Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-02 / 127. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP.!A XXIX. évfolyam, 127. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1973. június 2. Mai számuÉbói itiiHimmmiiiEiiiiimiiini jBlpZZ í ; s. £ * i (3. oldal) Mines lizpEei (4. oldal) i mészégető és a szeiítí (5. oldal) .Nyitnak’ a sátrak (8. oldal) Görögország©! ág:pá nyilvánították IConstanfisi királyt nsegfssztottafc Iróniáiéi Az önkéntes száműzetésben élő Konstantin görög királyt megfosztották trónjától, és Görögországot köztársasággá nyilvánították — jelentette be Papadopulosz miniszterelnök péntek délelőtti rádióbeszédében. A köztársasági elnöki tisztséget ideiglenesen, maga Papadopulosz, a katonai junta vezetője fogja betölteni. Péntek reggel a görög kormány minisztertanácsot tartott. az újságírókat pedig tájékoztatták arról, hogy hamarosan fontos bejelentés várható. Készültséget rendeltek el a fegyveres erőknél és a rendőrségnél. Az athéni rádióban, amely reggel óta katonai indulókat közvetített, Papadopulosz bejelentése pontosan délben hangzott el. A legutóbbi .leleplezett államcsíny-kísérlet és a hadi- tengerészet egyik hajójának szökése óta a görög sajtó már többször célzott rá, hogy a kormány a monarchia eltörlésére készül — hivatalos körökben Konstantint is megvádolták azzal, hogy részese volt a puccskísérletnek, vágj' legalábbis tudott a készülő államcsínyről. Papadopulosz korábban még arra az álláspontra helyezkedett, hogy a királyság kérdéséről népszavazáson döntenek majd. Jogi szakértők szerint a pénteken ismertetett rendeletet a későbbiekben mindenkeppen népszavazásra kell bocsátani. Nixon—Pompidou eszmecsere El laláElozinafi nincs győztese üjsnnczi Pál beszéde • « Ünnepség az iskolák államosításának 25. évfordulóján Pénteken délelőtt harmadszor is négyszemközti megbeszélést tartott Reylijavik- ban Nixon amerikai elnök és Pompidou francia államfő. A másfél órás tanácskozás után a két államfő és kísérete plenáris ülésen , vonta meg a kétnapos amerikai—francia csúcstalálkozó mérlegét. Az ülés után Kissinger, Nixon elnök nemzet- biztonsági főtanácsadója kijelentette: ,,a találkozónak nincs győztese és nincs vesztese”. Pompidou francia elnök az ülésről távozóban újságírókkal közölte, hogy a találkozóról közös közleményt nem adnak ki. Mindent megvitattunk — mondta később, sajtóértekezletén —, de nem hoztunk határozatot. Meg kellett állapítanunk, hogy a nagy problémák egy részében egyetértünk, masokban nem, végeredményben azonban több kérdésben vagyunk azonos állásponton. mint ahányban nem” .. . Reményét fejezte ki, hogy á megbeszélés itatása a jövőben mutatkozni fog, s megerősítette, hogy őszre Párizsba várják az amerikai elnököt. Bár megfigyelők véleménye szerint a csúcstalálkozón az amerikai fél nem érte el legfőbb célját: nem sikerült elfogadtatnia a őszi amerikai —nyugat-európai csúcstalálkozóra vonatkozó tervét, amerikai részről mégis ,,igen konstruktívnak” minősítik az eszmecseréiket. Euler! fsruálisfe, fiiiiás tizét szilfák 7 Y>lán sohasem voltak annyira a figyelem középpontjában a pedagógusok, mint mostanában, amikor oktatáspolitikánk egésze is a társadalmi figyelés fókuszába került. Munkájuk, gondjaik és eredményen;, hivatástudatuk és pedagógiai hitük a társadalom nagy nyilvánossága előtt méretett — s ők. adják, ok adták a legtöbbet, ahhoz, hogy a méretes után oktatáspolitikánk egésze egészségesebb úton indulhasson tovább. A legtöbbet adják', hiszen vállukon ~nyugszik a legnagyobb teher, a tudás átadása, a nevelés szép feladata — a jövendő felnőttek emberré formálása. Ehhez kapnak és kérnek segítséget a szülőktől, a társadalomtól, de az erjesztők, a tüzet sziták, a lángokat élesztők — az emberformálók mégiscsak ők, akik az óvodától az egyetemek padjaiig bontják ki a nyíló értelmet. Tanyán és városban, ott, ahol gyermekek élnek, tudásra szomjazok, szép szóra várók. ,4 mérettetés megtörtént — oktatáspolitikánk fő feladatai. a tennivalók már megfogalmazódtak. Rájuk ismét nagy munka vár — nekik újabb feladatokat hoz maid az új tanév. Az új ösvényeken előre indulás fel-,. adatát, közös céljaink, vágyaink, álmaink es terveink megvalósítását. A mindennapok aprólékos tervezését, kemény felkészüléseket, mindig-mindig új tanítványokat, akiket megismerni, akiket megtanítani az ö szép kötelességük. mgost őket köszöntjük. Virággal, kedves szóval, tisz- telettél és szeretettel. A pedagógusokat köszöntjük, az értelem-nyitókat, a tudás tüzének szítóit. Okét, akik az értelmes emberré nevelés, a szocialista emberré formálás nemes munkáját végzik. Őket, akikre már újabb szép, nagy feladatok várnak. Mert mi lehet szebb feladat, mint a nyíló értelemből világra hozni magát az értelmet. Cs. A. Mimi azomiűhozik a határ Ä földekről jelentjük Csökkenteni kell a szárazság okozta kieséseket Az iskolák államosításának 25. évfordulója, valamint a közelgő pedagógusnap alkalmából pénteken ünnepséget tartottak a Parlament kupolacsarnokában. Az elnökségben foglalt helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö- ‘ke, Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Losonczi Pál köszöntötte a kitüntetett nevelőket, oktatásügyünk érdemben gazdag szorgalmas munkásait, pedagógus társadalmunk kiemelkedő képviselőit. Tiszteit elvtársnők és elvtársak ! Kedves vendégeink! Egy hősi korszak nagy jelentőségű politikai mozzanatának negyedszázados évfordulójára emlékezünk ma — mondotta Losonczi Pál. — A szocialista forradalom magyarországi győzelmének betetőzéseként huszonöt _ évvel ezelőtt bontakozott lei és diadalmaskodott az iskolák államosításáért vívott küzdelem. Az iskolák államosításáért folyó politikai, mégpedig nehéz politikai küzdelemben kiemelkedő és eredményes munkát végeztek a közvetlenül érdekellek: a tanárok és méginkább a tanítók, ök voltak a népoktatás fejlesztésének élharcosai. Az ő szervezet t í negm ózd u lásuk nyomán határozta el a Minisztertanács. hogy a parlament elé terjeszti az iskolák államosításáról szóló törvénytervezetet. Ha ma visszatekintünk a huszonöt év alatt megjárt útra, jóleső érzéssel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy beértek az akkori küzdelem eredményei. Állami oktatásunk, közmű1vetődésünk olyan magaslatokat ért el, amire méltán lehetünk büszkék. Pártunk, kormányunk vallja és érvényesíti egyre inkább a gyakorlatban azt a vitathatatlanul helyes elvet, hogy a pedagógusok munkájával legyen összhangban társadalmi erkölcsi és anyagi megbecsülésük. Ennek a fokozott erkölcsi megbecsülésnek a kifejezése az is, hogy az Elnöki Tanács kitüntetésben részesíti a pedagógusnapon — az iskolák államosításának huszonötödik évfordulóján — az egykori küzdelem legjobbjait, élharcosait. Továbbá, hogy itt és most kapják mag a ,.Kiváló tanár” „Kiváló tanító”, ^..Kiváló óvónő” megtisztelő címet tanúsító oklevelet, valamint az „Apáczai Csere Já- nos-díjat” és az iskola álla- • mosdása évfordulójára létesített emlékplakettet. Tisztelt kitüntetett elvtársak! Engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizoftsáen, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében őszinte jókívánságaimat fejezzem ki mindnyájuknak! Ezt követően az Elnöki Tanács elnöke kitüntetéseket, illetve emlékérmeket nyújtott át. Az országúiról nézve még szépet mutat, még ígéretes a határ. Szépen fejlettek, erőteljesnek látszanak a kalászos táblák, csak a figyelmesebb. a dúlöutakat is járó, hozzáértő szemlélő, a gazda szeme látja, hogy mennyire szomjúhozik már a határ. — Igen, az őszi kalászosok még gyönyörűek, a tervezettnél jóval többet ígérnek — mondja egy kis büszkeséggel Novak Bertalan, az aszalói Szabadság Tsz elnöke. — Most látszik meg, hogy mennyire érdemes volt olyan nagy gondot fordítani az őszi talajmunkák, a vetés minőségére, a talajerő- utánpótlásra. A tavaszi vetések azonban már alig-alig tudnak megbirkózni a szárazsággal. Városi időszámítás szerint még kora reggel van. de az aszalói elnök és Turnyánszki Ferenc főagroriómus már megjárták a határt. • — Ha csak lehel, most minden napot egy-egy kisebb határszemlével kezdünk, és lessük a felhők járását, figyeljük az időjárás- jelentést. Sajnos, semmi biztató — mondják szomorúan —, pedig a kukoricák már alig bírják a szárazságot, a gyakori . szelet, és a szívós» napraforgó is csak sínylődik. örülnek, de kissé irigykednek is, amikor azt hallják, hogy itt-ott, a megye más vidékein volt már 20— 25 milliméteres, vagy ennél is kiadósabb csapadék. Számításaik szerint az ő vidékükön már a 150 millimétert is jóval meghaladja a csapadékhiány. Áprilisban alig 0—7 milliméternyi, májusban pedig összesen 19 milliméter eső hullott. A szárító szél pedig szinte állandóan fúj. Még szerencse, hogy a szá lastakarmányok első kaszálása aránylag jól sikerült. A hordás befejezéshez közeledik, s mintegy 25—30 vagon jó minőségű szálast sikerült biztosítani az állatállománynak. e Az elnök, s a főagronó- mus most abban látják a legfontosabb teendőt, hogy a gazdaság felkészüljön az esetleges aszálykárok csökkentésére, a kiesések pótlására. — Mindent meg kell próbálnunk, mindent el kell követnünk — mondják. — A leggyengébb kukoricatáblákat például felülvetjük rö- videbb tenyészidejű fajtákkal. És már most gondoskodunk vetőmagról az aratás utáni másodvetések részére. Mert eiőbb-utóbb csak megjön a csapadék. A Hernád völgyének peremvidékén, az Abaújszán- tót környező határrészekben talán még jobban szomjú- hoznak a földek. Néhol még csak alig sorol a kukorica, s akad tábla, ahol ki sem kelt. Az Abaújszántói Állami Gazdaságban gyönyörűen művelt szőlőt is latiunk, amely már sínyleni kezdi a szárazságot. Az abaújkéri ötéves Terv Tsz-ben, a tavaszi csapadékadatok felöl érdeklődve azt a szomorú választ kapjuk, hogy szinte nem volt mit mérni. A kincset érő májusi esők elmaradtak. Itt is elmondják: a nagyon gondos őszi munkáknak, az idejében elvégzett talajlezárásoknak, s a tagság szorgalmának, a lelkiismeretes növényápolásnak köszönhető, hogy egyáltalán van még miben reménykedni. A Hernád völgyének túlsó oldalán, a hagyományosan is csapadékszegény csereháti dombok között, a nevében is a természettel való küzdelmet őrző Szárazvölgyben sem mutatnak biztatóbb képet a június eleji határ- szemlék. Megnyugtató és biztató azonban az, hogy a gazdaságok vezetői itt is mindenütt felkészültek rá, hogy csökkentsék, pótolják a szárazság okozta kieséseket. A Szárazvölgybe is felnyúló, a rá- sonysápberencsi, a kázsmár- ki és részben a léhi határt is felölelő halmaji Aranykalász Tsz-ben például a következő, már a megvalósítás útján járó intézkedésekről adhat számot Badi István tsz-elnök. — A növénytermesztés várható kieséseit igyekszünk a fejlett állattenyésztés termelésének fokozásával pótolni. Ügy készülünk fel az aratásra, hogy azt, ami megterem. valóban szemvészte- ség nélkül takaríthassuk be. öntözhető területeinket, a négy hordozható öntözőberendezést igyekszünk százszázalékosan kihasználni. Az öntözéses takarmánytermesztéssé!. a silókukoricákkal pótoljuk a rétek, a pillangósok kieséseit. U>. s.)
