Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-23 / 196. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4. 1973. aug. 23., csütörtök ! Filmjegyzet | Ártatlan gyilkosok Tahi Tóth László és Sunyovszky Szilvia a film egyik kockáján Ritka, de örvendetes alkalom, amikor a filmkritikái jegyzetek írója kifejezetten szórakoztató szándékú magyar filmről őszinte elismeréssel írhat. Most e ritka alkalmak egyikéről adhatunk számot. Az Ártatlan gyilkosok című, Maár Gyula és Zimre Péter forgatókönyve alapján, Somló Tamás operatőri közreműködésével, Vukán László muzsikájával és Várkonyi Zoltán rendezésében készült új magyar film, ha korszakot nem is nyit, mindenképpen különös figyelmet érdemlő alkotás, olyan mű, amely a szellemes bűnügyi történeteket kedvelő, s ebben a műfajban nem elsősorban az ökölharcot, vagy a mesterdetektívek „zsenialitását” kereső, hanem az ötletes, fordulatos, játékos cselekményvezetést szerető nézők igényével bizonyára találkozik, s kellemesen izgalmas másfél órányi szórakozást ad. Sokszor leírtuk már, hogy bűnügyi történetek esetében még vázlatosan sem mondhatjuk el a történetet, hiszen éppen az izgalomtól fosztanánk meg a későbbi nézőket. Azt azonban mindenképpen elmondhatjuk, hogy az Ártatlan gyilkosok jó mesterek példáit használja fel, ötvözi egybe ,új, semmi utánérzést nem1 sejtető, izgalmas, szellemes játékká. Adva van egy viszonylag szűk kör, egy forgalommentes helyen álló villa, egy krimi ötlete, amely szerint va- lákit megölnek, s az első kockákon csak játékos ötlet később mivé is lesz?! De itt már meg kell állni a mesélésben. Már az első kockák után eszébe juthat a, nézőnek egy korábbi amerikai film, a Szelíd motorosok. Annak hősei és története sok. tekintetben mutatnak rokonvonást a Richard C. Serafian rendezte újabb amerikai alkotással. Ennek egy központi alakja van, motorkerékpár helyett autóval járja az USA nyugati államait, s tulajdonképpen ő sem árt senkinek eleinte, ő sem vét lényegében a társadalom ellen, mégis mind többen fordulnak lassan ellene, míg végül a szervezett hajsza eredményeként életét veszti. A vétke mindössze annyi volt. mint a motoros fiúké: másképpen viselkedett, élt, gondolkozott és tett, mint a környezete. Talán különc, talán önmagát a társadalmon kívülre rekesztő ember volt. de pusztulása oktalan, értelmetlen. Kowalski nak hívták az egykori hivatásos autóversenyzőt, aki doppingtablettákat szed. és fogadásból el- kéozelhetetlenül rövid idő alatt szeli át kocsijával az amerikai földrészt. Féktelen száguldása először csak érdeklődést vált ki. majd az egyes szövetségi államok rendőrségei figyelnek fel rá. Igaz, hogy száguldás közben A film alkotói bőven éltek a játék a játékban, sőt azon belül további játék a játékban lehetőségével, illetve eszközeivel, olykor-olykor ebben a vonulatban szinte Molnár Ferenc is eszünkbe jut, a krimi-szál bonyolításában meg a bűnügyi irodalom nagyjai villannak emlékezetünkbe, de Várkonyi mindezekhez még hozzáad valamit a sajátosan mai magyar, illetve budapesti életből is, bár az leszűkül a hazalátogató hires vendég- művész körüli udvarlás bemutatására. A gyilkossággal gyanúsított két fiatalról mi, nézők első perctől tudjuk, hogy ártatlanok, sőt az igazi bűnösöket is ismerjük, mindvégig azon izgulunk, hogy az ártatlanságra derüljön fény. A bűnösök, akik ugyan nem gyilkoltak, hanem raboltak, valahogy elkerülik nemcsak a leleplezést, hanem a filmalkotók figyelmét is, mert a filmnek ez a szála elvarratlanul marad. Annyira lekötötte a rendezőt és nagyrészt majd a nézőket is a játékosabb, szellemesebb, a szokásos krimiktől messze eltérő szál, hogy az igazi bűntény háttérbe szorul. Ez a film egyik kisebb gyengéje, a másik pedig a hangulatilag meghökkentő záró jelenetsor, amely mintegy tanulságként fityeg a játék végén, mint valami ijesztő memento. A film egésze azonban érdekes, kellemes. szellemes, jó] szórakoztató. A szereplők közül Mensáros László, Öze Lajos, Huszti Péter, Tahi Tóth László, Kozák László emelendő ki. balesetet is okoz, de senki sem tesz ellene feljelentést. Egy kis kalózrádió néger disc-jockey-ja pedig mellé áll, hangulatot teremt mellette. Több állam rendőrsége üldözi, a rádió pedig valami újfajta hősnek kiáltja ki. Mellé állnak a társadalom számkivetettjei, hippik, különcök, majd egész országrészek figyelik sorsát. A rendkívül izgalmas film két dolgot mutat meg: miként fordul a hatóság és sok polgár az ő életmódjától eltérőt valló és követő ember ellen, miként üldözi azt, ha kell, a halálba is, másrészt pedig, hogy milyen utolérhetetlen az a bizonyos márkájú autó, amelyen ezt az ámokfutásszerű száguldást véghez lehet vinni, amely árkon-bokron megy, amely a sivatagból is vígan kigurul, és amely kibírja a kaszkadőrök bravúrjait. Az autó minőségéről jó képet kapunk, a társadalmi mondandó is világos, egyértelmű. S az sem utolsó dolog, hogy az izgalmas történetet mindvégig bravúros fényképezésben élvezhetjük. Benedek Miklós OLVASÓTÁBOR A Bükk lankás lejtőjén, Rejteken olyan látvány fogadja az idegent, mint minden más úttörőtáborban. Fiúk tollaslabdáznak a zöld füvön, egy csapat kislány virágot szed, mások rozsét gyűjtenek az esti tábortűz- höz. Pedig a rejteki tábor sokban különbözik a nyári táboroktól. Ide csakis azok a gyerekek jöttek el, akik az irodalmat kedvelik, akik szenvedélyesen szeretnek olvasni. Borsodban az első A miskolci Ady Endre Művelődési Ház első ízben rendezett a megyében olvasótábort. Huszonhat általános iskolás gyerek két hetet tölt el Rejteken, a festői szép környezetben. Varga Csaba, Czakó Gábor és Mózsi Ferenc fiatal írók vezetik a foglalkozásokat, minden nap délelőtt és délután. — Elsősorban nevelni, és nem pusztán oktatni szeretnénk a gyerekeket — mondja Varga Csaba. — Nevelni: gondolkodásra, irodalmi szemléletre. Tulajdonképpen az olvasótábor legfőbb feladata, hogy kialakítsa a gyerekekben az önálló ítélőképességet. Ebben az évben hat megye rendezett olvasótábort, összesen 'tizenkét alkalommal. Bár a Borsod megyei tábor időrendi sorrendben az utolsó, mégis kísérleti jellegű. Az önművelésre, az olvasásra nevelés az elsőrendű célja, s az, hogy a gyerekek irodalom-értő emberekké legyenek. — Két ,kötelező olvasmányt” is meghatároztunk a tábor részvevőinek. Illyés Petőfi-életrajzát és Sántha Ferenc novelláit. A foglalkozásokon építünk az általános iskolai tananyagra, de természetesen egy fokkal tovább is lépünk — magyarázza Varga Csaba. — így például Nagy László verseit is elemezzük a gyerekekkel. S a beszélgetés, az elemzés kapcsán szóba kerülnek irodalomelméleti kérdések is. Miért szép ? Az olvasótábori foglalkozások érdekesek, színesek. A szabadban, a jó levegőn frissebb a gondolkodás is. A beszélgetések mindig egy- egy mű élményéből indulnak ki, s a gyerekek önállóan alkotnak véleményt egy- egy novelláról, versről. A beszélgetések, viták nemcsak a fogalmi gondolkodást segítik elő, hanem nagyban fejlesztik a gyerekek szóbeli kifejező készségét is. Fábián Sanyi, Tóth Gabi, Orehovszky Laci és a többiek a délutáni pihenő alatt körém gyűlnek. Uzsonnára zsíros kenyeret majszolnák, s máris kezdik az élmény- beszámolót: — Ma arról beszélgettünk, hogyan képzelnénk el egy vasárnapi tévé-műsort. Azt is meg kellett indokolni, miért választunk egy-egy műsorszámot. — Mi József Attila verseit olvastuk. Beszéltünk a vers hangulatáról, a kifejezési eszközökről. Nyelvtanilag, is elemeztük, s elmondtuk kinek miért tetszik. — Minden csoport szerkeszt egy újságot. Holnap „jelenik meg” az első szám, a tábori életről. De a címe még titok, csak holnap derül ki. Túra a pisztráö«?oslioz A gyerekek őszintén mondják, hogy élvezik a foglalkozásokat. Azért, mert mindenki szabadon nyilváníthat véleményt, kötetlenül beszélgethet az irodalmi művekről. Más, mint az iskolában ... — Már földerítettük a környéket is — meséli Bánicz- ki Magdi. — Jártunk fönn a hegyen és kirándultunk a pisztrángoshoz. Holnap este tábortűz lesz, a máglyát már el is készítettük. A táborban persze vidámságban sincs hiány. Esténként televíziót néznek a gyerekek vagy rajzfilmeket vetítenek nekik. Egyönfetű véleményük szerint a pénzpataki túra nagyon jól sikerült. És milyen izgalmas az éjszakai őrség! Azoknak a gyerekeknek, akik a rejteki táborban voltak, sok mesélni valójuk lesz szeptemberben az iskolában ... Mikes Márta A faragókés ifjú mestere A NÉPMŰVÉSZET folyamatosságát, a „modem idők”- ben is megújulásra való képességét tanúsítja, hogy nemcsak a hagyományokat őrző idős nemzedékből kapják meg az arra érdemesek a népművészet mestere címet, hanem külön kitüntetést alapított a KISZ Központi bizottsága és a Népi Iparművészeti Tanács a népművészetekben jeleskedő fiataloknak. Esztendőnként, augusztusban adják át a népművészet ifjú mestere kitüntetést a vele járó díjjal együtt. , Megyénkbe a díj alapítása, 1970 óta minden évben jutott ebből a rangos kitüntetésből. Az idén sem szakadt meg a sor: a mostani díjazott Mezey Tamás sárospataki faragóművész. Növeli kitüntetése értékét, hogy másodízben nyerte el a népművészet ifjú mestere cinjét — ugyanis már 1970-ben ott Mezey Tamás munka közben volt az elsők között, akik kiérdemelték a megtisztelő díjat. Mezey Tamás a bodrogközi régi pásztorfaragások — a fából, tülökből, kobaktökből készített, faragással, karcolással díszített használati eszközök — motívumaiban találta meg egyéni tehetsége kibontakoztatásához a vezérfonalat. Amióta a maga számára „felfedezte” ezt a szinte már feledésbe merült nép- művészeti hagyatékot, azóta nem csupán azzal hasznosítja a hagyományt, hogy napjaink lakáskultúrájához igazítja, dísztárgyakká alakítja a hajdani használati eszközök új változatait, hanem tudatosan kutatja, gyűjti a még fellelhető, régi népi eszközöket, s dolgozatokban is feltárja kutatási eredményeit. A fiatal faragóművész neve már jól ismert a szakértők, s az újkeletű népművészet kedvelői körében. Minden jelentősebb országos kiállításon szerepelnek, s rendszerint díjat is nyernek, nemes fákból — dió-, körte-, cseresznye-, tiszafa — faragott tükrösei, díszdobozai, karcolt, vésett ivótülkei, különlegesen becses kobakjai, s újabban a faragott székei, asztalai, fali-tartói. Sárospatakon a Rákóczi-várban ösz- szegező önálló kiállítása tanúsította igényes, egyéni művészetét. Munkásságával elnyerte a népi iparművész címet is. ALKOTÓMUNKÁJA mellett példás nevelő tevékenységet is folytat. A pataki művelődési házban — ahol előadóként dolgozik — megszervezte a már országos hírű faragószakkört. S tanítványai közöl Kovács László már szintén kiérdemelte az ifjú népművész kitüntetést. Javarészt Mezey Tamás ügyszeretetének köszönhető a Sárospatakon évente megrendezett fafaragó alkotó tábor létrehozása, szélesedő hatása is. Egyéni tehetségével oda- adóan szolgálja a népművészet közügyét. Berecz József Vidéki vegyipari nagyvállalat felvételre keres NDK és NSZK gyártmányú nyomdagépekkel felszerelt korszerű nyomdaüzemébe FELSŐ- vagy KÖZÉPFOKÚ végzettségű szakembereket 1 ÜZEMVEZETŐ, FŐMŰVEZETŐ és egyéb műszaki munkakörökbe. A felvételnél előnyben részesülnek a megfelelő gyakorlattal rendelkezők közül a FLEXOGRAFIKAI és SZITANYOMÓ eljárásokban valamint a FÉNYSZEDÉSBEN és OFSET síknyomásban jártas szakemberek. Fizetés megegyezés szerint, a letelepedés lehetősége biztosított. Jelentkezést írásban, részletes önéletrajzzal és működési leírással a Magyar Hirdetőbe (Budapest, V., Felszabadulás tér 1., irányitószám: 1818) „PERSPEKTÍVA” jeligére kérjük. KERÜLJE EL AZ ŐSZI CSÚCSFORGALMAT 10 százalék engedmény KEDVEZMÉNYES OTP-HITELAKCIÖ 01a jkályha-vásár NAGY VÁLASZTÉKBAN! AZ AUTÓ- ÉS ALKATRÉSZKERESKEDELM! VÁLLALAT v értesíti kedves vevőit, hogy a Vili. sz. Nagykereskedelmi Egysége (TÁTRA- és P R Á G A-alkatrészek) Miskolc, József Attila u. 72. 1973. szeptember 1 -tői szeptember 15-ig: vagyonmegállapító leltárt tart. A leltár idej’e alatt, a kiskereskedelmi üzletben a kiszolgálás zavartalan. AUTOKER Vili. SZ. kereskedelmi egység Száguldás a semmibe