Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
1973. június 10., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 ••; V* * 1 ;r Pedagógusok pihenőhelye Házikó a tóparton Árnyas pák alatt, a Mályi-tó partján gomba- módra szaporodnak a hétvégi házacskáik. A friss levegő, a festői környezet, a kék víz vonzza a város lakóit, üdülésre, pihenésre, strandolásra, horgászásra kiválóan alkalmas a hely. Az út mellett, mintegy százötven méternyire a tóparttól. a bekerített telken sárga faház. Most épült fel a miskolci pedagógusok hétvégi szakszervezeti üdülője. A házban hat tágas szoba, üdezöld színűre festett falakkal. — Az idén július 1-én átadjuk a kis üdülőt — mondja Horváth József, a pedagógusok szakszervezete városi bizottságának titkára. — Már csali a környék rendezése, szépítése maradt hátra. A ház elé egy teraszt tervezünk, kerti székekkel, napernyőkkel. Az udvaron készen áll a szabadtéri zuhanyozó, motor nyomja a vizet a tartályba. A faház mellett szalonnasütő helyet is építenek. — Azért építettük fel kis üdülőnket, hogy minél több pedagógus tölthesse a Írét végét a szabadban — magyarázza Horváth József. — Ide még késő ősszel is ki lehet jönni. Közösségi rendezvényekre is alkalmas ez a házikó. Bizonyára jól esik majd a pedagógusoknak az egész heti fárasztó munka után megpihenni a Mályi-tó partján. A városból könnyen megközelíthető a hétvégi üdülő- ház. Az óránkénti buszjárat biztosítja a gyors közlekedést. A háztól nem meszsze étterem, bisztró van, előfizetéses ebédet is lehet rendelni. — Az üdüüőház három szobáját családok részére rendezzük be. Modem bútorok, lenyitható emeletes ágyak kerülnek a szobákba, ahol egy-egy hétig nyaralhatnak a pedagógus-családok. A többi helyiséget öltözőszekrényekkel, kabin- szerűen bútorozzuk be azok számára, akik egy-egy napra .szeretnének kijönni a Mályi-tóra. Mintegy százötven embernek biztosít így egyszerre helyet, a hétvégi üdülőház. Az első év még kísérleti jellegű lesz: ha nagyobb az érdeklődés a családos üdültetések iránt, jövőre az egész házat ilyen célra rendezzük be. Július elsején tehát átadják rendeltetésének a pedagógusok hétvégi üdülőjét a Mályi-tó partján. A város mintegy négyezerhétszáz pedagógusa bizonyára örömmel fogadja majd, hogy' pihenési lehetőséget biztosítottak számukra. Természetesen, a nyugdíjasokról sem feledkeztek meg, őket is szeretettel várják a hétrégi faházikóba. A PEDAGÓGUSOKNAK egyébként csakúgy, mint az elmúlt évékben, az idén is biztosít más üdülési lehetőségeket szakszervezetük. Csehszlovákiában, Lengyel- országban és az NDK-ban idén nyáron mintegy százan üdülnek a miskolci pedagógusok közül. Magyar- országon pedig a Balatonra és, Hajdúszoboszlóra kap.-, nak családi beutalót, hogy kipihenhessék a tanév fáradalmait. Az élet népdalai Forog a szalag a magnetofonon : „Kint a pusztán magam lakom egyedül, Nékem csak a sárgarigó hegedül.. Az abaújszántói népdalokat szinte már az egész ország ismeri. Pávakörük, az állami gazdaság pávaköre fellépett a televízióban, a rádióban, népdalaik elrepültek az ország távoli megyéibe is. Bakonyi Bélával, az énekkar karnagyéval beszélgettünk az új gyűjtésű népdalokról, a pávakor szerepléseiről. — Életünk legrangosabb eseményére készülünk most, — mondta Bakonyi Béla. aki közel negyven éve zenetanár. — A Duna menti Folklór Fesztiválra kaptunk meghívást. A népdalkörök országos találkozóját idén nyáron, augusztusban rendezik meg Baján. A találkozón egyébként külföldi együttesek is fellépnek. Érthető az örömünk, hiszen nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ilyen fesztiválon vehetünk részt. Borsod megyéből egyébként az abaújszántói pávakörön kívül a mezökeresz- lesi Aranykalász Termelőszövetkezet pávaköre lép fel a népdalkörök országos találkozóján, Engi István vezetésével. — Az abaújszántóiak milyen műsorral készülnek a fesztiválra? — Eredeti helyi gyűjtésű népdalcsokor szerepel a műsorunkban. A juhász élet és a betyár élet népdalaiból állítottunk össze egy csokorra valót. Bakonyi Béla egy évtizede foglalkozik népdalgyűjtéssel. Abaújszántóról és környékéről gyűjtött népdalait országos második díjjal jutalmazták. A népdalgyűjtő egyébként erről nem beszél. Az aranyosvölgyi népdalokról mesél, az értékes variánsokról, a régi és az újabb stílusokról. — Bodroghalom. Szára- zsadányban is jártam, ahol száz évnél is idősebb népdalokra bukkantam. Nagy József hetvennyolc éves öregembertől gyönyörű tiszta népdalokat hallottam. Szeretném, ha ezek a dalok eljutnának a munkás- lakla településekre is, ha minél több ember ismerné őket/ Ózdon, Diósgyőrben... Bakonyi Béla tanítványainak is átadja Kodály népdalgyűjtő módszerét. Az abaújszántói iskolások nem csak ismerik és szeretik a népdalokat, de szorgalmas gyűjtőmunkát is végeznek. A rádió nótafaiskolája első díjat adott az abaújszántói gyermekeknek népdalgyűjtésükért. — Pávakörünk sok segítséget kap. hogy elutazhasson a Duna menti találkozóra. Negyven tagú együttesünket a MEDOSZ megyei szervezete, a helyi állami gazdaság és a tanács is támogatja. Szorgalmasan készülünk a fellépésre, s utunkat egy kis ..országlátással” is egybekötjük majd. (M—a) i z elmúlt évik alatt A sokszor jártam erre, hogy megrövidítsem az utat. Mindig gondolatok nélkül mentem. Ezen a délutánon hirtelen megálltam a. József Attila utcán és befordultam a térre, de nem azért, hogy átkerüljek a. másik oldalra. Néhány lépés után Leültem. A Tér... A régmúlt, a gyermekkor emlékei egyszerre mind ott nyüzsögtek bennem és körülöttem. Mekkora öröm volt, amikor a füzeteket végre bevághattam a szekrénybe és végigrohanva a folyóson, egymás után nyomkodtam a csengögombokat: — Jössz a térre?—Jössz a térre? Gyerünk! Mit játszunk ma? Cápát? Rabló- pandúrt? Fogócskát? ... Jpi-apacs egy-kettö-három: Le vagy ütve! Hallani vélem a vékony, félénk gyermekhangokat, ahogy megszólítottak a téren: Kislány, jössz játszani? — Én a fiúkkal játszom! — vetettem oda ilyenkor fölényesen. Mert tényleg, igen büszke voltam rá, hogy néha hajlandók voltak bevenni a játékba; persze leginkább rablónak és csak ritkán pandúrnak. Ezt a különleges engedékenységet is csak akkor tanúsították, amikor versenyfutásban vagy távol- ugtásban szép simán lehagytam még azokat a fiúidat is, akik mindig pandúrok voltak és soha nem akartak rablók lenni... Micsoda rejtelmes, áttekinthetetlen csoda volt számomra, a Tér! Ezt a csodát keresem. Nem akarom elhagyni Várom, hogy utánakaptam és —1 megtörtént a baj... Most minden olyan világos, tiszta. Ahogy ifi ülök, belátom az egész terel. Nincs rajta semmi titokzatos. A felnőttnek teljesen kitárulkozott. A nap vakítóan, süt, a langyos szellő időnként gyengéden végigsimítja a terebélyes árvácskaszőnyeget. Szemi i i i i ■ i A tér újra megelevenedjen. Igen, ezért jöttem ma ide. Talán történik valami, talán hozzám szegődnek a mai nap csodái, mert nélkülük élni nenn lehet. Érzem is belül a türelmetlenséget. A legszívesebben megszólalnék és azt mondanám: — Ajándékozz meg a mai csodáiddal, te régi tér! Az emlékek néha olyan elevenné válnak, hogy szinte hallani, hogy szakad végig a vizsgára készült szépséges rózsaszínű krep- dcsin ruha, amelynek tulajdonosa kényeskedő, stréber kislány volt. Valamiért belém kötött, aztán cl akart futni. Én meg közt az évszázados fa lombja fiatalos zöldet öltött a — ki tudja hányadik — tavasz tiszteletére. Lassan felállók és a fához lépek. Már felemelem a karom, hogy átöleljem a törzset, aztán körülnézek és szégyenkezve leejtem a kezem. Hiszen át sem tudnám fogni. Igen, az öreg fa még tanúja volt, amikor vérző térddel tápászkodtam fel a földről, de tudtam nincs semmi baj, mert a kioszk egyik helyiségében mindig volt egy néni, 'innál pedig jód, és egykettőre fertőtlenítette a téren szerzett sebeket. "...Ha minden seb olyan hámor begyógyulna... Édesanyám! Édesanyám ... A gondolat. akaratlanul szavakká formálódik és megint szégyenkezve körülnézek. De senki sem. figyel rám. Két miniszok- vyás lány önfeledten fürdeti arcát a nap sugaraiban, a vasutas egyenruhát viselő férfi- fényképezőgépével bajlódik, egy iiosszú- hajú fiatalember pedig érdeklődve nézi. Láthatólag várja, hogy felajánlhassa segítségét. ...Most egészen tisztán hallom anyám hangját amint utánam szól: „Ne szaladj úgy! Vigyázz, mert kimelegszel. Nehogy megfázz!’’ — És később: ,.Istenem, már megint elesett ez a gyerek . . Néhány perccel azelőtt mentem, cl a betegágyától, hogy meghalt. Talán ezért olyan nehéz megnyugodni... — Ipi-apics egy-kettö- három: Le vagy ütve! elkapom a fejem. * Szőkefürtös. aranybarna bőrű kislány találta meg a bokrok között rejtőző ifjú embert, aki — miután leleplezték — sértődötten kiáltja: — Nem ér a nevem, uzsonnaszünet! László Márta ILLUSZTRÁCIÓ Lcnkcy Z. rajza Választók javasolták A PATAK-ÜGY Nemcsak a „vasútaljaiak- nak”, a mezőkövesdi 51-es választókörzet lakóinak okozott gondot a patak, hanem szinte valamennyi kövesdinek is. De a tanácsválasztásokat megelőző jelölőgyűlésen az 51-es körzetben érte a legtöbb szó a patakot: sürgősen tenni kell valamit, mert a patak erősen szeny- nyezett, bűzlik. A tejüzem szennyvizét viszi ugyanis ez a patak, másfél kilométer hosszúságban. Egyik üzem szennyvize sem valami kellemes látvány, egyiké sem kellemes illatú, de a tejüzemé különösen nem az. Sokan attól is tartottak. hogy ez a szennyvíz valamifajta fertőző betegséget is okozhat, mindenképpen intézkedni kell hát a patakügyben. A javaslat is elhangzott: vagy be kell fedni az egészet, vagy be kell kötni a szennycsatornába. A körzet tanácstagja,' id. Ócsai István megfelelő formában jelezte a mezőkövesdi tanácson. ahol tudomásul vették és megígérték a segítséget. Az új város tanácselnökének. Pataki Istvánnak első intézkedései közé tartozott a vasűtaljaiak ügyének intézése. Tárgyalt a megyei tejipari vállalat, valamint a kö- vesdi tejüzem vezetőivel, mit lehetne tenni, mi lenle a legjobb, leggyorsabb megoldás. Az eredmény, ha még nem is végleges formájában, de már megszületett. A patakot a későbbiek folyamán a szennycsatornába kötik majd be. Addig is: rendszeresen klórozzák a vizet, a medret, ennek következtében megszűnt a bűz, megszűnt a fertőzési veszély. Bizonyára a végleges megoldás sem késik majd sokáig. ÉPÜL AZ ÓVODA Szó esett a kövesd! jelö- lögyűléseken az óvoda építéséről is. Sürgetően persze, mint ahogyan mindenütt sürgetően szólnak a gyermek- intézmények építéséről, ahol az elhelyezéssel gondok vannak. Társadalmi segítségről is szó esett, hiszen az építkezés bizonyos szakaszaiban sokat segíthetnek az üzemek, vállalatok is. A tanácstagok, a népfront aktivistái megkezdték á társadalmi munka szervezését, összehangolását. Már elkezdődött az óvoda építése is. mely elkészülte után 75 gyereknek biztosít majd otthont. Üzemek, vállalatok. gépekkel segítik az építkezést, melynek befejeztével korszerű, szép óvodával gyarapodik majd Mezőkövesd. ISKOLA, JÁRD/. Bogácson a jelölőgyűléseken sokan szóltak öicsérőleg a községi tanács munkájáról, igyekezetéről. Tudnivaló ugyanis, hogy Bogács az utóbbi években sok mindennel gazdagodott, több. új létesítményt avattak és várhatóan a közeljövőben is gazdagodik. Az iskoláról, az utakról szóltak a jelölőgyüléseken. A tanterem kevés, szükségessé vált egy új iskola megépítése. Amint a tanácson elmondották: van is remény rá. hogy ez az új létesítmény elkészüljön. Az utakról, járdákról pedig annyit, hogy az útépítés, pontosabban az utak építésének folytatása is a tervekben szerepel, de az idén inkább a járdát építik tovább. Ehhez a munkához jelenleg körülbelül 200 ezer forint áll a tanács rendelkezésére. (pt) Filmek baráti országokból Ä közelmúltban több baráti országban jártak magyar filmátvételi bizottságok és több játék- és rö- vidfilmet vettek át hazai forgalmazásra. A bolgárok lói négy filmet vettünk meg. A vén- asszonyok nyara című, mái tárgyú vígjáték középpontjában a nyugdíjasok életformájának kialakítása áll. Ugyancsak mai tárgyú szatíra a Férfiak mynka nélkül. Egy kezdő tv-riportert alakít a több magyar filmben is szerepelt Tvan An- donov a Várakozás című filmben. NDK-filmek is .megjelennek a közeljövőben mozivásznainkon. Apacsok címmel kerül bemutatásra az ,a kalandfilm. amelynek főszereplője Gojko Mitic, az NDK produkciójában ké- • szült indiánfilmekből ismert: jugoszláv színész. Színes, kalandos történelmi vígjáték a Bredow lovag nadrágja, amelynek főszereplői között található a magyar Bús Kati. A 10—12 éves gyermekekhez szól a Zsuzsa és a varázsgyürü című gyermekfilm. A csehszlovák filmforgalmazási szervektől átvettük Az árulás napjai című kétrészes filmet, amely a müncheni szerződést megelőző napok drámai eseményeit eleveníti meg nemzetközi szereplőgárda közreműködésével. Ugyancsak kétrészes film az Egy forró nyár krónikája, amely az 1947—48-as időszakot idézi a filmvászonra. Egy férfinek és egy kisfiúnak a koncentrációs táborból történt szökéséi és izgalmas menekülését mutatja be a Megvárom, míg megölsz című film.
