Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-12 / 161. szám
1973. július 12., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Cukorgyári segítség a szerződéses termelőknek Kazincbarcikai lakótelep — Az elmúlt években főként egyéni és csoportos versenyünk, versenyrendszerünk volt. Az értékelésnél is csak a termelés, valamint a költségek alakulását vettük figyelembe. Ma egészen más a helyzet.;: Vida László a hej óbába i Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke .ismertette a közös gazdaságban kidolgozott új munka verseny-szabályzat lényegét. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után, a nagyüzemi gazdaságok kialakulásának első éveiben, még nem volt elegenaő tapasztalat ahhoz. hogy a verseny feltételeit is „nagyüzemi” szinten teremtsék meg; Az igen alapos, részleteiben is gazdag új munkaver- seny-szabályzat. elkészítésénél már figyelembe vették az elmúlt időszak sok-sok tapasztalatát, és ennek alapján állították össze — munkahelyekre lebontva — a verseny feltételeit. A párt- sz-ervezet és a különböző bizottságok közreműködésével a bri gádok is külön-ikülön megtárgyalták a versenyszabályzat rájuk vonatkozó előírásait. Ézt követően, a köz- Krűlés jóváhagyta az új elképzeléseket. — Milyen főbb vonásai vannak a munkaversenynek? T- Vegyük először például a gépkezelők, a gépkocsivezetők és traktorosok tervét. Egy-egy gépre, gépegységre meghatároztuk: ' holdanként mennyi kenőanyag, üzemanyag. üzemeltetési költséges ja,vitás esik. Ez normál holdanként nálunk nyolcvan forintos költségszintet jelent. Ez az alap, amelyről kiindulunk. Az így megtakarított i összeg egy bizonyos százalékát a versenyző megkapja, ami 5—10 százalékra tehető. A tervezésnél figyelembe vették a gépkocsi típusokat, k az üzemeltetési időt is. Az elmúlt évi munka alapján Például a szövetkezet traktorosai közül Körömi József 11 200 forint megtakarítást, Mongyi István 12 600 forint ! megtakarítást ért el, s utóbbi ezzel első is lett. Dicséretben és jutalomban részesült ugyanakkor Horváth József, Tarján István és Szabó Lajos is. — Az állattenyésztésben és más ágazatokban is meghatározott munkaversenyfeltételeket alakítottunk ki. A tehenészetben például egy- egy tehénre évente átlagosan 2500 liter tejet terveztünk. 4 forint 20 filléres ráfordítás mellett. Ha a gondozók többletet „termeltetnek” alacsonyabb költségszinten, akkor ebből is tíz százalék jutalmat kapnak. Ugyanez vonatkozik más munkakörökre is. A vezetők munkájának elbírálásánál fontos, hogy jövedelmünk három százalékkal csökken, ha a munkabér- keretet egv százalékkal túllépjük. A feladatok meghatározásában tehát elsősorban a gazdaságossági szempontok é. vényesülneik; — Milyenek az eddigi tapasztalatok? — A versenynek ez a termája különösen a géppark állapota szempontjából jelentős. Eddigi tapasztalataink kedvezőek, végső eredményről persze csak az év végi számvetés után beszélhetünk. Néhány módosításra — természetesen — mindenképpen szükség van. A munkaversenynek a fegyelem megszilárdításában is jelentős szerepe van. Év végi jutalmazásban csak azok részesülnek. akiknek tevékenységé befolyásolja a gazdálkodás eredményét. Kizáró feltétel viszont: aki ittasan jön munkába, vagy munka közben leittasodik, annak kiegészítő jövedelméből 5 százalékot levonnak és fegyelmikig is felelősségre vonják. Az új versenyszabályzat bevezetésétől sokat várnak a szövetkezet tagjai és vezetői. Bízvást elmondható: a jól végzett munka a közös gazdaságnak és a tagoknak is egyaránt, kifizetődő. H. G. A szei'encsi járás területén különösen a Taktaköz és a harangodi táj évtizedek óta hagyományos cukorrépa-ter- melövidélcnek számít. És bár az állami gazdaságokban 1973-ban nőtt ennek a fontos ipari növénynek a vetés- területe, a szövetkezeti gazdaságokban azonban még mindig nem fordítanak rá kellő figyelmet. Emiatt ösz- szességében 17 százalékkal kevesebb földön termesztenek ez idén cukorrépát, mint. a korábbi években. Ezért a Szerencsi Cukorgyár minden segítséget megad a járás mezőgazdasági üzemeinek, hogy területüket növelve, a. régi termelési szintet elérhessék. A korszerű termesztési technológia bevezetésére a mechanikailag egycsirájúsított vetőmag árának egy részét a gyár magára vállalta. A kedvezményes vetőmagot a járásban ez idén 530 hektáron használták fel. A gyár szakembereiket biztosított a szemenként! vetés elvégzéséhez, a korszerű termesztési módszerek megismertetésére, tanfolyamokat szervezett az új vető-, talaj előkészítő, talajművelő, növényvédő és betakarító gépek kezelésének el- j sajót.itására. A tiszaiúei Rákóczi Tsz - ; nek a cukorrépa-termesztés fejlesztése céljából 1 kulti- j vátort és egy garnitiira NDK gyártmányú betakarító gép- j sort bocsátott rendelkezésére. A répaátvétel meggyorsítására növelték a gyártelep befogadóképességét, s a répa lerakását telejesen gépesítették. Saját és bérelt gépjárművekkel segítik a cukorrépa beszállítását, így ez év őszén is közvetlenül a betakarító gépek alól végzik majd a cukorrépa-fuvarozást. Ezenkívül a járandóságon felül is, a gazdaságok által kívánt mennyiségben biztosítják a cukorgyári melléktermékek vásárlását. Fotó: K. Pál János Borsodnádasd Átépítési rekord Két nap alatt építették át j ©gy görgős hőkezelő kemencét a Borsodnádasdi Lemez- j gyárban. A karbantartó üzem sze j rint egy későbbi időpontban i történő nagyjavítás legalább I egy hetet vett volna igénybe. Néhány hibás alkatrész miatt azonban úgy döntöttek, hogy most nem csak a hibás alkatrészek kicserélését, hanem a nagyjavítást is elvégzik. A javításban részt vevő munkások példásan teljesítették feladataikat. Joggal illeti elismerés a karbantartó üzem vezetőit is, akik a jő szervezéssel, előkészítéssel m ellenőrzéssel lehetővé tették, hogy e fontos berendezés termeléskiesés nélkül megkezdhesse a munkát. N. I. A Tisza menti Vegyiművekben egy év óta folyamatosan működik az ország legnagyobb kénsavgyára Ebben az évben a tervezett kapacitást kb. 15—16 ezer tonnával fogják növelni A TMV-ben megkezdték a porfestékgyár legújabb termékének, a liidrocolor belső falfestékének gyártását is. Képünkön: a Tisza menti Vegyiművek kénsavgyárának egyik részlete. A berendezések legnagyobb részét l^engyelországból szállították. S zót érteni a munkásokkal, egy adott üzem, vagy munkahely dolgozóival, mindennapos követelmény. Igény! Ahol ez hiányzik, ott döcög a „szekér”, gyakran kátyúba is fullad, ahol viszont munkastílus, ott a legnehezebb helyzetekben is könyebben megy a munka, simábban oldódnak meg a gondok, a bajok, egyszóval együttes akarattal és cselekvéssel a legmagasabbnak tűnő akadály is csak aprócska emelkedő. Túlzások nélkül állítható: általában mindenütt, s egyre inkább érvényt szereznek ennek a követelménynek. Sokféle mód és lehetőség kínálkozik erre. Az üzemi körséta a szőkébb, vagy tágabb értelemben vett tanácskozások, brigád - vezetői eszmecserék, egymásközti beszélgetések, vagy éppen viták mind ezt az utat egyengetik. S lettekkel egyengetik. Mint a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál, ahol legutóbb a szocialista brigádok vezetőit hívták megbeszélésre. S ami lényeges: nemcsak azért, mert; a munkaterv is előírta, sokkal inkább azzal a jól megalapozott igénnyel: hogyan tovább?... Erre adott ösztönzést az igazgató néhány mondatos bevezetője, de erről beszéltek a felszólalók, a brigádvezetők is. Egyikük nyomban egy fontos feladatra, az anyaggal való takai'ékosságra hívta fel a figyelmet, mondván: „A MEZŐGÉP Tröszt évi termelési értéke 12 1 milliárd forint, aminek teljesítéséhez 6 milliárd forint értékű anyagra van szükség. Ha évente csali egyszázalékos megtakarítást érünk el — mondta a felszólaló —, tröszti Szinten 60 millió forintot máris „megfogtunk.” S ebben nekünk, miskolciaknak is fontos szerepünk van, lehet...” A jelenlevő vezetők nyomban megbízást is adtak a felszólalónak: fogjon hozzá, dolgozza ki, mi és mennyi feladat hárul ebből a gépjavítóra, vagyis mit kell tenniük, hogy még haté- ’ konyább legyen az anyaggal való takarékosság. A vitázó kedv még csak növekedett, amikor a ..Dolgozz hibátlanul” mozgalom került szóba. Ehhez többek között az is szükséges, hogy a brigádok még tájékozottabbak legyenek a vállalat dolgai felől. Jogos kérés? Igen. az, hiszen szót érteni, beszélgetni, vitatkozni megfelelő informáltság nélkül nem lehet. De színvonalasan dolgozni sem... A mondanivalók lényege — természetesen — az első perctől az utolsóig a munka volt. A legapróbb összefüggéstől a legmagasabb követelményekig. Ebbe a sorba illett bele egy felajánlás is, amely szerint. — immár a gyár hagyományaihoz híven— azt tervezik, hogy december 15-re teljesítik az évi tervet. Nem öncélú Ígéretről, hanem nagyon is tudatos elképzelésről van szó. Arról ugyanis, hogy december utolsó két hetében a gyár teljes leállításával, a következő esztendőre készülnek fel. A 14 napot karbantartásra, felújításra szánják, közös elhatározással, de úgy, hogy ami kötelezettséget a terv előír, azt is teljesítik, netán túlteljesítik. Nem rohammunkával, hóvégi, vagy időszakos hajrákkal, hanem jól szervezett munkával. Tavaly már sikerült. Miért ne lenne siker ebben az évben is?! Mert, mint a javaslatot tevő brigádvezető hangsúlyozta: „... nem mindegy, milyen gépekkel és berendezésekkel kezdjük 1974-et.” Valóban nem mindegy, hogy év közben kell e sokat leállniuk kisebb- nagyobb üzemzavar miatt, vagy mindezt 12 hónapra szólóan megelőzik. A vállalás és cselekvés — édestestvérek. Mert ha az ígéretet, az elhatározást nem követi tett, a vállalás nem más, csak szócséplés. Erre pedig nincs szükség sehol, legyen bár az nagyvállalat, középüzem, vagy éppen kis létszámú kollektíva. Az érdem mércéje a végzett munka. Ez az alapja az anyagi és erkölcsi megbecsülésnek, a társadalom értékítéletének. N. L 7 millióba kerül Négy megyében szállít a 3. számú ÉPFU. Minden nagyobb centrumban van egy, így összesen kilenc kirendeltsége. E/ek közül a legnagyobb feladat a leninvárosi kirendeltségre hárul, amely 67 gépkocsival rendelkezik. A járművek az országos jelentőségű beruházás, az olefinníü valamint a hőerőmű építésében nyújtanak jelentős segítséget. Az ÉPFU itteni dolgozóira, különösen az erőmű építésében vár nagy feladat. Több százezer köbméter anyagot kell elszállítaniuk a vízkiemelőmű építéséhez. Ezen túlmenően nyers betont is kell vinniük az építkezéshez. Az olefinműnél 8—10 KRAZ sémi éjjel-nappal a terület fel- töltésében. A nagy tennivalók elősegítésére ez év tavaszán kezdték meg az új forgalmi és műszaki telep építését. Az új létesítményt — amely várhatóan 7 millió forintba kerül — várhatóan az év végén már át is adják rendeltetésének. Molnár Lajos Vállalás és tett Az anyagi ösztönzés jegyében