Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-07 / 131. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. június 7., csütörtök a | Filmjegyzet \ Mária, a skótok királynője Jelenet a filmből. Stuart Mária és Angliai Erzsébet hosszú, sok eszten­dős párharca, egymásra fél­tékenykedése egymás elleni intrikái, összeesküvései, végül Máriának lefejeztetése négy évszázad óta foglalkoztatják nemcsak a történetírókat, hanem a művészeteket is. Általában a brit szigetország mozgalmas történelmi idő­szaka szinte kínálja a témát irodalomnak, . filmművészet- ■ nek egyaránt. Most Charles Jar rőt rendezésében angol filmen kelt életre e korszak egy igen fontos darabja, a bevezetésben említett Mária —Erzsébet viszály. A film, amely kitűnő színé­szeket vonultat fel, ha kicsit hosszasan is, de történethűen ábrázolja a kort. Igyekszik a romantikus sallangok el­vetésével, a történetek rugóit kikeresni, az okokat felkutat­ni, s a főszereplőket a maguk emberi valóságában elénk ál­lítani. Ugyanakkor a külön­böző összetartó politikai cso­portosulások, a legkülönbö­zőbb érdekszövetségek egy­mással hol szövetkező, hol hadakozó történetének szö­vevényeiben nehéz mindig eligazodni. A drámai feszült­ség sem egyenletes, különö­sen a film harmadik negye­dében lazul fel, de mindvé­gig előttünk áll a nagysza­bású történelmi tabló, Ang­lia és Skócia XVI. század végi sok viszálytól és vértől terhes időszakáról. A film jó értelemben vett mozidarab, amely történetével és igen j jól fényképezett képi látvá­nyosságával leköti a nézőt, bár ismételjük, kicsit hosz- szúra nyúlt. Rovására írható ; a tömörítés viszonylagos liiá- > nya, a mindent bemutatni akarás. j Mária, a skót királynő alakjában Vanessa Redgrave felejthetetlen alakítását lát­juk; rajongó, hazáját szerető uralkodó és szerelmes asz- szony, csalódott királynő egyszerre. Glenda Jackson nagyszerű formálásában áll előttünk Erzsébet, az angol királynő, a rideg, a gyűlöl­ködő, aki fél Máriát életben tartani, de megölni is. S vé­gül mégis gyilkosa lesz, de az ő halála után — micsoda fintora a történelemnek! — Stuart Mária fia kerül Er­zsébetet követően az angol trónra. A további szerepek­ben is emlékezetes alakítá­sokkal találkozunk, s a fil­met bízvást ajánlhatjuk a. történelmi játékok kedvelői­nek. Moraiána, a kék szemű macska Juraj Herz rendezte, az új csehszlovák filmet, amelyet nyugodtan nevezhetünk az elmúlt fél esztendő legnehe­zebben érthető és emészthe­tő moziprodukciójának. Két nővér örököl valami­féle vagyont, s az idősebb nővér el akarja pusztítani a másikat, hogy a teljes örök­ségrész az övé legyen. S meg­kezdődik egy roppant kúsza, sok gyilkossági kísérlettel, érthetetlen epizódokkal tűz­delt rémtörténet titokzatos sziklákon, városi lakásban, távoli udvarházban, méreg­gel, szikláról letaszítással és egyéb nyalánkságokkal, míg végül a gonosz nővér tur­pissága és sok-sok bűne ki­derül, a halálraszánt fiata­labb testvér pedig nemcsak üldözőjétől menekül meg, ha­nem egy katonatiszt mellett a boldogságát is megtalálja. Hogy mindehhez pontosan mi köze van Morgiánánalc, a kék szemű macskának, biz­tosan nem tudni, talán azért került a címbe, mert miatta kell nyitvahagyni a lakás ablakait, így aztán hu­zat van, a huzat becsapja az ajtókat, és annak sok átté­tellel még olyan következ­ménye is lehet, hogy a go- : nősz elnyeri büntetését. A történet az öltözetekből, j főleg pedig a K. u. K. tisztek szerepeltetéséből következ­tethetően valamikor a szá­zadforduló idején, vagy rö­viddel azután játszódhat. Tör- ténési helye is a K. u. K.-hoz kötődne, bár olyan sziklás tengerpart, amilyen a film­ben szerepel, legfeljebb az Adriánál volt található a hajdani Monarchiában. De ez talán a legkevésbé lényeges ebben a nagyon kevés ér­tékkel jeleskedő filmben. A két nővért egy szereplő, Iva Janzurova játssza. (benedek) I Az Iskolába lépés előtt Csak kevesen maradtak ki szerencsi iskolában összesen tizenki­lenc csoportban foglalkoz­nak áprilistól a szeptember­ben iskolába menő gyere­kekkel. Azokkal, akik vagy nem jutottak be a községük­ben levő óvodába, s azok­kal, akiknek lakhelyén egy­általán ,nem működik óvo­da. Háromszázhét jövendő kisiskolást készítenek így fel majdani tanító nénijeik ar­ra, hogy a beilleszkedés, az átállás zökkenőmentes le­gyen. S mivel a járásban több mint 1700 óvodás is van, elmondható, hogy tel­jesen felkészületlenül alig- alig megy gyerek az általá­nos iskola első osztályába. S ez a tény már önmagá­ban is igen jelentős. Külö­nösen azzá válik, ha azt is hozzátesszük, hogy az előké­szítőkben nem pusztán szok­tatásról van szó, hanem bi­zonyos alapfogalmak elsajá­títtatásáról is. A közösséggé formálódás első lépéseiről, mely ott kezdődött — né­hány kisebb településen —, hogy a gyerekeket be kel­lett mutatni egymásnak. Az esetleg szomszédban lakó gyerekeken kívül ugyanis egyszerűen nem ismerték egymást. S olyan esettel is találkozhattak a velük fog­lalkozó tanítónők, hogy a színek között nem tudtak el­igazodni, alapfogalmakkal nem voltak tisztában. Első­sorban az ingerszegény kör­nyezetből érkező gyerekek­ről van itt szó, azokról, akik­nek otthon bizony vajmi ke­veset tudnak nyújtani a szü­lők. r Áprilistól vabn°t a tapasztalatoknak, s az eredményeknek is. A legna­gyobb eredmények között tartják számon a járásban, hogy az előkészítőbe járó gyerekeknek csak elenyésző hányada maradt el a fog­lalkozásokról, s igen szép haladást tudnak felmutatni az alapismeretek elsajátítá­sában is. Problémát okoz viszont, hogy néhány helyen kevés a játék az előkészítő­ben. Bár ezen lehet segíte­ni — óvodai látogatásokat tettek ott, ahol erre meg­volt a tehetőség, s lehet já­tékokat készíteni is. Olyan játékokat, amelyeket a fog­lalkozásokhoz is fel lehetne használni. Ehhez persze ar­ra lenne szükség, hogy az előkészítőkkel foglalkozó pe­dagógusok kapjanak segítsé­get, ötleteket. A kivitelezés­ben pedig esetleg maguk az iskolások is besegíthetnének a gyakorlati foglalkozáso­kon. Különböző formák el­készítésére gondolunk itt, melyek a változatosságot is biztosítanák. Persze az sem lenne rossz, ha tapasztalat- cserére is lehetőség nyílna. Hiszen néhány helyen szin­te „tobzódnak” az ötletek­ben, a jó ötletekben, melye­ket nem ártana szélesebb körben is megismertetni. Ez természetesen nemcsak a szerencsi járásban gond, hanem általában a kis tele­püléseken, a kisiskolákban. A szerencsi járásban viszont két helyen — Sóstófalván és Szegilongon — nem a ha­gyományos előkészítő fog­lalkozásokat szervezték meg. Mivel ebben a két kisiskolá­ban az alsó tagozat osztat­lan, s az elsőbe beiratkozot­tak száma is igen alacsony, itt nem külön hívják be a gyerekeket, hanem „beépül­nek” az iskolai foglalkozá­sokba, s így elsősorban az iskolai rendhez szoknak hozzá. De természetesen „tanórai jelleget” is ölt a velük való kötetlenebb fog­lalkozás. Az előkészítő kS: kát a járásban is elsősorban azok a pedagógusok tartják, akik szeptemberben tanítani fogják őket. így az az előny is jelentkezik, hogy a peda­gógusok ismerik, megisme­rik tanítványaikat, szoká­saikat, ismeretszintjüket, s ennek birtokában már a ta­nulás-tanítás is könnyebbé válik. S nem utolsósorban csökken a gyerekek ismeret­szintje közötti különbség. S ezért jó, hogy a járásban majd minden gyerekkel fog­lalkoznak — óvodában és előkészítőkön — az iskolába lépés előtt. Cs. A. Moliére-re emlékezve Miskolcra jön a Nemzeti Színház A hejőcsabai Gárdonyi Gé­za Művelődési Ház meghí­vására a közelmúltban él­vezhettük a budapesti 25. Színház vendégjátékát. Gyur- lcó László darabjának szép sikere volt a miskolci kö­zönség soraiban. Most újabb színházi élményt kínál a Gárdonyi Művelődési Ház: ezúttal a Nemzeti Színház együttese szerepel meghívá­sukra városunkban. Akár­csak a 25. Színház együtte­se, a Nemzeti Színház mű­vészei is a Miskolci Nem­zeti Színházban tartják meg előadásukat. A június 11-i bemutató előadásra a Moliére-évfor- duló kapcsán kerül sor. A színháztörténet egyik legrep- rezentánsabb alkotójának két művét, a Kényeskedöket és az Ampitryont viszik színpadra — Major Tamás rendezésében. Ügy véljük, a Gárdonyi Művelődési Ház kezdemé­nyezése hasznosnak bizo­nyul. Hiszen a miskolci szín­házszerető és színházlátogató közönséget két szép este él­ményéhez juttatják. S ez is feladata a művelődési intéz­ményeknek. Orosz, angol, német Nyelvi napközi MISKOLCON az idei nyál- újdonságot is hoz a vakációs gyermekfoglalkozásokban. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház júliusban nyelvi nap­közit indít. Demcsik Iván, a művelő­dési ház igazgatója elmon­dotta, hogy budapesti min­tára vezetik be városunkban az idén nyáron az idegen nyelvű napközis gyermek­foglalkozásokat. A középis­kolák — gimnáziumok és szakközépiskolák — másodi­kos és harmadikos diákjai jelentkezhettek az egy hó­napig tartó nyelvi tanfolyam­ra. Mintegy hatvan középis­kolás részére indítják július 2-án a foglalkozásokat. Há­rom csoportban, orosz, an­gol és német nyelven folyik majd az oktatás. A város öt gimnáziumából, valamint a kereskedelmi és a közgazda- sági szakközépiskolából irat­koztak be a diákok, hogy a nyár folyamán is foglalkoz­hassanak az adott nyelv ta­nulásával. A nyári nyelvi napközi programja már elkészült. Az egész napos foglalkozásokon kötött programok lesznek: két óra délelőtt, két óra dél­után. Középiskolai tanárok oktatják a diákokat, elsősor­ban az élő beszéd elsajátítá­sára. A különböző beszéd- szituációk megteremtésével bővül a tanulók szókincse, javul az idegen nyelvi be­szédkészsége. Auditív és vi­zuális módszerekkel oktat­nak a tanárok: a magneto­fon és a diavetítő fontos szemléltetőeszköze lesz a foglalkozásoknak. A diákok olvassák az idegen nyelvű sajtót is, fordítástechnikájúk fejlesztése céljából. Természetesen, a nyelvi napközi nem ragaszkodik mereven az iskolai keretek­hez. Hiszen a nyár a diákok pihenési időszaka. A kötet­len programokon belül stran­dolni, kirándulni is járnak a nyelvi napközi részvevői. Az egyhónapos időtartam alatt tárlatlátogatások szere­pelnek: a Miskolci Galériá­ba, a Képcsarnokba látogat­nak a diákok. A látottakat pedig megbeszélik a kötött foglalkozásokon. Ellátogat­nak a diósgyőri várba, s 9 programban szerepel egy üzemlátogatás is. A tervek szerint a művelődési ház szervez a nyelvi napközisek számára egy egész napos au­tóbusz-kirándulást Sárospa­takra, vagy Aggtelekre. A foglalkozásokat egyéb­ként a Gárdonyi Géza Mű­velődési Ház klubjában tart­ják. A vezető tanárok a diá­koknak többlettudást nyújta­nak, s a pályairányulásukat is figyelembe veszik. A NYELVI NAPKÖZI részvevői számára napi egy­szeri étkezést is biztosíta­nak, minimális térítés elle­nében. (M—a) A Napjaink júniusi száma Rangos évforduló jegyé­ben, színvonalas tartalom­mal, tetszetős külsővel je­lent meg a júniusi Napjaink. A könyvnyomtatás félezer éves évfordulóját Hegyi Jó­zsef köszönti. Könyvtárosok, írók, irodalomtörténészek, könyvművészek vallanak a könyv hatásáról, szépítő, jobbító erejéről. Kónya La­jos posztumusz cikkében .a szép könyv és az író kap­csolatáról olvashatunk. A jövő olvasói, a gyere­kek a folyóirat Gyermek­hangra című összeállítású- j ban költők gyermekverseit olvashatják, Csanádi Imre, Kalász László, ízes Mihály szerepelnek többek között az összeállításban. A sze­gényfiú házassága című nép­mese a karcsai mesegyűjtés­ből való. Az új könyvek ismertetése mellett sok művészi illuszt­ráció egészíti ki a Napjaink júniusi számát. m. m. Mg. termelőszövetkezetek! Állami gazdaságok! Háztáji gazdaságok! j FIGYELEM! Raktárkészletről szállítunk mezőgazdasági lé­tesítmények, raktárak, gépműhelyek, állattar­tási épületek építési munkáihoz AGROTERV Typ. létesítmény - tartozékokat Készletünk: egy- és kétszámyú acéllemez aj- j tóból, ajtóvasalásokból, aknaiedlapokból, kor­lát- és rácsszerkezetekből, épületvasalásokból és egyéb épület-lakatosipari termékekből, va­lamint hullámosított acéllemezből áll. Érdeklődésre cikklistát küldünk Vásárlás esetén árengedményt adunk Felvilágosítás: MEZŐGÉP Vállalat, nyíregyháza—tiszaszalkai gyáregysége anyag-áruforgalmi csop. Telefon: Tiszaszalka 8 Debreceni telepe: Debrecen, Fürst Sándor utca 6. Nyitva: 8-tól 15 óráig, szombaton: 8-tól 12.30 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents