Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

ÉSZAK-MÁGYARORSZÁG 2 gJEEffiSffil SSEaSKEE 1973. június 9., szombat (Folytatás az 1. oldalról) Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke; L. Strougal, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke vezetésével. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormánya közötti egyezmény alaoján az ülé­sen részt vett Jugoszlávia küldöttsége is. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának titkára. Az ülésszakon részt vettek a' KGST-lagállamok több nemzetközi szervezetének . képviselői. Az ülésszakon megfigye­lőként részt vett Duong í-'Duc Ha, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és Ri Von Bom, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Csehszlovákiában akkred'tált rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. Az ülésen L. Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság küldöttségének ve- - zetője elnökölt. ! I Az ülésszak részvevői rész­letesen megvitatták az "együttműködés további el­mélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagálla- mok szocialista gazdasági in­tegrációjának fejlesztését szolgáló komplexprogram megvalósításának kérdéseit. . Megvizsgálták a végrehajtó bizottság beszámolóját, amely a KGST-nek a XXVI. és XXVII. ülésszak között ki­fejtett tevékenységével fog­lalkozott. A beszámolót F. Hamouz, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának elnökhelyettese is­mertette. Az ülésszak ezen­kívül megvitatta a KGST tervezési együttműködési bi­zottságának korreferátumát, valamint a KGST t.üdomá- nyos-műszáki együttműkö­dési bizottságának és a KGST gépipari és könnyű­ipari állandó bizottságának beszámolóit a komplexprog­ramban szereplő számos in­tézkedés megvalósításáról. Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a KGST-tagálla- mok minden szükséges in­tézkedést megtesznek a szo­cialista államok összeforrotl- ságának növelésére, a sokol­dalú testvéri kapcsolatok erősítésére és bővítésére. A ’KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének úgy kell fejlődnie, hogy maximálisan kihasználják a szocialista gazdasági integráció lehető­ségeit. Ez biztosítja a KGST- tagállamok gazdasági és tu­dományos-műszaki potenci­áljának és védelmi képessé­gének további megerősítését. Hasonlóan az előzőekhez, 1972-ben a KGST-tagálla­mok — kommunista és mun­káspártjaik vezetésével, a dolgozó tömegek erőfeszíté­sei, a széles körű gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés eredménye­képpen — a népgazdasági tervek sikeres megvalósítása során új sikereket értek el népgazdaságuk további fej­lesztésében, a KGST-tagálla­mok gazdasági erejének és politikai egységének meg­erősítésében. A KGST-tagállamokban elért sikerek bizonyítéka a nemzeti jövedelem dinami­kus növekedése, amely 1972- ben a KGST-tagállamok összességére vonatkoztatva — 1970-hez képest 11.6 száza­lékot ért el! Az elmúlt két évben az ipari termelés nö­vekedése a KGST-tagálla­mok összességében megha­ladta a 15 százalékot, ugyan­akkor a fejlett tőkés orszá­gokban 8.8 százalékot tett ki. Növekedett a KGST-tag­államok népeinek életszín­vonala. Emelkedett az egy főre jutó reáljövedelem, a kiskereskedelmi áruforgalom volumene, továbbá bővült a lakásépítés. A KGST-tagál­lamok jelentős sikereket ér­tek el a közoktatás további szélesítésében és a lakosság orvosi ellátásának javításá­ban. Az országokban és a KGST-szervekben a komp­lexprogram, valamint a KGST XXVI. ülésszaka ha­tározatának teljesítésére, ho­zott intézkedések eredmé­nyeképpen tovább mélyült és tökéletesedett a KGST- tagállamok együttműködése és fejlődött szocialista gaz­dasági integrációjuk. A komplexprogram megvalósí­tása ezen országok gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműködésének alapjává vált. A KGST-tagállamok. vala­mint illetékes szerveik és szervezeteik megkezdték azoknak a két- és sokoldalú megállapodásuknak végre­hajtását, amelyeket az együt­tes tervezéssel, objektumok­nak közös erőfeszítéssel tör­ténő felépítésével, a gyártás­szakosítással és kooperáció­val, a tudományos-műszaki együttműködéssel, a tengeri hajók gyártása terén folyó együttműködéssel kapcsolat­ban kötöttek. Tovább erő­södtek a közvetlen kapcso­latok a KGST-tagállamok minisztériumai és főhatósá­gai tudományos-kutató, gaz­dálkodó és más szervezetei között. Az országok és a tanács szervei további intézkedése­ket tettek a gazdaság, a tu­domány és a technika a Mongol Népköztársaságban való gyorsabb ütemű fejlesz­tésére és hatékonyságának növelésére. A Kubai Köztársaság, amely 1972-ben lépett be a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsába, aktívan be­kapcsolódott a komplex­program intézkedéseinek megvalósításába. Tovább fejlődött és bővült a KGST-tagállamoknak a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársasággal kialakí­tott sokoldalú együttműkö­dése, amelyet a KGST-szer­vekben a kölcsönös érdeket szolgáló kérdésekben valósí­tanak meg. Tovább fejlődött a KGST- tagállamok kölcsönös keres­kedelme, valamint a világ más országaival való gazda­sági kapcsolata. 1972-bert a KGST-tagállamok összes kül­kereskedelmi forgalma 68,40 milliárd rubelt ért el. A KGST-tagállamoknak a világ összes országaival foly­tatott külkereskedelmi for­galma az 1971-hez képest 10,4 százalékkal, a kölcsönös áruforgalom pedig 10,2 szá­zalékkal emelkedett. Az ülésszak megelégedés­sel állapította meg. hogy a KGST-tagállamoknak az az aktív békepolitikája, amely a nemzetközi kapcsolatok­ban a békés egymás mellett élés lenini elveinek gyakor­lati megvalósítására, a nem­zetközi feszültség csökken­tésére irányul, megteremti a feltételeket a különböző tár­sadalmi, gazdasági rendszerű államok közötti, kölcsönösen előnyös gazdasági és tudo­mányos-műszaki kapcsolatok további szélesítéséhez, külö­nösen Európában. A KGST- tagállamok ismételten meg­erősítik, hogy készek fejlesz­teni gazdasági kapcsolatai­kat a többi országokkal, füg­getlenül társadalmi és álla­mi rendszerüktől, az egyen­lőség. a kölcsönös előnyök és a belügyekbe való be nem avatkozás alaoján. A tanács ülésszaka meg­erősítette a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa és a Finn Köztársaság közötti együttműködésről szóló, ez év május 16-án aláírt egyez­ményt. 1972—1973-ban tovább fej­lődött a KGST-tagállamok együttműködése a tervező tevékenység területén; a jó­váhagyott programnak meg­felelően megkezdődtek a KGST-tagállamok 1976— 1980. évi népgazdaságfeilesz- tési terveinek koordinálásá­ra irányuló munkák, a főbb gazdaságpolitikai kérdések­kel kancsolatban kölcsönös konzultációkat tartottak a KGST-szervekben, bővült az egvüttműködés a prognoszti­zálás területén; egvüttes ter­vezési munkák folytak; ta­pasztalatcserét tartottak a népgazdaság tervezési és irányítási rendszerének tö­kéletesítéséről. Bővült az együttműködés az anyagi termelés területén is, a többi között a fűtő­anyag-, az energetikai és a nyersanyag-ágazatokban, a feldolgozóipari. mezőgazda- sági, közlekedési és más ágazatokban. További javas­latokat dolgoztak ki több je­lentős ipari objektumnak az érdekelt országok közös rész­vételével történő felépítésé­re. Az ülésszak munkája so­rán magyar, NDK, lengyel, román, szovjet és a cseh­szlovák központi tervező szervek elnökei — kormá­nyaik megbízásából — álta- 'ános szerződést írtak alá az évi 500 000 tonna kapacitású aszbesztbányászati és dúsító­kombinátnak a Szovjetunió területén történő felénítAsé- ben kifejtendő együttműkö­désről. Figyelembe véve, hogy a komplexprogram intézkedé­seinek megvalósításában mi­lyen nagy jelentőségű a KGST-tagállamok 1976—80. évi népgazdaságfejlesztési terveinek koordinációja, az ülésszak felhívta a KGST tervezési együttműködési bi­zottságát és a tanács más szerveit, hogy az elkövetke­ző időszakban tevékenysé­güket a KGST-tagállamok főbb energia- és fűtőanyag- fajták (ideértve az atom­energiát is) iránt jelentkező szükségleteinek kielégítését elősegítő gazdasági együtt­működési problémák meg­oldására, valamint az orszá­goknak a nyersanyag-ágaza­tok fejlesztésében kifejtett együttműködése elmélyítésé­re összpontosítsák. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak, és megbízta a tanács szerveit, hogy a komplexprogramnak megfelelően nagyobb mér­tékben vegyék figyelembe a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi szintjei közelíté­sével és kiegyenlítésével kapcsolatos problémákat. Intézkedéseket tesznek a tudományos-műszaki együtt­működés bővítésére és elmé­lyítésére. Meghatározták (* tudomány és a technika főbb irányait a KGST-tagállamok 1976r—1980 évi hosszú távú együttműködéséhez. A KGST- tagállamok tudományos szer­vezetei az országok között létrejött megállapodások és a ICGST-szervek által elfő- a , gadott tudományos-műszaki “Seszében önellátásra együttműködési tervek értei- -ez'ületen ‘ _■ Ezen mében végzett közös kuta tások területén eredményeket kezdték a nemzetközi tudó mértékben szennyezik a le­vegőt, a vizet és a talajt, s ezáltal a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a ká­ros hulladékanyagok környe­zetbe jutását, tovább gyor­sítsák meg ezen együttmű­ködés eredményeinek gya­korlati bevezetését. A KGST-tagállamok jelen­tős eredményeket értek el a gépipar fejlesztésében és az itt kialakított együttműkö­dés elmélyítésében. Szá­mos új, sokoldalú gyár­tásszakosítási és kooperá­ciós megállapodás jött lét­re. A KGST-tagállaimok kö­zött a gépipari termékeit köl­csönös áruforgalma az 1971— 72-ben 28 százalékkal nőtt. Az ■ ülésszak megbízta a KGST gépipari állandó bi­zottságát azzal, hogy a komp­lexprogram intézkedéseinek megvalósítása során a közel­jövőben fejezze be a gyár­tásszakosítási és kooperációs javaslatok, valamint a KG­ST-tagállamok főbb gépipari termékfajták iránti igényé­nek kielégítésére vonatkozó olyan javaslatok kidolgozását, amelyek meghatározzák a gépipari ágazatok profilját és biztosítják a műszaki fejlő­dés meggyorsítását; valamint hogy e munkák eredményeit vegyék figyelembe az 1976— 1980-as évi népgazdasági ter­vek koordinációja során, to­vábbá azzal, hogy ezeket kát és sokoldalú gyártáeszakosí- tási és kooperációs megálla­podások formájában rögzít­sék. A KGST gépipari állan­dó bizottsága megbízást ka- • pott arra is, hogy fordítson nagyobb figyelmet a gyártás összpontosítására, valamint az alkatrészek és részegysé­gek szakosítására. Az utóbbi években a KG­ST-tagállamok számos, a közszükségleti cikkek gyár­tásának növelésére irányuló intézkedést tettek; jelentős mértékben nőtt a könnyűipa­ri. termékek gyártása és kölcsönös - szállítása. 1971 —72-ben a közszükségleti iparcikkek KGST-tagállamok közötti forgalma 26,5 száza­lékkal nőtt. Az ülésszak kü­lönös figyelmet fordított a la­kosság jó minőségű és új ter­mékfajták iránti igényének minél teljesebb kielégítésére, a kölcsönös szállítások és a könnyűipari termékek vá­lasztékcseréjének javítására, hogy bővüljön a KGST-tag- áilamok belső piacain a vá­laszték; a könnyűipar jó mi­nőségű természetes és vegyi nyersanyagokkal. korszerű berendezésekkel történő ellá­tásának javítására a közszük­ségleti cikkek gyártásszako­sításának és kooperációjának fejlesztésére. Ezzel kapcso­latban az ülésszak az orszá­gok számára ajánlásokat fo­gadott, el, és megbízást adott a KGST könnyűipari állandó bizottságának, valamint. a tanács más szerveinek. Az ülésszak jóváhagyta a postai és távközlési állandó bizottság által — a posta és távközlés területére vonatko­zóan előterjesztett főbb együttműködési irányokat, és feladatokat, továbbá ajánlot­ta a KGST-tagállamoknak, valamint a tanács illetékes szerveinek, hogy ezeket az egy ü tt mű kö d ás megval ős í tása során tartsák irányadónak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-ta,gágá,Uamok és a tanács szervei több in­tézkedést tettek a KGST-tag­államok közötti valutáris- pánzügyi kapcsolatok és az együttműködés jogi alapjai­nak további tökéletesítésére, a KGST-szervek tevékenysé­gének megjavítására. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok ál­lamközi szervezetei, többele között a Nemzetközi Gazda­sági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank, jelentős munkát vé­geztek a komplex program intézkedéseinek megvalósítá­sa terén. A KGST-tagálla­mok meghatalmazott bankjai által az NGEB-n keresztül végzett elszámolások össz- volumene 1972-ben 1971-hez képest több mint 10 száza­lékkal nőtt. Bővültek az NGEB hivatalos kapcsolatai a világ különböző országainak bankjaival. A bank és a töb­bi országok bankjai közötti június 6-án "Sttafc műveletek összvolumene 1972-ben az 1971. évihez vi­szonyítva 15,2 százalékkal nőtt. Továbbfejlődött a Nem­zetközi Beruházási Bankon keresztül eszközölt hosszú és középtávú hitelezés rendsze­re. A fejlődő országok nép- gazdasági fejlesztésének elő­segítése, gazdasági független­ségük megszilárdítása és tar­tós külgazdasági kapcsola­taik bővítése céljából a bank tagországainak felhatalmazott kormányképviselői és a nem­zetközi Beruházási Bank megállapodást írtak alá egy olyan speciális hitelalap lét­rehozásáról, amely a fejlődő országok műszaki megsegíté­sét szolgálja. Az ülésszak határozatot ho­zott a KGST-ösztöndíj alap­jának létrehozására, hogy a fejlődő országok segítséget kapjanak szakembereiknek a KGST-tagállamok felsőoktatá­si intézményeiben történő to­vábbképzéséhez, olyan szak­ágakban, amelyek a fejlődő országok gazdasági, tudomá­nyos és műszaki fejlődése szempontjából a legjelentő­sebbek. Az ülésszak az ösz­töndíj-alap létrehozásában részvevő KGST-tagállamok­nak ajánlotta, a végrehajtó bizottságot pedig megbízta, tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket annak érdeké­ben, hogy a KGST-ösztöndíj- alapja az 1974—75-ös tanév­től felhasználható legyen. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST XXVI. és XXVII. ülésszaka közötti tevékenysé­gét, amelyet a KGST-szer- veknek a komplexprogram és a KGST XXVII. ülésszaka határozatainak megvalósítá­sával kapcsolatos munkája irányításában fejtett ki. to­vábbá a megvitatott kérdé­sekkel kapcsolatban a kcwnp- lexprogram további megvaló­sítására:. irányuló- határozató- kát fogadott el. A XXVII, ülésszak mun­kája a teljes kölcsönös meg­értés és barátság szellemében folyt. meg. Úszómedencék gyá tí^nn . előrp­Esrt'gssg# ss, rsS® .lesett anklL™^0 Rt-T- » hon minél közc h^[ I’Jenfor*ég hét órával ke- f '-Äs­lén jelentős [n ki a NehézinnrUnr “^ a*a~ értek el. Meg- íum. a koncepció ^Ilnisz(:é' ,tásót követően ig^o™0' mányos-műszaki tájékoztató- zár a mezőgazdác/i’”u , u*an és az egyes nép- ek 80 százfféká?kiJif T1 ágazatokkal fog-azat vegyipar s 2lefjtz 1 lalkozó tájékoztatási rend- ssel és a' . eiJT>e­sí rendszer és gazdasági ágazatokkal és a'szó ■ i- 1 ‘«fé­szerek létrehozására irányú-erével, a tortád *ermék- | ló munkákat. »szerű unmu.-,,szerint a p/fixr/nl f) ''of »rór? ol orn ü- 0tj és a környezet megjavításait gombaölő- rovar gyomirtószerék ™ í' rnegkezdik a' "" valamint ezzel kapcsolatoanmulátorok cvírt? , növényi íj form ácvoH IHnncnlr Ácc7orn tclíJát jc beesett ankétet- nv­könnyűszerkezetirendezett, a °tt elemek S.-Äir- körül belül eevt“8'aja val elkészíthető n? aIa(:t a hozzátartozó 1U;SZÓm/dence berendezéssel ‘ aw^v ^ tó dasagosabb víW’eih a a korszerűbb ffeIha,fáidat, toeítja 5 U2em©Iést biz­Lengyelországban, a Wroc. lawt ZREMb építöipar. ™ . “ gyarto üzemben meg­kezdődtek az előkészületek J^düláHó szállítóeszköz gyattásara. Az ___ ú ern pótkocsi hatalmas ül, szupermo­a nem tipikus, nvok- - méretŰ száUílmá­' énaskazánok, híd­alkalmas. A pótkocsikat, amelyek vi ^színvonalon készülnek ^ismételhető szegmens £ hol szerelik féle a természeti kincsek ésszerű felhasználása a KGST-tag­államok egyik legfontosabb feladata, a KGST-tagálla- mak sokoldalú együttműkö­désük jelentős kiszélesítését tervezik e területen. Az ülés­szak ajánlotta a KGST-tag- államoknak, hogy fejlesszék továbbra is széles "körű együttműködésüket az érde­kelt országokkal és a kör nyezetvédelemmel foglalko zó nemzetközi szervezetek kel. A KGST tudományod együttműködési bizottság megbízást kaoott: a környe zetvédelmi és a környeze megjavítására irányulcf együttműködési intézkedések: kidolgozása és megvalósításéi során vegye figyelembe, hogy ezeket össze kell hangoln összeurópai alapon megva lósuló intézkedésekkel. A ülésszak ajánlotta a KGST-, tagállamoknak és Jugoszlá viának, valamint a KGST,»­tagállamok nemzetközi szer jükesztő; WPIRTH Mina vezetetnek és megbízta a te,, ' 8 Reipolitikai rovat- tfi-V.n' zer,hesztőség; Miskolc o j nács szerveit, hogy tegyene, z^y u- 15. Felelős kiadó- VirnnJ^* **úrrovat: 10-087 cnA ®aJcsy-Zs. a intézkedéseket az olyan ipái Y *-aloltná> és a kézbesítőknél AEÍ5 v- Telefon- I,1/0'''"1’: >8-049 ..,UI1 ágak technológiai folyami ban- Felelős vez.; SZEMES" ÍSTVA iuf'Zetés díía egy hón^,^ ontésfelvétel: lis­tainak tökéletesítése terüli,,^,^_____ STVAíM, napi a 20 forint. Index t én folyó együttműködés bt^— vítésére és elmélyítésére, ami lyek vállalatai a legnagyob össze. Ez sok- variánst tesz lehetővé- e znek 50 tonna hordképes-' pótkocsik, dc leszPnei . yan kolosszusok is am„ kvek 500 tonan ­, szalhtasara is “Tk-"“b61 “'>»» r°, Z ,Trm ““ *­«» jí ry miM­15. Köz­Munkás-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents