Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-10 / 159. szám
1973. július 10., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ha füstöl a kémény... A diósgyőri kohászat nagy tanácstermében e pillanatban a már külön becipelt székek is foglaltak. Takarítónők és darusok, hengerészek és olvasztárok, kovácsok és karbantartók, munkások, s a gyár vezetői, több mini százan, szokatlan igazgatói tanácsülésre jöttek ösz- sze. Egy nyugdíjas korú, középmagas férfi tétován áll az ajtóban. A gyár egyik igazgatója szinte felpattan az elnökségi asztal mellől, s ő hoz széket a késve érkezőnek. Ez most éppen olyan természetes, mint, ahogy a vezérigazgató sorra kezet fog az emberekkel, órát, vagy pénzjutalmat nyújt át. — Gratulálok! — mondja dr. Énekes Sándor Hegedűs András darusnak, aki a negyedik x-et dolgozza agyárban. — Köszönöm! Ez dr. Mosonyi Elemérnek szól, aki a gyárban eltöltött ötödik x-el jubilál, s mint főépítés-vezetőnek jelentős része volt. a középhengermű, az elektoracélmű sikeres építésében. —■ Köszönöm! Okváth Anna 31, Tricz Ferencné 22 éven át dolgozott a gépi karbantartásnál. Most már a megérdemelt pihenés jön. — Gratulálok! Urbancsik Ferencné mosogató. Erdélyi Erzsébet és Simkó Ilona takarítónő, Vá- radi Ferencné darus a gyári munkálkodásban a negyed- százados határkőhöz ért. — Köszönöm! Jó erőt, egészséget! Negyvenhárom nyugdíjba menőnek szól ez. Olyanoknak. okik a nagyapák, apák mesterségét folytatták, s nevelték az új nemzedéket. Rácz István olvasztárnak az apja, testvére is itt dolgozott. Apjának része volt a II. világháborúban a nagyolvasztó megmentésében, az újjáépítésben. Králik Ferenc itt tanulta mesterségét, s a nagykovácsműhelyben elő- munkásként* fejezte be életpályáját. Garami Elemér jó négy évtizede, szinte gyermekként került a gyárba, s a durvahengerműben szorgalma nyomán lett, s dolgozott műszaki üzemvezetőként. Rácz Sándor közép- hengersori művezető keze alatt több olyan ember is dolgozott, aki ma, vezetőként az elnökségben ült. — Köszönöm ... Az LKM-ben sokszor köszöntöttek már nyugdíjba menőt. Nem most adnak először jutalmat a 40., a 25. évi munkásság után. Mi az ami szokatlanul jólesöen érint ? E nappal, 1973. július 9-el (kezdődően a sok évi munkásság. a jubiláló dolgozó köszönése, köszöntése az igazgatói tanácsülés napirendje, s tiszte lett. — A gyár vezetői, vezető szervei — mondotta Koszti Lajos, a nagyüzemi párt- bizottság titkára — nagy elismeréssel köszönik meg a több évtizedes munkát. A karóra, a jutalom csak jelkép. Jelképezi az elismerést, amit megérdemelnek. 25 év alatt a gyár sokat fejlődött, naggyá lett. Ebben benne van a nyugdíjasok, a jubilálok munkája is. Abban is, hogy e teremben őrizhetjük a IX. pártkongresszus zászlaját, s hogy sok egyéb mellett tizennégyszer kapta meg gyárunk az MT—SZOT zászlaját is... Sok ember a termelőmunka mellett párt- és társadalmi munkával segítette és segíti a gyár fejlődését. Úgy, ahogy Szomorú Kálmán tette, aki 46 évet húzott le a gyárban, s húsz éven át párttitkár is volt a karbantartó részlegben. — Gratulálok... köszönöm ... köszönjük. A „köszönöm” önmagában egy szó csupán. De rangja, súlya van. ha mély társadalmi tartalommal töltjük meg, ha a teljesítmény, az emberi cselekedetek fokmérője lesz. Ügy, ahogy ez tegnap az LKM-ben volt. Csorba Barnabás Fejlődő állattenyésztés Sedreabalnee IIAROMSZAZHÜSZ szarvasmarhája volt a bodrog- halmi Szabad Föld Termelőszövetkezetnek 1965-ben, egy évvel később 390. Ez az év, az 1966-os volt az, amikor a termelőszövetkezet a szarvasmarha-tenyésztés mellett döntött. Évenként építettek egy-egy istállót, amelyet saját tenyésztésű állatokkal népesítettek be. 1972 elején már korszerű szarvasmarha-telepnek örülhettek. A szarvasmarha-állomány jelentős: 300 tehenet, 260 növendéküszőt, 160 hízóbikát, 200 borjút; tartanak. Az állatok száma természetesen hétről hétre változik a szaporulattal és az értékesítéssel. A szarvasmarha-tenyésztést támogató kormányprogram hatására a saját állomány mellett a termelőszövetkezet jelentős számban vásárolja a háztáji szaporulatot is: 1972-ben és az idén együttesen 50 tenyészüszöt és 100 borjút. A szarvasmarha-telep ma már „várost” alkot modern vonalú épületeivel a község határában. Van három 108 férőhelyes tehénistálló, ugyancsak három 50 férőhe- Ives növendékistálló, egy 144 és egy 50 férőhelyes borjúnevelő, egy ellető istálló. Mindezekhez egy 64 vagonos magtár, két 25 vagonos kukoricaszárító, két hidegleve- gös szénaszárító, valamint la- karmányelőkészítő. fedeztető csatlakozik. A 3000 literes t.ejház is a legkorszerűbb igények szerint épült. Az átlagos tejhozam az elmúlt évben 1700 liter volt tehenenként, az idén — megfelelőbb takarmányozással — mon—2000 literesre szeretnék növelni a tejhozamot. Májusban 47 ezer. júniusban már 50 ezer liter tejet értékesített a gazdaság. MINT EMLÍTETTÜK, jelenleg 180 hízóbikát is tartanak a bodroghalmi termelőszövetkezetben. Ebből 110 szabad tarlású. Elhelyezési nehézségekkel küszködtek, amikor az állattenyésztő egy nagyszerű javaslattal élltelő: építsenek istállót fából, nádból, szalmából. Az ötlet bevált, a „nyári lak” három hét alatt elkészült. Pénzt csupán az összeszereléshez szükséges vasért, drótért kellett kiadni, az építési költség 30 ezer forint. A bikákat 550 kilogramm felett értékesítik augusztusban, illetve szeptemberben. A várható árbevétel csaknem két és fél millió forint. A megyei tanács a szarvasmarha-tenyésztési program sikeres végrehajtása érdekében támogatja a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteket. A Szabad Föld Tsz 560 ezer forintot kapott az összegből. így lehetővé válik egy 195 férőhelyes hízómarha-istálló felépítése. Átadása még az idén várható. A szarvasmarha-tenyésztés mellett sertéshizlalással és juhászattal is foglalkozik a termelőszövetkezet. Évente 1500 hízott sertést adnak el, juhállományuk 400 darab. Az állattenyésztés — főleg a szarvasmarha-tenyésztés — fejlesztésével egyidejűleg át kellett alakítani a növény- termesztést. A takarmánynövények között a pillangósok kerülnek előtérbe. A szántóföldi vetésterület 18 százalékán pillangósnövényt termesztenek, zömmel lucernát. A következő években tovább növelik a pillangósok arányát. A TERMELŐSZÖVETKEZET 400 dolgozó tagja közül 73 fő az állattenyésztésben dolgozik. Az elmúlt évben 3 felsőfokú képzettségű állat- tenyésztő került a gazdaságba, s ugyancsak tavaly 22 betanított munkást képeztek ki. Viszont több szakmunkásra volna szükség a korszerű, kellemes munkakörülményeket, jó kereseti lehetőséget biztosító telepen. A következő években az eddigieknél jobban szorgalmazzák a szakmunkásképzést, hiszen az állatállomány, az értékes telep megteremtése után a tenyésztési munka javítását, a termelékenység fokozását tűzi ki célul a bodroghalmi Szabad Föld Termelőszövetkezet. l. ky. A kohász kesztyűs kezével int: magasba emelkedhet a szikrázó acélteher. — Ha füstöl a kémény — magyarázta pár nappal nyugdíjazása előtt a fiatal munkásnak a Vili. szárnü martinkemence olvasztóra — ne csak a füstöt lásd. Nézd meg jól a füst színét, mérd meg tekinteteddel a súlyát. Így láthatsz bele a kemencébe. A földön állva, de a százméteres kéményen át. Úgy mondják ilyenkor Óz- don: zsinórban megy az acél- termelés. Mind a nyolc kemence üzemel, füstöt ont a nyolc kémény. Egy-egy martinkemence óránként 16—17 tonna acélt gyárt, a nyolc együtt:, egy hónap alatt több mint nyolcvanezer tonnát. Az öreg olvasztár szerette a szakmát, ismerte a kemencét. Dicsérték, szidták is érte a két évtized alatt. Dicsérték. amikor több mint hatszáz adagot gyártottak a nyolcassal a samottfalazat átrakása nélkül, szidták, amikor — hatszázat meghaladó ulán — 485 adag után beomlott a falazat. A vezetői is, a munkatársak is. A munkatársakat, persze, az öreg is gyakran megdorgálta. — Ha a martinász érti a szakmát, hát veszi a fáradtságot és felnéz a kémény tetejére. A füst sok mindent elárul. Ha gomolvgó, éjfekete színű, akkor nem ég el egészen a fűtőolaj, kárba vész egy része. A kazán és a kémény nyílását kell szabályozni, megváltoztatni, hogy annyi levegő kerüljön az égés terébe, amennyi elegendő az olaj elégetéséhez. Mondta a többieknek: ők tették tönkre időnap előtt a kemence falazatát. Hibás volt az oxigénezés. Mondom: haragudtak rá, de becsülték is. Mint sz olyan embert, aki nem tesz lakatot a szájára, szapulja egyre-másra a kollégákat, de érezni mindig: nem magáért •— mindannyiukért teszi. És 6 maga úgy dolgozik, ahogyan másoktól megköveteli. Július van, kezdődik a kohászok, martinászok nehéz évszaka. A kohók, kemencék poklának hőmérsékletét szinte elviselhetetlenné növeli a nap melege. A munkások percenként nyitják a szikvizes ballon szelepét, 8 ■—10 liter sózott vizet isznak műszakonként. Ruhájukra vastagon kristályosodik rá a só, a nadrág szára úgy megkeményedik, hogy a földre állítva megáll, nem esik össze. Szeretik mégis. A vörösen izzó. megolvadt acélt, a hatalmas bendójű kemencét, a hengerek közt formálódó bugát, a munkát, a gyárat. A kohóból üstökbe csapolják a nyersvasat. Speciális vasviti szerelvényen szállítják az acélműbe, ahol a daru beönti a martinkemencébe. Lassan kiég a nyersvasból a szén. egyre keményebb lesz, egyre acélosabb. A martinász — ha megkapja a minőségi elemzés eredményét — kesztyűs karjával int: Kezdődhet a csapolás. Most már az acél csorog szemet vakítóan, sziporkáz- va-szikrázva az öntőüstbe. Mire megtelik, emelödaru érkezik, s magasba lendíti terhét. viszi az előkészített ko- killák fölé. A kémény nem füstöl. Vár. amíg előkészítik a következő adagot, aztán hirtelen kezdi ontani a füstöt. Rötbarnat. vöröset előbb, majd egyre szürkébbet, egyre kékülöt. Az öreg olvasztár felnéz a kemény tetejere — „Ne csak a füstöt lásd, ha füstöl a kémény!” — és megnyugodva int. Pauza. A kemence most már, hatvan percig önállóan dolgozik. Az acélgyártók, mielőtt beülnek a műszerház hűvösébe, körülállták a szikvizes ballont. Ruhájukra. izzadtságtól csillogó mellükre csorog, hűsítőn a hideg víz. Védősisakjaikat ledobják. kabátujjaikkal végigtörölnek izzadt homlokukon. Kifújják magukat, szót váltanak erről, amarról. A kemény, szívós ember a műszerfal kapcsolója segítségével öt-hat percenként rés- nyíre nyitja a kemence ajtaját nézi a vakító fényt, az acél olvadását. Bólint mindegyik ajtónyitás után: szabad szemmel is látja, nincs semmi baj, az ember irányította monstrum félelmetesen, de szelíden, engedelmesen termel. dolgozik. Csépányi Sándor, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója a legutóbbi műszaki- gazdasági konferencián bejelentette: az egymillió tonnás termelési tervet 30 ezer tonnával túlteljesíti a vállalat. Ennyivel járulnak hozzá az ózdi kohászok, martinászok és hengerészek a folyamatosan növekvő kereslet kielégítéséhez, az export növeléséhez. Magyar Tibor Kcp: Strohmayer László Ipari tanulók az üzemben Ilejőcsabán a Cementipari Gépjavító Vállalat tanműhelyében jól képzett szakoktatók segítik az ipari tanulókat. Képünkön az üzem egyik esztergályos tanulója látható munka közben. Fotó: Szabados Változások Az északi határszélen elterülő Hidasnémetiben az elmúlt esztendőkben nagyon sok probléma volt a Március 21. Termelőszövetkezetben. A gazdaság hiánnyal zárta az esztendőket és ez tavaly szanáláshoz vezetett. Ügy látszik, hogy ez a hullámvölgy kezd elmúlni. A tsz vezetői felmérték a lehetőségeket és a termelőszövetkezet rétjein, legelőin áttértek a belterjes művelési módra. Felismerték a kemi- zálás, a talajerő-utánpótlás, az öntözés rendkívüli jelentőségét. Szépen zöldell a megműtrágyázott 34 kh, legelő. A következő években az összes legelőterületet belterjes művelés alá vonják. De nemcsak a legelők műtrágyázása a fontos. A most másodszor öntözött cukorrépa-tábláról átlagosan 300 mázsa termést várnak. A többi cukorrépa öntözése céljából a falu határában levő elhagyott kavicsbányát kitisztították és a Bélusvöl- gyi Vízhasznosítási Társulással összefogva öntözővíz-tárolót hoztak léire. Erre azért is szükség volt, mivel a Szarta-patak vize nagyon szennyezett és nem lehet a szántóföldi kultúrákat öntözni belőle. Az ÉRV szakemberei Hidasnémetibe is kijárnak és az öntözési problémák megoldásán kívül egyéb, a gazdálkodással összefüggő feladatok megoldásában is készséggel segítenek. Az Ongai Állami Gazdaság agrokémiai szolgáltatásairól is így értesültek, aminek eredményeképpen már tervbe vették a folyékony ammónia injektálását is. Ha sikerül megegyezni az Ongai Állami Gazdaság agrokémiai centrumával. akkor jövöre 120 kát. h. legelőt és 180 kát. h. kukoricát injektálnak be folyékony ammóniával, valamint szeretnék a repülőgépes növényvédőimet és gyomirtást is alkalmazni. A legelőfelújitásokkal és a széles körű öntözéssel szervesen összefügg a közelmúltban elkészült szarvasmarhatelep takarmányellátása. A belterjes rét- és legelőgazdálkodás eredményessége nagymértékben csökkenti majd a takarmányköltségeket, ami része lesz a termelőszövetkezet feljavulásá- nak. fa. k. fiWißnfegGS igazgatói tanácsiffés Nyugdíjasok, jubilálok köszöntése az LKM-ben
