Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-25 / 198. szám
1973. aug. 25., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A LÓK és az MHSZ kapcsolatáról nyilatkozik A brigádtáhornok LÓK és MHSZ. Két szó, két ország, a lengyel és a magyar honvédelmi szervezet rövidítése. A földrajzi távolság ugyan nagy közöttünk, de a barátság, a testvéri együttműködés, a sokrétű kapcsolat szoros. S nem mai keletű. Hagyományokban gazdag, tapasztalatokban bővelkedő. S állandóan fejlődő, gyarapodó. S nemcsak a munka, hanem a személyes találkozások is erősítik a két szervezet együttműködésének szálait. Ezekben a napokban kedves vendég tartózkodik Borsodban az MHSZ vendégeként. Z. Szidlowski brigádtábornok, aki feleségével az MHSZ központjának tapolcai üdülőjében tölt néhány napot. A tábornok ismerősként jött el hozzánk, hiszen két évvel ezelőtt már járt megyénkben és Miskolcon. S a minap, mint beszámoltunk róla, a vendéglátók, az MHSZ megyei szervezetének vezetősége, baráti eszmecserére hívta meg a tábornokot és feleségét. Kötetlenül oldott hangulatban, otthonos légkörben sok minden szóba került. Természetesen elsősorban a munka, a két szervezet közötti kapcsolat és a további tervek és elképzelések. A tervek ... Végeredményben még csak ötletről, javaslatról van szó. Többek között arról, amit a vendég így fogalmazott meg: — Az MHSZ-től nagyon sok és jó tapasztalatot kaptunk és vettünk át eddigi együttműködésünk során is. Nekem nagyon tetszik az a javaslat, hogy szervezzünk közösen versenyt, vetélkedőt a fiatal gépkocsivezetők számára. Az ilyenfajta' igények nálunk is népszerűek, mint ahogy azzá váltak egyéb rendezvényeink, akcióink is. Arról van szó, hogy a szocialista országok honvédelmi szervezetei közötti kapcsolatok, különösen az elmúlt négy esztendőben, még szorosabbra fűződtek. — Főként a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, Magyarország és az NDK tesz sokat ennek érdekében — mondja a tábornok. Aláírtunk, — mint ismeretes — egy megállapodást sportrendezvények és találkozók szervezésére. Ennek alapján minden ország, minden évben egy-egy versenyt bonyolít le, ami azt jelenti: így egy év alatt hat — azt lehet mondani — kisebbfajta spartakiádra kerül sor. A tolmács fordít, az újságíró jegyez. Telnek a lapok, egymás mellé sorakoznak a tények, az adatok. — Mi nagyon örülünk annak, hogy a megyei szervezetekkel, így a Borsod megyeivel is, mind szélesebb körű és tartalmasabb a kapcsolatunk. Olyannyira, hogy... S itt elmond egy epizódot. — Amikor Magyarországra, s Borsodba készülődtem, otthon három küldöttség is felkeresett. Fogalmam sincs, honnan tudták meg utazásom célját. Arra kértek: tudjam meg, mi módon, hogyan és kivel, vagy kikkel lehetne kapcsolatba lépni, mert ők ezt nagyon szeretnék. Amikor mindez a jegyzet- füzetbe kerül, még hozzáteszi: — Ha barátságról és testvériségről beszélünk, akkor ezen a személyes találkozásokat, a munkatársi, emberi kapcsolatokat is értjük. E törekvéseket csak helyeselni lehet. Meg is ígértem a három küldöttségnek, hogy mindent elkövetek érdekükben. Még mielőtt befejeződött volna a röpke beszélgetés, Szidlowski elvtárs felesége, mosolyogva és derűsen közbeszólt: — Még van egy kérdés ... A kérdés pedig így hangzott: — Hogyan lett tábornok Szidlowski elvtárs? Az igazság az, hogy önmagáról beszélni... szóval ő is úgy van, jobb szereti, ha elsősorban a munka kerül szóba. De nem tért ki a válasz elől. A néhány mondat, amit megfogalma- j zott, egyben portréját is ad- i ta a már őszülő, középkorú férfinak, aki végigharcolta a második világháborút. | Alig töltötte be a 18. évét, j amikor önkéntesként jelentkezett — 1944-ben — a II. lengyel hadseregbe, azután, hogy Lengyelország egy részét felszabadította a szovjet hadsereg. — A fasiszta megszállás . évei megrázóak voltak. Szinte nincs olyan lengyel család, amely ne vesztett volna el valakit a háborúban. Az én családom is odaveszett — mondja. — Édesanyám férfitestvérei mint partizánok vesztették el életüket. Én pedig katona lettem. Hamarosan iskolára küldték, ahonnan hadnagyként került ki. Harmincöt éves korában kapta meg tábornoki kinevezését. A hadsereg a hivatása. Jelenleg a LÓK központi vezetőségének elnöke, s- fáradhatatlan a magyar—lengyel barátság, a két honvédelmi szervezet kapcsolatainak, együttműködésének az ápolásában. T. F. Napirenden: a diákétkeztetés Egy országos vizsgálat tapasztalatai Hamarosan megkezdődik a tanítás; ezért is időszerű az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség most elkészült értékelése, amely a gyermek- és diákétkeztetéssel kapcsolatos széles körű vizsgálat eredményeit összegezte. A gyermek- és diákétkeztetés helyzetét 61 állami vállalat, négy szövetkezet, s 47 egyéb szerv mintegy 600 egységénél vizsgálták. Az ellenőrzésben részt vettek a budapesti és a megyei KÖJÁL- szervek és a minőségvizsgáló intézetek munkatársai is. Az országos vizsgálat sok mulasztást tárt fel. elsősorban a saját kezelésű konyhák munkájában és főleg vidéken. ahol a legtöbb helyen hiányzik az étkeztetés egységes szervezése és ellenőrzése. Az élelmezésvezetők többségének nincs szakképesítése, megfelelő kereskedelmi ismerete. Jórészt ebből adódik, hogy ezeken a konyhákon nem fordítanak kellő gondot a gyermekek élettani szükségleteire, az étlap szegényes, az egyes ételekhez szükséges nyersanyagokat nem a meghatározott anyaghányad, hanem a tapasztalati számok alapján kalkulálják. Az egyébként is eléggé szűkösnek tartott nyersanyagnorma lehetőségeit tovább szűkítik azáltal, hogy a konyhák nagy része még az alapvető élelmiszereket is fogyasztói áron szerzi be a kiskereskedelemtől. A vizsgálat elítéli a saját kezelésű konyháknak azokat a törekvéseit, amelyek szerint az egyébként is alacsony nyersanyagértékű reggeli és tízórai terhére igyekeznek javítani az ebédet. A legtöbb vizsgált helyen a „magyaros” ételek vannak többségben a vitamin- és fehérjedúsabb ételek rovására. Nagyon sok vidéki konyhán egyidejűleg óvodásoknak, iskolásoknak és felnőtteknek is főznek, így nincs mód rá, hogy figyelembe vegyék a különböző korú gyermekek speciális szükségleteit. Azt is tapasztalták, hogy a saját kezelésű konyhák egy részén a megengedettnél lényegesen több adagot főznek rendszeresen, s étkezőhelyiségek hiányában a gyerekek az osztályokban, a játszószobákban esznek. Az ellenőrök kifogásolták a konyhák felszereltségi állapotát, a hűtés és melegítés lehetőségének korlátozottságát, a sok kikopott, törött, rozsdás, csorba edényt. Nem egy helyen állapították meg a közegészségügyi szabályok megsértését. A vendéglátó vállalatoknak és a gyermekélelmezési vállalatnál jóval kedvezőbb a helyzet. Éppen ezért helyes a javaslat, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezze az illetékes szerveknél a korszerűtlen saját kezelésű konyhák fokozatos átadását a szakszerűen dolgozó vendéglátó vállalatoknak. A MEZŐGÉP VÁLLALAT, Felsőzsolca, MEZŐKÖVESDI GYÁREGYSÉGE munkavállalókat alkalmaz az alábbi munkakörökben: MAROS. KÖSZÖRŰS, VILLANYHEG ESZTÖ, TMK-LAKATOS, FESTŐ és vasszerkezetben jártas LAKATOSOKAT 44 órás munkahét! Minden második héten szabad szombat! Fizetés: megállapodás szerint Jelentkezés: a gyáregység főmérnökénél Mb a sláger? Piaci i’hh'Lc ;; A sokszínű, tarka tömeg forgatagában sodródunk egyik standtól a másikig. A rekkenő hőségben egybevegyül a körte, a szilva, az alma, a dinnye és más gyümölcsök illata. Nagy a választék. Az áruk szinte kínálják magukat. A sláger a dinnye, meg a szőlő. Kéri Sándortól, a piac- és vásárcsarnok-felügyelőség vezetőjétől kaptuk a tájékoztatást, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva mintegy két-három héttel hamarabb történik a primőr áruk felhozatala, amely elsősorban a fóliás termelésnek köszönhető. S nemcsak korábban szállítanak a termelők, hanem jóval olcsóbb áron is. Amíg például tavaly 70—80 forintért árusították a paradicsom kilóját, az idén .már csak 40 forintot kértek érte. Általános jelenség, hogy az utóbbi években, főleg júliusban és augusztusban megcsappan a piac forgalma. Ez érthető, hiszen a földeken beérik a’termés, s a vidékiek, a körülbelül 40—50 ezer ingázó nem vásárol a piacon, sőt, sokan a városiak közül sem, mert a kertszövetkezet kielégíti igényüket.. A Búza téri piacon nincs dömping sem paprikából, sem paradicsomból. Kevés a felhozatal baromfiból és berakni való uborkából is. Ezért magasabbak az árak is. A város fejlődésével párhuzamosan egyébként nemhogy növekedne a piac területe, hanem még inkább csökken. Jelentős részt elvettek a buszmegállók, s mintegy 5 ezer négyzet- métert. lefoglalt a haszon- vastelep is. Nagy a zsúfoltság. Minden bizonnyal bőségesebb lenne az árufelhozatal és még alacsonyabbak az árak, ha a vastelep „átadná” helyét a piacnak. Az elköltözés fejében azonban több mint 2 millió forintot kérnek az illetékesek. Ezt az összeget viszont a vásárcsarnok felügyelősége nem tudja honnan biztosítani. T. A. Fotó: Sólymos t Meghívónak H ozzászólni közös dolgokhoz. Megismerni bizonyos elképzeléseket, terveket, véleményt formálni, töprengeni a tennivalók hogyanjáról, mikéntjéről, a gondok megszüntetésének, csökkentésének módjairól. Nyilvánvaló, hogy az a folyamat, amelyet általában a demokratikus jelleg erősítéseként fogalmazunk meg, nemcsak napjainkban, hanem a későbbiekben is téma lesz. Az üzemeknél, a vállalatoknál is. a községekben is. A községekben is, hiszen a tanácsok törekvései közé tartozik, ennek a folyamatnak szélesítése, erősítése. Napjainkban is számos fórum teremtődött már meg e törekvések szellemében, ülő. mozgalmas fórum, ahol cgy-cgy téma kapcsán mindenki elmondhatja véleményét, izgalmas, érdekes falugyűlések bizonyítják: sok helyen megfelelően élnek is ezekkel a lehetőségekkel. Mint ( ahogyan — még kevesebb he- ■ Íven ugyan — a népfront-klu- > bök adta lehetőségeket is fel- i használják. Arra is van már példa — Edelényben évek óta —, hogy a községben munkálkodó üzemek, vállalatok, intézmények vezetőit hívják egybe alkalmanként, szót váltani a tennivalókról, közösen keresni a megoldást a község ügyes-bajos gondjaira. Á demokratikus jelleg crősí- i tésére hol innen, hol onnan s hallunk újabb módokat. Nem- | régiben a televízió adta hírül, ?. hogy az egyik üzemben az igazgatósági tanács ülésére mindig meghívják aZ üzem néhány dolgozóját, ismerkedjenek ily módon is a munkaheJv gondjaival, tennivalóival, szóljanak hozzá, mondják el véleményüket. Az ilyen jellegű meghívásokkal érdemes lenn- nálunk is megpróbálkozni. Nemcsak a gyárakban, hanem a községekben is. Alkalmanként talán a községi tanács végrehajtó bizottságának ülésére is meg lehetne hívni egy-két embert. Hadd lássák, hadd hallják, hogyan, miképpen zajlanak le ezek az ülések, és ha van véleményük a tárgyalt napirendi pontról, mondják el. A legtöbb meghívottnak feltehetően lenne is véleménye, hiszen ezeken az üléseken mindig a falu ügyéről van szó. Márpedig ezek az ügyek mind sokrétűbbé válnak, egyenes arányban a helyi tanácsok hatáskörének növekedésével. g% demokratikus jelleg erő- sítése — folyamat. Nyilván nem is lehet soha befejezett, nem is lehet állapot. Szükséges töprengenünk a már meglevő fórumok még jobb kihasználásán, vagy esetleg újabb lehetőségek megteremtésén is. Különös tekintettel a közelgő őszre, a nagy munkák befejez- tcrc, amikor mégiscsak több idő, energia jut az összejövetelekre, eszmecserékre. (Pt.) rr Őszi m űtrágyázús Mór Javában (art a nyár, de helyenként. ahol a Rar'7«" (érmest betakarították már hozzákezdtek az őszi műtrágyázáshoz. Képünk a bekccsi Hegyalja Termelőszövetkezet egyik 67 holdas tábláján készült, ahol az Ongai Állami Gazdaság dolgozói és gépei a szántás után folyékony ammóniát injektálnak a földbe, A nagy munkát a gazdaság hat traktora és két szállító járműve alig 3—4 óra alatt végezte el. Laczó József felv.
