Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-04 / 154. szám
1973. július 4., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Megkezdték s diósgyőri E-es átépítését Jubileumnak is beillő munkaeseményre került sor a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben —, ahol kedden reggel megkezdték az I-es kohó átépítését. Ez az olvasztómű folyamatosan szinte rekordideig, kereken 10 esztendeig üzemelt nagyjavítás nélkül és ez idő alatt 1 millió 184 ezer tonna nyersvasat csapoltak belőle. Egy évtized alatt a kohó elhasználódott és szükségessé vált „felfrissítése”. A munka elvégzését négy külső vállalat és a kohászat hat gyáregységének mintegy 550 dolgozója 90 napra tervezi. A határidő betartására pontos ütemtervet készítettek és jó előre gondoskodtak arról, hogy a szükséges alkatrészek rendelkezésükre álljanak. A dolgozók 90 nap alatt 4500 tonna anyagot mozgatnak meg és 700 tonna vasszerkezetet, valamint 1400 tonna tűzálló falazatot használnak fel. Céljuk, hogy az átépítés idejét lerövidítsék és a kohót a tervezett időnél előbb begyújtsák. Köszönet a helytállásért Huszonhárom évvel ezelőtt került a pártapparátusba — gépkocsivezetőnek — a Lenin Kohászati Művek acélművéből. Első beosztását a Mezőcsáti járási Pártbizottságon kapta, majd bekerült Miskolcra, a megyei párt- bizottságra, ahol az utóbbi évtizedben a megyei párt- bizottság első titkárával járt. Több mint 750 ezer kilométert tett meg — baleset nélkül ... Ezek az adatok Dojcsák Pál életrajzának töredékei. Dojcsák Pál elvtársé, akitől — nyugalomba vonulása alkalmából — dr. Bodnár Ferenc elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, tegnap reggel meleg szavakkal köszönt el Miskolcon, a hivatali helyiségében. — Dojcsák elvtárs egyike azoknak, akik a felszabadulástól kezdve és a pártapparátusban is régóta hűségesen, fegyelmezetlen szolgálják a párt, a nép ügyét; aki, ha\ kellett, éjt nappá téve is mindig helytállt a maga, olykor nem könnyű posztján. Ezért javaslatunkra a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dojcsák Pál elvtársat — érdemes és eredményes munkássága elismeréséül — a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki — mondotta többek között Bodnár elvtárs, majd átnyújtva a magas kitüntetést, jó egészséget és hosszú boldog életet kívánt a nyugalomba vonuló gépkocsi- vezetőnek. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kovács Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. (csé — Fotó: Sz. Gy.) Szocialista szerződés a Elszegni és a brigád között Herman Ottó nevét vette fel a Borsodi Ércelőkészítő Mű egyik szocialista brigádja. A jelentős borsodi kapcsolatokkal rendelkező tudós —, mint emlegetni szokás, az utolsó polihisztor — nevét viselő brigád vezetői felkeresték a miskolci Herman Ottó megyei Múzeumot és szocialista szerződés kötését javasolták. A brigád részéről Szabó Leventéné brigádvezető, a múzeum részéről pedig dr. Szabadfalvi József, megyei múzeumigazgató írta alá alapos előkészítés után a szerződést. A BÉM Herman Ottó brigádja vállalta, hogy megismerkedik névadója életével, munkásságával, s annak szellemében munkálkodik, ápolja a tudós sírját a hámori temetőben, kapcsolatot teremt egyetlen élő unokájával. Vállalta továbbá, hogy a múzeum munkatársait gyárlátogatás keretében megismerteti a vállalat életével, munkájával, továbbá a brigád tagjai belépnek a múzeumbarátok körébe. A múzeum munkatársai vállalták, hegy előadásokat tartanak a szocialista brigád tagjai és az üzem más dolgozói részére Herman Ottó életéről és a múzeum tevékenységéről, segítséget nyújtanak a gyár területén kiállítások megrendezéséhez, illetve előkészítéséhez, megismerkednek a vállalat életével. Izotópos hídvizsga A Borsod megyei Kesz- nyéten községnél háromnyílású, 99 méter hosszú és 15 tonna teherbírású közúti híd ível át a Sajón. A folyami „átjárót” 1963-ban érdekes megoldással, hegesztett borda- és vasbeton lemezszerkezet variálásával építették. Ez a híd arról is nevezetes, hogy a szerelésnél szerzett tapasztalatokat később jóval nagyobb és bonyolultabb munkánál: a szolnoki Tisza-híd építésénél hasznosították. A Sajót átszelő hídon 10 éves folyamatos üzemelés utón az elmúlt napokban kezdték meg az első időszakos vizsgálatokat. A Közúti Tudományos Intézet és az Építőanyiagipari Minőségvizsgáló Intézet munkatársai arra kíváncsiak, hogy a híd vas- és betonszerkezetében az időjárás viszontagságai, a különböző megterhelések és más tényezők milyen változásokat hoztak egy évtized alatt. Ennek megállapítására részletes radiológiai vizsgálatokat végeznek és izotópokkal ellenőrzik a wasszerkeze- tek hegesztéseinek tartósságát. A tudományos vizsgálatok után —, amely a forgalom lezárása nélkül történik — a kesznyéteni Sajó-híd szerkezetét újra festik és ezt a munkát előreláthatólag augusztus 20-ig befejezik. Birsed leggazdagabb falusi bankja Megyénkben mór hosszú esztendők óta a Mezőkeresztes és Vidéke Takarékszövetkezet a leggazdagabb, illetve a legnagyobb betét- állománnyal rendelkező falusi bankja. A különböző takarékbetétek értéke itt már az elmúlt év végén jóval meghaladta a 301 millió forintot. Az év első felében több mint 3 millió forinttal „gazdagodtak”, s a betétállomány már a 34,5 millió forint körül jár. Százalékosan a borsod- ivánkai „bankfióknál” volt a legszámottevőbb a betétek gyarapodása. A takarékos ivánkaiak megduplázták megtakarított forintjaik ösz- •zegét . ____.____ E bben az évben a Hatvani Konzervgyárban 12 ezer tonna zöldborsó konzervet készítenek. Ebből 9900 tonnát a Szovjetunióba szállítanak, 600 tonna nyugati exportra kerül, a többit hazai piacon értékesítik. A gyárban korszerűsítették a zöldborsó szállítását, idén már konténerekben hozzák a földekről a feldolgozás helyére. Aratás alatt Egriéiben ; : v -: akikben bíznak Érdekes község, érdekes emberek. Itt is számottevő ta „elvándorlás”, a városba vágyás, de a fiatalság egy része „örökölte” az öregektől a föld szeretetét, megbecsülését. Talán azért is, mert ez a föld, ez a homokhátakkal borított határ sokkalta mostohább, mint a környező falvak „birtoka". Több szeretetet, törődést, hoz, hogy eltartsa művelőjét. — Ez az esztendő is úgy indult — meséli Török László, az igrici Kossuth Tsz elnöke —, hogy már-már kétségbeejtő volt a helyzet a homokos határban. Ha másutt gondokat okozott a téli szárazság, a tavaszi aszály, itt a homokon egyenesen katasztrofálisnak látszott a helyzet. Amit és amíg csak lehetett öntöztünk, de hamarosan kiapadt az öntözővíz is. Már a kutak is kezdtek kiapadni, amikor megjöttek az első esők. — Ha nem is volt valami sok csapadék — magyarázza az elnök —, olyan jó elosztásban, szinte tudományosan kimért adagokban kaptuk, hogy csodákat művelt a határban. Nincs az a szakember, aki ilyen jól tudta voina „kimérni” a vizadago- kat. örömmel meséli később, hogy most az aratás küszöbén, rekordterméseket ígér a határ. Cukorrépából hektáronként jóval 500 mázsa t feletti, a 115 hektár napraji forgótól hektáronként 35 mázsányi átlagtermésre számíthatnak. A lucerna, amit itt csak az öntözhető táblákon lehetett megtermelni, s rendszerint így is csak egy jó kaszálást adott, most már a harmadik „termést” ígéri.. És, hogy mit ígérnek a kalászosok, az aratás? — Az elmúlt évi jó termésnél hektáronként 7—8 mázsával magasabb átlagtermést ígér az 575 hektárnyi búza. Tegyük hozzá, hogy annak idején, a nadrágszíjparcellá- kon itt jóformán csak rozsot mertek vetni, s az is csak holdanként 5—6, azaz hektáronként 8—10 mázsa szemmel fizetett. Most 35 mázsa körüli az ígéret. leleményességet követel ah— De vajon bejut-e idejében, maradéktalanul a gazdag ígéret a magtárakba? Az 575 hektárhoz (kerek ezer hold) csak 4 SZK—4-es kombájn áll ugyanis a tsz rendelkezésére. A Kossuth Tsz-ben mosolyogva, magabiztosan válaszolnak erre a kérdésre. Elmondják, hogy nagyon bíznak a négy kombájnosban, s az aratási „gépezet” minden dolgozójában. A felkészülés minden előző évnél jobb az idén, s már hosszú esztendők óta sosem volt probléma, gond a tarlókon. És már tavaly is, nemcsak a „házi” aratnivalóval birkóztak meg simán, de több mint 300 hektárnyi aratással másoknak is segítettek. És így lesz ez az idén is. Egv- egv kombájnjuk a 144 hektáros „házi” tervet, mintegy 70—80 hektárnyi „idegenben” aratással szeretné túlteljesíteni. A nagy bizakodás otratt így magyarázzák: — A négy komba jnos. Terhes Gyula, Károly József, Tóth Sándor és Virág Lajos falubeli fiatalember, „házi nevelés”. Az iskolapadból jöttek a tsz-be, innen mentek szakmunkásképzőbe, majd jöttek vissza segédvezetőnek. szerelőnek. Ott nőttek fel a tapasztalt öregek mellett, míg azután maguk is ..belenőttek” a kombájnolásba, az öregeknél is jobb mesterei lettek ennek a munkának. És mellettük, segédvezetőként már ott található az utánpótlás. „Házi nevelésű”, a homokhátakon felnőtt, a munkáját szerető és értő tsz-tag lesz valamennyi. (p. s.) Öntözés Borsod és Heves megye területén az utóbbi hetekben lehullott bőséges esők aranyat értek, de még nem pótolták a kiszáradt földek csapadékhiányát — állapították meg Miskolcon, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon megtartott öntözési tanácskozáson. Elmondották, hogy a két megyében 170 állami gazdaság és termelőszövetkezet mintegy 30 ezer hektár öntözhető területtel rendelkezik. A mesterséges esőztetés- re a berendezéseken kívül megfelelő mennyiségű vizet is tartalékoltak. így például az igazgatóság területén levő 28 mezőgazdasági tárolóban — többek között Nagy- rédén, Gelejben, Gyöngyös- solymoson, Sárospatakon és a Bodrog holtágaiban — 10 millió köbméter vizet gyűjtöttek össze. Ezenkívül a gazdaság még elegendő öntözővizet nyerhet a folyók- ból, a patakokból, amelyeknek vízszintje a csapadékos időjárásban jelentősen megemelkedett. A számítások szerint a mezőgazdasági célokra ezekben a napokban másodpercenként öt köbméter vizet tudnak biztosítani. Ezzel szemben a gazdaságok ennek csak egy harmadat hasznosítják, holott a termőtalajból még mintegy 50 milli- métemyi csapadék hiányzik. Borsod élenjárói közül például a borsodsziráki Bartók Béla, a sárospataki Kossuth és a kenézlői Dózsa Termelőszövetkezet csaknem 1200 hektárnyi öntözéses területéből eddig 840 hektáron végezte el a mesterséges esőztetést. A két megyében — ahol a biztonságosabb termelés és a nagyobb termésátlagok elérésének egyik feltétele a termőtalajok öntözése, hétfőig mindössze 14 ezer hektárt szórtak be mesterséges esővel az öntözőfejek. A tanácskozáson bejelentették, hogy a vízügyi igazgatóság szakmérnökségei a Hernád völgyében a Bodrogközben és Dél-Borsodban júniusban új berendezésekkel öntözési bemutatókat tartanak. Céljuk. hogy augusztus közepéig a két megyében mintegy 5 ezer hektáron végezzék el a másodvetések mesterséges esöz- tetését.
