Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-22 / 195. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1973, aug. 22., szerda Fehér Lajos elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Munkában töltött nyári hónapok, a jó gabonatermés betakarítása után megszeghettük az új búzából sült mindennapi kenyerünket. Eddigi munkánk, fáradozásaink eredményeként bizakodva tekinthetünk a jövőbe. Az MSZMP Központi Bizottságának múlt év novemberi határozata nyomán hazánkban tovább erősödött a munkások, a dolgozó nép hatalma. Népünk bízik társadalmunk vezető erejében! A Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját, nagy történelmi céljaink valóra váltását teljes egyetértésével, bizalmával, alkotó munkájával támogatja! Népgazdaságunk helyes irányban fejlődik, terveinket sikerrel váltjuk valóra. Az idei esztendő első felében az ipari termelés az éves tervet meghaladó ütemben, 8.6 százalékkal nőtt. Igen örvendetes, hogy az ipari termelésnövekedés döntő hányada ezúttal is a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A termelés emelkedésére ösztönzően hatott exportlehetőségeink bővülése és a fogyasztási cikkek iránt tovább növekvő hazai kereslet. Mind a szocialista, mind a tőkés országokba a tervezettnél gyorsabban nőtt kivitelünk. Termékeink egyre több helyen, a világ mind több részén szereznek jó hírnevet, növelik hazánk hírét- becsületét. Gazdasági növekedésünket azonban nem jellemezhetjük csupán a mennyiségi gyarapodás számbavételével. Egyre jelentősebb az a változás, amely népgazdaságunk belső szerkezetének átalakítása során megy végbe. Ma már nemcsak a többtermelés jellemzi népgazdaságunkat, hanem az is, hogy korszerűbb, jobb minőségű termékeket állítunk elő, nagyobb gazdasági hatásfokkal dolgozunk! örömmel állapíthatjuk meg, hogy a gazdasági növekedés, a gyorsuló fejlődés eredményeinek lehetünk tanúi a borsodi, az abaúji és a zempléni tájakon is. A megye erősen központosított iparvidékein a vegyiparban, a kohászatban, a gépgyártásban a fejlesztés a központi programokkal összhangban, a szocialista nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek kiaknázásával valósul meg. Központi döntések nyomán olyan nagyberuházások megvalósítására került itt sor. mint például a leninvárosi olefinmű I. lépcsője, a Tiszai Hőerőmű I— II. lépcsője, a Hejőcsabai Cementgyár, a Lenin Kohászati Művek nemesacél finomhengerműve, a miskolci új húskombinát és kenyérgyár, a Bocsi Sörgyár, az ózdi beruházás s folytathatnánk a sort még tovább. Ugyanakkor nemcsak bővültek a termelőkapacitások és nőtt a termelés, hanem javult a munka szervezettsége, a termelékenység is. E szép sikerekhez meggyőződésem szerint hozzájárult az is, hogy pártunk Központi Bizottságának novemberi határozata és az ennek nyomán született intézkedések, nevezetesen az ez év márciusában végrehajtott egyszeri, jelentős béremelés eredményeként az állami iparban a foglalkoztatottak átlagbére az idei első félévben 7,1, az állami kivitelező építőiparban foglalkoztatottaké 5,5 százalékkal emelkedett. Borsod megyében, ahol nagy múltú ipari nagyüzemek működnek, ez az arány jobb az országos átlagnál: az iparban dolgozók egy főre jutó átlagbére 11,2 százalékkal nőtt ebben az időszakban. B munkásosztály a néphatalom vezeti! ereie Alkotmányunk ünnepe hazánk más tájain is Hagyományosan a munkás-paraszt találkozók jegyében zajlik. Így augusztus 20. a munkásparaszt szövetség ünnepe is. A munkásosztály a néphatalom, a szocializmus építésé- nek vezető ereje. Fő ereje volt a háborús pusztítások helyrehozásának, az ország újjáépítésének, a bankok, a nagyipari vállalatok államosításának, a földosztásnak és a tőkés maradványok felszámolása után a szocializmus építésének. A munkásság politikai tevékenységével, gazdasági segítségével támogatta a parasztságot a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kialakításában és annak fejlesztésében A parasztság jó harcostársnak, hű szövetségesnek bizonyult a szocializmus alapjainak lerakásáért és a szocializmus építéséért folytatott harcban. Társadalmi és gazdasági érdekei azonosultak a munkásosztályéval. Ez az alapja most és a jövőben is a munkás-paraszt összefogásnak. E szövetség izmosodásában döntő tényező, hogy a szocialista nagyüzemekben nap mint nap formálódik a szövetkezeti parasztság szocialista gondolkodásmódja, erkölcse: erősödik szocialista tudata és politikai egysége. Az egyéni parasztból rövid idő alatt szakképzett, a korszerű technikát, a tudomány eredményeit ismerő és alkalmazni tudó termelőszövetkezeti tag és állami gazdasági dolgozó lett! Mindinkább iparszerű körülmények között dolgozik. A munkásság és a parasztság közös társadalmi és gazdasági érdeke tehát gyakorlattá vált. Mindkét osztály elismeri és gyakorlatban érvényesíti, hogy csak a kölcsönös segítség, az érdekek kölcsönös egyeztetése, egymás életének, eredményeinek és gondjainak megismerése útján lehet a közös célokat: a szocializmus felépítését, a szebb és boldogabb életet elérni! Ennek a szövetségnek szép jelképe, hogy augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is. A parasztság ezen a napon ünnepi keretek között nyújtja át az ország népének az új termésből sült kenyeret, amelyet a munkások által gyártott gépek, eszközök segítségével termelt. Az idei gazdag termés nagyobb karéjt és még jobb minőségű kenyeret ad az ország minden lakosának. Bizonyítéka ez a munkásparaszt szövetség talaján kibontakozott szocialista nagyüzemi mezőgazdaság erejének és a benne rejlő nagy tartalékoknak. Ma már mindenki előtt kétségtelen tény: a magyar dolgozó parasztság társadalmi és gazdasági felemelkedését csak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével érhettük el. Minden bizonnyal ezt vallják abban a 170 termelőszövetkezetben is, ahol az idén ünnepük a közös gazdaság megalakulásának 25. évfordulóját. A negyed százada még úttörőként létrejött s azóta példamutató eredményeket elérő termelőszövetkezetekről csak a hála s a tisztelet hangján emlékezhetünk. Nem volt könnyű az út, melyet idáig megtettek. Alkotmányunk ünnepén e helyről is szívből köszöntőm a jubiláló termelőszövetkezetek tagságát, erőt, jó egészséget kívánok nekik! A szövetkezeti tagok nagy társadalmát pedig arra kérem: lehetőségeikhez mérten jól gondoskodjanak a mozgalom veteránjairól, becsüljék meg mindannyiukat! Szocialista mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk mind magasabb fokon teljesíti azokat a társadalmi igényeket, amelyek országunk lakosságának kiegyensúlyozott, választékban növekvő, jó minőségű élelmiszerellátása és az élelmiszerexport-lehetőségek jobb kihasználása terén reáhárulnak. iezögazdaságunic megtermelte az ország kenyerét Az igények azonban folyton nőnek, s egyre többet várnak élelmiszergazdaságunktól is. Ezért a kormány az utóbbi időben is több olyan határozatot hozott, amely a mezőgazdaság megalapozott, az egész társadalom fejlődésével összhangban álló további korszerűsödését szolgálja. Ilyenek a sertés-, a szarvasmarha-tenyésztés, a cukorrépa, a dohány, a gyümölcs, a szőlő, valamint a zöldségtermelés ösztönzését szolgáló és segítő állami intézkedések. Mindezek helyesnek bizonyultak, igazolták elképzeléseinket. Mezőgazdaságunk termelése az elmúlt két évben s tervezett évi 3,6 százalékos átlagos növekedéssel szemben 4,6 százalékkal emelkedett. Tavaly az éleltéssel, szorgalommal, felelősségérzettel és a munkák magas fokú szervezettségével. Ezzel kapcsolatban ehelyütt ts elismeréssel kell szólni a betakarítást végző kombáj- nosok, szállítók, felvásárlók és ellátó vállalatok dolgozóinak nagyszerű, fáradságot nem ismerő munkájáról, együttműködéséről. Az idei gabonatermés jelentős eredménye szocialista mezőgazdaságunknak: a búza termésátlaga hektáronként valamivel meghaladja a 34 mázsát. Más szavakkal: búzából az elmúlt tíz év alatt lényegében megkétszereztük a hektáronkénti termésátlagot! Borsod megye is elérte idén a búzatermesztésben a maga új rekordját. A megye sajátosan nehéz természeti viszonyai, adottságai ellenére Fehér Lajos elvtárs ünnepi beszédét tartja Fotó: Laczó József miszerek és élvezeti cikkek kiskereskedelmi forgalma folyó áron 7,3, összehasonlító áron 4 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A mezőgazdaság tehát 1972-ben ismét több élelmiszert adott a lakosságnak, s a fogyasztók a nagyobb árutömegből szintén többet vásároltak mint egy évvel korábban. Jónak ígérkezik az idei termés is. A párt Központi Bizottsága és a kormány azt a célt tűzte a mezőgazdaság elé, hogy az igényeknek megfelelően fejlessze a cukorrépa, a dohány és a zöldségfélék termelését is. Az idei évben jelentős lépést tettünk e cél eléréséért. A cukorrépa vetésterületét a tervvel szemben mintegy 4 százalékkal túlteljesítettük. A zöldségfélékből a felvásárló és a feldolgozó vállalatok a tervnek megfelelő, illetve annál nagyobb mennyiségre szerződtek le. Az igényeknek megfelelően növekedett a dohánytermő terület is. Mindez megfelelő biztosítékot nyújt az idei termelési tervek megvalósításához. Ezt annál inkább is megállapíthatjuk, mert a szántóföldi növénytermesztés első eredményeiről már számot tudunk adni. Említettem már. hogy kalászos gabonából igen jó volt ez évi terméseredményünk. Az előző évinél 3 százalékkal kisebb területről 5—6 százalékkal több termést takarítottunk be. Ez a termésmennyiség és annak kiváló minősége bőven biztosítja az ország jövő évi kenyerét. Az idei kalászosgabona- termés bizonyítéka annak, milyen tartalékok vannak a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban, ha a műszakianyagi fejlesztés a tudomány eredményeivel megfelelő összhangban érvényesül, párosulva az emberi hozzáérhektáronként 30 mázsa búzát takarítottak be. Ez jelentősen meghaladja az ötéves terv végére előirányzott átlagot. Idei terveinket teljesíthetőnek látjuk az állattenyésztés területén is. A kormány egy évvel ezelőtt hozott határozatot a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére. E hosszabb távra szóló program valódi eredményei természetesen csak pár év múltán jelentkeznek igazán. De any- nyit máris megállapíthatunk: jó volt a kezdet s már egy esztendő múltán is kedvező irányú változások történtek. A reprezentatív állatszámlálás adatai szerint ez év június 30-án az előző év hasonló időszakához mérten kereken 53 ezer darabbal volt nagyobb a szarvasmarha-állomány. Ezen belül a tehenek és az előhasi üszők száma egy év alatt 30 ezer darabbal emelkedett. A létszámnövekedés csaknem teljes egészében a termelőszövetkezeti közös gazdaságokban következett be. Biztató az is, hogy a múlt évhez képest mintegy 7—8 százalékkal nőtt á tejtermelés. Ennek eredményeként megszüntethettük a vajim. portot s az ország lakosságának tej és tejtermékekből nyugodt, kiegyensúlyozott ellátást tudunk biztosítani. Az önök megyéje is tekintélyesen hozzájárult ehhez, mert itt az országos átlagot meghaladó ütemben, több mint 20 százalékkal nőtt a tejfelvásárlás. Természetesen a szarvasmarha-program megvalósításának még csak az elején vagyunk. A program célkitűzései, a megvalósítás szabályozó rendszere ismert a megyék és a mezőgazdásági üzemek előtt. A kormányprogram alapján kialakították a maguk terveit. Most az a feladat, hogy ezek a tervek valóra váljanak. Nagyon fontos követelmény, hogy a termelés színvonalának növekedésével javuljon a gazdaságosság. Az élelmiszertermelés idei tervének végrehajtását a sertéstenyésztés és a hústermelés terén kritikus helyzetbe hozta az elmúlt év őszén és télen kialakult száj- és körömfájás. Emiatt átmenetileg megtorpant az az egészséges fejlődés, ami a kormány sertéshústermelési programjának nyomán kibontakozott. Szerencsére ez a megtorpanás csak viszonylag rövid ideig tartott. A mező- gazdasági üzemek, a háztáji gazdaságok és kistermelők a megfelelő anyagi ösztönzés nyomán gyorsan helyreállították a sertésállományt, örömmel állapíthatjuk meg az ez évi júniusi állatszámlálás alapján, hogy a koca- állomány meghaladja a 700 ezer darabot. Csaknem 15 százalékkal több, mint az elmúlt év júniusában. Az év- közepi kocaállomány 1952 óta nem volt ilyen magas. Ez biztosíték arra, hogy ez év második felében a sertésállomány eléri, sőt túlhaladja az elmúlt évit! Joggal remélhetjük, hogy a IV. negyedévtől kezdődően a hízótermelés is eljut a járvány előtti, rekordnak számító szinthez, ami további töretlen fejlődést biztosít a sertéstenyésztés, a sertéshús-termelés terén. Ennek érdekében változatlanul fenn kívánjuk tartani a sertéstenyésztésre vonatkozó szabályozókat. Kívánatos azonban, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a szakosított telepek kapacitásának teljes kihasználásával, a korszerű technológia fegyelmezett alkalmazásával növeljék a sertéshús-termelés jövedelmezőségét. Ugyanakkor továbbra is megfelelő támogatást nyújtunk a háztáji gazdaságoknak, a kistermelőknek a sertéstenyésztéshez, hizlaláshoz. Az állam támogatja a hegyaljai rekonstrukciót A mezőgazdasági termelés ez évi alakulása megfelelő alapot nyújt az élelmiszeripar fejlődéséhez is. Élelmiszeriparunk ez évi részeredményei ezt megfelelően tükrözik. Az élelmiszertermelés megfelelő nyugodt és kiegyensúlyozott ellátást tett lehetővé az első félévben lakosságunk számára. Az élelmiszerek bolti forgalma ezúttal is mintegy 6 százalékkal növekedett, s az élelmiszerek árszínvonala is megfelelt a népgazdasági tervben előirányzottnak. Sajnos az általában kiegyensúlyozott ellátás mellett voltak és varinaik gondjaink is. Az állat- járvány miatt átmeneti gondot jelentett a sertéshús- termelés csökkenése, amelyet ez év végéig előreláthatóan meg tudunk szüntetni. Nem tudtuk azonban megoldani a folyamatos, zökkenőmentes zöldség- és gyümölcsellátást, s időnként gondot okoz a fogyasztói árszint alakulása is. A gyümölcs- és a szőlőtermelés fejlesztésére a kormány az elmúlt hónapokban hozott nagyon fontos határozatokat. Ismeretes, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően jelentős nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtelepítéseket végeztünk. Ezek többségükben kedvező eredményeket hoztak. összes gyümölcstermelésünk például ma csaknem kétszerese az 1956—60-as évek átlagos termésének. Gyümölcstermelésünk tehát az utóbbi két évtizedben a mezőgazdaság egyik leggyorsabban erősödő ágazata volt. Szőlőtermelésünk helyzete szintén azt mutatja, hogy az eddigi ráfordítások, főképp a második ötéves terv időszakában végzett nagyarányú árutermelő nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítések hasznos befektetésnek bizonyultak. Csaknem egy évtized távlatából azonban ma már megállapítható, hogy a telepítések időszakában mind a gyümölcsnemek és szőlőfajták megválasztásánál, mind pedig a telepítési rendszerek kialakításánál fogyatékosságok is voltak. A gyümölcs- és szőlő faja és fajta- összetétele nem mindig egyezik a hazai igényekkel és az exportlehetőségekkel. Egyes nagyüzemi telepítések pedig nem alkalmasak a korszerű technika, technológia fel- használására, érvényesítésére. Gond az is, hogy a gyümölcs- és szőlőtermelésben még tekintélyes szerepet betöltő kistermelők területein nagyobb ütemű volt az ültetvények elöregedése, mint a pótlás. így szőlőtermő területünk összességében csökkent, gyümölcstermő területünk növekedése pedig megtorpant. Ezért hozott a kormány mindkét ágazat rekonstrukciójára és fejlesztésére fontos határozatokat. Ennek nyomán az eddiginél hathatósabb állami támogatást kapnak a gyümölcs- és szőlőrekonstrukcióhoz, illetve az új telepítésekhez azok a nagyüzemek, amelyek megfelelő fajtaösszetételű nagyüzemi művelésre alkalmas területen és telepítési rendszerben telepítenek árutermelő gyümölcsöst és szőlőt. Ugyanakkor az állam hathatós támogatást ad a telepítésekhez azoknak a kistermelőknek is, akik felújítják gyümölcs- és szőlőterületüket oly módon, hogy azok telepítési rendszere lehetővé teszi a korszerűbb művelést. Ehhez az ország minden táján nagy segítséget nyújthatnak a már működő vagy ezután létrejövő kiskerttársulások, mindenekelőtt a termelést, beszerzést és értékesítést elősegítő szakszövetkezetek, szakcsoportok. E feladat maradéktalan és szakszerű végrehajtása nagyon körültekintő előkészítést, kiváló szervező munkát igényel. Ebből az országos programból nem hiányozhat To- kaj-Hegyaljónak, hazánk legjellegzetesebb és leghíresebb borvidékének szőlő- és bor- termelési rekonstrukciója, illetve fejlesztési terve sem! A Tokaj-Hegyalján termelt borokat a világ minden táján ismerik. A tokaji bor világhírneve évszázadok óta csillog és ma is keresett termék a világpiacon. Az utóbbi években viszont — sajnos — Tokaj-Hegyalja szőlő- és bortermelésében az országoshoz hasonló kedvezőtlen irányzat érvényesült. Amíg 1965-től 1970-ig 5750 hektárról 6468 hektárra nőtt a szőlő területe, az utóbbi években lelassult. Az új szőlőterületeket zömében a nagyüzemek telepítették — és ennek őszintén örülünk. Aggasztó azonban, hogy ugyanakkor a kisüzemek szőlőterületeinek a felújítása elmaradt. Pedig a tokaj-hegyaljai szőlők 50 százaléka kisüzemi művelésben van, /S ültetvényeik több mint fele 50 évnél idősebb. A kormány úgy ítélte meg, hogy ezen a helyzeten erőteljesen változtatni kell: ezért ebben az évben megkülönböztetett támogatást határozott el a tokaj-hegyaljai szőlőtelepítések felkarolására. A telepítéshez hektáronként 55 ezer forint beruházási támogatást adunk. Emellett a tereprendezés és egyéb meliorációs munkák elvégzéséhez 70 százalékos állami támogatás vehető igénybe. Kedvező hitelfeltételeket nyújt az állam a saját erő biztosításához is, amelynek visszafizetése a termőre fordulástól veszi kezdetét. (Folytatás a 3. oldalon)
