Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

ÉSZAK-MAGYÄRORSZÄG 4 1973. június 9., szombat Az évad utolsó napjai Napközben már a munkálkodnak jövő éven Négy bemutató előkészületei — Kevés személyi változás — Nyitás augusztusban, kezdés szeptemberben A színházi műsornaptár már az utolsó előadásokat hirdeti, a jegyiroda pedig udvarias körlevélben tájé­koztatja a régi bérlettulajdo- nosokat, mi is várható a százötvenegyedik évadban, mit kínál a színház régi és űj vendégeinek, bérletesei­nek. Mindez már az évad végének közeledtét jelzi. Mi van ma a színházban? — ezt tudakoltuk a szervező irodában, színpadon, próba­termekben, s nem utolsósor­ban az igazgatói irodában, ahol Sallós Gábor, a Miskol­ci Nemzeti Színház igazgató­ja tájékoztatott. Az 1972—73-as színházi évad utolsó miskolci előadá­sát 17-én, vasárnap este tartják. Az előadások azon­ban csak Miskolcon fejeződ­nek be, mert még egy hétig, azaz 24-ig tájelőadásokat tart a színház. szám szerint tízet júniusban Borsod és Heves megye, valamint Nyíregyhá­za színpadain. Huszonnegye­diké után a társulat teljes egészében pihenőre vonul, a vezetésen kívül, amelynek még vannak további felada­tai. A hivatalos évadzáró tár­sulati ülést már június Id­án, szombaton megtartják, és akiknek a további előadá­sokon nincs feladatuk, illet­ve az új évadban majdan nyitó darabokban szerepel­nek, már akkor megkezdik szabadságukat, igaz három héttel hamarabb is fejezik be, mint a többiek: már au­gusztus 1-én munkába lép­nek, folytatják a próbákat. Az új évad sajátosan kez­dődik. Ismeretes és többször hírül adtuk, hogy a színház most fejezi be a százötvene­dik évadát, ősszel kezdi a iizázötvenegyediket. Ez a kezdés egybeesik a százöt­ven éves jubileum megün­neplésével. 1823. augusztus 24-én volt az első előadás a miskolci színházban, az or­szág legelső állandó kőszínhá­zában, és a 150 éves jubile­um napját emlékezetes ün­neppé kívánják tenni. Dél­előtt jubileumi társulati ülés lesz, gazdag ünnepi prog­rammal, egyéb rendezvé- nyek, este pedig ünnepi dísz- bemutató keretében Vörös­marty Mihály Csongor és Tünde című műve kerül szín­padra. A díszünnepség után nem kezdődik meg azonnal az 1973—74-es évad közönség­től is látható munkája. A ko­rai időpont sem alkalmas még a rendszeres előadások­ra. és a nagyközönség előtt előreláthatólag szeptember közepén nyílnak meg a szín­ház kapui. Addig esetleg felújításokra kerülhet sor és egy-két tájelőadásra, a lé­nyeg azonban a felkészülé­sen, a belső munkán lesz. A felkészülés már megkez­dődött. A színházban jelenleg az új évad négy darabjának előkészítésén munkálkodnak, s e munkálatok különböző stádiumokban vannak. Az évadot nyitó Csongor és Tünde előadását Orosz György rendezi, ezt már he­tek óta próbálják. A két fő­szerepet Blaskó Péter — a színház két szerepre szer­ződtetett új tagja — és az elmúlt évadban igen sokszí­nűnek mutatkozott Péva Ibo­lya játssza. Ugyancsak meg­kezdték Jurka László rende­ző irányításával az új gyer­mekdarab, a Csipkerózsika próbáit, és Hegedűs László rendező is munkálkodik mér az új évad első zenés darab­Okmányváltás a megyei tanácson Ismeretes, hogy egy közel­múltban született kormány- határozat úgy intézkedett, hogy a szakmunkásképzés a jövőben a Munkaügyi Mi­nisztérium hatásköréből a Művelődésügyi Minisztéri­umhoz, illetve az egységes művelődésügyi hálózathoz kerüljön át, s a szakmunkás­képző-intézetek is az egysé­ges oktatási hálózathoz tar­tozzanak, tanácsi irányítás alá kerüljenek. Borsod megyében — bele­értve természetesen Miskol­cot is — huszonhét szakmun­kásképző-intézetben végezték el az átadáshoz, illetve át­vételhez szükséges munkála­tokat, s intézetenként a szak­emberek háromnapos mun­kával mérték fel. adták és vették át a 'vagyontárgyakat, s nem utolsósorban a teen­dőket. A kormányhatározat reali­zálásának fontos határköve az az aláírás, illetve okmány­váltás, amelyre pénteken délelőtt került sor a Borsod megyei Tanácsnál, s amely mintegy ratifikálta a megyé­ben huszonhét intézményben eszközölt átadást-átvételt. A Munkaügyi Minisztérium ré­széről Látási István és Téglás Gyula főosztályvezető-he­lyettesek, a megyei tanács nevében pedig Varga Gábor- né elnökhelyettes és dr. He- tényi György művelődésügyi osztályvezető írta alá a szak­munkásképzést a tanácsi irá­nyítású oktatási hálózathoz csatoló okmányt. A szakmunkásképző-inté­zetek gazdálkodás szempont­jából a költségvetési év vé­géig a Munkaügyi Miniszté­riumhoz, 1974 januárjától pedig a Művelődésügyi Mi­nisztériumhoz tartoznak, de felügyeletüket szeptembertől már a tanács látja el. jának, Lehár Ferenc A víg özvegy című nagyoperettjé­nek előkészítésén. Már meg­kezdődtek a zenei próbák. A negyedik darab, amely i az előkészítés stádiumában van, az évad első ősbemuta­tója lesz: Illés István, rende­ző viszi majd színpadra Szakonyi Károly Hong-kongi paróka című szatíráját, amellyel a színház nemcsak a miskolci közönség elé lép, hanem Budapesten az őszi művészeti heteken, mint meghívott együttes a Fővá­rosi Operettszínházban orszá­gos fórumon is bemutat. Az új évadra a színház nagyobb személyi mozgás, jelentősebb személyi válto­zás nélkül készülhet. A szí­nészi állományból mindösz- sze hárman távoznak. El­megy Pákozdy János és fe­lesége, Antal Anetta, vala­mint Kendeffy Gyula. A színházhoz jön, mint már említettük, két szerepre Bu­dapestről, a Nemzeti Szín­házból Blaskó Péter. Üj éne­kes színészünk lesz Kozma Pál Pécsről és Káldi Nagy Mária, aki korábban a deb­receni operatársulatnál is működött. Ide szerződött a Déryné Színháztól Szegedi Joli. A színház új jelmezter­vezője ugyancsak Debrecen­ből jön, de Miskolcon több vendégszereplése alapján már jól ismert: Greguss Il­dikó. Néhány nap van még hát­ra az 1972—73-as évadból. Most következik még a szín­ház önértékelő munkája, nagy évad végi számvetése. Az értékelés nálunk is fel­adatként jelentkezik. Hama­rosan sort kerítünk rá. (bm) iocsolyásiak isonepe Miskolcon A Borsod megyei II. Rá­kóczi Ferenc Könyvtár elő­adótermében érdekesnek ígérkező találkozó lesz júni­us 15-én délelőtt fél tiz órai kezdettel. A Móra Könyvki­adó vezetői, a Nők Lapja munkatársai, Horgas Béla és Osvát Erzsébet Írók talál­koznak könyvtárosokkal, is­kolai nevelőkkel. A találko­zó programjában Kováts Miklós, a Móra Könyvkiadó irodalmi vezetője a gyermek- irodalom időszerű kérdései­ről, Vörös Károlyné, a kiadó csoportvezetője a gyermek- irodalomnak a nevelésben történő gyakorlati felhaszná­lásáról tart előadást. A mo- csolyási iskolások ünnepévé azzal válik ez a találkozó, hogy a továbbiakban beszá­molnak a Tarisznya-mozga­lom eredményeiről. A találkozót gyermekkönyv- és gyermekrajz-lciállítás egé­szíti ki. ó. to... Csütörtöktől a mozikban GOYA Itt a nyár! A diákok már felírták a fekete táblára fe­hér krétával: ó ... ió ... va­káció! Az osztályzatok már a naplóban, a gyerekek várják a bizonyítványt. De a szünetekben már min­denütt a nyári szünidőről beszélgetnek. Otthon már elő­kerültek az utazótáskák, hor­gászbotok, tollasütők meg a fürdőruhák. Készülődés a va­kációra. Fellegi Teréz, a miskolci Herman Ottó Gimnázium harmadikos diákja. Július elején a Szovjetunióba uta­zik, nyelvi táborba. — Novgorodba megyünk, repülőgéppel. Még sohasem repültem! — meséli a vára­kozás izgalmával. — Az osz­tályból hárman is utazunk, orosz tagozatosok vagyunk. Leningrádba is elvisznek ben­nünket. Már nagyon szeret­nénk látni az Ermitázst, a Szmolnijt meg a Névát. Hi­szen orosz órákon sokat ta­nultunk erről a gyönyörű vá­rosról. — Vannak barátaid a Szov­jetunióban? — Régóta levelezek egy diákfiúval, Dusambéban la­kik. Irta, hogy az idén nyá­ron Leningrádba- készül. De jó lenne most találkozni ve­le! — Ez az utolsó szabad nyarad. Jövőre már az érett­ségi, a felvételi... — Tanár szeretnék lenni, orosz—angol szakos. Nagyon sze/etem a nyelveket. Azért is várom annyira az uta­zást, mert most megismer­kedhetünk az élő beszéddel is. Remélem, sok barátot is szerzek a Szovjetunióban. Lion Fcuchtwanger nagy hírű regényének, a Goya vagy a megismerés rögös útjának NDK—szovjet—bolgár filmvál­tozata, Konrad Wolf rendezésében csütörtöktől — június 14- től — kerül a bemutató mozik vásznára. A film a nagy festő élete és alkotásai tükrében a 18. század végének Spa­nyolországát idézi fel, ahol az egész Nyugat-Európában hó­dító felvilágosodás ellenére megmaradt a feudális állapot, a szörnyű, középkori elnyomás, ám a haladó eszmék áttörtek a Piréneusok hegyláncán is, s a királyi pár udvari festője. Don Francisco Goya érdeklődése is mindinkább népe felé fordul. — Képünkön a kétrészes film egyik kockája. — Nekem szerényebb ter­veim vannak a nyárra — mondja Karódi Zsolt, aki szintén a Herman Ottó Gim­náziumba jár. — Hazánk szép tájait fogom bejárni, méghozzá fényképezőgéppel felszerelve. Nagyon szeretek fotózni. — Szokott dolgozni nyá­ron? — Amióta gimnazista va­gyok, mindig dolgozom a szünidőben. Dolgoztam Ka­zincbarcikán, Berentén. Meg­ismerkedtem az építőipari munkával, még lovakat is Anyanyelvi kaleidoszkóp A kötetben összegyűjtött 275 rövid, egy-egy oldalas írás némelyike a kötet szá­mára készült, de túlnyomó többségük az Élet és Tudo­mány Nyelv és Élet című rovatában jelent meg 1961 és 1971 között. A cikkecskék öt nagy témakör köré cso­portosulnak: az elsőben a szavak, nevek eredetéről, múltjáról, életéről; a máso­dikban a nyelvben betöltött szerepükről, értékükről, hasznos vagy káros vol­tukról ; a harmadikban mondatbeli felhasználásukról, a mondatszerkesztés gondjai­ról, buktatóiról; a negyedik­ben a helyesírásunk és kiej­tésünk elleni kisebb-nagyobb vétségekről; végül az ötödik­ben stílusunk virágairól, színesítő elemeiről és szep- lőiről, fogyatékosságairól esik szó. vakáció ápoltam. Nagyon megszeret­tem az állatokat! Az idén jú­liusban a Hűtőházba szeret­nék menni dolgozni, remélem sikerül munkát találnom. — Mire költi a keresetét? — Fotó-felszerelést veszek a pénzből. A szüleim házat építenek, így magam vásáro­lom meg az iskolai ruhát, a könyveket. — Azért pihenésre is jut idő a nyáron ... — Tokajba megyek, KISZ- táborba. És az iskola juta­lomból elvisz a Balatonra is üdülni. No de a nyár végén már kezdem az érettségi té­teleket kidolgozni. A fordí­tást is gyakorlom majd, mi­vel francia tagozatos osztály­ba járóit. Ebben a vakáció­ban sem fogok unatkozni — teszi hozzá nevetve. A hosszú szőke hajú kis­lány is gondolatban már többször eltervezte a nyarat: — Tapolcán lakunk, csak egy ugrás lesz nekem a strand! — mondja Gött Il­dikó. — A Palóczy utcai Ál­talános Iskolába járok, a nyolcadik bé-be. — Tovább fogsz tanulni? — Természetesen. A Kilián György Gimnáziumba me­gyek. Azért választottam a gimnáziumot, mert egyetem­re vagy főiskolára szeretnék majd jelentkezni annak ide­jén. Legjobban a számtant meg a fizikát szeretem. És a sportot! Kosarazom. Gondo­lom, a gimnáziumban is lesz majd sportolási lehetőségem. Doszpoly Ági a Közgazda- sági Szakközépiskolába ké­szül. A felvételin sikeresen túljutott. — Édesanyámék külföldre készülnek. Addig én fogok vigyázni az elsős kishúgom- ra, Orsolyára — mondja nem titkolt büszkeséggel. — Nap­közibe fogunk járni. Aztán meg Kőszegre megyek két hétre nyaralni. Örülök, hogy itt a nyár, de azért nehéz elválni az osztálytársaktól, barátnőktől. Remélem, a szakközépiskolában majd új barátokra találok. Mikes Márta Csak egy előadás! Június 11-én, hétfőn este V órakor A BUDAPESTI NEMZETI SZÍNHÁZ két MoSiére vígjáték előadása A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZBAN

Next

/
Thumbnails
Contents