Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
1973. június 10., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 TaUtah.arUn nynál lefaragják a mély út egyik oldalút. A földet speciális önürítős kocsik felállítják cl Mit .i< a gyermek- l,,u,dl gondozási segély hat évi mérlege? A kedvezménnyel élők száma elérte a négyszázezret. Közülük ezren a három év lejárta után, százhúszezren pedig ennél korábban mentek visz- sza dolgozni. Kétszázezer azoknak a száma, akik jelenleg is igénybeveszik a segélyt. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a gyermeküket otthon nevelni kívánó anyák intézményes állami segítése jó kezdeményezés volt, de tovább kell fejleszteni. Az elmúlt években egy- egy esztendőben átlag egy- milliárd 300 millió forintot költött államunk az anyák segélyezésére. A gyermek- gondozási segélyt igénybevevők 60 százaléka fizikai dolgozó, 30 százaléka alkalmazott és szellemi foglalkozású, 10 százaléka pedig a mező- gazdaságban dolgozik. Az adatok egyértelműen jelzik: főként azok az édesanyák maradnak otthon, a havi 600 forintnyi segéllyel, akik rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak. Népgazdasági áganként is vizsgálják a helyzet alakulását. Az ipari tárcák területén például legtöbben a textil-, a ruházati iparban, a bőr-, a szőrme- és cipőiparban dolgozó. gyermeket szülő nők közül maradnak otthon három évre. Utánuk az egészségügy' és a szociális szolgáltatás következik, majd a kereskedelem. Ezeken a területeken természetesen egy ideig hiányoznak az otthon maradt nők. s nagyobb munkaerő-gondokkal küzdenek, mint másutt. De a gondok a segélyben részesülő nőktől függetlenül is jelentősek; vagyis nem elsősorban ezeknek az anyáknak a munkából való kiesése jelenti a problémát A gyermekgondozási segély bevezetésének rendkívüli társadalmi jelentőségét ma már nem kell bizonyítani, nemcsak nálunk, külföldön is elismeréssel szólnak róla. A statisztikai megfigyelés azonban azt is jelzi, hogy' fokozatosan y'eszít vonzerejéből. A segélyt igénybevevő nők mintegy fele hamarabb visz- szamegy a munkahelyére dolgozni. Magyarán szólva: a 600 forintos segély összege alacsonynak bizonyul. Meglehetősen á^ft: ható, jellemző körülmény, hogy az első, illetve a második gyermek megszületése a családok többségénél egybeesik a fiatal házasok életének egyik legnehezebb gondjával: az otthonteremtés komoly anyagi áldozatokat is kívánó időszakával. Ezért egy're több kisgy'ermekes családban az any'a újbóli mun- kábaállásában látnak kivezető utat az anyragi gondokkal küszködő fiatalok. A statisztika szerint az anyák 40 százaléka emiatt a tervezettnél korábban tér vissza munkahelyére. A gondozási segély —mint ismeretes — biztosította a gyermekével otthon tartózkodó anyák jogfolytonosságát. De közben itt is problémák jelentkeztek. Például az. hogy jó néhány üzemben a fizetésemelésre javasoltak listájáról sorozatosan lehagyták a gyermekgondozási segéllyel otthon tartózkodók nevét, azzal az indoklással, hogy majd akkor rendezik a bérüket, ha újból munkába állnak. Amikor azután erre sor került, sok munkahelyen újabb kifogást találtak, s ismét elodázták a fizetésemelést. Annyi nagyjából már világos, hogy a gondozási segély igénybevétele hátráltató tényezőként jelentkezik a nők munkájában, hivatásában, általános fejlődésében. Sajnos, nemcsak a munkahelyén éri gyakran olyasfajta sérelem, amelyet az előbb említettünk; a családon belül is felborul a korábbi, többé-ke- vésbé egészséges munkamegosztás férj és feleség között. Azzal a kimondott, vagy ki nem mondott érveléssel, hogy az asszonyka úgyis egész nap otthon van, ismét minden gond, teher a nő vállára hárul. S a logikai lánc ilyenkor természetesen így folytatódik: kevés, vagy semmi idő nem jut az önképzésre, az olvasásra, nem is beszélve olyan kulturális igényekről, mint egy-egy színházi előadás, koncert, múzeumlátogatás. A gondozási segély igény- bevételének csökkenését a demográfusok abban látják, hogy az első, illetve a második gyermek megszületését a családok általában a tervezettnél korábbra hozták. Miután azonban a harmadik gyerek vállalását a családok túlnyomó többségében — szemléletbeli és anyagi okok miatt — nem kívánják, egyre többen gondolják, hogy a gondozási segély összegének differenciálásával is lehetne segíteni a harmadik gyerek vállalását. A feíMtí'fv mai formájá- nak továbbfejlesztése természetesen és elsősorban népgazdaságunk teherbíróképességétől függ. A kormányzat — és ezt a miniszterelnök idézett parlamenti felszólalása is nyomatékkai megerősítette — mindent megtesz annak érdekében, hogy ezen a téren minél előbb továbbléphessünk. az ott működő pártalapszer- vezeteknek kell megoldaniuk. Melyek az adott időszakban a politikai tevékenység leginkább megvalósítható formái ? Amíg a mezőgazdaságban nem jelentkeztek a nagyobb feladatok, addig a pártszervezetek szervezték, mozgósították, vagyis hívták a dolgozókat, most viszont menni kell hozzájuk. Az alapszervezetek vezetőinek, a párt aktivistáinak a földeken, a munkahelyeken kell felkeresni az embereket, kihasználva a lehetőségeket, informálni, tájékoztatni őket. Most nem lehet azokat a módszereket sikeresen alkalmazni, hogy nagyobb rendezvényt szervezzenek, így sokkal inkább arra kell törekedni, hogy kisebb csoportoknál a munkahelyeken brigádokkal folytassanak beszélgetést. Ezzel a módszerrel több cél is elérhető: egyrészt kevesebb dolgozót kell egy- időben elvonni a termeléstől, másrészt kevesebb a szervezésre, előkészítésre fordított energia; és nem utolsósorban az ilyen beszélgetésen azok vesznek részt, akik a kapott tájékoztatást a legjobban hasznosíthatják. A kisebb csoportoknál szervezett beszélgetés lehetőséget ad arra, hogy a pártszervezet megfelelően kiválassza a politikai mondanivalót, hiszen többé-kevésbé azonos érdeklődésű emberek vesznek részt azon. Ilyen esetekben a vélemények is bátrabban hangzanak el, mert a jelenlévők már ismerik egymást és a felvetődő problémákat. A jó politikai tevékeny, ség megvalósításához azonban nem elegendő a forma megválasztása. Az alapszervezeteknek nagy gondot kell fordítani a tartalmi kérdésekre is. Ki kell tudni választani azokat a politikai, gazdasági kérdéseket, amelyek az adott időben a legaktuálisabbak és megfelelnek a dolgozók érdeklődésének. Éppen ezért többet kell foglalkozni a tájékoztatás, informálás kérdéseivel. Van lehetőség arra. hogy a tervtárgyaló közgyűlésen elfogadott gazdasági célkitűzéseket ezeken a beszélgetéseken részleteiben is megbeszéljek. A pártszervezeteknek biztosítani kell, hogy minden ilyen beszélgetést a napi politikai, gazdasági munkából kiindulva közelítsenek meg, s hogy őszintén felszínre kerüljenek azok a negatív jelenségek, amelyek esetleg gátlói a jobb munkavégzésnek. A mezőgazdasági kampánymunkák időszakában fontos szerepet töltenek be a szóbeli tájékoztatások mellett az írásos információk is. Az üzemi híradókban rövid, aktuális kérdések szerepeljenek, amelyek a legfontosabb feladatokra irányítják a figyelmet. A pártszervezetek politikai tevékenységének eszközei, formái a leírtakon túl sokkal gazdagabbak, változatosabbak. Nem is lehet erre egy általánosan elfogadott sémát alkalmazni. A sajátosságokból kiindulva minden alapszervezet maga választja meg azt a gyakorlatot, amellyel a legkedvezőbb eredmény elérhető. Legfontosabb követelmény viszont minden pártalapszervezet számára, hogy a politikai tevékenység folyamatos és állandó legyen. V. M. — Emberek, jön az expressz, vigyázzunk! A különleges sínfektető portáldaru motorjának zúgása elhalkul, s végig a hosszú vasútépítő gépláncon ledassul minden mozgás. A töltés remeg, az acélsínek mély hangon muzsikálnak, már itt van, s tovarobog a kék színű kocsisor. Az utasok az ablakokba könyökölve nézik a gépsort, a szorgoskodó vasútépítőket. Talán senkinek se jut eszébe, hogy a nagy munka az ő, az utas gyorsabb, biztonságosabb közlekedése érdekében történik. — Május 14-én kezdtük meg Talctaharkány—Szerencs állomások között a jobb vágány rekonstrukcióját. Az éjjel-nappal végzett munka, jó ütemben halad — állapítja meg Váradi István, a MÁV Miskolci Építési Főnökség igazgatója. — így, ha csak nagy esőzés nem jön közbe, július 14-én az új, jobb vágányt átadjuk rendeltetésének. Ekkor kezdjük meg a ba<l vágány rekonstrukcióját. Pintér István termelési főcsoportvezető szerint az emberek és gépek sziszifuszi munkát végeznek. A régi vasúti pálya töltése tönkrement. Sok a kavicszsák, a régi zúzottkő-ágyazat sok helyen másfél méterre is benyomódott a töltésbe, s ezt az itt-ott felbuggyanó iszap is jelzi. Taktaharkáiny- nál van egy éles kanyar. Itt, a mély út egyik falát jó kilométer hosszúságban erősen meg kell faragni, több mint 6 méterrel arrébb építik a vágányokat, s így „enyhébb" lesz a forduló. szállítják ki az építés színhelyére. Az új típusú portáldaru — a vezérsíneken — a kocsisor fölé gördül, egyszerre több helyen megmarkol egy-egy sínmezőt, visz- szaindul és a gondosan elkészített töltésre, a kőzúzalékra helyezi. A sínmezőket összekapcsolják, a vagonsor megindul rajta. A portáldarut pedig a sima kavics- ágyon egy speciális acélszánnal együtt két lánctalpas gép előrehúzza. És folytatódik az építés. A munkát viszonylag kevés, 240 ember végzi. Edzett, gyakorlott vasútépítőik. Valamennyi törzstag, a második vagy a harmadik évtizede van a vasútnál. — Huszonegy éve pálya- v}unkásként jöttem ide — mondja Téglási Sándor munkavezető. — A családom Vámospéresen lakik. Volt időszak, amikor százan is jártunk onnan, a vasútra dolgozni, alig tíz-tizenkettöre apadt a számunk. A család‘> Négy gyerek. Két lányom már férjnél van, kettő most tanul. Egyik a külkereskedelmi iskolára jár. Mikor járok haza? Itt most 10 plusz 4-cs műszakban dolgozunk. így több idő van a családdal való egyűttlétre. Ma már korán, éjjel 2-lcor — A nagy munkához kilenc hét áll rendelkezésünkre. 8300 folyóméter vágányt kell felbontanunk, 78 ezer köbméter földet kell megmozgatni, szállítani, 15 ezer köbméter talajjavító hóm,okos kavicsot, 25 ezer tonna, zúzott követ kall beépíteni, s a méterenként 48 kilós helyett 8300 folyóméter hosszúságban 54 kilogrammos sínből kell új vágányt építeni. A rövid idő alatt végzendő nagy munka nagyfokú munkaerő- és gépkoncentrációt Kíván. Dolgozik 5 kotró, 5 dózer, 4 tömörítőgép, 3 rakodógép, 1 graeder, 12 közúti szállítógép .és 7 vasúti anyagot szállító sipeciális vonat. Az új töltéssel, a sínmezö, a vendégsínek lerakásával Szerencstől már jó 2 kilométernyire járnak. Az építést a már ismert géplánc mellett új típusú sínfektető mozgó pprtáldaru könnyíti meg. Az Alsózsolcai Betonelem- gyárban készítik az előfeszített betonaljakat. Itt 21 méteres sínek felhasználásával szerelik össze a sínmezőket. Egy speciális vonattal jöttünk ki a szerencsi szállásunkról. Hogy miért? A Heves megyei Poroszlón lakó Godó László adja meg a választ. — Jött a zúzalék. A vago- nolcat. ki kellett ürítenünk. Pocsékul ömlött az eső. De hát, vállaltuk, csináljuk. Hát igen, egy kicsit ma is nehéz munka ez. Megkínoz bennünket az időjárás is. Szerencsére igen nagy a változás. Amikor 1954-ben idekerültem, mindent kézzel kellett csinálni. Kézi erővel aláverni, vágányt lerakni. Ma, a nagy munkákat a gépek végzik. Nagyon jó ez az új gép — int a portáldaru felé — előtte kézihajlású darukkal szedtük le az anyagot. Még ott van a kocsisor másik oldalán, Ennél a gép emel, cipekcdik és biztonságosabb is a munka. j A vasúti kocsiról legördül az utolsó sínmező is. A hajnalban munkát kezdő emberek befejezték a műszakot. A vasútépítőit a szerencsi szálláshelyre vonulnak. Pihennek, tévét néznek, s holnap Balogh Kálmán, Tóth Gyula, Fábián András, Cselreki János szocialista brigádja folytatja a munkát. Csorba Barnabás Fotó: Szabados György a következő hetekben, hónapokban mégin- ltább megnövekszik a mezőgazdaságban elvégzendő feladat. Annak ellenére, hogy ma már a gépek a legnehezebb munkák többségét elvégzik, mégsem nélkülözhető az emberek részvétele. A falusi lakosság többsége napközben a földeken tevékenykedik, későn és fáradtan tér haza. Ebből következően a területen működő pártalapszervezeteknek a politikai tevékenység gyakorlásához ki kell alakítani azt a formát és módszert, amely legjobban megfelel ezen időszak sajátosságainak. A politikai munka ugyanis nem kampányfeladat, hanem a pártmunka állandó, szerves része, amelyre az év minden időszakában szükség van. A pártmunka gyakorlata azt mutatja, hogy a téli hónapok kedvező feltételeket jelentenek a nagyobb összejövetelek, rendezvények megtartására. Az ilyenkor több szabad idővel rendelkező falusi emberek könnyebben mozgósíthatók, szívesen is vesznek részt a különböző tájékoztatókon, előadásokon. Ez a tapasztalat azonban korántsem jelenti az olyan nézetek igazolását, hogy „télen politizálunk — nyáron dolgozunk.” A politikai munka az alapszervezetek folyamatos tevékenysége, amely szükségszerűen kell, hogy megvalósuljon az év minden hónapjában, napjában. A párttagság mellett a dolgozók széles tömegei igénylik, hogy megfelelően tájékoztassák őket az eseményekről, segítsék a bonyolult kérdések közötti eligazodásukat. Mindezeket Összekapcsolják a vendégsíneket. A lerakás, a tömörítés után helyezik el a végleges acélsíneket
