Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-07 / 157. szám
1973. július 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG •> Putrikból családi házakba A cigánylakosság helyzete a sátoraljaújhelyi járásban vállalók többsége az építőSefány, szélesebb utak, parkírozóhclyek Ssubályossdh m Ssinw Szállítószalagok segítik a nehéz földmunkát Várkonj’l József, a brigád egyik legidősebb tagja A sátoraljaújhelyi járás 54 községe közül 44 településen élnek cigány családok; a legtöbben Cigándon. Tiszaka- rádon, Makkoshotykán, Ri- csén, Zemplénagárdon, Kovácsvágáson, Füzéren, Karcsún, Kenézlőn, Olaszliszkán és Pácinban. A járás lakosságának hat és fél százaléka cigány. Életkörülményeik alakulása lényeges tényező az egész járás fejlődésében. A járási pártbizottság legutóbbi ülésén behatóan foglalkozott — a járási hivatal, valamint az érdekelt községek politikai, tanácsi, gazdasági és kulturális vezetőinek közreműködésivel készült tanulmány alapján — a cigány, lakosság helyzetével, s a helyzetének javítása érdekében tett intézkedésekkel. Nyolc évnyi fejlődési szakasz vizsgálatából a legfontosabb megállapítás: lényegi változások következtek be e népes társadalmi réteg életvitelében. A munkaképes férfiak javarésze megfelelő foglalkozási, kereseti lehetőséghez jutott, s ebből eredően javult a családok anyagi helyzete, életszínvonala. Ezt leginkább szembetűnően a lakásviszonyok fejlődése jelzi. Még alig fél évtizede 29 községben laktak külön telepen, Putrikban a cigányok. Napjainkig a faluszéli telepek száma húszra csökkent, mert egykori lakóik saját anyagi erejükből, s méltányos állami támogatással épített családi házakba, vagy úgynevezett „Cs"-lakásokba költöztek, kulturált, egészséges környezetbe. A kereseti viszonyok a rendszeres dolgozóknál elérik a szakmunkások orezágos átlagkeresetét. mivel a munkaMegyénk mezőgazdaságában — elsősorban a nagyüzemekben — ma súlyponti kérdés, mindennapos téma a szarvasmarha-program megvalósítása. A feladatok sokrétűek, összetettek, de máris lemérhető, számokkal bizonyítható, hogy a szarvasmarha-hizlalás fejlesztésében, jövedelmezőbbé tételében előbbre léptek megyénk gazdaságai. Ma már nagyon kevesen vitatják, hogy ez elsősorban az új, jobb módszereknek, a kötetlen-intenzív hizlalás bevezetésének és elterjedésének köszönhető. 1969-ben, igen szerény számokkal kezdődött meg e módszer „kipróbálása” megyénkben. Mindössze négy gazdaság, a felsővadászi, a harsányi, a mezőkeresztesi és a szentistváni tsz vállalkozott rá, hogy összesen 190 darab állatot hizlal fel a kötetlen-intenzív módszerrel. Jobb minősé*?, több export A négy gazdaság hamarosan számos követőre talált, mert mind a minőség, mind pedig gazdaságosság tekintetében a kötetlen-intenzív hizlalásból kikerült növendékek ugrásszerű javulást mutattak. 1972-ben az exportra eladott, e módszerrel hizlalt állatok 79,9 százaléka érte el az „AA”, vagy „A” minősítést. Így már ez a módszer eredményezte az összes exportra kerülő állomány minőségjavulásának nagyobb felét. Még jelentősebb eredmények várhatók az idei esztendőben. 1972-ban már 2(1 »•gyüzemi gazdaság foglaliparban és olyan szolgáltató vállalatoknál dolgozik, ahol a betanított és a segédmunkás átlagbére az országos szintnél magasabb. Gond azonban, hogy a munkavállaló cigánylakosság részben szubjektív, részben objektív okokból még mindig hátrányba szorul a munkahelyek megválasztásában. Igen sokan kénytelenek emiatt a családjuktól távol dolgozni. A járás termelőszövetkezeteiben foglalkoztatott cigánytagok, alkalmazottak szama ugyan 1969-hez mérve megkétszereződött. de még így is kevés. Biztatóan fejlődnek viszont a helyi művelődési lehetőségeik. Míg 19G7-ben a járás általános iskoláiban a cigány tanulóknak több mint a fele — pontosan 57 százaléka — nem felelt meg a tantervi követelményeknek, s osztályt kellett ismételnie, a legutóbbi tanévben mär 06 százalékuk felsőbb osztályba léphetett. Különösen figyelemreméltó, hogy Bodroghalom. Folsőbe- recki, Nyíri. Hollóháza, Mikó- házn. Semjén, Rudabányács- ka iskoláiban egyetlen cigány tanuló sem vesztett évet, s Cigánd. Makkoshotvka. Korcsa, Kenézlő, Vajdácska, Zemplénagárd iskoláiban — ahol a legnagyobb a cigány- tanulók aránya — is javulnak tanulmányi eredményeik. Ezekben a községekben a tanácsok. s a tantestületek jól használják azokat a lehetőségeket. am el vek elősegítik a cigánytanulók oktatását, nevelését — mint Például a rászorulók átgondolt segélyezése. napközi otthoni elhelyezés. iskolaelőkészítő foglalkozások szervezése. Mikóházán mind a 22 cigánytanuló napközik, külön-külön is nagyszámú, nem egy esetben 200 —300 darab szarvasmarha kötetlen-intenzív hizlalásával. Sajnos, az új módszerrel elért eredmények gazdaságonként igen változóak, nagy még a szóródás. Az „előállítási ár”, azaz az 1 kiló élőhús úgynevezett bekerülési költsége is igen változó. A legjobb eredményeket például Bor- sodszirákon érték el. ahol 23,70 forint volt egy kiló hús ára, míg olyan gazdaság is akadt, ahol 31,07 forint volt ez az önköltség. A 26 gazdaság átlagában 27,70 forint ez a költség, ami a borsod- sziráki és más gazdaságok eredményeit nézve jelentősen csökkenthető lenne. Technológia, legye cm Ezt a „szóródást”, a nagy különbségeket sok minden okozza. A szakemberek elsősorban abban látják a hibát. hogy több gazdaságban nem tartják be kellően a kötetlen-intenzív takarmányozási technológiát. Gyakran előfordul például, hogy „megtakarítják” az abrakot s nagyobb mennyiségű szálast és silót etetnek. Ez szinté minden esetben megbosz- szúlja magát, hátránya nemcsak a súlynövekedés elmaradásában mutatkozik, hanem romlik az állatok külleme is, nini máris a minőséget, az exportlehetőséget rontja. Károsan befolyásolja az eredményeket a férőhelyek kihasználása és több más té- nyező, például a megfelelő szakmunkások hiánya, a technológiai fegyelem be nem tartása, sőt az ilyen közis. Igen hatékony a napközi otthoni foglalkozás Makkoshotykán is. Ricsén a túlkoros tanulóknak korrekciós osztályt szerveztek az iskolában, s ebben a tanévben mind a 11 túlkoros tanuló sikeresen vizsgázott. Bár egyedi példa, de a jövő lehetőségeit jelzi, amit a járási tanácson Bandor Ároád, karosai cigány tsz-tag elmondott. Az ő négy gyermekéből kettő mérnöki diplomát szerzett'tudásával. szorgalmával, egy katonai főiskolát végzett, s a negvedik is érettségizett, most könvvelői beosztásban dolgozik. Ez az út nyitva áll más tehetséges cigánygyermekek előtt is. A rendezett jövedelmű családok szociális, egészségügyi helyzete is javult, bár a családi jövedelmek beosztása — illetve a beosztás hiánya —■ ma még gyakran idéz elő átmeneti, vagy tartós szociális problémát. A faluszéli telepeken pedig most is elmaradottak az egészségügyi viszonyok. Figyelmeztető, hogy a cigánylakosság körében magas a halálozási arány, az egészségügyi felvilágosítás hiánya miatt a ci eánycsecse- Tnők 25 százaléka koraszülött, különböző öröklött, vagy a terhesség alatt szerzett betegséggel jön világra. A családtervezés, az indokolt születés- szabályozás még csak a műveltebb rétegeikben ismert és gyakorolt. Ezért hangsúlyozta nyomatékkai a tanácskozáson jelen volt Varga Gábomé. az országgyűlés aielnöke, hogy a ci gánylakosság helyzetének kívánatos javítása érdekében a gazdasági lehetőségek fejlesztése. s a felvilágosító munka fokozása egyformán fontos. módon hizlalt állatok szállításúval kapcsolatos problémák is. A vasútnál például országos intézkedésekre is szükség lenne ahhoz, hogy javuljon ezeknek a nem szabadban felnőtt, sokkal érzékenyebb jószágoknak az exportra történő szállítása. A még megoldandó problémák ellenére, az elért eredmények arra biztatnak, hogy még nagyobb mértékben kell elterjeszteni a kötetlen-intenzív hizlalási módszert megyénkben. De elsősorban úgy, hogy át kell venni a legjobbak tapasztalatait, meg lceil tanulni a szomszédgazdaságoktól a legeredményesebb módszert. Lehetőségek a háztájiban És azt is érdemes megemlíteni, hogy megyénkben még igen kevés gondot fordítottunk az új hizlalási módszer bevezetésénél a háztáji lehetőségek célszerű kihasználására. A megye szarvasmarha-állományának közel fele a háztáji és kisegítő gazdaságokban van, de az exportban az elmúlt évben már csak 2,8 százalékkal szerepeltek. Pedig a háztáji gazdaságokban — az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat felmérései szerint — legkevesebb 3500 olyan alkalmas férőhely van. ahol kötetlen-intenzív hizlalásban nevelhetnének növendékbikákat, 15 darabot számláló csoportokban. Ezeknek az istállóknak zöme ma üres, állaguk napról napra romlik. Érdemes lenne többet törődni ezzel a lehetőséggel, amelynek gyakorlati megoldását elsősorban valamilyen háztáji társulásos forma jelenthetné. Miskolc legforgalmasabb helyén, a Széchenyi utca és a Szemere utca kereszteződésénél levő villanyrendőr közelében, a hídnál sok nézője akad annak a munkának, amelyet az Észak-Magyarországi Vízügyi IgazgatóJúnius 20-án a Katowice utca 21—23—25 szám alatti lakások gázbojleréit és fali melegítőit lezárták azzal a kifogással, hogy azok használata életveszélyes. Már öt éve lakjuk ezeket a lakásokat, és eddig még nem találták élet- veszélyesnek? így most van ugyan fürdőszobánk, de csak hidegvízben mosakodhatunk, fürödhe- tiink, moshatunk. Még két hónap és vége a nyárnak, márpedig hideg fürdőszobában, hideg vízben nem lehet fürödni. Bárhová fordulunk, senki sem tartja magát „illetékesnek” az intézkedésre. Sürgős segítséget és az intézság egyik 34 tagú komplex brigádja végez. Az 1959-ben megkezdett Szinva szabályozásnak most ez a legnagyobb munkaterülete. Mint Nagy Miklós építés- vezető — aki már kezdettől vezeti a szabályozási munkákedésre jogosult megkeresését kérjük. A iIGAZ miskolci üzemegységének vezetője, Katona Zoltán válaszol: „A lakótelepen több száz lakásban már az átadási-átvételt követően vagy lezártuk a gázbojlereket, vagy üzembehelyezésre sem kerültek, mert építési problémák merültek fel. Miután az épület építészeti tartozékáról van szó, az ügyben a TIGAZ nem dönthet. Kötelessége viszont, hogy az életveszélyes fürdőszobai bojlereket és falifűtőket, amíg latokat — elmondotta, most különösen nehéz a munkájuk. A szómban—vasárnapi felhőszakadás után ugyanis erős buzgár tört fel a lillafüredi autóparkolónál. A bükki karsztrendszerből feltörő víz mintegy 60 centiméterrel megemelte a Szinva átlagos vízállását. Emiatt a munkaterületükön levő, a patak medrét 70—80 méter hosszúságban elválasztó zárógátat meg kellett erősíteni. A korábbi 40—50 centiméter vastagságú gátat 100—120 centiméterre kellett szélesíteni. Emellett még nagy teljesítményű szivattyúkat is állandóan üzembe kell tartani ahhoz, hogy a szükséges földmunkákat és a fenékburkolást el tudják végezni. Ha ezt a munkát befejezték, a híd mindkét oldalán 10 méter hosszúságban lefedik a Szinvat. melynek eredményeként nagyobb hely jut majd a gyalogosforgalom számára. A terv» szerint ezt augusztus végére készítik el. Hasonlóan ehhez, a jövő évben a Munkácsy utcai híd két oldalán mintegy 150 méter hosszúságba a Vasgyárban pedig a csokoládégyár közelében levő hídnál 60 méter hosszúságban is „tetőburkolatot” kap a Szinva, amelyet parkírozóhelyként lehet majd jól kihasználni. Már hozzákezdtek és az idén a földmunkákat be is fejezik a patak bal partján, a házak tövében, a Szemere utcától egészen a Béke moziig a 2 méter széles sétány kiképzésére. A járda, illetve a korlát ">k megépítésére a jövő esztendőben kerül sor. A nagymértékben megemelkedett vízállás miatt igen nehéz körülmények között dolgozik Villás József 34 tagú komplex brigádja. Ez a kollektíva kőművesekből. ácsokból, kubikosokból, villanyszerelőkből, géplakatosokból áll és már több éve dolgoznak a Szinva szabályozásánál. Elmúlt évi jó munkájukat dicséri, hogy á vízügyi igazgatóságnál ievő szocialista munkaversenyben a második helyezést érték el. A nehéz munkára jellemző, hogy szinte állandóan vizes földdel és 50 kilogramm súlyú burkolólapokkal dolgoznak. Igaz, munkájukat 6 szállítószalag, 2 nagy teljesítményű szivattyú, kompresz- szor és betonkeverőgép segíti, de ezzel a kedvezőtlen munkakörülmények nem változnak mea. Hosszúszárú gumicsizmára. védőkesztyűre van szükség. Ezek a védőfelszerelések viszont nem a legkedvezőbbek ebben a nagy melegben. — De azért kibírjuk — mondotta Vúrkonyi József, a brigád egyik legidősebb tagja. — Nem állhatunk le a munkával azért, mert megnőtt a víz és megnőtt a meleg. .. az égéstermék elvezetése biztosítva nincs, lezárja. Sajnos, ennek dacára előfordult, hogy a lezárt gázkészüléket a lakó kinyitotta és halálos baleset történt.” A Miskolc városi Tanács Építési és Közlekedési Osztály helyettes vezetője. Fó- nyad László válaszol: „A Katowice utcai lakók problémáját ismerjük. ez nem miskolci, nem a Katowice utcai, hanem sainos országos probléma. A termofor kéményeknek az elhasznált gáztermékek elvezetésére való alkalmassá tételére az intézkedést megtettük. Kérjük a lakosság szives türelmét.” B. J. Bevált a szarvasmarha-hizlalás áj módszere megyénkben Szöveg: Oravec János Kép: Laczó József Sürgős intézkedést kérünk
