Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-25 / 172. szám

1973. július 25., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Bemutatók — önmaguknak inkább A „művészbejárónál” ha­talmas tábla hirdeti a szik­szói művelődési háznál: bar. kácsműhely. Ez a parányi, alig háromszor három négy­zetméteres helyiség a legfor­galmasabb helye nyáron a művelődési intézménynek, hiszen a fúrni, faragni, ügyes­kedni szerető emberek szá­mára nem létezik nyári szün­idő. ők, — tizenöten, húszán vannak — állandó látogatói a barkáesműhelynek. most is rendszeresen megjelennek a hétvégeken, s dolgozgatnak maguknak. Saját kedvükre, saját hasznukra. Kísérletnek indult a bar- kácsműhely — szabad idei kísérletnek, ahogy Taksás Miklós, a művelődési ház vezetője mondotta — és na­gyon jól bevált. Mert a rend­szeres látogatók, a műhely­tagok mellett sokan betérnek ide, ezt-azt megcsinálni, öt­leteket gyűjteni. Hiszen a műhelyben, a szakkörben jó gyakorlattá vált, hogy ki-ki átadja a többieknek újdonsá­gait. Amiről hallott, olvasott vagy amit éppen látott. Az effajta műhelybemutatók na­pi témák a szakkörben. Nyár ide, nyár oda, azért az intézmény többi csoport­jai sem vonultak teljes sza­badságra, csak egy kicsit vál­A fiatalok Miskolcra toztattak munkaprogramju­kon. A tánccsoport tagjain kívül — ők ugyanis nagyon szorgalmasan készülnek az augusztus 20-i bemutatójuk­ra — inkább közös szórako­zással töltik az időt. Az énekkar például kirándulás- ' ra készül, azon folyik a vita, hogy hová is menjenek. A fo­tósok ugyan most egy kis ki­állítással is büszkélkedhet­nek, de nekik is — a szakkör jellegéből adódóan — első­sorban a kisebb-nagyobb ki­rándulások jelentik az él­ményt. A szó szoros értelmé­ben, hiszen így készítik fel­vételeiket. De a nyári időben a ke­rékpár fogja össze az ifjúsá­gi klub kevés számú tagjait is. Azok ugyanis, akik kitar­tottak a helybeli ifjúsági klub mellett — elég kevesen vannak — gyakorta felszáll- nak a. kerékpárra, s elindul­nak valamerre, felfedezni, ha nem is a világot, de legalább a környéket. Csak az a baj, hogy kevesen vannak. Igaz, egyelőre még igazi helyisé­gük sincs — szó van ugyan arról, hogy az előtérben le­választanak egy részt az if­júsági klubnak, s azt a ma­guk „képére” formálhatják majd a fiatalok — de nem is ez a legnagyobb baj. A mennek szikszói fiatalok többsége ugyanis inkább Miskolcra jár be szórakozni, hiszen közel is van, meg a lehetőségek is tá­gasabbak. A művelődési ház­ban pedig a különféle ren­dezvényeikhez alig tudnak pénzt biztosítani. Legföljebb a magnó szórakoztathatja őket. Talán lesz változás, ha kis otthonuk megvalósul, hiszen a saját klubhelyiség jelentős előbbrelépést jelenthet. Mint ahogy a barkács szakkör tag­jai is örülhetnek: a tervek szerint megnagyobbítják majd a parányi műhelyt. Tartalékoltak is már erre a célra 40 ezer forintot. Igaz viszont, hogy az idén csak az átalakítás tervével készülnek el. De a valós ígéret már most sokakat lelkesíthet. S a most is jól működő szakkör a jövőben minden bizonnyal még jobban összekovácsoló- dik. Ősszel — természetesen — újból pezsgőbb lesz az élet. S ! a közös programok, a kirán- | dulások, a kisebb-nagyobb ’ túrák egységesebbé, összetar- tóbbá kovácsolják talán a szakkörök, csoportok és az ifjúsági klub tagjait is. Cs. A. Rákos Imre: A párt vezető szerepéről Közismert, milyen központi helyet foglal el a párt a tár­sadalom politikai életében. Ez a könyv a marxista—leni­nista pártról szóló alapvető tanításokat foglalja össze, s azokat az időszerű kérdése­ket vizsgálja, amelyek nap­jainkban a szocialista épí­tés folyamatában a párt belső életének fejlődését, munka- módszereit, vezető szerepének következetesebb érvényesíté­sét érintik. Rövid történeti áttekintés­ben mutatja be a kommu­nista párt létrejöttének tör­ténelmi szükségszerűségét, korunk forradalmi átalakítá­sában betöltött szerepét, vá­laszt ad arra, mi a forradal­mi politika tartalma a szo­cialista építés viszonyai kö­zött. Sokoldalúan és részle­tesen taglalja a párt élcsapat jellegének összetevőit, külö­nös tekintettel azokra a gya­korlati feladatokra, amelye­ket az élcsapat jelleg erősí­tése a pártban ma megköve­tel. Ilyen szempontból fontos politikai összefüggésekre mu­tat rá a tagfelvétellel, a párt tömegkapcsolatának erősíté­sével, a párt belső életével kapcsolatban. Az olvasó vá­laszt kaphat azokra a kérdé­seimé, amelyek a demokrati­kus centralizmussal, a párt­egységgel, a pártdemokrácia fejlesztésével és ezek gyakor- lati időszerű feladataival kapcsolatosak. A kötetben kiemelkedő he­lyet foglalnak el a párt veze­tő szerepének elvi és gyakor­lati kérdései, például; ho­gyan függ össze a párt veze­tő szerepe korunk társadal­mi-politikai valóságával, az osztályharc külső és belső feltételeivel, a szocialista tu­datosság fejlesztésével és ér­vényesülésével. Az elvi ösz- szefüggéseken túl gazdag gyakorlati módszerekkel, ta­pasztalatokkal ismerkedhet­nek meg az olvasók: hogyan realizálódik a párt vezető szerepe a gazdasági', politi­kai életben, a szocialista tár­sadalmi rendszerünkben mű­ködő intézményeinkben, mi­lyen követelményeket tá­maszt ma a párt vezető sze­repének érvényesítése a párt- szervezetekkel, a kommunis­ták munkájával szemben. A tanulmány befejező ré­sze a marxista—leninista párt jellegével foglalkozik, megmutatja azt az elszakít­hatatlan kapcsolatot és ösz- szefüggést, amely pártunk nemzeti és internacionalista feladatai között van. A szer­ző messzemenően támaszko­dik a párt vezető szerveinek határozataira, állásfoglalásai­ra és ezeknek tükrében elem­zi elsősorban a gyakorlati pártmunkások tennivalóit. — (Kossuth Könyvkiadó.) TENGERPART Lcnkey Zoltán rézkarca f , A szaktudás forrásai A szaklapok, folyóiratok olvasása hozzásegíti a szak­embereket, hogy szakterüle­tükön ismerjék a legújabb szakmai kutatásokat. A tudo­mányosan igazolt példák el­terjesztésének felbecsülhetet­len értéke lehet.... Ha a szakemberek felkészülten vár­ják a kutatási eredményeket, és fogadják is őket, nagyon gyorsan kamatoztatni tudják az egész népgazdaság számá­ra. Minden szakágazatnak az a törekvése,, hogy legyen egy folyóirata, ameiy kerek egé­szet tud nyújtani azoknak, akik érdeklődnek a szakma iránt, és továbbképzést biz­tosít azoknak, akik specialis­tái egy-egy szakmai terület­nek. © Ez a törekvés jó és szük­ségszerű. Ám sokszor tapasz­talható, hogy a társadalmi tö­rekvések — a szaklap-ellá­tottságot tekintve — nem mindig találnak megértésre. Sok olyan szaklap van, amely szinte nélkülözhetetlen 'bizo­nyos szakmai területen, saj­nos, mégis nélkülözik. In­kább bíznak egyesek az úgy­nevezett élettapasztalatban, rutinban. Pedig sok példá­val tudná mindenki bizonyí­tani, hogy ez a szemlélet ép­pen most, a gyors ütemű fej­lődés következtében maradi­vá tehet egy szakembert. A fejlődő technika, az új tech­nológiák bevezetése, a nap mint nap felszínre kerülő ku­tatási , eredmények mind azt az igényt támasztják a szak­emberekkel szemben, hogy naponta tájékozódjanak. A Növényvédelem című szaklap például 113 példány­ban jár megyénk területére, de ebből mindössze 6 pél­dányt fizetnek elő egyének. Az Állattenyésztés című lap­ra 93, a Nemzetközi Mezőgaz­dasági Szemlére 39, a Kert­gazdaság című lapra pedig mindössze 36-an fizetnek elő. A viszonyításhoz jó tudni, ho^y megyénk területén 190 a tsz-ek száma. Ha ezeket a számokat járásokra bontjuk, jelentéktelen igény kereke­dik ki, Tévedés lenne azt hinni, hogy csak a mezőgazdaság­ban dolgozókra jellemző ez a helyzet. Mechanizmusunk első évében a járási tanácsok művelődésügyi osztályai já-' rásonként 14—18 ezer forin­tos „takarékossági intézke­dést” tettek. Ez a takarékos- sági hullám elsősorban a hír­lap-megrendelésekre irányult. Valószínűleg ez volt az a költség, amelyet úgy lehetett csökkenteni, hogy nem kellett félni senkinek a bírálatától, a revizorokétól sem... Ki is lenne az az ember, aki csak annyit is mondana ezért, hogy „ejnye-ejnye, hát pont ezzel kellett kezdeni a taka­rékoskodást?” Akkor az is­kolák költségvetését még a járási tanácsok kezelték. A kötelező és az ajánlott, fo­lyóiratok eljutottak az isko­lákba, de most ezeket a leg­minimálisabb példányszámra csökkentették. Művelődési körökben aján­lották a Kritika című lapot. Ebből 190 példányt fizetnek elő megyénkben. A mezőkö­vesdi járásban összesen 3, azaz három példány jár az említett lapból. Valaki azzal érvelhetne, hogy árusításban veszik meg a lapot. Sajnos, az árus példány is jelenték­telen. Felmerül a gondolat, hogy nem mindegy; a közéleti em­ber mit és mennyit olvas. Az embernek kétségei támad­nak afelől, hogy bizonyos kulcspozícióban dolgozó em­berek tisztában lennének ve­le: személyük — működésük területén — befolyásolja a szellemi haladást, vagy ma­radást ... Jó lenne vizsgálat tárgyá­vá tenni, hogy bizonyos kulcsintézmények, kulcsem­berek megtesznek-e mindent a maguk helyén azért, hogy a szellemi termékek eljussa­nak azok kezébe, akiknek íródnak. Vezető körökben, akár tsz-eknél, akár más intézmé­nyeknél gyakori téma, meny­nyi a reprezentáció, de nem téma, hogy mennyi a szak­lap ... Pedig vannak veze­tők, akik tudják, hogy „ilyen olcsón” és gyorsan semmi­lyen csatornán nem juthat­nak Alj és jó információhoz, mint a szaklapodban. Nemcsak a pénzzel kell jól gazdálkodni. A szellemi tar­talékok aktivizálása is érték. Nagy érték..'. Jól kell vele bánni. takács 1 Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat ] ÉRTESÍTJÜK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, HOGY SÁROSPATAKON' A Sajőmenti Mg Tsz, Nagycsécs, megvételre — heti 44 órás munkaidővel, minden héten ’ szabad * JÚLIUS 28-ÁN MEGNYITJUK A * felkínál szombat tartásával — 1 db Alfa 50-es, gyári csomagolású fejőgépet, FELVESZ WTuTh W\ valamint 1 db homlokra­kodót« kazincbarcikai munkahelyre, kiemelt munkára vasútépítő, felépítményes brigádot. Riss Isii II, 1 Megtekinthető a muhi Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, OxJLr&l\J\J üzemegységben, 'Zsigmondi u. 2. sz. ! \ A MA W1WM Á ^Éf Á ^ Jf DEMECSERI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Lfi Sri S / arg /S M. /fi B még ez évben /AMA AJ MM l Amj/A A ^ 2 db KF 250 M típusú, hidraulikus keretes fű­HÁROMMILLIÓ FORINTOS „ részgép, 2 db Csepel 450­LAKATOSIPARI KAPACITÁSSAL es nyerges pótkocsi rendelkezik. MELY 11 ÁRUOSZTÁLLYAL, BŐSÉGES VÁLASZTÉKKAL ÁLL üzemképes állapotban el­Mindennemű lakatosipari munkára megrendelést RENDELKEZÉSÜKRE. adó. Megtekinthető: Tar­ÁFÉSZ, SÁROSPATAK cai vezér Mg Tsz, Tárcái. Fő u. 51. sz. alatt. elfogadunk. CÍMÜNK: Demecser, Kossuth utca 18. Telefon: 12.

Next

/
Thumbnails
Contents