etetlen feltétele. A gazdaságfejlesztésnek ezt a fontos feltételét — az egymás közötti árucsere lendületes bővítését — a gazdasági együttműködés jól bevált módszerei biztosítják: a terv- egyezteiesek eredményeit rögzítő, hosszú lejáratú külkereskedelmi megállapodások, amelyek egy-egy ötéves tervidőszakra irányozzák elő a forgalom alakulását, a legfontosabb aruk mennyiségei, értékét; az évi árucseforgalmi jegyzőkönyvek. ame(vek egy-egy esztendőre hozzák összhangba a kölcsönös erdékeket es szállításokat: végezetül azok a kormányközi megállapodások, amelyek egyik, vagy másik termelési agazatban szabályozzak a kétoldalú együttműködést es az abból adódó kölcsönös áruszállítást, Tévedés lenne mindebből arra következtetni, hogy a kölcsönös árucsere-forgalom fejlesztésének ezek. a közösen kialakított módszerei minden magyar áru szamára zöld jelzést adnak a szocialista piacon. Az elmúlt esztendőben például a magyar gazdaság export-teljesítménye kiemelkedően magas volt. 21 százalékkal nőtt. A rendkívül nagymértékű export-fejlodes közepette különösképpen szembetűnő, hogy a KGST-országok többségében — kivétel a Szovjetunió és Lengyelország — kivitelünk meg az előirányzóit szintet sem érte el. A forgalmi adatok elemzéséből az is kitűnik, hogy a szocialista kivitel növekedéseben az egyes árucsoportok szerepe, részvétele ugyancsak eltérő volt. Az elmúlt esztendőben 1.8 milliárd rubel értékű árut értékesítettünk a szocialista országok piacain — mintegy 20 százalékkal többet az előző évinél — jórészt annak eredményeként, hogy a fogyasztási iparcikkek és az agrártermékek, élelmiszercikkek kivitele 9—13 százalékkal meghaladta az előirányzatot. Ugyanakkor a gepek kivitele elmaradt a tervezettől. elen esetben is elmondható: a hiba nem az együttműködés mechanizmusában keresendő. Igaz. hogy a hosz- szú lejáratú és az évi megállapodások ma már kevesebb mennyiségi előírást tartalmaznak és egyre több bennük az olyan előirányzat, amely érték-keretekben határozza meg a különböző áruk forgalmát, kivitelét és behozatalát. Az értek-kereteket a termelő és a külkereskedelmi vállalatoknak kell piaci munkával és üzletkötésekkel kitölteniük. S ha ez nem történik meg hiánytalanul, annak okát a termelésben, az egyes aruk versenyképtelenségében kell keresni. A negyedik ötéves terv az iparfejlesztés fö feladatai közé sorolja a nemzetközi versenyképesség javítását. Sokan úgy vélik, hogy ipari termékeink versenyképességét kizárólag a tőkés piacokon szükséges növelni, s ez a követelmény a szocialista exportra nem vonatkozik. A már említett tényékén. adatokon kívül más jelenségek is arra figyelmeztetnek, hogy ipartermékeink exportképessegét a szocialista országok piacain is javítanunk kell. Köztudott, hogy nemcsak a tőkés kivitel, hanem gyakran a szocialista export — vállalati szintű — gazdaságosságát is csak állami dotációval lehet elérni. Az ilyen, export-termékek csak vállalati nézőpontból keresettek és versenyképesek, s ha ezektől megvonnák az állami támogatást, azonnal súlyos értékesítési es exportnövelési gondjaink lennének. A kelet-nyugat közötti kereskedelem normalizálódása természetesen nem módosítja alapvetően a KGST-országok külkereskedelmének országcsoportok szerinti — tőkés es szocialista piacokra irányuló — megoszlását, de nem marad hatás nélkül: a fejlett tőkés országok szocialista piacokra bejutó termékei a KGST-országoknak egymással szemben támasztható követelményeit is növelik. Hadd utaljunk ezzel kapcsolatban az elmúlt évi forgalom néhány adatára: a fejlett tőkés országokból származó gépimportunk erőteljesen nőtt. a szocialista országok gépszállítósai visszaestek, saját gépexportunk a szocialista országokba elmaradt az előirányzott forgalomtól. Mindebben korántsem a véletlennek, hanem elsősorban annak volt szereoe, hogy a gépipari berendezések versenyképessége az uj követelmények tükrében kölcsönösen nem kielégítő. z előremutató konzekvencia úgy fogalmazható meg, hogy ipartermékeink versenyképességét a szocialista piacon csak a termelési együttműködésben való — minél több termelési és gyártási ágazatra kiterjedő — részvételünkkel őrizhetjük meg. Ennek objektív feltételeit kívánjuk megteremteni a gazdaságosabb vállalati gyártmány- struktúrák kialakításával, amelynek során a gazdaságtalan termelés korlátozásával, vagy megszüntetésével helyet, kapacitást biztosítunk a bármely piacon versenyképes termékek előállításának. J A
