Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-03 / 153. szám

1973. július 3., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 ENSZ statisztikai évkönyv • Az ENSZ New York-i székhelyén vasárnap nyilvá­nosságra hozták a világszer­vezet 1972-es statisztikai év­könyvét. Az évkönyv adatai szerint a világ ipari terme­lése 1963. és 1971. között 60 százalékkal nőtt. Ugyaneb­ben az időszakban a világ mezőgazdasági termelése 24 százalékkal emelkedett. A vi­lág lakossága 3 milliárd 162 millióról 3 milliárd 706 mil­lióra nőtt, ami kereken 17 százalékos emelkedésnek te­lel meg.­Élénk az élet az otószliszk"' Bodrog-rcvnél is. A Hársleve ü Szőlő- cs Gyümölcstermelő Szakszövetkezetnek kettő, a i orkombinátnak pedig egy na ry teljesítményű Diesel-moto­ros szivattyú ja működik a Bodrog-parton. Innen szalunak ugyanis a permetezéshez, az ön­tözéshez •' V’zcl a szőlőkbe és gyümölcsösökbe. A pótkocsikra, illetve tehergépkocsikra szerelt 30 hektoliteres tartályokat a szivattyúk egy perc alatt töltik meg. A magánkéz­ben levő szőlők permetezéséhez is innen kerül a víz, ezeket azonban — mint képünkön is látható — hagyományos módon, lovas szekérrel, hordókban szállítják. Nagy forgalmat bonyolít le a komn is. különösen a reggeli, a déli és az őri1 órákban, hiszen a Bodrogon túl van a helybeli Gazdász Termelőszövetkezet legelője és kaszálója Szabados György felv. Forint a fóliák alól A (click sem maratiuak cl Kincset érő kiskertek AntiLnr az ország legna- gyobb fogyasz­tási szövetkezetében, a Me­zőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ- ben egy újszerű, a közellá­tást, azon belül is vidékünk egyik égető gondját, a zöld­ségellátást megjavító mozga­lom kezdődött, sokan csak legyintettek. Nem láttak „fantáziát” a fólia alatti zöld­ségtermesztésben, nem hit­tek abban, hogy a kihaszná­latlan kiskertekben valaha is számottevő mennyiségű zöld­áru teremjen. A 7, „ellenér­vek” közé tartozott az is, hogy sem nagyüzemben, sem a háztáji gazdaságokban még csak hagyományai sincsenek a korai zöldségtermesztésnek ezen a vidéken. A kezdeményezők, az áfész vezetői, a szakemberek azon­ban hittek a sikerben. Pedig nagy volt a tét, a kockázat. Hiszen a szövetkezetét a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV or­szágos alapmodellnek jelölte ki. Nemcsak arról volt szó, hogy itt a környéken sike­rül-e meghonosítani a fólia alatti primőr-termesztést, vonzó, követendő példát kel­lett szolgáltatni szövetkezetek tucatjai számára is. Egy esetleges mezőkövesdi kudarc az egész kezdeményezés bu­kását, megtorpanását jelent­hette volna. A Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ, a MÉSZÖV vezetői­nek jó hozzáállása, lelkese­dése, a széles körű felvilágo­sítás, az elindításhoz nyújtott sokoldalú segítség meghozta a sikert. Az országos alapmo­dell ma már valóban köve­tendő például szolgálhat itt Borsodban és más megyék­ben is. Bebizonyították, hogy a kincset érő kiskertek hasz­nosításával, a fólia alatti ter­meléssel megjavítható a zöldségellátás. Már a kísérleti esztendő kezdeti eredményei is szá­mottevőek. A szakcsoport­tagok kiskertjeiből, a fólia sátrak alól már eddig több mint 350 ezer forint értékű Primőr zöldség került az üz­letekbe és a piacokra. És nemcsak a helyi áruellátást javították meg gyökeresen, de jutott zöldáruikból a diós­győri, a leninvárosi és az ózdi piacokra is. Pedig az idén még csak 10 ezer négyzetméternyi fóliasá­tor alatt folyik a termelés. Ezt a területet két szakasz­ban is hasznosítják. Az első •»«akasz terméséből 103 ezer tej zöldsalátát, 42 ezer csomó zöldhagymát, 32 ezer csomó retket és 30 ezer karalábét tudott felvásárolni az áfész. Most már szedik a második hasznosítási szakasz termé­sét, a zöldpaprikát, a paradi­csomot és az uborkát. A terv: 150 mázsa uborka, 100 ezer darab hegyes és 180 ezer da- rab tölteni való zöldpaprika és mintegy 240 mázsa paradi­csom felvásárlása. Mezőkövesden 26 szakcso­port-tag kiskertjében csodál- hatók már meg a fóliasátrak. De Szentistvánon, Bogácson, Cserépfaluban, sőt, Ernődön és más környező községekben is meghonosodtak a primőrt termő, s a termelő számára is kifizetődő, jó forintbevételt biztosító fóliasátrak. Nem voltak hagyományai, de a kezdeti eredmények is bizonyítják, hogy nagy jövő­je van itt a primőrtermelés­nek. Most már mindenki el­ismeri, hogy reális a mezőkö­vesdiek terve: 1974-ben 25 ezer, 1975-ben pedig 40 ezer négyzetméterre növelik a fólia alatti primőr termesz­tés területét. Mindehhez az ideihez hasonló támogatást biztosit az áfész. Beszerzik, s ha kell, lcöl­csönzik a szükséges vázszer­kezetet, a fóliát, központi hajtató-fólia alól biztosítják a szükséges palántákat, gon­doskodnak műtrágyáról, nö­vényvédő szerekről, állandó szaktanácsot adnak, sőt, ta­pasztalatcsere-látogatásokra is elviszik a szakcsoport-ta­gokat. Természetesen a meg­termelt primőrök felvásárlá­sáról és értékesítéséről is gondoskodnak. J övővé nemcsak több UV III L jesz a fóliasátor kiskertekben, de az idei ipasztalatok alapján a ho­mok, s így a haszon is nö- elhető lesz. A kísérletezge- ík, a bátor „tanulók” szak- •nberekké válnak. De ennél is többet jelent, hogy a mezőkövesdiek me- gyeszerte követőkre találnak. Nemrégiben, a megye áfész- einek vezetői tapasztalatcse­re-látogatáson jártak ezekben a kincset érő kövesdi kisker­tekben. A legtöbben úgy döntöttek, hogy jövő tavasz- szal, ha kisebb területen is, de saját körzetükben is megteremtik a fólia alatti zöldségtermelés lehetőségét. (P- s.) Ariéi gondok — A tanácsválasztások jó alkalmat kínáltak arra, hogy a jelölő gyűléseken elhang­zottak alapján összegezzük tennivalóinkat, számot ves­sünk az elvégzett munkák­ról. Papp Emil, Ártó nagyköz­ség Tanácsának elnöke kezd­te így a beszélgetést. — Egyik legfontosabb fel­adatunk a jövőben Járdán- házán az új orvosi körzet kialakítása lesz. Ezzel a ta­nácshoz tartozó három köz­ségben, Borsodszenlgyörgyön, Járdáríiháizán és Arlón közel 8 ezer lakos számára megfe­lelő egészségügyi ellátást biz­tosító orvosi hálózat valósul meg. A választókörzetekben min­denütt szóvá tették azt a gondot, amelynek megoldásá­hoz elsősorban megfelelő épületié van szükség, amely­nek kiválasztása megtörtént. Az alagsorban lenne az or­vosi rendelő, az emeleti ré­szén pedig az orvosi lakás. A közeljövőben végleges dön­tés születik arról is, hogy az épület alkalmas-e így, erre a célra, vagy nagyobb szabású átalakítási munkára lesz-e szükség. Mindemellett a község út­hálózatának állapotát ugyan­csak több választókörzetben tették szóvá. A jogos igények alapján máris több intézke­dés született. Ezek közül a legjelentősebb: a tanács a fejiesztési alapból megvásá­rolja a szükséges anyagot, az út építését pedig a község lakói társadalmi munkában végzik el. A törpevízmű-fársulás to­vábbfejlesztése is a javasla­tok és igények között szere­pelt. — Ezzel kapcso,latban — sajnos — még csak átmeneti megoldást találtunk — mond­ja az elnök. A Vasút utcá­ban bővítjük a hálózatot, illetve kifolyókat építünk, ami semmiképpen sem oldja inog véglegesen e nagy gon­dot. Kicsi a forrás, amelyre a törpe vízmű települ, így a távlati tervekben a regionális vízműbe való csatlakozást tartanánk célravezetőnek. A gondok közül égetően fontos igény a kultúrház. könyvtár és az óvoda. Arló nagyközség ugyanis nemcsak a járásban, hanem a megyé­ben is a sor végén található e tekintetben. Ügy igyekez­nek segíteni ezen, hogy egy középület céljait szolgáló ház építését kezdték meg a leg­szélesebb társadalmi összefo­gással. Az alapok kiásását például az elmúlt ősszel vé­gezték el. Eddig mintegy 150 nap társadalmi munkával já­rultak hozzá a munkálatok­hoz. A távlati tervek között szerepel a szolgáltatások szín­vonalának a növelése is. Egy 2—300 négyzetméter alapte­rületű üzletház megépítéséről van szó, amelyben helyet kapna a fodrászat, a ruhá­zati szaküzlet, az iparcikk- üzlet, a háztartási bolt és élelmiszerkereskedés. Egye­lőre mindez csak dédelgetett terv. Arlón viszont bíznak abban, hogy sikerül a többi tervvel együtt ennek a va­lóra váltása is. Arlón tehát nemcsak ter­vezgetnek. sokat is tesznek annak érdekében, hogy cél­jaik meg is valósuljanak. H. G. SZEMÉLYGÉPKOCSI-TULAJDONOSOK, FIGYELEM! Az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat Közúti Gépjárműjavító Szakosztályának helyi szak­csoportja a Moszkvics, Volga, Zaporozsec tí­pusú személygépkocsikkal kapcsolatos igylélanhétot rendez, szakmai bemutatóval egybekötve, mely alkalommal bemutatásra kerül a típusra vo­natkozó műszeres ellenőrzés és beállítás. Az ügy felankét helye: AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 3 sz. üzemegysége, Hejőcsaba, Téglás u. 4. sz. Időpontja: 1973. július 3-án 16 órai kezdettel. Minden személygépkocsi-üzemeltető megjelenésére számítunk! Kihelyezett üzemek az ózdi járásban Munkahelyek a nők számára Megyénk legészakibb vidé­kén, az ózdi járásban né­hány esztendővel ezelőtt még, inkább csak óhajnak, mintsem a közeljövő való­ságának tűnt a nők elhe­lyezkedési gondjának a meg­oldása. Csillárt készítenek a bán yászfeleségek A járás vezetői évek óta nagy erőfeszítéseket tesznek e gond megoldására. Ennek tudható be, hogy az utóbbi időben lényeges javulás tör­tént a nők foglalkoztatásá­ban. Egész sor kihelyezett üzem kezdte, illetve kezdi meg működését hamarosan a járás falvaiban. Napjainkig mintegy 600 nő számára te­remtettek állandó munkaal­kalmat, jó kereseti lehető­séget. A mar meglevő kis üzemek fejlesztésével, to­vábbi bővítésével pedig úiabb 400 nő foglalkoztatá­sát oldják meg, lényegesen javítva ezzel nemcsak \a munkába állt lányok, asszo­nyok, hanem családjaik szo­ciális helyzetét is. Dr. Vodila Barna, az Ózdi járási Hivatal elnöke a na­pokban számos új, most in­dult vagy éppen megvalósí­tás előtt álló kis üzem léte­sítéséről számolt be. Öröm­mel tette, hiszen valameny- nyi fontos állomás azon az úton, amelynek végcéljaként a nők elhelyezkedési prob­lémájának a megoldását tűz­ték ki. összhangban a nők helyzetének javítására ho­zott párt- és kormányha­tározatokkal. a járás vala­mennyi lakójának közös ér­dekeivel. Somsályban néhány éve kezdte meg működését a Bőrdíszmű Ktsz kihelyezett részlege, s bár mintegy 300 nő elhelyezését biztosította, a községijén még így is bő­ven maradt szabad női mun­kaerő. A múlt év nyarán, amikor a somsályi bányát bezárták, a bányászok egy része a farkaslyuki bánya­üzemnél, más részük pedig az Özdi Kohászati Üzemek­ben helyezkedett el. Elsősor­ban a családi jövedelmek csökkenése miatt, mind több bányászfeleség szeretett vol­na munkába állni, a családi kassza bevétel-kiadás egyen­súlyát visszaállítani. Az en­nek megoldását segítő csil­lár-összeszerelő üzemben alig pár nappal ezelőtt kezd­ték meg a munkát... Hangonyban a Budapesti Fehérnemű Kikészítő Ktsz létesít 200 nőt foglalkoztató üzemet. A községi tanács és a helyi tsz egy régi raktár- helyiséget biztosított erre a célra. A tanács ezenfelül 20 ezer forinttal is segíti az ipar idetelepedését. Arról a több mint 50 ezer forint ér­tékű társadalmi munkáról nem is szólva, amelv ugyan­csak rendelkezésre áll. A fel­veendő nők férjei ugyanis 5 •—6 napot dolgoznak „in­gyen” az épület rendbeho­zásán. S hogy az új üzem­ben hamarosan megkezdődik a munka, bizonyság rá. hogy 30 nőt — köztük a somsályi részleg munkavezetőit — már fel is vették. Jelenleg a vállalat központtóban ta­nulnak. tanfolyam keretében ismerkednek leendő munka­körükkel. A „tanulópénz” 6 forintos órabér, már most is jól jön a családi kasszába. Otvösüzem Borsodnádasdon Megkezdődött a szakmai felkészítés azok számára is, akik a Műszén- és Bronzke­fe Gyártó Vállalat kelemén üzemében dolgoznak majd. Itt egyelőre 80—90 munkás, zömében nő elhelyezésére nyílik lehetőség. Később tel­jes egészében megoldja a Szárazvölgy öt községében; Keleméren, Gömörszőllősön. Zádorfalván, Szuhafön és Serényfalván élő lányok, asszonyok elhelyezkedési gondját. Kisebb mértékben, de ugyanezt a célt szolgálja a pénzverde Borsodnádas­don létesített ötvösüzeme, amelynek munkásai, egyelő­re 25 lány és 13 fiú a szak­ma elsajátításánál tartanak. Az üzem tevékenysége most még csak a szakemberkép­zésre korlátozódik, a későb­biekben. várhatóan 1975-től azonban fokozatosan bőví­tik, s évente 20—35 női mun­kaerőt vesznek fel. Az első tanulócsoport közel egy esz­tendeje készül, s máris igen szép eredményt ért el. Az általuk készített ötvösmun­kákat; plaketteket, érmeket, jelvényeket és különböző dísztárgyakat sokan tekintik meg a járási hivatal előcsar­nokában rendezett bemuta­tón. A tanács és a bányavállalat összefogása Hasonló törekvéseknek le­hetünk tanúi a járás más községeiben is. A Tólápai községi Tanács például igen kedvező ajánlatot tett a Bőr­díszmű Ktsz-nek és a Hab­selyem Kötöttárugyár ka­zincbarcikai üzemének: a község egyik nem használt épületébe, amelynek felújí­tását társadalmi munkával is segítenék, telepítsenek ki­helyezett részlegeket. Az Óz­di Szénbányák Vállalat is felajánlotta, hogy a mintegy 150 ezer forint értékű épület­átalakítást elvégeznék itt. Cserébe azt kérik: az üzem­ben 100 bányászfeleség szá­mára is biztosítsanak helyet. A tanács és a bánya ajánla­tára még nem érkezett egy­értelmű válasz. Pedig jó len­ne. ha akár az említett két üzem, akár más vállalatok mielőbb nyilatkoznának a számukra is előnyös kisüzem telepítéséről. Az érdeklődés máris rendkívül nagy. Tólá- páról és a környező közsé­gekből eddig 300 nő jelent­kezett munkára. Folytathatnánk a sort to­vább is, hiszen az említette­ken kívül még legalább 500 nő elhelyezésére lenne szük­ség. van lehetőség az ózdi járásban. Legsürgetőbb a gond Dédestapolcsányban, Dövényben és Domaházán, ahol úgyszólván naponta is­métlődnek az ez irányú kér­dések. kérések a községek vezetőihez. S a válasz min­den esetben ugyanaz: amit lehet, megteszünk ... Keresik a további lehetőségeket A községi és járási veze­tők valóban ' nem sajnálják az új munkahelyek megte­remtésével együtttóró fárad­ságot, kilincselést, rábeszé­lést. Egyik napról a másikra azonban lehetetlen minden faluban megoldani a nők el­helyezkedési gondját. Máraz is nagy eredmény, hogy né­hány esztendő alatt több száz nő, falusi család helyzetét javították meg a helyi üze­mek létesítésével. Talán mondanunk sem kell, éppen az eddigi eredmé-vek a biz­tosítékok orra. hogv megvenk e kedvezőt'0’! pdoritógii vi­dékén belátható idő alatt megoldódik a nők munkába állítása. Nagy István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents